Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-04 / 284. szám
Szabálysértések Sátonyterenyén Emelkedett a szabálysértések száma — javult a felderítátevébenység Várakozó kisközségek ICAI példa - két kicsiny telepíilésrifI A helyi tanácsok szabálysértési tevékenysége olyan jogosultság, mellyel a törvényességet, az állampolgári fegyelmet kell és lehet erősíteni. Bátonyterenye Városi Jogú Nagyközségi Tanácsnál 198-i-ben 204 esetben, 1985. I. fél évében 103 esetben indult szabálysértési eljárás. Ez 1981—83-hoz képest jelentős, mintegy 50 százalékos emelkedésnek felel meg. De nemcsak az ügyek száma, hanem a bírságolt személyek száma is nőtt. Míg 1981-ben 68 főt, 1984-ben már 123at marasztaltak el pénzbírság kiszabásával. A számszerű növekedést egyrészt a tanácsi hatáskörben elbírálandó szabálysértések körének bővülése, másrészt a felderítőtevékenység eredményessége okozta. Az ellenőrzések gyakorisága nőtt, alapossága javult, különösen az önkiszolgáló üzletekben. Az egyes szabálysértési fajták között — sportkifejezéssel élve — a tulajdon elleni szabálysértések lekörözték a mezőnyt. A 80-as évek elején évente 40—50 fő ellen indult eljárás, 1984-ben már 95 főt vontak felelősségre, főleg bolti lopás miatt. Leggyakrabban élvezeti cikket (szeszes italt, cigarettát, kávét) Ionnak, de szinte minden áruféleség szerepel az elemeit áruk listáján. Az elkövetők különböző korú. foglalkozású és értelmi képességű emberek. Az alacsonyabb műveltségű, a társadalmi együttélés szabályait egyébként is köny- nven megszegő emberek gyakrabban akadnak fenn az ellenőrzésen. Ugyancsak emelkedett a becsületsértési ügyekben hozott határozatok száma. A kiszabott szabálysértési bírság folyamatosan emelkedett, jelenleg 1400 forint körüli az átlag, ezen belül a tulajdon elleni szabálysértéseknél 1700 forint. A tanács szabálysértési hatósága arra törekszik, hogy a kiszabott bírság arányban álljon az elkövető anyagi és szociális helyzetével, illetve a cselekmény társadalomra való veszélyességével. Sajnos, a kiszabott bírság visszatartó ereje nem minden esetben érvényesül. Gyakran előfordul, hogy évente, vagy két éven belül ugyanazt a személyt hasonló szabálysértésért kell felelősségre vonni. Bátonyterenye az elkövetett bűnesetek miatt, mint ,,fertőzött” település szerepel a hatóságok listáján, és ezt támasztják alá a szabálysértések száma is. Megdöbbentő, hogy míg 1981—83. között csak évi 4—5 esetben, addig 1984-ben ,30 esetben kellett fiatalkorú ellen intézkedni. Főként bolti lopás, jogosulatlan horgászás szerepelt a feljelentésekben. Az iskoláskorúak esetében a tanács gyámügyi szakigazgatási szerve védő- és óvóintézkedést tett, a munkahellyel, jövedelemmel nem rendelkező fiatalkorúak ügyében pedig figyelmeztetést alkalmaztak. A fiataloknál gyakran a virtus, a „zavaros” családi háttér játszik szerepet az elkövetésben. Éppen ezért az ifjúsági szervezeteknek hatékonyabban kell fellépni az emelkedő tendencia ellen. A bátonvterenyei szabálysértési hatóság döntései ellen általában 20 százalék a fellebbezés aránya. Ez többszöröse az államigazgatásban megszokott alig néhány százalékos fellebbezési hányadnak. Általában a benyújtott kifogások felénél történik módosítás, jórészt az I. fokú eljárás során még nem ismert tényekre alapozva. A szabálysértési tevékenység hiányossága, hogy a helyszíni bírságolás lehetőségét nem használják ki. A tanács 1984- ben csak öt esetben élt ezzel a formával, habár például csak a köztisztaság megóvásához ennek többszöröse lenne indokolt. A bátonyterenyei tanács szabálysértési hatósága sincs könnyű helyzetben. Éppen ezért minden illetékes szervnek, szervezetnek fokozni kell intézkedéseit, s erősíteni szükséges a társadalom és a család megelőző szerepét. M. J. Szóval ébresztő karórák A tokiói Hitachi konszern új találmánya felcsillantja a reményt, hogy a közeljövőben olyan karórák és zsebszámológépek kerülnek forgalomba, amelyek hangos szóval is jelzik a pontos időt. Ehhez egy új találmány, az átlátszó hangszóró nyitja meg1 az utat, amelyet a karóra vagy a zsebszámológép kijelzőlapjaként alkalmazhatnak. Az óraüveget vagy zsebszámológépet borító üveglap, vagy esetleg műanyag lemez lesz a rezonáló panel, alatta lantánnal „szennyezett” cirkoniumtitanátból vagy szerves polivinildénfluoridból készült átlátszó piezoelektromos lapot helyeznek el. Az áramot átlátszó elektródokkal táplálják a piezo- rétegbe: az elektródokat ón-vagy indiumoxid vékony réteg alkotja. Az áram a szerkezetben elhelyezett beszédszintézis-morzsából érkezik. Most csendes Tőzsér Pál rendőr törzszászlós hivatali szobája. A szomszédban ugyan csörögnek a telefonok, kattog a telexgép, de itt minden csendes. Ugyanúgy, mint az elmúlt éjszaka volt Salgótarjánban abban a városrészben, ahol Tőzsér Pál rendőr törzs- zászlós a közbiztonságra. a közrendre vigyáz. A megye- székhely északi része az övé, ismer mindenkit, de őt is ismeri a környék valamennyi lakója. Piíinyben született, 1937- ben. Édesapja az öblösüveggyárban dolgozott, majd később a postához került, ahol a kézbesítői posztot látta el. Az apa halála után édesanyja folytatta ezt az igen szép foglalkozást. — Szép, hiszen édesapám is, édesanyám is mindennap találkozott az emberekkel, mindennap szót váltottak egymással- Így voltam én is, amikor 1952-ben a pilinyi tanácsházára kerültem. Igaz, nem volt valami népszerű a beosztásom, hiszen begyűjtési előadóként kezdtem- Amikor Endrefalvá- ra kerültem ugyancsak a tanácsra. ott sem tartoztam a népszerű emberek közé. Először beosztottként folytattam a munkám, azután az adóügyi csoportot vezettem- Begyűjtés, adó ... mondjak még valamit? Mintha tudná a telefonközpontos, hogy beszélgetünk Tőzsér Pál törzszászlóssal, meg sem csörren a készüléke. Ez éppen elég ahhoz, hogy gondolatait rendezze, s folytassa a beszél setést. — Most múlt több mint negyedszázada, hogy a Belügyminisztérium kötelékébe ke- Cültem, ti* valaki, akkor en Hoizászólás Mikor lesz vénre melea? Intenzíven gyártják Pásztón a Közép-magyarországi Tejipari Vállalat üzemében a zsírszegény literes tejet. A hagyományos 2,8 zsírszázalék helyett az új termék csak 2,2-et tartalmaz. Az egészségesebb táplálkozást biztosító tejféleség az összmennyiség 18—20 százalékát teszi ki, s az olcsóbb ár lamélhetőleg nem csak a vásárlók körében, hanem a ke- fcskedőknél is népszerű lesz. i C kp 3 , A hegyvidéki kis üdülőközségben — csodás szépségű hely — a tavaszi jeges vihar tonnányi követ, kavicsot söpört a falu jószerével egyetlen aszfaltútjára. Hónapok tellek el, és elmúlt a nyár, de semmiféle kérés, könyörgés nem hatott a tanácsi kirendeltségen: az utat vastagon borító hordalék maradt, mert nem volt pénz az eltakarításra. Akadt valaki, aki telefonon próbált segítséget kérni a felsőbb útügyi hatóságtól, ám háromnapi próbálkozás után nem sikerült létrehozni a telefonkapcsolatot. Végül a környék lakói és nyaralótulajdonosai fogtak össze, hogy lapátokkal próbálják valamennyire is biztonságossá tisztítani a tönkretett utat. Az alföldi kisközségben a legelemibb iparcikkekért, de a legközönségesebb gyógyszer beszerzése miatt is majd’ húsz kilométert keil utazni, alkalmazkodva a ritkán járó autóbusz menetrendjéhez. S mert a vegyesbolt árukínálata módfelett szegényes, sotyan mélyhűtőládák beszerzésével, és az egekor volt járási székhelyen történő, havonként ismétlődő nagyobb élelmiszer-bevásárlásokkal próbáltak segíteni a gondjaikon. Aztán letettek róla. amikor kiderült, hogy a gyakori áramszünet miatt kilószámra dobhatták ki az ily’ módon tartósított élelmiszereket. S vegyük mindehhez hozzá az egészség- ügyi ellátás szervezetlenségét — vagy éppen célszerűtlen és hasznavehetetlen agyonszer- vezését —, az iskolahálózat hiányosságait, a szolgáltatóhálózat hiányát, egyszóval mindazt, ami a községek és főleg a kisfalvak általános leromlottságát jellemzi. Csoda-e, ha manapság 4 százalékkal kevesebben élnek az ország 3000 községében, mint másfél évtizeddel ezelőtt, s ezen belül az aprófalvakban majdnem 20 százalékkal csökkent a lakosság száma? Vitatható, hogy ez menynyire természetes, és ezért üdvözlendő, vagy éppen mennyire elgondolkoztató jelenség. Ám ne feledjük: még manapság is ötmillió- an élnek e mostoha életfeltételeket kínáló településeken, s egyáltalán nem biztos, hogy az elköltözés gondolatával foglalkoznak. Tudom: az utóbbi években némi javulás tapasztalható a falvak infrastrukturális ellátásában. Azt is tudom, hogy a megyék legtöbbjében a korábban általánosan jellemző 10 százalékról 20 százalékra emelték saját fejlesztési alapjuknak ama hányadát, amelyet a falvak, a. községek gyarapítására, gazdagítására fordítanak. Az alanyi jogon, az állandó nép ég ará*' nvában járó fejkvóta a nógrádi falvakban a VII. ötéves terv során javítja az arányodat. A normatív fejlesztési lehetőség 218 százalék a korábbi tervciklus adataival összehasonlítva. Tudnivaló, Hogy a mezőgazdasági nagyüzemek vagy pénzzel, vagy egyéb módon — és többnyire természetbeni juttatások, szolgáltatások formájában — ha csak tehetik, könnyítik a falusi életmódot. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság megállapítása szerint a vizsgált mezőgazdasági nagyüzemük évi. majdnem 70 millió forintot adtak a körzetükhöz tartozó falvaknak, s ez az összeg a helyben képződő fejlesztési források 6 százaléka, Csakhogy e támogatások java része a nagyközségeknek jut, s talán nem véletlenül. Az igazán mostoha körülményekkel bajlódó kistelepüléseket ugyanis a mezőgazdasági üzemek vezetői is mellőzik. Többségük a fejlettebb infrastruktúrájú nagyközségekben telepedett le — s onnan jár ki a „területre” —, s a korábbi telepü- léspolitikai koncepció érvényesítése oly’ annyira sikerült, hogy a manapság jelentéktelenebbnek ítélt aprófalvakat, kistelepüléseket az értelmiségi réteg is mellőzi, elkerüli. Igényességük, életmódbeli feltételeikkel kapcsolatos követelményeik tehát aligha befolyásolhatják a szóban forgó települések infrastrukturális fejlesztését. S nem befolyásolhatják ez ügyben — valamiféle igényességire nevelve, biztatva — az ott maradt lakosságot sem. Az ottmaradottak ugyanis annak is örülnek, ha megérhetik, hogy a pusztító jégeső által tönkretett utat valaki, valami módon használhatóvá teszi, ha a termelőszövetkezet földmunkagépe néhány évente egyszer-két- szer végigmarja-simítja a vastag sárral-por- ral borított falusi földutakat, vagy ha nem kell naponta többször is kilométereket gyalogolniuk a vegyesboltig, hogy vajon megérkezett-e már a kenyér? Minden más számukra csak ráadás — lenne. De hát erre éveken, évtizedeken át nem volt pénz. Csoda-e, ha szkeptikusan gondol; kodnak az őket is illető településfejlesztési hozzájárulásról, bár ennek jelentőségét jobban értették a falun, mint a városban, és szeretnék: ha végre maradéktalanul a javukra fordítódna az általuk befizetett pénz. Ez fordulattal érne fel számukra. Vértes Csaba Marketing Management leányvállalat alakult A Konjunktúra és Piackutató Intézet Marketing Management néven marketing-tanácsadó leányvállalatot hozott létre. Az új szervezet munkájában részt vesz az Ipari Minisztérium, a Külkereskedelmi Minisztérium és a Magyar Kereskedelmi Kama, ra is. Erről az érintett szervezetek a napokban együttműködési megállapodást írtak alá. Az ül leányvállalat a marketingmunka egészében — a piackutatásban, a piacigényeken alapuló termelésszervezésben, a reklámban, az új termékek piaci bevezetésében — segítséget nyújt a hazai vállalatoknak és szövetkezeteknek. Szolgáltatásaival, a tanácsadással elsősorban a gyakorlattal nem rendelkező, újonnan külkereskedelmi jogot'szerzett vállalatok munkáját kívánja támogatni. A Ma. gyár Kereskedelmi Kamara marketingtagozata a szakmai kérdésekben szorosan együttműködik a leányvállalattal. Az Ipari Minisztérium és a Külkereskedelmi Minisztérium anyagi támogatással, háttérintézmények szolgáltatásaival és különböző szakmai információkkal segíti a leányvállalat munkáját. (MTI) Több mint negyedszázada szolgálatban Legyen nyugalom, közrend elmondhatom, hogy fokról fokra haladtam azon a bizonyos létrán. Dolgoztam szinte minden területen, amit a rendőrség kebelében el lehet képzelni. Voltam mozgóőrszem. nyomozó liszt-helyettes és 1968-tól körzeti megbízottként végeztem rendőri szolgálatot- Dolgoztam a bűnügyi osztályon, előbb mint vizsgáló. majd nyomozó. Voltam alosztályvezető-helyettes, és 1979-től körzeti megbízotti csoportvezetöVAnt látom el az igen fontos, számomra megtisztelő feladatot. Igaza van Tőzsér Pál rendőr törzszászlósnak. Valóban fontos és felelősségteljes az a munka, amit ellát, hiszen maga fogalmazott úgy. hogy célja: legyen nyugalom a városban: Ez azt jelenti, hogy ő és társai éjjel-nappal ügyelnek Salgótarján közrendjére, köz- biztonságára. Arra büszke, hogy a BM középfokú kétéves iskoláját 4.9-es tanulmányi eredménnyel végezte. Talán ennek is köszönhető, hogy a törzsőrmesteri rangtól' felfelé, mindig soron kívüli előléptetéssel jutott el jelenlegi rangjáig. Többször részesült dicséretben, jutalomban, és mellén díszeleg a közbiztonsági érem bronz, ezüst és arany foko zata mellett a Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozata is. — Harmincnégy éve állok az állam szolgálatában, ebből több mint negyedszázadot a Belügyminisztérium kötelékében töltöttem el. Ez a második munkahelyem. Mi kell ahhoz, hogy valaki jó rendőr legyen? Nem szabad ismerni a fáradtságot. Sokat kell tenni az emberekért, hiszen szép munka ez. vagy mondhatnám úgy is, hogy szép szakma- Mert az! Ezt csak hivatástudatból lehet végezni. S, amit még mondhatnék: úgy kell szolgálatba lépni, hogy az ember minden mást kívül hagyjonA most 48 éves rendőr vallomásai ezek a szavak. S, amikor élményei között keres, bizony sokat tudna mesélni. Hiszen évente több mint száz bűncselekményben jár. el Tőzsér Pál. Több tízezer oldalra tehető az a nyomozati anyag, amit ő készített. Ezek közül néhányat még ma is emleget. Ilyen volt az a bejelentés, mely szerint egy gépkocsivezető csavarhúzóval szurkált meg két fiatalembert az akkor még salgótarjáni járás egyik községének határában. Sajnos, egyikük életét veszítette. Forró nyomon indultak, s ennek eredménye volt, hogy két óra leforgása után csattant a bilincs a halált okozó gépkocsivezető kezén. Másik, egy nógrádi község bisztrójának avatásán tömeg- verekedés tört ki. Hét gyanúsított és egyben sértett került Tőzsér Pál elé. Volt itt bokasérülés. fejbetörés, csonttörés, s ki tudja még, milyen sérülés- De a rend helyreállt. Amire pedig ugyancsak emlékezik a törzszászlós: az egvik italbolt udvarán verekedés volt, tömegessé fajult, s éppen a verekedés kezdeményezője egy korábbi államellenes bűn- cselekmény elítéltje volt- A sok száz ügy közül talán ez a három is elegendő, hogy képet adjon Tőzsér Pál rendőr törzszászlós hivatástudatáró’. — Van még, amire büszke vagyok. A lányom taná'-nő a zagyvapálfalvai városrészben. Fiamat most avatták repülőstisztté. Ügy érzem, más-más pályán ugyan, de apjuk örökébe léptek . .. Megcsörren a telefon, s Tőzsér Pál csak ennyit mond: Vettem, értettem, intézkedem... Somogyvári László NÖGRÁD — .1985. december 4., szerda 5 r A NÖGRÁD október 15-i számában megjelent „Vita a hőközpontban” c. tudósításhoz szeretnék hozzászólni. A cikk írója Csákvári Csabának, a távfűtési üzem vezetőjének szavait, illetve a vitában elhangzottakat reprodukálva többek között a következőket írja: „A háromvezetékes hőszolgáltatási rendszer — bár elvben az egyik legkorszerűbb megoldás — nem egészen felhőtlenül működik, ezt leginkább a salgótarjáni Besz. terce-lakótelepen lakók tudják. A hiányosságok között szerepel a földszinti lakások nem kielégítő fűtése. A Besz- terce-teiepiek megnyugtatására közölte, hogy az IKV hőmérséklet-szabályozó egységek utólagos felszerelésével oldja meg a konstrukcióból eredő hiányosságokat.” A fentiekkel kapcsolatban a következőket szeretném a nvilvánosság tudomására hozni: Az idei lesz a nyolcadik i tél, amelynek a központi fű i tés működése nélkül vagyun • kénytelenek nekivágni, « i még mindig csak ígéret. A ki , hívott szerelők mindig : rendszer hibájára való hival • kozással fejezték ki tehetel i lenségüket. Ezzel a levelerr t 'fnel nem is az-alig egy he- napja tett újabb ígéretre kér • dezek: mikor?, hanem a hé1 • évi tehetetlenséget kérem szá- mon az IKV-tól. Kérdezel t továbbá, hogy milyen alapo tart igényt a fűtési c^yra, mi • kor tökéletesen tisztában va: t azzal, hogy nem tudta meg : szüntetni a hibát, és az eddi . befizetett fűtési díjakat jog- talanul vágta zsebre. Egy közmondás járja: ígér«- tekkel tele a padlás. Én a; 1 szeretném, ha végre a föld 1 szinti lakások is tele lenné nek — legalább a minimáli í san előírt 20 °C — meleggel, i Földi Sándor, Salgótarján. : Ybl M. út 86/1.
