Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-04 / 284. szám

1 Látogatás a Gránit Rétsági Kerámiaipari Gépgyárában Hangzatos ugyan talán a cím, de igaz. A Nógrádi Bé­ke Termelőszövetkezetben va­lóban béke van a tagok és a vezetőség lelkében. Okkal- Joggal. A tavalyi esztendő ki­emelkedő sikereket hozott, a legkiemelkedőbbeket az el­múlt harminchárom év so­rán. A termelési elnökhelyettes, dr. Eszes József árkus papí­rokat tereget, töméntelen számadattal. Az egyiken a tavalyi mutatószámok sora­koznak, a másikon az idei tervek, a harmadikon a szin­te naprakész állapotok. Van ezen kívül egy „kisokos” — később az elnök, Kiss And­rás is ilyet vesz elő —, ab­ban a saját használatú, a gyors intézkedéshez szüksé­ges adatok lapulnak. — Tavaly 116 és fél milli­ós árbevételt könyvelhettünk el. Ha azt vesszük, hogy eh­hez alig több mint 1800 hek­tárunk van ... Igaz, az alap- tevékenység ennek a harma­dát hozta. Viszont igen jó volt a nyereségünk, kevés hí­ján tizennégymillió. Kiderül a számokból más is. Például az, hogy négy éve még 19 forint 32 fillért fizet­tek munkabérként egy órára, tavaly már 24 forint 56 fil­lért! Kiss András energikusan nyitja az irodaajtót. Több­nyire hatkor kezdi a napját. Hogy mivel? Amivel ma is. Bejárja a birodalmat, a szö­vetkezet műhelyeit, a telep­helyeket. — Már a tavalyi küldött- közgyűlésen bejelentettem, hogy az eredmény több té­rt vező szerencsés összejátszá­sából alakult ki. Kömény munka is van mögötte, de a mezőgazdaságnak a szeren­csében is bíznia kell addig, amíg az időjárás nem gomb­nyomásra alakul. Nekünk a tízmillió forint körüli nye­reség a reális, nagyságren­Már a tavaszi-nyári model­leken dolgoznak a Soproni Ruhagyárban. A hazai keres­kedelem mintegy 300 ezer bé­bi-, lányka-, és női öltözéket rendelt erre az időszakra- A gyár dolgozói könnyű kelmék­ből, természetes anyagokból varrják a nadrágokat, a szok­nyákat, a blúzokat, a ruhákat divatos fazonokban. A jövő tavaszi idény újdon­sága lesz a Domino, a Sopro­ni Ruhagyár őszi BNV-n nagydíjat nyert öltözékegyüt­tese. A kilenc darabból álló gyártmánycsaládot a Panyova tiszta pamutkelméjéből Fifi- lina Józsefné, a gyár iparmű­dünkből következően ennyit várhatunk az idén. Kemény munka? Megint egy számadat, ami mögött munka rejlik: tavaly a Béke Termelőszövetkezetben 61 ezer forint fölött volt az átlagke­reset. Mégis hetvenen men­tek. ötvenen jelentkeztek. A háromszázas állománynak majd a fele „mozgott”. — Elsősorban munkafe­gyelmi okok játszottak köz­re — mondja erről az elnök —, másodsorban pedig az a tény, hogy ennél jobban is lehet másutt keresni. Én pe­dig azt mondom, aki másutt keresi a megélhetését, men­jen. Ma nehezebb feltételek kö­zött kell gazdálkodniuk, mint korábban. A tervek szerint ismét 116 millió forintos ár­bevételt kalkulálhatnak, mel­lé „reális” nyereséget. Ha ez utóbbi több lesz. abban sok minden közrejátszhat. — A szabályozók erősen szo­rítanak bennünket — foly­tatja Kiss András. — Nem te­hettünk és nem tehetünk mást, mint jobban kihasznál­juk és kihasználtatjuk a mun­kaidőt, szigorítottuk a mun­kafegyelmet, csökkentettük a költségeket. Néha száz fo­rintból is ügyet kell csinálni, pedig ez talán kicsinyesség­nek tűnik. Mindannyiunk száz forintja azoké, akik itt dolgozunk a szövetkezetben. Ne vegye ki senki a zsebünk­ből, ha nem muszáj. Nem muszáj. Az ötszáz szarvasmarha különféle okok miatt veszteséget termelt ta­valy. az idén ezt a vesztesé­get jócskán sikerült csökken­teni. Kiss András szerint ez sem kis dolog. Az erdészet éveken át mínuszokat írt a nyereségrovatba, az idén az egyenleg nullát mutat. Ezzel ugyan még nem elégedettek — akárcsak a szarvasmarha- tenyésztés eredményeivel —, de innen már könnyebb lesz előrelépni. vésze tervezte. Az együttes domináns színe a fekete és a fehér- darabjai sokféleképpen variálhatók, sőt a meglévő ruhatár régebbi darabjaival együtt is hordhatók. Az egy­színű szoknyákhoz, nadrágok­hoz jól illenek a fehér alapon fekete pettyes, vagy csíkos, vagy a csíkossal paszpolozott pettyes blúzok, melyek ujj nélküli, illetve bő denevéruj­jas változatban, nyakkendő- díszítéssel készülnek. Az öltö­zék divatos kiegészítője a mellény és a blézer. A jövő év első negyedévében 8000 Domino kerül a hazai üzle­tekbe. (MTI) — Féltünk a napraforgó­tól. Tavaly sokan szívták a fogukat. Az idén? Húsz má­zsa hatvan kilogrammot ta­karítottunk be hektáronként, az értékesítési átlagár pedig 1123 forint volt. Ennek is kö­szönhető, hogy a növényter­mesztés nyeresége fedezeti összegben megduplázódik Adottságaink alapján ez jó eredmény. Ráfizettünk ta­valy a tojástermelésre is, mert 1 forint 85 filléres át­lagáron szerződött csak ve­lünk a BOV. Jövőre már szó nélkül aláírták a kettőhú­szat. A magunk nevelte tojó­állomány darabja csak 105 forint, ha vesszük, akkor leg­alább 130. Három hónap alatt hűtőtá­rolót építettek a hűtőház mel­lé a nyáron. A nógrádi közös gazdaság megvette a rácke­vei termelőszövetkezet részét 14 millióért. Mert terveik vannak. A hűtőház ugyanis jó lépés volt, helye van ben­ne a környékbeli málnának és már bérfagyasztást is vál­lalhattak. Gyoméról a halá­szati szakszövetkezettől fu­varozták és fuvarozzák ide a halat. Amikor a kiegészítő tevé­kenységről kezdünk beszélni, még hozzáteszi Kiss András: — A tervidőszakban negy- venhétmilliónyi beruházá­sunk volt. Mind „bejött”. Az pedig a bizalom jele. hogy a tagság ötmillióért célrészje­gyeket vásárolt A hetvenes években indult a kiegészítő ágazat. Ahogy másutt. Kimustrált épületben, kezdetleges gépekkel. Hol van az már! A „fémipariak” 32—33 milliót termelnek az idén. Modern, jól fűtött mun­kahelyen, korszerű gépeken dolgoznak az asszonyok —jó keresetért. Hétszázezer szem­üvegkeretet állítanak össze. Másutt szervizkocsikat készí­tenek francia megrendelők­nek, de itt készülnek a labo­ratóriumi bútorok is. A vált lalkozó kedvet bizonyítja, hogy nem csupán bérmunka megszerzésén fáradoznak, de már saját termékkel is igyekeznek piacot találni. A kempingszékek összeszerelé­se az idősebbeknek ad mun­kalehetőséget, — A mi kiegészítő tevé­kenységünk helyben folyik — így az elnök. — Nekünk bevált. Nincs szétszórtság, gyorsan tudunk átcsoportosí­tani. ha kell, mert néha így kívánja a munkatempó. Na­gyon jó a gárda. A tervek? A vezetők ide­jének döntő többségét most a tervkészítés köti le. Megte­hetik. Béke van, a nyugodt, eredményes munka békéje a Béke Termelőszövetkezetben. Ilyen hangulatot kívánnak a jövő esztendőre is. Ezért és így dolgoznak. Hortobágyi Zoltán Á Soproni Ruhagyár új termékei A lakatos-szerelő műhelyben elkezdték az elhasználódott gaíterlapesiszoló gép felújítá­sát. A márványtömbök vágására használt gépek újrahasznosítása devizát takarít meg. Öntik a BNV-nagydíjas imp ortkiváltó terméket, a Poro- Angol licenc alapján gyártják vit—4 márványfényezőt. belföldre és szocialista ex­portra a vibrációs felületfino­mító gépet. Évente 200 darab mozaiklap- Az idén 5 darab szemcsesilót gyártanak a vállalat saját re­csiszoló követ készítenek. kontsrukciójához. — Képek: Bencze — Átképzés­politika A szabolcsi cipőgyár volt az első fecske, elsőként ismerte fel az átképzési támogatásban a lehetőséget, a kormány se­gítő szándékát. A szabolcsiak követőire viszont várni kel­lett, nagy ritkán jelentkezett pénzért egy-egy vállalat vagy szövetkezet. Ez év augusztusá­ban megváltozott a helyzet, a gazdálkodó szervezetek egy­más után, főként betanítókép­zéshez kérnek központi se­gítséget. Mi történt? NYERTES VÁLLALATOK A kormány már régóta szor­galmazza, hogy a szövetkeze­tek, a vállalatok hagyjanak fel gazdaságtalan termékeik gyártásával, korszerűsítsék termékszerkezeteiket. Kizáró­lag olyan cikkeket készítse­nek, amelyek minden piacon jól értékesíthetők, még abban az esetben is, ha a váltás lét­számcsökkentéssel jár, vagy Új módszer, technológia be- fwetését Igényli. Hit tagadjuk: a beidegződés szülte döntések még egyáltalán nem ritkák hazánkban. A kor­szerűsítés kockázattal jár, a dolgozóknak pedig kere­setcsökkenést okozhat, tehát nem szívesen vállalják a ve­zetők, mint ahogy a lét­számcsökkentést sem. Tavaly módosultak a fel­tételek, a vállalatokon belüli munkaerő-átcsoportosítás ese­tén is kérhettek pénzt a vál­lalatok, ha a tanulásban részt vevők száma meghaladta az ötvenet. Lényegében továbbra is lanyha volt az érdeklődés. A kormány törekvése tehát nem érvényesült, ezzel ma­gyarázható, hogy az idei év derekán ismét módosították az átképzési támogatással kap­csolatos rendelkezéseket. ÜJ PÁLYÁT Úgy tűnik, ez már valóban hatásos változtatás volt. Iga­zolásul említhető, hogy csu­pán a fővárosban az elmúlt két hónapban hat vállalat kért pénzt. (A lakosságot ko­molyan érintő elképzelést akar megvalósítani a Fegyver- és Gázkészülékgyár. Huszonhá­rom dolgozóját központi tá­mogatással átképzi, hogy át­állhasson a Bosch—Junkers energiatakarékos konvektorok sorozatgyártására.) Augusztus óta a rendelkezés megszüntet­te a létszámkeretet, és a be­dolgozók átképzéséhez is igénybe vehető az anyagi se­gítség. Ami igazán meglepő: a jövőben a pályakezdők át­képzését is támogatja a kor­mány. Mondván: előfordulhat, mire a gyerek befejezi tanul­mányait, saját szakmájában el sem tud helyezkedni, vagy nem is akar, inkább mást szeretne dolgozni. Az átképzé­si támogatás most lehetőséget ad arra, hogy a gimnáziumi érettségivel rendelkezőket az eddigieknél jobban bevonják a termelőmunkába, de ne se­gédmunkásként. Különösen az elektronikával. a számítás- technikával foglalkozó terü­leteken számítanak rájuk. Becslések szerint az érettsé­gizett lányok tíz százaléka tud ügyviteli munkakörben el­helyezkedni. a többieket vagy a szülők tartják el, vagy idénymunkával, a gyesen le­vők helyettesítésével és se­gédmunkával próbálják biz­tosítani megélhetésüket. Ez. viszont nem jó a népgazda­ságnak, és nyilvánvalóan az érettségizetteknek sem. Ami a gazdálkodó szerveze­tekből valószínűleg tovább­ra is ellenszenvet vált ki, az az, hogy az átképzési támoga­tás összegét külön kell ke­zelni, vagyis, a szokásosnál több adminisztrációval jár a nyilvántartás. A rendelke­zés egyértelműen a gazdálko­dó szervezetekre bízza, miként tartják meg az átképzett dol­gozókat. Köthetnek tanulmá­nyi szerződést, megszabhatják azt is, hogy ha a dolgozó sa­ját hibájából hagyja el a vállalatot, köteles visszafizet­ni az átképzés költségeit. Egyébként betanító- és szak­másítóképzésekhez is igényel­hető támogatás. Eddig leg­inkább csak betanítóképzés­hez kértek és kaptak pénzt a vállalatok. A kérelmeket a megyei tanács bírálta és bí­rálja el. PORTÁS HELYETT VARRÓNŐ A szakemberek állítják: to­vábbra sem kívánnak egyen­lőségjelet tenni a felnőtt- és az átképzés közé, de a ren- • delkezés lehetővé teszi, hogy különleges esetekben külön­leges támogatást kérjenek a gazdálkodó szervezetek, ha előzetesen egyeztettek az Állami Bér- és Munkaügyi Hi­vatallal, Igazán indokolt esetben például csökkenhet á nyereségadó, vagy akár az átképzéshez szükséges eszkö­zök megvásárlásához is kap­hatnak pénzt a vállalatok. Az új lehetőségek adták az ötletet a Fővárosi Tanácsnak, hogy próbáljon némi változást elérni az egyik legelhanyagol­tabb területen: a csökkent munkaképességűek rehabili­tációjában. Mindenki előtt is­mert, hogy csupán néhány munkakör — portás, telefon- központos —, közül választ­hatnak azok, akik egészség- ügyi vagy más okból csök­kent munkaképességűnek szá­mítanak. Ezen változtatna a Fővárosi Tanács elképzelése. N evezetesen: mozgáskorláto­zottaknak, rokkantnyugdíja­soknak, szociális járadékon élőknek kisebb fizikai igény- bevétellel járó szakmákban képzést indítanak. Kitanulhat­ják egvebek mellett a női- ruha-varrást, a cipész-, a mű­szerészszakmát. Valószínűleg NÖGRÁD - 1985. a jövő évben állami támoga­tással beindul az első szak­munkásképző tanfolyam. Vég­leges döntés még nincs, de hí­rek szerint mindenütt támo­gatják a tanács terveit. A Csepeli Oktatási Vállalat tud­na tanműhelyeket, tanterme­ket adni, sőt, kollégiumi fé­rőhelyeket is. Ily módon még Vidékről is jöhetnének tanul­ni a csökkent munkaképessé­gű emberek. A terv, az elképzelés min­denképpen dicséretes. Egy­részt azért, mert a megvál­tozott munkaképességűek nem lesznek tétlenségre, hát­rányos megkülönböztetésre ítélve, másrészt azért, mert az ő munkába állásukkal ja­vulhat a lakossági szolgálta­tás. Ismerve azonban a csök­kent munkaképességűek nagy számát, feltételezhető, hogv egyetlen egy intézmény nem képes minden igényt kielégíte­ni. Jó lenne, ha a nagyobb vá­rosokban, településeken is vállalnák a csökkent munka­képességűek képzését, átkép­zését, hiszen ennek gyakorla­tilag nincs pénzügyi akadá­lya. Horváth Teréz 4., szerda P Békében a Beke Termelőszövetkezet

Next

/
Thumbnails
Contents