Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-24 / 301. szám
Karácsonyunk fái ÜNNEPI „A magyar ipar Széchenyitől századunkig Az Országos Műszaki Múzeum állandó kiállítása a nagycenki Széchenyi István Emlékmúzeumban rabás Miklós „A pesti Aldu- nasor” című festményének (1842.) színes fényképnagyítása látható. Alatta Ganz- gyári kéregöntésű vasúti kerék és diósgyőri vasúti sínegység tekinthető meg. A kü- lönvitrinben az 1885-ben szabadalmaztatott Déri— Bláthv—ZipernoWsky-féle mag- és köpenytranszformátor modellje nyert elhelyezést. A terem végén, a vitrinek után a Ganz és Társa Rt. átal 1894-ben készített. Zipernowsky-féle Delta típusú dinamó áll. Az U alakban elhelyezett vitrinek (11—19. vitrin) további iparágak, ágazatok, technikai újdonságok fejlődé1899-ben próbálta ki gyorstávíróját Budapest—Berlin között. A pesti gázvilágítás beve. zetése (1856.) — a Ganz-gyá ri villamos ívlámpák meg.ie lenése (1879.) után az Egyesült Izzólámpa és Villamos- sági Rt- (EIVIRT) a század- fordulón megkezdte a wolf- ramszálas izzók gyártását. Jedlik Ányos 1828-ban készítette el az elektromotor, s 1861-ben pedig a dinamó ősét. A Ganz-gyár 1878-ban előállította az első ZiDer- nowsky-féle dinamót, s 1844- ben pedig az első transzformátort. A gyár 1889-ben Rómában. 1892-ben Tivoliban helyezett üzembe elektromos A kedvezően karcsú koronájú karácsonyfa különösen szép látványt nyújtA karácsonyfa-állítás régi, szép szokásunk- Híres szín- művésznőnk, Déryné naplója már 1793-ban emlegeti a fenyőfaállítást, mégpedig Jászberényben. Lehetséges azonban, hogy ez a szokás az északi területrészeken lakó, német nemzetiségűek körében korábban is megvolt. A karácsonyfa-állítás hazai terjedésének lassúságára viszont bizonyíték az is, hogy Petőfi állítólag még a hírét sem hallotta. A magyar irodalomban pedig — legalábbis így tudjuk — csak Jókai 1866-ban megjelent Koldus- fiú című karácsonyi tárgyú elbeszélésében bukkan fel először. Legújabban már — a természetvédőik tiltakozását is kiváltva — minden karácsonyra százezerszám vágnak ki kisebb-nagyobb méretű, de mindenképpen még a java fejlődésük előtt álló 1 ucfenvőf ócskákat. Karácsonyfának ugyanis mindeddig ezek a legkedveltebbek, bár a különféle jegenyefenyők, a duglaszok és a hosz- szú tűs fenyők is mind nagyobb számban gazdagítják a karácsonyfa-választékot. A karácsonyfának megfelelő vágásméret eléréséig bizony több évnek, nemegyszer évtizednek is el kell telnie, mivel a lucfenyő éves növekedése nem szokta meghaladni a fél métert. Nálunk nincsenek kiterjedt természetes lucerdők; csupán a legcsapadékosabb nyugati határszélen található némi őshonosnak tartott lucfenyő- állomány, a töbhl erdészeti telepítés. Ha a lucfenyő nem a számára kedvező hegyvidéki, hűvös és párás klímában, valamint üde, jó vizeliátású talajon nevelkedik, hanem kiszáradó, sovány talajon és esetenként még aszálytól sem mentes körülmények között tenyészik, akkor a szokásos 2—4 évenkénti tűváltás gva.- koribb lesz. Ezért ezek a fák kevésbé tömöttek, fel kopaszodók- Száraz időjárásban különösen lelassul a lucok fejlődése. Ma már kifejezetten karácsonyfának szánt lucfenyők nevelésével is foglalkoznak. A karácsonyfa előállítására hivatott telepek földig ágas, tetszetős alakot öltő fenyőfákat igyekeznek nevelni. A karácsonyfának nevelt fenyőfákat folyamatosan, ritkítások után, akkor termelik ki és értékesítik, amikor elérik a két-három méteres magasságot. Több mint fél évtizede hatályban levő karácsonyfaágazati szabvány rögzíti a kitermelésre kerülő karácsonyfával szembeni jogos elvárásokat. Ennek alkalmazása kötelező, és hatálya a magánkereskedelemre is kiterjed. A kitermelést a szabvány szerint meg lehet kezdeni november 20-a után. A szabványban meghatározott minőségi követelmények szerint a -karácsonyfán nem engedhető meg a nyilvánvaló hibának számító törött törzs, a görbe növés és egyéb szembeötlő torzulás, a tűbarnulás és a tűlevelek hullása, valamint a féloldalasság semZsebbe vágó, hogy a karácsonyfa hosszúsága a szabvány szerint az alsó vágáslaptól a felső ágörv tövéig — tehát nem a csúcs végéig — mért távolság. A hosszúságot tíz centiméterre kerekítve kell megadni úgy, hogy a kerekítés a szokásnak megfelelően, öt centiméter felett felfelé, öt centiméter alatt lefelé történikAzt nem lehet elvárni, hogy a karácsonyfáknak is alkalmas fenyők bármelyikéből a természetben szinte esztergályozottan szabályos alakú fácskák formálódjanak. Sokra értékelhető elevenségük, üdeségük, sajátos gyantás illatuk és a tűleveleik tartósan szép színe. Újabban gyakori, hogy karácsonyfaként fel-feltűnő, különféle jegenyefenyőket ezüstfenyőként forgalmaznak. Ez azonban csupán jó kereskedelmi fogás. Annyi alapja van, hogy a karácsonyfának leggyakrabban megjelenő három jegenyefe- nyő-féleség lapos tűleveleinek alja valóban ezüstös, a légzőnyílások sávjában végighúzódó, két hosszanti fehér viaszcsíktól. Az viszont jogos értéknövelőjük, hogy a tűleveleik a lucokétól eltérően, nem hullanak le, nem szemetelik tele a lakást, hanem valósággal rászáradnak az ágakra. De sem a természetfélté«, sem a fák kivágása miatti sajnálkozás nem indokolhatja a festett műraffia alapanyagú, és még kevésbé a fröccsöntéssel gyártható vagy egyéb műkarácsonyfák térnyerését. Sokkal inkább az lenne a jó megoldás, ha a rövid élettartamú, kivágott fenyők helyett, jó földlabdával kiszedett, cserépben vagy fóliazacskóban, esetleg másféle konténerben előnevelté« gubacstetvesedésre sem hajlamos fenvőfácskákat lehetne karácsonyfaként vásárolná, így remény lenne arra, hogy a karácsonyfaszerepen túljutva, és át-teleltetésük után szabadba kiültetve, hosszú életű, szép szabadföldi fenyőkké váljanak. Komiszár Lajos 12 NÓGRÁD n 1985. decembat 24-, kedd ^ Gam-gyári Mechwart-íele hengerelek modellje Komputer és vércsoport A felkelő nap országában eddig kétféle házasságot ismertek. Az egyik: a hagyományos és igazán japán, mégpedig, amikor a frigyek tulajdonképpen a szülők által köttetnek, sok esetben úgy, hogy a házastársak ténylegesen csak a házasságban ismerik meg egymást. A másik: a nyugati stílusú szerelmi házasság. S, mostanság egvre népszerűbb egv harmadik, nevezetesen komputeri- zált házasságkötés. Japán nem hiába a fejlett technológia országa. gomba módra szaporodnak a komputeres házasságközvetítők. A mechanizmus egyszerű é.snem is túlságosan drága. Ki-ki be- táoláltathatja adatait a számítógép agyába, ahonnan ugyanakkor — társat keresve — adatokat kérhet ki. S, ba bárki kedvére való koordinátákra bukkan, a házasságköz- vetítő cég elintézi a találkozót. A komputeres társkeresés mind a nők, mind a férfiak körében növekvő néoszerű- ségnek örvend. Különös tekintettél arra, hogv mindkét nem esetében huszonöt év körül kezd „szorítani a cipő” Japánban ugyanis azt vallják, hogy ha valaki huszonöt éves koráig nem lelte meg élete párját, harminc felé közeledve egyre nehezebben,. harminc év után ped-'g kifejezetten nehezen fog rábukkanni. A komputer azonban más szempontból is „bogaras”- Nem áll szóba például 150 centiméternél alacsonyabb férfival és 180 centiméternél mSgasabb nővel. Alaposan megnézi a házasodni vágy-ók jövedelmi helyzetét, s elég tapintatlan ahhoz, hogy a képzettségre is rákérdezzen. Persze lehet, hogy igaza van, hisz minden bizonnyal abból indul kf, hogy esetleges rossz házassággal rontja az üzletét; Egyébként az elmúlt hónapok tapasztalatai arról tanúskodnak: a férfiak szeretik, ha a partner nemcsak fiatalabb, hanem kevésbé képzett is. Továbbá jobb az, ha nincs önálló jövedelme. így ugyanis a nő kiszolgáltatottabb. A legtöbb házasságközvetítő a vércsoportot is a rögzítendő paraméterek között tartja számon, mindazonáltal egyre több példa van arra, hog\- emberek — a komputer megkérdezése nélkül is — a vércsoport szerint kötnek ismeretséget. Emögött pedig az a hiedelem rejlik, hogy- a vércsoportból következtetni lehet a személyiségre, a legkülönbözőbb jellembeli tulajdonságokra. Ezt a hiedelme* a kereskedők is egyre inkább meglovagolják, s az üzletekben mind több oh-an árucikk kapható, amely különböző vércsoportot jelez. S, szinte természetszerű, hogv mindenki olyan inget vaev blúzt, trikót vagv nadrágot, sálat vagy nyakkendőt, óraszíjat vagy kulcstartót vásárol, amelven saját vércsoportja van feltüntetve, még akkor is, ha — adott esetben — nem sokat hisz az egészből. A legnagyobb sikere a vércsoportot jelző női fehérneműnek van . •. Pietsch Lajos Autóbuszok ffázbaifássoí Nehézgázolaj és földgáz keverékével működő, a környezetet nem mérgező kipufogó gázokat termelő dízelhajtóművet fejlesztettek ki a szovjet központi autó- és autómotor tudományos kutatóintézet szakemberei. A kísérletek bizonyították, hogy a gázdízelfolvamatra átállított erőgépek vonóereje jelentősen magasabb értékű, mint a hagyományos motoroké. Az égéstermékekben a mérgező anyagok mennyisége felére-har- madára csökken. A kísérleti berendezéseket tt kárnál autógyár gépkocsijaira szerelik fel. Gáztartálvokkal szerelték fel a Ivovi autógyár, hamarosan üzembe állításra kerülő autóbuszait is. Tehetőség van a magyar gyártmányú íkaruszok hasonló berendezésekkel történő Ui&aere Lesér* la« Az állandó kiállítást dr. Hetényi István pénzügyminiszter nyitotta meg 1985. szeptember 21-én. Az eltelt rövid idő alatt már számos műszaki vagy ipari múltunk után érdeklődő ember és diák tekintette meg. A kiállítás anyaga, témakörei vázlatosan a következők. A Széchenyi István-kas- télvszárny I. emelete három termében, mintegy 180 négyzetméter alapterületen rendezett ipar-, technikatörténeti kiállítás rövid áttekintést ad a XIX. századi Magyarország főbb iparágai, ágazatai, az egyes technikai újdonságok, a műszaki-tudományos élet, a műszaki-ipari oktatás fejlődéséről, különös tekintettel az 1887-es kiegyezés utáni évtizedekre. A termek ablakai közötti falakon műszaki és tudományos életünk nagv alkotóinak fényképei láthatók: Ganz Ábrahám, Mechwart András. Csonka János, Bánki Donát, Jedlik Ányos, Puskás Tivadar, Déri Miksa. BláthvOttó Titusz, Zipernowsky Károly, Kandó Kálmán, Eötvös Lo- ránd, Wartha Vince. Az első teremben, a beve- i zető tabló alatti két térkép- fénvkép a század közepi nyugat-európai és a magyar ipar helyzetének összehasonlítását teszi lehetővé- A kü- lönvitrinben lévő dugattyús gőzgépmodell jelzi a gőzerő megjelenését, s a terem . vitrinsora utáni, álló Bánki —Csonka-féle motor pedig a magyar robbanómotor-gyártás megszületését. Az U alakban elhelyezett . vitrinek (1—10 vitrin) egyes i iparágak fejlődését mutatják be (pl.: mezőgazdaságigép- t gyártás, malom-, cukor- és t szeszipar, bányászat, kohászat, a gőzgép-, robbanómotor- és szerszámgépgyártás). , Ganz Ábrahám 1845-ben i Budán öntödét létesített, ahol ■ kéregöntésű őrlőhengereket > és kéregöntésű vasúti kere- , keket (1867-ben már a 100 000. kerék) állítottak elő. A Mechwart András-féle hengerszékek Európában ismertek ■ lettek, s 1896-ban a Ganz- : gyár már a 22 500. hengerszéket készítette el. A Rock István Gépgyár . 1858-ban állította elő az első , hazai dugattyús gőzgépet, t 1900-ban a Láng Gyár már . az 1000. gőzgépét gyártotta j Bánki Donát és Csonka Já- i nos 1893-ban szabadalmaztat- . ták — a világ első porlasz- i tóját — közös találmányukat. . 1899-ben készítette a Fegyver- . és Gépgyár Rt. az első ma- i gyár Diesel-motortA második terembe átveze- - tő ajtó mellett, a falon Ba- t sét mutatják be (pl: vízi, vasúti, és fővárosi közlekedés, kereskedelem, bankok, a távíró és telefon, világítás- téchnikai eszközök, erősáramú elektrotechnikai ipar). 1896-ban megnyitották az Al-Dunán a Vaskapu-csatornát. 1873-ban elkészült az első magyar gőzmozdony. A MÁV-Gépgyár az 1900-as párizsi világkiállításon már az 1500- nagydíjat nyert gőzmozdonyát mutatta be. 1902- ben üzembe helyezték a Val- tellina vasúton,— Európa első villamosított nagyvasúti vonalán — a Kandó Kálmán tervei alapján készült magyar villamos mozdonyokat1832-ben indult el Pesten az első lóvontatású omnibusz, s 1896-ban üzembe helyezték Budapesten kontinensünk első föld alatti vasútját. 1881-ben nyílt meg Budapesten — Európában hatodikként — az első hazai nyilvános telefonközpont- Pollák Antal és Virág József erőművet. 1884-ben megkezdték a wattmérők, 1889-ben pedig az indukciós fogyasz. tásmérők gyártását Bláthy Ottó Titusz tervei alapján. A harmadik terembe átvezető ajtó mellett, a falon Ganz-gyári wattmérő rajza látható 1886-ból. A különvit- rinben EIVIRT-gyártású, Hollós-rendszerű, Hughes-tí- pusú betűíró távírógép van elhelyezve- A terem bal oldali vitrinéi előtt, a falon Zarzetzky József gyufagyárának, színes fejű gyufákból kirakott látképe, fényképe tekinthető meg. A jobb oldali vitrinsor (20—23- vitrin) a finommechanikai ipar, a fényképezés és a vegyipar fejlődését, a bal oldali vitrinek (24—28. vitrin) pedig a felsőfokú műszaki oktatást, egyes tudományos társaságokat, az iparoktatást, a tudományos és műszaki irodalmat mutatják be röviden. 1836-ban Irinyi János feltalálta a zajmentesen gyúló gyufát. Petzval József 1840- ben elkészítette — a világ első — fényerős objektívét (1—3,6). Süss Nándor irányításával állították elő Eötvös Loránd torziós ingáját, melyet az 1900-as párizsi világ- kiállításon sikerrel mutattak be. Az 1762-ben alapított Sel- meci Bányászati és Erdészeti Akadémián 1711—1870. között 5373 hazai és külföldi hallgató végzett. 1782-ben hozták létre az Institutum Hydro- technico Geometricumet, 1846-ban a József Ipartanodát, s, 1871-ben kapott egyetemi rangot a József Műegyetem. Jogelődje és a műegyetem 1785 —1909. között 5366 mérnöki oklevelet adott ki. Széchenyi István (1791— I860 ) kezdeményezésére 1825-ben alapították a Magyar Tudós Társaságot, melyet számos tudományos, szakmai egyesület követett. A XIX, században megjelent hazai tudományos, műszaki, ipari, gazdasági folvó iratok, kiadványok száma mintegy 220 volt. Sok művet könyv tormájában adtak ki. t * A Bánki—Csonka-féle porlasztó a világ első karburátora.
