Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-24 / 301. szám
S megye gazdasága a VII. ötéves terv küszöbén Erfo: CJzssőrf József Megyénk gazdasági életének jelentős állomásához érkeztünk. Az 1985, évvel lezárunk egy nehéz, de alapvetően eredményes időszakot, a VI. ötéves tervet. A tervszerű fejlődés folyamatosságának biztosítása indokolja, hogy az éves és középtávú számvetéssel együtt, az elmúlt időszak tapasztalatainak, a külső és belső feltételek várható alakulásának figyelembevételével, továbbá saját lehetőségeink reális feltárásával, hosszabb és rövidebb távra szólóan is kialakításra kerüljenek a megye további fejlődésének fő irányai. E feladatot vállalta fel a megyei pártbizottság december 20-i ülése, amely konstruktív vita után, a VII. ötéves tervre, s 1986-ra ■ szólóan is feszített, de reális, egyben kibontakoztatást is jelző irányelveket fogadott el. Fejlődésünk főül) jellemzői és feltételei Az 1981-ben jóváhagyott megyei terület- fejlesztési irányelvek, . valamint az 1985-re meghatározott fő gazdaságpolitikai célkitűzések végrehajtása dióhéjban úgy értékelhető. hogy azok — a számítottnál kedvezőtlenebb feltételek mellett — az előirányzatokhoz közelállóan valósultak meg. Megőriztük társadalmunk szociális vívmányait, tovább javultak az élet- és munkakörülmények. A lakosság fogyasztása és reál- jövedelme a tervezettet megközelítően emelkedik, a reálbérek színvonalát azonban megyénkben sem tudtuk megőrizni. A külgazdasági egyensúly javításához a megye üzemei dinamikusan bővülő exporttal járultak hozzá. Az ipar kivitele öt év alatt 50 százalékkal, 1985-ben az előző évhez képest 9—10 százalékkal emelkedett- Növelték exportképes árualapjukat a mezőgazdasági üzemek is. Elismeréssel kell szólni az import- megtakarításra irányuló erőfeszítésekről. Eredményeink értékét növeli, hogy azokat romló gazdasági feltételek között értük el. Megnehezedtek az értékesítési lehetőségek, az exportra kerülő termékek árszínvonala csaknem 30 százalékkal csökkent. A külgazdasági egyensúly érdekében a nem gazdaságos termékek kivitelét is vállalni kellett. Az anyagellátás és -szállítás gondjai, raktározási, készletezési nem egyszer termelési gondokat okoztak. Több esetben a gazdaságirányítás intézkedései sem ösztönöztek megfelelően a kiemelt célok elérésére. . Abban, hogy la fő célkitűzések megvalósítása a nehezebb, feltételek között is alapvetően eredményesnek mondható, nagy szerepe van a gazdálkodás több területén tapasztalt előrelépésnek, az üzemi kollektívák részéről megnyilvánuló együttes erőfeszítéseknek. Javuló irányzatot mutat a termelékenység alakulása. Mérséklődött az anyag, ezen belül is elsősorban az importanyagfelhasználás. Fokozódott a gazdálkodó egységek piaci rugalmassága. A tervidőszak végére felgyorsult a belső szervezeti rendszer korszerűsítése, nőtt az üzemek gazdálkodási önállósága. Annak ellenére,'hogy a fejlesztési források a tervidőszakban számottevően csökkentek, a legfontosabb területeken jelentős —, termelő és kommunális — beruházásokat tudtunk megvalósítaniA megye ipara —, ha nem is teljesen ellentmondásmentesen —, de alapvetően a VI. ötéves területfejlesztési irányelvekben meg-f fogalmazott gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban fejlődött. Termelése az országos átlagot valamelyest meghaladóan, 12—* 13 százalékkal emelkedett. Azonban nem kerülheti el figyelmünket, hogy a tervidőszak második felében lefékeződött a fejlődés üteme. Ennek megfelelően 1985-ben előreláthatólag mintegy másfél-két százalék között emelkedik a termelés. A VI. ötéves tervidőszakában az ipar feladatai között kiemelt hangsúllyal szerepelt a termékek minőségének, versenyképességének javítása. E követelményeknek az üzemek, mindenekelőtt a termékszerkezet további korszerűsítésével igyekeztek eleget tenni. Az elmúlt öt évben számos új, magasabb félti olgozottsági fokú és műszaki színvonalú gyártmány kifejlesztésére, piaci bevezetésére került sor. Áz újak bevezetésével párhuzamosan folytatódott a veszteséges, alacsony jövedelmezőségű termelés felszámolása, arányának csökkentése is. A minőség és versenyképesség tükröződik abban, hogy az ipari üzemek öt év alatt másfélszeresére tudták emelni exportjuk árbevételét. Mégis fel ked figyelni arra, hogy a gyártmányszerkezet megújításának folyamata a középtávú tervidőszak második felében _ a jelentősebb beruházások üzembe helyezése után — lelassult. Ez arra utal, hogy az adott alaptechnológiára épülő intenzív helyi gyártmányfejlesztés még nem vált ált »Jánossá. A kívánt megújulás nagvon fontos eleme. hogy miként használjuk fel a rendelkezésre álló 'fejlesztési, beruházási eszközöket. Annál is inkább, mert e lehetőségek a megyében is szerényebbek voltak a korábbiaknál. Hogy a kevesebb pénzt is lehet értelmesen. hatékonyan felhasználni, jól igazolják azok a helyi kezdeményezésű és részben saját erős kivitelezésű gyártásfejlesztések, 'melyek a korszerű technika, technológia adaptálására és továbbfeilesztésére, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás mérsék- lérA>-° niotye a hulladékok hasznosítására irányultak. Az építőipari szervezetek alapvetően kielégítették a megyénkben is mérséklődő, és struktúrájában a felújítási, karbantartási munkák felé tolódó építési igényeket. A versenytárgyalási rendszer előnyei — a még előforduló negatív példák ellenére —, mind több területen kidomborodnak. A minőség romlása, a határidőik és költségtúllépések rendszeressé válása, ugyanakkor a tervezők, beruházók és kivitelezők fokozottabb felelősségét veti fel. \ Az agrárágazatnak az eltelt öt esztendő, a legeredményesebb időszaka volt. A növénytermelés az aszályos évek ellenére kedvezően alakult, a gabonatermés, majdnem 20 százalékkal haladta meg az előző tervidőszakét. Jelentősek az olajos növények termelésének eredményei is. A takarmánytermesztés ugyanakkor ma sem tudja kielégíteni az állattenyésztés mennyiségi és minőségi igényeit. Ellentmondásosan alakult az állattenyésztés helyzete. A tervciklus első három évében a számítottnál is kedvezőbbek voltak az eredmények, az utóbbi két évben azonban mérséklődött a fejlődés, .sőt. több állatfajnál a termelés számottevően csökkent. Ugyanakkor figyelemreméltó eredmény, hogy a tejtermelés az egyharmados tehénlét" szám-csökkenés mellett sem mérséklődött. Dinamikusan fejlődött — árbevételében csaknem háromszorosára nőtt — a kiegészítő tevékenység. Az ágazat a gazdálkodás fontos stabilizáló tényezőjének bizonyult. A legutóbbi évben azonban itt is megtorpanás tapasztalható: romlott a verseny pozíciója, mérséklődtek a megrendelések. A háztáji és kisegítő gazdaság, különösen a hús- és bogyósgyümölós-termelésben játszott meghatározó szerepet. A‘termelési kedv ez évben tapasztalható csökkenése a megfelelő érdekeltség hiányára, valamint a nagyüzemek és felvásárlók integrátori tevékenységének fogyatékosságára hívja fel a figyelmet. A gazdálkodásban végzett munkát az elmúlt tervidőszakban legjobban az jellemzi, hogy az üzemek fokozódó figyelmet fordítottak a minőségi fejlődés helyi tartalékainak feltárására és kihasználására. Javult a piaci munka színvonala, nőtt az alkalmazkodókészség. Nagyobb szerepet kapott az anyag- és energiagazdálkodás hatékonyságának javítása, s általánossá váltak a pazarlás mérséklésére irányuló erőfeszítések. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy az iparban az üzemek többségének sikerült megőriznie piaci és gazdasági pozícióit. Jelentős eredmény, hogy 1985-ben, a megye iparában — hosszú évek óta először — nőtt a termelés jövedelmezősége. Az építőiparban —, ha még szerény jövedelmezőségi szint mellett is, de' — stabilizálódott a kivitelező szervezetek gazdálkodása. A mezőgazdasági üzemek gazdálkodási tapasztalatai egyértelműen bizonyítják az elmúlt évek kezdeményezéseinek helyességét, a kiegészítő tevékenység dinamikus fejlesztését, a másod- és melléktermékek felhasználásának növelését, a racionálisabb föld- ha.5iznosítást. Mindezek eredményeként a nagyüzemek árbevétele 5 év alatt folyó áron csaknem 80 százalékkal, a nyereség pedig mintegy 50 százalékkal emelkedik, úgy, hogy időközben a központi elvonások 'három és félszeresére nőttek. A megyei pártbizottság az eredmények elismerése mellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a belső tartalékok hasznosításában a szükségesnél lassúbb, volt az előrelépés. A lekötött erőforrások hatékonysága megyénkben is csökkenő tendenciájú. A fajlagos ráfordítások a megtakarítások ellenére is még mindig magasabbak a versenytársakénál. Nem tudtunk megfelelően élni a kooperáció lehetőségeivel sem. Az eredményeket befolyásoló objektív tényezők mellett nagyon tanúságos a szubjektív tényezők szerepe is- Nem fogadható el az a beruházási szemlélet, amely a források szűkösségéből kiindulva jut olyan álláspontra, hogy a kevés pénzből nem lehet, tehát nem is kell csinálni semmit- Nyilván nem lehet a termelési szerkezet korszerűsítését , sem egyenlővé tenni a veszteséges, illetve alacsony jövedelmezőségű termelés mechanikus megszüntetésével, mint ahogy néhány üzem nálunk is ezt tette. Van mit javítani az élőmunkával való gazdálkodásban is. Főleg az ünnepnapok előtt és után laza a munkafegyelem. s nálunk sem fehér holló a munkaidő alatti szeszfogyasztás. az életszínvonal és életkörülmények alakulása Az elmúlt éveikben a gazdaság teljesítő- képességének alakulása viszonylag szerényebb lehetőséget biztosított az életszínvonal és életkörülmények javítására. Ennek ellenére a VI. ötéves tervi fő célkitűzések megvalósultak, mód nyílt a fogyasztás kismértékű növelésére, a lakosság anyagi gyarapodásáraFontos vívmány, hogy sikerült megőrizni az áruellátás színvonalát. Gyors ütemben nőtt a lakossági szolgáltatások teljesítményértéke. Bővült az alapvető infrastrukturális hálózat, növekedett a települések népesség- megtartó képessége. Kiemelt társadalompolitikai programjaink maradéktalanul megvalósultak, hozzájárultak a lakosság életkörülményeinek javításához. A most befejeződő középtávú tervidőszak eredményei abban foglalhatók össze, hogy a megye gazdasága a számítottnál is nehezebb feltételek között továbbfejlődött, alapvető célkitűzései megvalósultak- Eredményei, tapasztalatai megfelelő alapul szolgálhatnak az előttünk álló VII- ötéves terv minőségileg magasabb követelményeket támasztó feladatainak végrehajtásához. A pártbizottság, a népgazdaság VII. ötéves irányelveit, a kormányprogramot, valamint a megye gazdaságának eredményeit és lehetőségeit alapul veve kialakította és elfogadta a megye következő középtávú tervére szóló területfejlesztési irányelveit. A gazdaságpolitika fő irányvonalaként a minőségi tényezőkön alapuló, a hatékonyságot és versenyképességet növelő intenzív fejlődés kibontakoztatását, a teljesítőképesség fokozását, a gazdaság élénkítését fogalmazta meg. Alapjául mindenekelőtt a meglévő anyagi és szellemi erőforrások jobb kihasználása, a műszaki haladás felgyorsítása, a termelési szerkezet intenzívebb, piacorientált struktúraváltása, valamint az ezekben . való érdekeltség számottevő növelése kell, hogy szolgáljonA gazdaságpolitikai célok között továbbra is elsőbbséget élvez a népgazdasági egyensúly javítása- Kulcsfontosságú feladat, hogy ebben a megye gazdálkodó szervezetei növekvő mértékben és eredményességgel vegyenek részt. Javítsák versenyképességüket, gyorsán és rugalmasan alkalmazkodjanak a piachoz, a közgazdasági környezet változásaihoz, erősítsék az exportképes árualapot. A gazdaság eredményei teremtsék meg a lakosság életszínvonala szerény, de érezhető emelésének, az életkörülmények javításának anyagi alapjait. Az ipari üzemek tevékenységének alapvető rendező elvét képezi, hogy vállaljanak nagyobb részt a népgazdaság jövedelemtermelő képességének fokozásában, az egyensúly javításában. Mindez megköveteli a műszaki fejlesztés folyamatának felgyorsítását, anyag-, energiatakarékos és környezetkímélő technológiák és berendezések széles körű alkalmazását- Szükséges, hogy a piaci igényekhez igazodva váljon ütemesebbé a termelési szerkezet korszerűsítése, növekedjen a termékek műszaki színvonala, használati értéke és újdonságtartalma- Az elektronizálás lehetőségeinek kihasználásával1 ki kell terjeszteni a számítástechnika ipari alkalmazását, felgyorsítani a fejlesztési, tervezési, gyártási és mérési folyamatok korszerűsítését. A hatékonyság és versenyképesség javítása igényli, hogy kapjon nagyobb szerepet a fajlagos ráfordítások csökkentése, az élenjáró versenytársakéhoz való közelítése. Mindez segítse elő az ipari üzemek exportjának dinamikus bővítését, gazdaságosságának javítását. A termelés és gazdálkodás minőségi jegyeinek kibontakoztatását a belső irányítási és érdekeltségi rendszer folyamatos korszerűsítésével, a vezetési színvonal javításával, az emberi tényezőkben rejlő lehetőségek jobb kihasználásával is biztosítani szükséges. A megye iparszerkezetét, s a VII- ötéves tervi elsődlegességeket figyelembe véve az iparon belül a legnagyobb húzóerőt a gépipar és az építőanyag-ipar biztosíthatja. Ehhez egyrészt kedvező lehetőséget kínálnak a központi fejlesztési és rásegítő cselekvési programok, amelyek a népgazdaság fő célkitűzéseinek megvalósítását hivatottak elősegíteni. (Hőszigetelő üveggyapot, floot- illetve csomaolóüveg-gyártás). Másrészt, jó alapot szolgáltathat azoknak a kedvező folyamatoknak a felerősítése, melyek jelei jó néhány gépipari, üveg- és kerámiaipari üzemben tapasztalhatók. Ezek elsősorban a magas mű* szaki színvonalat képviselő gépi-technológiai fejlesztésekben, a termékszerkezet igényekhez igazodó korszerűsítésében és a javuló marketingmunkában jutnak kifejező* désre. A kohászatban központi kérdés a továbbfeldolgozott termékek körének bővítése, a másod- és harmadtermékek gyártásának fejlesztése. a minőségi paraméterek javítása- A bányászattól évi 1 millió tonna szén kitermelését várja a népgazdaság- Szükséges, hogy ez párosuljon a minőségi széntermelés arányának növekedésével, s az egész tevékenység gazdaságosságának javulásával. A könnyűipar, rugalmasabb piaci alkalmazkodással, magasabb minőségi követelményeknek is megfelelő termékek gyártásával tudja megőrizni versenyképességét, s a belföldi igények kielégítése mellett növelni exportját. Az építőiparban fő feladat, hogy a termelési szerkezet jobban igazodjon a kereslethez, növekedjen az üzemek jövedelem- erőssége, gazdálkodási stabilitása. A tervszerűség növelése érdekében elengedhetetlen, hogy javuljon a minőség, a tervezői, beruházói és kivitelezői tevékenység színvonala, a szervezetek felelőssége, együttműködése. A mezőgazdaság és élelmiszer-ipari üzemek tevékenységének középpontjában a lakosság szükségleteinek magas színvonalú kielégítése, a megnövekedett exportkötelezettségek teljesítése, a gabona- és húsprogram végrehajtásában való eredményes részvétel, valamint a jövedelemteremtő képesség fokozása állAz üzemek helyezzenek nagyobb hangsúlyt a gazdaságossági és minőségi követelmények érvényesítésére, a termelési szerkezet — adottságokhoz és piaci igényekhez igazodó — finomítására- A piaci és gazdasági pozíciót a termékek tárolási feltételeinek, minőségének javításával, választékának és feldolgozottsági fokának növelésével is erősíteni kell. Az ágazat előtt álló feladatok megoldása érdekében növelni szükséges az intenzív erőforrásokat, jobban kihasználni a meglévő lehetőségeket, bővíteni a szabályozók által preferált termelési alapokat. A növénytermesztésben fő feladat a legjobb eredménnyel termelhető árunövények arányának, valamint a takarmánytermesztés színvonalának emelése. Az állattenyésztésben a gazdaságosság javításával együtt az eddig elért ered- méyek megőrzése a reális cél. A kiegészítő tevékenység fejlesztésében nagyobb tudatosságra, szelektivitásra, a helyi anyagok és mezőgazdasági termékek további eldől gozására, a versenyképesség, jövedelmező ipari tevékenység meghonosítására kell törekedni- A szállítási és hírközlési ágazat előtt az a feladat áll, hogy magasabb színvonalon elégítse ki a lakosság, s a gazdálkodó szervezetek igényeit- A központilag kiemelt fejlesztési célkitűzésekhez megyénkben a Hatvan—Salgótarján vasútvonal villamosítása kapcsolódhat. A többi területen a meglévő eszközök jobb kihasználása, a vállalatok gazdálkodási színvonalának növelése jelentheti a fejlődés forrását. A telefonellátás mennyiségi és minőségi színvonalának emeléséhez mindenekelőtt a tanácsok és gazdálkodó egységek összefogása, az anyagi lehetőségek koncentrálása szükséges. Megteremteni az életszínvonal feltételeit Az irányelvekben megfogalmazott feladatok — közvetve vagy közvetlenül — azt szolgálják, hogy megteremtődjenek az élet- színvonal érzékelhető emelésének, az élet- körülmények javításának gazdasági alapjai. A megyei pártbizottság irányelvei ezt reális lehetőségként és alapvető célkitűzésként fogalmazzák meg- v Megvalósítása mindenekelőtt a gazdaság teljesítőképességének alakulásán múlik- Ehhez alapvető fontosságú, hogy a lakossági jövedelmekben növekedjen a munkabérek szerepe, s egyben a teljesítményhez jobban igazodó bérezés által — nőjjön a hatékony munkavégzés presztízse. A gazdasági vezetés feladata olyan munkafeltételek megteremtése, amely biztosítja a szervezett és fegyelmezett munkát, a munkaidőalap mind teljesebb kihasználását. Az életkörülmények javításában a VII. ötéves tervben is meghatározó a tanácsok szerepe és felelőssége. Indokolt, hogy a településfejlesztésben továbbra is a VI- ötéves tervidőszakban megkezdett — arányosabb településhálózat kialakítását szolgáló — decentralizáció ér yénv es ül j ön- A megye VII. ötéves területfejlesztési irányelvei feszített, de reális célokat fogalmaznak meg. Megvalósításuk elősegíti, hogy ütemesebben folytatódjon megyénk gazdaságának fejlődése, növekedjen a lakosság élet- színvonala, javuljanak életkörülményei, s eredményesen vegyünk részt a népgazdasági feladatok helyi megvalósításában. Éhhé* dolgozóink aktivitása, cselekvő tenniakaráe* nyújthat biztosítékot Eredményes esztendőt hagy maga mögött » Eomhányi Építési Kerámiagyár. Arbevéte- idén elérte az es*.'”’ ’"éri! for'ntot, ebből 160 millió forint nyereséget képeztek* Képünkön készülnek a padlóburkoló lapuk, amelyekből az idén 260 ezer négyzetmétert adtak át a felhasználóknak. _kúicsár —
