Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-03 / 283. szám
Gyermekcipőben a gyermekművészet? A KÖZELMÚLTBAN rendezték meg Salgótarjánban, a József Attila Városi-Megj'ei Művelődési Központban a II. országos gyermekművészeti fórumot. Az eseményről szóló tudósításban annak idején felfigyelhettünk egy önmagában is érdekes tényre: háromszáz alkotót, illetve műhelyt és művészeti alkotások közvetítésével foglalkozó intézményt kerestek meg a szervezők felhívásukkal. s annyian jelezték részvételi szándékukat — mintegy tucatnyian —, amennyien végül részt is vettek a háromnapos szemlén. Vagyis mindenki ott volt Salgótarjánban november 22—23—24-én — a szervezők válogatási lehetősége nélkül —, aki fontosnak érzi ebben az országban a gyermekek művészeti nevelését, A fórum tehát annyira volt sikeres, amennyire az objektív körülmények között lehetett. Pedagógiai-oktatási intézményeinkben (tan)tervszerű művészeti nevelés folyik. Ugyanakkor csökken a rendszeresen olvasók — ezen belül még nagyobb arányban a szépirodalmat olvasók — száma; csökken a színházba járóké is, s hírek keringenek a fiatalok botrányos színházi viselkedéséről; nyilvánvaló hiányosságok mutatkoznak a mozgáskultúra területén; Kodály Zoltán hazájában SOS- ek röppennek a zenei neveléssel kapcsolatban; a vizuális művészetekkel szemben értetlenül álló fiatalok tömege hagyja el az iskolákat. Hát akkor milyen ez a művészeti nevelés? Szóbeli. Leíró és történeti. Tény, hogy az új tantervek révén most jelentősen átalakult az iskola esztétikai nevelésének gyakorlata. Az új felfogásban készült irodalomkönyvek jóval nagyobb hangsúlyt fektetnek a befogadás élményére, a személyes felfedezés örömére, mint a tárgyszerű történetiségre, s a dramatikus műfajok létét sem titkolják. De e téren sem hagyható magára az iskola. Szüksége van a mai, műhelyek támogatására! A kortársi műalkotásokra, amelyek révén megélhetővé, személyes élménnyé válhat a művészet, s iskolai leckéből a személyiség kiteljesítőjévé léphet elő. ELGONDOLKODTATÓ az is: annak ellenére, hogy a pedagógusok szenvednek a legtöbbet a szövetségesek hiányától, a háromnapos fórumon alig találkozhattunk velük. Akadt természetesen néhány óvónő, ének-, rajz- és magyartanár, a szakmai viták során azonban egyetlen pedagógus (ő sem tanít már) feszegette, hogyan segíthetnék hatásosabban a művészek a tanár tanórai munkáját. Ami az alkotókat illeti, nos, ha nem éleznek prófé- tikus elhivatottságot az új közönség, az új műértő nevelésére, bizony semmi sem hajtja őket, hogy a gyermek- közönséget fontosnak érezzék. Ugyan a színházak kapnak külön támogatást a gyermekdarabokra, nincs szakmai presztízse az ilyesminek. Igen jellemzőnek tartom az egyik vidéki színház igazgatójának megnyilatkozását itt a fórumon: „Hja, ha én tudtam volna idejében, hogy itt lesz egy ilyen, akkor csináltunk volna direkt kamaszdarabot.” Tehát az a darab sem egyszerűen a kamaszok kedvéért készült volna ... Megvallom, én azt vártam a fórumtól, hogy a szakmai viták során , ilyesmiről esik szó. A jelenlevők megpróbálják megfejteni, mi az oka e szűkös kínálatnak, s mit lehet tenni azért, hogy a helyzet jobb legyen. Ha úgy tetszik, gvermek-művészetpoli- tikai tanácskozásra számítottam. Ehelyett műelemző disputáknak lehettünk részesei. Természetesen ez sem volt haszontalan. Meg azért született más eredmény is: Dávid József Tenger című filmje nyomán a jelenlevők megegyeztek abban, hogy felhívásokat tesznek közre a szakmai folyóiratokban, a vizuális kultúra javítása érdekében induljon mozgalom a gyerekek körében a szürke, csúnya tűzfalak, betonfelületek gyermekrajzokkal való díszítésére. S természetesen eredmény az is. hogy Salgótarjánban találkoztak egymással azok, akik egyazon ügyért1 ténykednek. Most megismerkedtek, ha eddig nem tudtak volna egymásról, s adott annak lehetősége, hogy a jövőben ne egymás mellett, hanem együtt dolgozzanak. További eredmény, hogy tudatosult a hiány! Nincsenek műalkotások a gyermekek számára, különösen a kamaszoknak. (Annak ellenére, hogy az előzetes tájékoztatókban hangsúlyozták, külön szeretettel várják a kamaszoknak szánt műveket minden műfajban, szinte (jsak a Magyar Televízió hozott olyan filmeket, amelyek ezt a réteget célozzák. Bocsánat, a Korái együttes is a kamaszoké volt, bár sokan megkérdőjelezték, hogy a fórum programjaihoz tartozik-e egyáltalán a koncert is.) S eredmény az is. hogy a szervezők — a művelődési központon kívül a Népművelési Intézet, az úttörőszövetség. a városi és a megyei tanács — előtt kirajzolódott, hogva.n kell folytatni a megkezdett munkát. A GYERMEKMŰVÉSZETI fórumot ezután is megrendezik kétévente Salgótarjánban. Reméljük, legközelebb már jobb pozícióban tehetik ezt. esetleg választhatnak, s a kiválasztottak — köztük esetleg néhány főhatóság is — fontosnak érzik majd, hogy ott legyenek Salgótarjánban. Veszprémi Erzsébet Könyvek dobozokban Bányászkönyvtár — takarékon A bátonyterenyei Bányász Művelődési Ház könyvtára jelentős sikereket ért el az utóbbi években. Folyamatosan gyarapodott olvasói létszáma, s rendszeresen értek el helyezést a megyei és az országos olvasónapló-pályázatokon. Ezt az átgondolt, sikeres olvasó- és olvasásszervező, ízlésformáló tevékenységet akasztotta meg a könyvtár közelmúltban történt bezárása. A fejlődő városi jogú nagyközségben ugyanis először a művelődési házat kezdték felújítani, majd az egészségháznak nevezett objektumot, így a könyvtárnak rövid időn belül kétszer is költöznie kellett. Legutóbb májusban; az egészségházból a még mindig felújítás alatt álló művelődési ház elkészült épületszárnyának egyik helyiségébe. A könyvtár a színpadhoz tartozó női öltözőben rendezkedett be. Itt csak néhány lexikont és kézikönyvet tudnak tartani, hogy kívánságra megmutathassák egy másik helyen, a galériában az olvasóknak. Kölcsönzéssel nem tudnak foglalkozni, csupán a korábban kiadott könyveket veszik vissza, illetve végzik az újak szerzeményezését. A közel 23 ezer kötetes állomány darabjai gondosan becsomagolva, dobozokban várják a „feltámadást”. Ennek ideje azonban beláthatatlan: a művelődési ház felújításának befejezésétől függ. A bányászkönyvtárnak tavaly 1300 olvasója volt, a tavaszi záráskor megközelítően 400. Hasznos lett volna az ő érdekeiket is figyelembe venni, amikor a bányai és a tanácsi illetékesek azokat a döntéseiket hozták, amelynek következtében a jelenlegi helyzet kialakult. A könyvtár a kényszer- helyzetben igyekszik bővíteni az üzemi letéti könyvtárakban végzett munkáját, és több rendezvényt szervezni az iskolásoknak, dolgozóknak. A 12 letéti helyen 1007 a beiratkozott olvasók száma. Kis palóc néprajz 7ársas élet a csűr alatt A hegyvidék hagyományos gazdálkodásának nélkülözhetetlen eleme volt a csűr vagy pajta, a szálas gabona tárolására szolgáló hatalmas gazdasági épület. A Palócföldön meg manapság is láthatunk némelyik faluban az udvarok végében meghúzódó lakóháznyi méretű csűrt. Az épület középső nyitott részére: a szérűre álltak be a megrakott szekérrel, majd innen hányták le a két oldalon elhelyezkedő tágas tárolóhelyiségekbe a gabonakévéket és a takarmányt. A gépi cséplés térhódításáig, általában a századfordulóig a csűr alatt kézi cséppel csépelték ki a gabonát. A hónapokig tartó fáradtságos munkát azzal igyekeztek könnyíteni, hogy a szomszédok és rokonok összetársultak, négyen- öten dolgoztak egyszerre a szérűn, a csűr alatt. Ezt a munkát általában közösen, kalákában végezték. De hasonló összefogásra volt szükség a lovakkal végzett nyomtatás esetében is, amikor a gazdasági épület elé elterített gabonahalmon járatták körbe a lovakat, hogy patáikkal kiverjék a kalászokból a szemet. A mindennapi munka mellett azonban a pihenésnek és a szórakozásnak is helyet adott a csűr. Pihenést főképpen a férfiak számára jelentett, mint ahogyan munkát is. Nyári éjszakákon a legények, de a házas férfiak is szívesen aludtak kint a csűrben. Az egyik tárolóhelyiségben készítettek helyet maguknak. Amikor a takarmány egy részét már be- hordták, a friss szénára terített rongypokrócokra vagy subára feküdtek. Szűrrel* pokróccal takaróztak. Egykor tavasztól késő őszig a legények tanyázóhelye volt a csűr. A csűrben alvás azzal az előnnyel járt, hogy a legények nem voltak annyira a család szeme előtt, így könnyebben járhattak el kocsmázni, bandázni. A csűr nemcsak éjszakára1 nyújtott pihenést, hanem nappal is. A munka mellett gyakran adódott lehetőség beszélgetésre, olykor — bár jóval ritkábban — kártyázásra is. Tavasz felé, ahogy megenyhült az idő, a férfiak már megkezdték a csűr körüli foglalatosságokat. Ilyenkor a szomszédok átmentek egymáshoz beszélgetni. A csűr alatti szecskavágás is alkalom volt a kisebb összejövetelekre. Előfordult, hogy munka végeztével többen leültek kártyázni. Különösen a legények vonultak el ilyen szórakozásra, amit „kalap alatt hozott pálinkával” is emlékezetesebbé tettek. Az idősebbek nem is győztek ügyelni rájuk, nehogy gondatlanságból tüzet okozzanak. Régebben a nyári nagy lakodalmakat is a csűr alatt tartották. Az épületet ez alkalomból alaposan kitakarították, zöld gallyakkal és virággal feldíszítették. A sok vendégnek a ledöngölt földű, tágas csűrfolyosón terítettek. Majd a táncot is itt ropták. Más alkalommal is volt zenés, táncos mulatság színhelye a csűr. Egykor nem ment ritkaságszámba, hogy a falu tágasabb csűreit bál berendezésére használtak fel a fiatalok. A legények bort vettek, cigányokat hívtak és bált rendeztek a tágas épületben. Bükkszentmártonban még az 1960-as években a falu legnagyobb csűrjében rendszeresen tartottak bált. Belépődíjat A csűr az udvar végében, Kazáron. (Selmeczá Kovács A. felv.) szedtek, amiből a zenészeket fizették ésí a csűr bérletét fedezték. A legutóbbi időkig megőrződött társas szórakozásra az őszi kukoricafosztás adott alkalmat. A palóc falvakban általánosan szokás volt, hogy a csűr szérűjén elterített több szekér csöves kukorica levelének lehántására összehívták a szomszédokat, rokonokat, ismerősöket. Olykor hú- szan-harmincan is összegyűltek a csűr alatt. Ha a fiatalok nagyobb számban voltak, gyakran került sor fosztás közben mókázásra, vihánco- lásra. A háziak borral, palinkéval kínálták meg a kukori- cafosztókat, ami hamarosan dalra, nótázásra fakasztotta őket. A fiatalok pedig táncra perdültek, és egyre gyakrabban váltogatták a fosztást a tánccal. Egy helyen négy-öt napig tartott a kukoricafosztás, utána mentek a következő házhoz, mert kölcsönbe dolgoztak. A csűr alatti társas élet változatos alkalmai egyértelműen bizonykodnak arról, hogy ez a sajátos gazdasági épület mennyire nélkülözhetetlen tartozéka volt egykor a hegyvidék életének, népi kultúrájának. Selmeczi Kovács Attila Afrikai emlékexpedíció Tudományos expedíciót szervez Kelet-Afrikába az Eötvös Loránd Tudományegyetem a Magyar Földrajzi Társaság, az érdi Magyar Földrajzi Gyűjtemény és a Novotrade Rt. Teleki Sámuel Afrika- expedícióiának 100. évfordulója alkalmából magyar kutatók — évtizedes gyakorlattal, trópusi tapasztalatokkal rendelkező, főleg afrikai tanulmányokat is végző szakemberek — előreláthatóan 1987 novemberében indulnak a fekete kontinensre. Négy hónapig tartó útjuk során felszínalaktani, geológiai, vulkano- lógiai, térképészeti, növényföldrajzi, botanikai, népesség- és gazdaságföldrajzi, valamint néprajzi kutató- és gyűjtőmunkát végeznek. Így kívánnak tisztelegni a nemzetközi tekintélyű magyar felfedező emléke előtt az 1987-ben kezdődő centenáriumi rendezvények idején. 1987—1988-ban lesz ugyanis száz esztendeje annak, hogy Teleki Sámuel, Höhnel Lajos társaságában expedíciót szervezett és vezetett Kelet-Afri- kába. Másfél éves útjuk során a kontinens nagy kiterjedésű, európaiak által ismeretlen vidékeit tárták fel a tudományos világ számára. Annak idején Zanzibárból indultak, s a mai Tanzánián és Kenyán át az etióp határig haladtak északra. 'Útjuk során felfedezték például a Rudolf- (Tur- kána) és a Stefánia- (Chew Bahir-) tavakat. Elsőként adtak hírt a térségben működő tűzhányóról. Ez a felfedezés a geológia számára akkor új földfejlődés-történeti felfogás kidolgozását tette lehetővé. A bejárt területekről részletes topográfiai, földrajzi, néprajzi leírást és térképeket készítettek. Botanikai és zoológiái gyűjtésük során számos új fajt fedeztek fel, s megalapozták a Néprajzi Múzeum Afrika-gyűjteményét. ff műsor KOSSUTH RADIO: 8.28: Társalgó 9.44: Muzsika gyerekeknek. 10.85: Diákfélóra 10.35: Éneklő ifjúság 18.53: Évszázadok mesterművei 11.38: Ádámcsutka. XXI/20. rész 12.30: KI nyer ma? 12.06: A Rádió Dalszínháza 14.10: Magyarán szólva... 14.35: Orvosi tanácsok 14.30: Dzsesszmelódiák 15.00: Élő világirodalom: Svájc. (4. rész.) 15.30: Kaposoiijuik a Jí-ea etűd tót. A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa énekei. Kb.: 15.60: Népi hangszere« muzsika 16.05: Látogatóban... Játék- ét ajándékműsor beteg gyerekeknek 17.00: Társadalom és iskola 17.30: Munká su tánpéti ás — Stefka István sorozata, II. rész 17.45: A Szabó osalád 19.15: Silja. Franz Emi! Sililanpaa finn író regénye rádióra alkalmazva 30.15: George London operaáriákat énekel 30.34: összeállítás Farka« Feren« zeneszerző életéből. VIII/7. rész. 3L30: Az egészségügy viilág- központjában. II. rész. 33.30: tíz perc külpolitika 33.30: Lutoslawskt: Szőtt szavak 32.48: Kína kinyitott. IV. rés* 32.58: Romantikus kamarazene 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után 4 fvlÓGRAD - 1985. december 3., kedd PETŐFI RADIO: 8.08: Slágermúzeum 8.50: Tíz pere külpolitika 9.05: Napközben 12.10: Slavko Avaendk fűvó«- együttese játszik 13.30: Cigánydalok, csárdások 13.06: Popzene sztereóban 14.00: Szerdahelyi Éva énekei 14.15: Néptáncok 14.40: Fiatalok muzsikálnak 15.05: Neményi Tamás tá nodal aib ól 15.30: Könyvről könyvért 15.30: Csúcsforgalom 17.30: Disputa — a sikerről 18.10: Közvetítés a Bp. Honvéd— MAFC férfi kosárlabda- mérkőzésről 15.30: Gramoíonsztárok 19.05: Csak fiataloknak ’ 30.00: A természetből élünk. .. 20.32: Sláger-filmek, filmslágerek 31.05: Magvar anekdotakincs 21.32: Nóták 22.12: Azok a bizonyos rádió- operettek. IVA. rész. 22.50: Az élő népdal 23.20: A mai dzsessz 24.00: Virágénekek 0.15: Éjfél után MISKOLCI STUDIO: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Döntött a bíró- oág. Dr. Tímár László előadása. 117.10: Fiatalok zenés találkozója. Szerkesztő: Beély Katalin és Za- kar János. 18.00: Észak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és műsorelőzetes. MAGTAR TELEVÍZIÓ: 9.40: Tv-torna 9.45: Iskola-tv 10.00: Golgota. — Szovjet filmsorozat XIII/1. rész. 11.20: Képújság 15 .15: Iskola-tv 15.30: Orosz nyelv kicsinyeknek 15.40: Képek a világgazdaságból 1. rész 18.15: Hírek 16.30: Tv-egyetem 17.05: Három nap tv-mflsora 17.10: Tükör — Pakisztáni film 17.55: Csapod! Vera emlékére 18.05: Képújság 18.10: Reklám 18.20: Diagnózis 18.40: Reklám 19.00: Mini Stúdió '88. 19 05: Tv-torna 19,10: Olvassatok mindennapi 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: A messziről jött ember VI/5. rész. 20.55: Stúdió ’85. 11.654 Felkínálom 22.35: Tv-híradó 3. 32.45: Himnusz *. műsor: 16.05: Képújság 16.10: Kuckó 16.40: Bp. Honvéd—MAFC bajnoki férfikosárlabda-mérkőzés. 18.20: Száz híres festmény 18.30: Körzeti adások, 19.05: Sakk-matt 19.25: Olasz operaest a Pesti Vigadóban. I. rész (Ism.) 30.00: Ünnep Báli szigetén — Lengyel kisfilm. 20.30: A gomba, persze, bolond... Svéd film 20.50: Tv-hiradő 2. 21.10: Reklám 21.20: Ragadozók pavilonja 22.35: Képújság BESZTERCEBANTA: 19.30: Tv-híradó 20.00: A győzelem stratégiája 21.00: Hárman a pádon. Tv-játék 22.15: Éjszakai hangversenyműsor 22.55: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-níradő to.oo: Fiatalok tv-klubja 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 32.00: Ez történt 34 óra alatt 32.10: Fortunata és Jácint«. 5. rész. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Nyomás, utána! (14). Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Tarján vendéglő: Átverés (16). Szinkronizált amerikai krimi. — Kohász: Az eltűnt frigyláda fosztogatói (14). Színes am éri kas kalamdfilm. — Balassagyarmat) Madách: Fél 4-től: Házibuli. Színes, szinkronizált francia film. Háromnegyed 6-től: Redl ezredes X—II. (18). Színes magyar- osztrák—NSZK film. — Pásztói Mátra: Átverés (16). Színes, szinkronizált USA-krimi. — Nagybátonyi Petőfi: A bég csao- dájában. Színes. szinkronizált szovjet film. — Nagybátonyi Bányász: Süsü. a sárkány. Színes magyar bábjátékfiim. — Rét- ság: Az élet muzsikája. Színes magyar—szovjet koprodukció. — Kisterenyei Petőfi: Bombáié bokszoló (14). Színes, szinkronizált oliasiz filmvígjáték. — Jobbágyi: A tűz háborúja (16). Színe« kanadai kaiandfiltn.
