Nógrád, 1985. december (41. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-02 / 282. szám
VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Lakásra várva Az első tizenöt éves lakásépítési terv sikeres befejezése, a több mint egymillió lakás fölépítése után sem csökkent a közfigyelem az új otthonok iránt: még mindig sokan várnak lakásra az országban. Ami a Nógrád megyei helyzetképet illeti: év végére várhatóan hétezer lakás megépítésével számolhatunk a tervciklus végéig, s ez azt jelenti, hogy mintegy huszonötezer ember költözött, illetve költözhet új otthonba. A társadalmi közhangulat nehezen nyugszik bele, hogy az eredmények ellenére is még éveket kell várakozni a lakásra a megyeszékhelyeken, a kisvárosokban, a fővárosban pedig ettől sokkal rosz- szabb a helyzet. Mindez nem azért van, mintha a vidéki építövállalatok nem győznék a munkát. A népgazdaság teherbíró képessége nem enged többet, és itt sem nyújtózkodhatunk tovább annál, mint ameddig a takarónk ér. Olykor rémtörténetek keringenek arról, hony némely kivitelezők milyen silány munkát végeznek, hogy leesik a tapéta, feljön a szőnyeg- padló, leugrik a falról a csempe... Nyilvánvalóan komoly gondok ezek, jogos a panaszok zöme, ám azt is sorra kellene már egyszer venni, hányán boldogok és megelégedettek az új lakásukkal?! Mert minden gond és nehézség ellenére ma már úgy látszik, hogy teljesítjük a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott számot, öt év alatt felépül az országban | 370-375 ezer lakás, ebbői mintegy hetvenezer készült vagy készül az idén. örvendetes tény, hogy az országos statisztika szerint kedvezőbb a lakások fölszereltsége, az átlagos aíapterület a néhány évvel ezelőtti hatvannégy négyzetméterről hetvennyolcra nőtt. És mi várható az elkövetkező években? A most körvonalazódó tervekből kitűnik, hogy megyénkben továbbra is kiemelten kezelik a lakásépítést a tanácsi szervek, s amint a megyei tanács tervkoncepciós ülésén is elhangzott: azt szeretnék elérni, hogy a tervidőszak végére a lakáshiány lényegében megszűnjön. Nagy eredmény lenne ez, hiszen ismerve a múltat, a jelen lehetőségeit nem kis erőfeszítés van mögötte. Salgótarjánban, Balassagyarmaton, Pásztón, de sok más településen is, amikor a tanácsi szervek összeállították a VII. ötéves tervi elképzeléseiket, egyhangúan a lakásgondok mielőbbi megoldását tették az első helyre. Ez a feladatokat tekintve nem csupán lakásépítést jelent, ide értendő a vásárlásokhoz nyújtandó kedvezmények, a telkek kínálata, a tanácsadó szolgálat, s persze a meglevő lakásállomány felújítása, karbantartása, kezelése. Erősíti a döntés tényét, hogy a lakásgondon kívül egy sor más, szintén nagyon fontos feladatot kell megoldani, hogy csupán az egészségügyi ellátást, az ivóvízproblémát, az oktatás feltételeinek javítását, a közművesítés fejlesztését említsük. Csakis ezek összefüggéseibe ágyazva lehet és kell közelíteni az úgynevezett lakáskérdéshez, ezáltal lehet megérteni az intézkedéseket. Korántsem hálás feladat a lakáselosztás, a meglevővel úgy gazdálkodni, hogy igazságos, a jogos igényekhez pontosan méretezett legyen. Ezért is fontos, hogy ki-ki saját teherbíró képességét is igénybe véve jusson otthonhoz, ;! ne csak a társadalom segit- j; ségére várjon, hanem maga jj is tegye meg a szükséges i erőfeszitéseket. Szerencsére ez a gyakoribb, ezért is biz- ’ hatunk okkal-joggal abban, hogy belátható időn belül lakással kapcsolatos gondjaink — társadalmi méretekben lenclábbis - jócskán csökkennek. » I NÓGRÁD AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANA QS LAPJA XLI. ÉVF., 282. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. DECEMBER 2., HÉTFŐ Hegyei népfrontértekezlet Salgótarjánban Céljainkat nemzeti összefogással érhetjük „Nemzeti összefogással a szocializmusért. a békéért!” — ez a jelmondat díszítette Salgótarjánban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola nagy előadótermét, ahol szombaton tartották a megyei népfrontértekezletet. A tanácskozást a Himnusz után ünnepi műsorral köszöntötte a Bolyai Gimnázium énekkara és Patakiné Kerner Edit versmondó. A népfrontértekezletet Kojnok Nándor megyei népfrontelnök nyitotta meg. Az elnökségben üdvözölte Géczi Jánost, az MSZMP Központi Bizottság tagját, a megyei pártbizottság első titkárát. Látos Istvánt. az MSZMP KB osztályvezető-helyettesét, Kovács Bélát, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa alelnökét, Devcsics Miklóst, a Nógrád Megyei Tanács elnökét, Salgótarján országgyűlési képviselőjét. Részt vett a tanácskozáson Alt Gyula, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének titkára és a Nógrád megyével sokoldalú együttműködést kialakított Óbuda kerületi népfrontbizottságának titkára Szabó János is. A népfrontértekezlet 308 résztvevője között ott voltak a községek, városok, politikai, állami és a társadalmi szervek választott küldöttei. az egyházak képviselői, az ország- gyűlési képviselők, a HNF Országos Tanácsa Nógrád megyei tagjai, az Országos Bé- keianács képviselői és a megyei népfront- bizottság tagjai. Kedves gesztusként virággal köszöntötték a népfrontértekezlet legidősebb résztvevőjét, a 82 éves id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművészt, aki 1954 óta vesz részt a mozgalomban. A leg- fiatalabbakként a tizenkilenc éves Kovács Éva főiskolai hallgató és Pintér Anna. palotáshalmi népfronttitkár kapott virágot. Öt esztendő meriege A népfrontértekezlet résztvevői kézhez kapták a megyei bizottság beszámolóját a VII. kongresszus óta végzett munkáról. Az elemzés mindenekelőtt a szövetségi politika megvalósulásáról, a mozgalom társadalompolitikai tevékenységéről szól. A népfrontbizottságok kiemelt feladatnak tartották a rétegpo- litikai munka fokozását, arra törekedtek, hogy a mozgalom a sajátos eszközeivel járuljon hozzá az érdekek feltárásához, egyeztetéséhez, a feszültségek csökkentéséhez, a közmegegyezés kialakításához, a szocialista népi, nemzeti egység kiteljesedéséhez. Mint az öt év számvetése megállapítja, a munkásság meghatározó szerepet tölt be a megye politikai és gazdasági életében. A mintegy 70 ezer munkás döntő szerepet vállal a lakóterületi feladatok megvalósításában is. A munkások igep nagy számban vesznek részt a megye népfrontmozgalmában, a bizottságokban 43,5 százalékos volt a képviseleti arányuk. Aktívan hozzájárult a népfrontmunka eredményességéhez a termelőszövetkezeti parasztság is, elemezte a beszámoló az értelmiségiek, az alkalmazottak, a kisiparosok és kiskereskedők, az ifjúság, a nők és az időskorúak szerepvállalását is. Megyénk nemzetiségi lakossága, a nemzeti programmal egyetértve, teljes egyenjogúságot élvezve, a magyar anyanyelvű lakossággal együttműködve vesz részt a helyi feladatok megvalósításában — folytatódik a beszámoló. Nógrád megye lakosságának 6 százaléka nemzetiségi, a 22 szlovák és a két német nemzetiségi községben arányuknak megfelelően vesznek részt a népfrontbizottság és a tanácsok munkájában. A beszámoló a mozgalmi munka szerves részeként szól az egyházpolitikai tevékenységről is. a vallási felekezetek képviselői eredményesen tevékenykednek a megyei, városi és a községi népfron-tbi- zottságokiban, a béke- és szolidaritási mozgalmakban. A népfrontbizottságok alkotó módon járultak hozzá a szocialista demokratizmus kibontakoztatásához, a lakóhelyi közélet fejlődéséhez. A lakosság széles tömegeivel ismertették meg és fogadtatták el politikai, társadalmi, gazdasági célkitűzéseinket, mozgósítottak feladataink megoldására. A lakóterületen szervezett különböző fórumok az állampolgároknak lehetőséget biztosítottak arra, hogy részt vegyenek az országos és helyi döntések előkészítésében, kialakításában. A lakossági összejövetelek segítették a települések gondjainak feltárását, a közösségi szemlélet erősödését, a lakóhely iránti felelősségérzet felkeltését, a közéleti aktivitás növekedését. Olyan társadalmi légkör megteremtésére adtak lehetőséget, amelyben párbeszéd során alakul ki a közös álláspont. . A közjogi funkciók betöltése kapcsán utal a beszámoló arra, hogy törvénytervezetek társadalmi vitáinak előkészítésében épp úgy részt vettek, mint a helyi elképzelések kialakításában. A társadalmi viták élénk érdeklődést váltottak ki, több száz — a törvényalkotók számára hasznos — javaslat, észrevétel segítette érdemben a jogalkotást. Elemezte a beszámoló az országgyűlési képviselők és tanácstagok választásában a népfrontra háruló teendők végrehajtását, tapasztalatait, A falugyűlések kapcsán pedig megái lapította: 1984-ben ezeken a fórumokon a lakosság több mint 11 százaléka vett részt. Az aktivitást jellemzi, hogy az elmúlt évben ezerkétszázan mondtak véleményt, 520 közérdekű bejelentés, 739 közérdekű javaslat hangzott el. A vitákat a nyitottság, az őszinte politizáló légkör, a mértéktartás, a realitás és az eltérő vélemények tiszteletben tartása jellemezte. Több esetben az igények fel ve* é.se társadalmi munkafelajánlással párosult. Erősödött a megye nép- frontmozgaimának gazdaságpolitikai tevékenysége is az elmúlt években. Kiemelt helyet kapott a . településfejlesztési tervek vitáinak megszervezése, a bizottságok nagy felelősséggel vettek részt az éves tanácsi tervjavaslatok kialakításában, a végrehajtásban pedig konkrét feladatokat vállaltak. A VI, ötéves terv végrehajtását segítő társadalmi munka kiemelkedő eredményeket hozott, 1984- ben sikerült túlszárnyalni az előző ötéves terv együttes értékét is. Az 1981—84. évi társadalmi munka értéke több mint 1,5 milliárd forint, s ez (Folytatás a 3. oldalon) Mai számunkban: Közös ügyünk az egészségügyi színvonal javítása Erről beszélt felszólalásában —, amit kivonatosan közlünk lapunk 2. oldalán — dr. Reichard Jenő, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bizottságának elnöke, a megyei kórház megbízott főigazgató főorvosa az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének IX. kongresszusán. Szerinte a betegcentrikus szemléletet fel kell váltani az emberek egészségének megőrzésével és védelmével. Hónapok óta munkaviszonyban A pálya elején álló népművelőket szólaltat meg írásában az egyhetes salgótarjáni továbbképzés befejezése j alkalmából G. Kiss Magdolna lapunk 4. oldalán. Áz ügyes kéz aranyat ér „Az utóbbi években felment a ruhák ára, különösen a kiskereskedőknél, ha valakinek ügyes keze van, úgy tartják, aranyat ér” — mondja Kiss Lászlóné varrónő. ] ! Vankó Magdolnának az újabb Ismerőstől ismerősig című | { írásában lapunk 5. oldalán. Megtartották kongresszusukat a bányászok és az egészségügyi dolgozók Megteremteni a korszerű bányászkodás műszaki feltételeit Felszólalt Balázs Ernő Kányásról Szombaton a tatabányai Nepházban megkezdődött a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezetének XXlll. kongresszusa. A 350 küldött — Nógrádból 22 — és a 150 meghívott — Nógrádból 6 — tanácskozásán részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József a Minisztertanács elnökhelyettese, Baranyai Tibor. a SZOT főtitkára és Ka- polyi László ipari miniszter. Kovács László, a BDSZ Nógrádból származó főtitkára számolt be a legutóbbi kongresszus óta végzett munkáról. Egyebek között hangsúlyozta, hogy az előző kongresszus határozatában megfogalmazott tervek többsége megvalósult. Ha kisebb lemaradásokkal is, de tervszerűen folynak az új szénbányászati beruházások, a szénhidrogén-bányászatban az alapkutatások bővítése mellett erősödött a másodlagos és harmadlagos termelés szervezése, az érc- és ásványbányászatban a termékszerkezet-váltásban számottevő eredményt értek el. Jó néhány területen sikerült az igények és a lehetőségek összhangját megteremteni. Jelentős intézkedés volt a hűségjutalom bevezetése a szénhidrogén-bányászatban, a villanyáram-kedvezmény, a női dolgozók szénjárandóságának általánossá tétele, valamint a nyugdíjasok szénjárandósága pénzbeli megváltási értékének felemelése. Maradandó értéknek számít az is, hogy elkészült az ágazat 2000 ig szóló szociálpolitikai programja. A kedvező változásokkal egyidejűleg azonban újabb feszültségforrások keletkeztek, amelyek megszüntetését az egész bányásztársadalom sürgeti. Az elmúlt években csökkent a bányászszakma anyagi megbecsülése, pedig a bányászok nem kérnek többet, mint amennyit a nehéz föld alatti munka megérdemel. A bányásznyugdíjak és társadalmi juttatások egy részének reálértéke mérséklődött, ezért a bányászok életszípvonala csökkent. Ma már nem eléggé vonzó Nógrádban sem a bányászlakásépítési akció. A bányászatban alkalmazott gépek jelentős mennyisége, csaknem 40 százaléka, nem felel meg a mai műszaki-technikai követelményeknek. Az idén nem volt zavartalan a lakosság szénellátása. A bányászok i sokszor már elviselhetetlen mértékű túlórázásra kényszerültek. Ezzel kapcsolatban a főtitkár hangsúlyozta, hogy a szakszervezet a jövőben határozottabban fellép a túlmüszakok mértéktelen száma ellen. A szakszervezet véleménye szerint ríni lehet a tér vek teljesítését a dolgozók ál- dozatosságára és a szabadná- pi termelésre alapozni, mielőbb meg kell teremteni a korszerű és gazdaságos szénbányászat megfelelő műszaki hátterét. A következő tervidőszakban nyolcezer banyászlakas felépítésére lesz lehetőség. Az eddigi százezer forintról kétszázezerre emelik a lakásépítési, vásárlási támogatás összegét. Régi és jogos igényt elégítenek ki azzal, hogy a szénosztályozókon — például Bátonyterenyén — nehéz fizikai munkát végző palaválogató nők a munkában eltöltött évek arányában korkedvezménnyel mehessenek nyugdíjba. Kovács László főtitkár azt is bejelentette, hogy jövőre a szénbányászatban jelentős adómentes béremelést valósítanak meg és ebből kizárólag a föld alatti termelő munkahelyen dolgozók, az őket kiszolgálók és a közvetlen termelést irányítók részésülhetnek. A vitában szót kért Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. Hangsúlyozta, hogy a hazai szénbányászatban a pillanatnyilag kialakult nehéz helyzet semmiképp sem a föld alatt dolgozók hibája. Nem ők az okai a sokakat érintő szénellátási nehézségeknek. Köztudott, hogy már jó néhány esztendővel ezelőtt, korábban kellett volna megkezdeni az új bányák építését, a régiek korszerűsítését, bővítését, a technológia fejlesztését. A több évig tartó tétovázás következménye a napjainkra kialakult helyzet. Az új bányák természetszerűleg még nem dolgozhatnak azzal a kapacitással, amely a népgazdaság szempontjából felszámolhatná a gondokat. A régi, a kimerülés határán levő termelőhelyek pedig nem tudnak elegendő szenet adni. A bírálat azokat illetheti, akik sorozatosan hibákat követtek el annak idején a szénszükségletek mennyiségi felmérésében, a szénbányászat jövőjének tervezésében. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a régi tervek szerint hazánkban mostanában évi 17 millió tonna szenet kellene termelni, a gyakorlat viszont azt igazol’a, hogy a 24—25 millió tonna is kevés, nem elég az ipar és a lakosság energiaigényének kielégítésére. A lakosság ellátásár» (Folytatás a 2. oldalon)
