Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-14 / 267. szám

Közérdekű kérdések nifownában „Soha nem tudjuk ponto­san, mikor érkezik a villany­számla-díjbeszedő. Velem ugyan még csak egyszer for­dult elő, hogy nem tartóz­kodott a lakásban senki, de szomszédaimmal többször is megtörtént, hogy nem voltak otthon és csak értesítést ta­láltak, illetve „fizetési meg­hagyást”, mikor vigyék az áramdíjat az ÉMÁSZ köz­pontjába. Ott viszont olyan felvilágosítást adtak az ér­deklődőknek, hogy a díjbe­szedő fizetési meghagyást csak akkor dobhat be a la­kásba, ha már harmadszor kísérli meg az áramdíj kifi­zettetését. Igaz-e ez?” — teszi fel a többeket érintő kérdést M. S.. Salgótarján, Arany János úti olvasónk. ☆ A kérdés nyomán az ÉMÁSZ Salgótarjáni Üzem- igazgatóságának vezetője az alábbi választ adta: — Fogyasztóinkat tévesen tájékoztatták arról, hogy a díjbeszedőnek háromszor kell felkeresnie egy-egy fogyasztót. Egy alkalommal köteles fel­keresni, s amennyiben a fo­gyasztót nem találja odahaza, abban az esetben fizetési fel­hívást kell hagynia. Díjbesze­dőnk több mint tíz éve dol­gozik a vállalatnál ebben a munkakörben. Munkájával kapcsolatban különösebb pa­nasz ez ideig nem merült fel. A felesleges bosszúság el­kerülése érdekében minden fogyasztónak javasoljuk, az áramdíj OTP-átutaláson ke­resztül történő rendezését. A szerk. megjegyzése: Nem­csak az OTP-átutalási szám­la az egyetlen járható útja a villanyszámla fizetésének. Az is egyszerűbb volna a jelen­legi utazgatásos gyakorlatnál, ha a díjbeszedő a fizetési meghagyással egyidőben be­dobná a lakásba azt a csek­ket, amelyet a vállalatnál vagy a kirendeltségen nyom­nak a kezébe, hogy fizesse be a postán és hozza vissza, s megkapja a számlát elv alap­ján. Ez elkerülhető, mert az ÉMÁSZ-központ kiiktatásá­val az ügyfél egyenesen a postára mehet fizetni, s a számlát majd legközelebb, ha éppen a díjbeszedőnek arra lesz dolga, bedobja a címzett lakásába! Így a fogyasztónak megmarad a 8 forint, amit buszjegyre költené, valamint megkímélhető a kétszer két emelet „boldogság” megmá­szásától, mire megkapja az áramszámláját! „Kiválóak" az öblösűveg#yár ban A salgótarjáni öblösüveg­gyárban november 6-án em­lékeztek meg a világ első szo- cilista forradalmáról. Ebből az alkalomból a gyár dolgozói közül kiemelkedő tevékenysé­gükért többen is kitüntetése­ket. vehettek át. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést kapták: Vehovszky István, karban tartó-gyárrés z- leg. Fehér László energiagaz­dálkodás, Fazekas József szál­lítási osztály, Gritz Viktor GYEGÓ. Kiváló dolgozó kitüntetést kaptak: Tóth Tibor, kereske­delmi osztály, Laczkóné Barta Katalin nagyüzemi KISZ-tit­kár, Németh László mérőhen­ger. Balázs Béla GYEGÓ, Oláh Márta festő II., Deák Ferencné szociális csoport, Póczos István GYEGÓ. Bohá- csi Sándor karbantartó-gyár- részleg, Szlávik Lászlóné ex­portcsomagoló, Sörös Aladár festő II. KISZ KB Dicsérő Oklevél­ben részesültek: Baksa Zsolt előkészítő csoport, Andó László javítóműhely. 250 ezer kilométer baleset- mentes vezetésért Juhász László gépkocsivezetőt jutal­mazták. November 7-e alkalmából került sor az öblösüveggyár törzsgárdájának jutalmazásá­ra. A 10 és 45 év között jubi­láló 287 törzsgárdából 45 éves munkaviszonnyal rendelkez­nek: Hajósi István GYEGÓ. Kazinczi Antal festő I.. Csáki Benjamin tervosztálv. 40 éves munkaviszonyát Longauer Ist­vánnak jutalmazták. A kitüntetések átvétele után az öblösüveggyár politikai, gazdasági és társadalmi veze­tői. valmint a gyár dolgozói a szoviet hősi emlékműnél he- Ivezték el az emlékezés virá­gait. Varga Gyula Emberségből kiváló A megyei vértranszfúziós állo­más dolgozói mindig örömmel jönnek az ismerős arcok és falaik közé, mert az ÉLGÉP pásztói gyárában mindig szí­vesen segítenek az arra rá­szoruló embereken, aminek már sokszor adták tanújelét, így volt ez legutóbb (október 17-én) is. A jól sikerült propa­ganda- és szervezőmunkának köszönhetően ez évben is szép számmal volt jelentkező az adatgyűjtés, majd a véradás során. A napi 201 fő munkás­létszámból 74 fő — 20 nő dol­gozónk — bizonyította humá­nus beállítottságát a 29,2 liter leadott vérmennyiséggel. Ez a munkáskollektívánk 36 százalé­ka. E mellett a szeptember 18- ón, Salgótarjánban megrende­zett plazmaterezisen 4 fő, Gu- bola Lajosné, Juhász Gábor, Kis György és Mészáros Sándor vett részt. A véradás előtti hé­ten pedig rendkívüli esethez Szabó Imre gyárunk lakatos brigádvezetője adott vért egy műtétnél. Az eddig elért szép eredmé­nyeket igazolják a november 7-i ünnepség alkalmával kiosz­tásra került kitüntetések: 15­szörös véradásért négyen, tíz­szeres véradásért heten kap­tak kitüntetést, 20-szoros vér­adásért egy dolgozót jutalmaz­tak, a 30-szoros véradó kitün­tetést Juhász Gábor lakatos munkabrigádvezető kapta. A szervezésben résztvevőknek és az önzetlen véradóknak ezúton is megköszönjük segít­ségüket, további munkájukhoz erőt és egészséget kívánunk. M. S. Isméi a MÁV Rekord idő alatt (4 óra 17 pterc) tette meg november 8-án. az utat a salgótarjáni gyorsvonat a fővárosba, A me­netrend szerint 9 órakor Budapestre érkező vonat még 10 órakor is Hatvanban várakozott a műszaki hiba miatt ké­sőn érkező szerelvényre. A hatvani állomásfőnökség szerint az igazgatóság nem engedélyezte, hogy a késésben lévő vonatot az a mozdony továbbítsa Budapestre, amely Hatvanig hozta, pedig a Die­sel-mozdony üresben végig üzemben várta, hogy mikor to­lathatja a szerelvényt az egri gyorshoz. így várakozni kel­lett, várni a szerencsére, mert Hatvanban ntem állt tarta­lék mozdony rendelkezésre. A hibát csak tetézték, amikor a Hatvanban menetrend szerint meg nem álló szinte üres To.kaj-expresszt nem állították meg, hogy a „hajótörést szenvedett” utasokat felvegye, feltehetően azért, mert nem rendelkeztünk helyjeggyel. A Keleti pályaudvar főnöksége készségesen adta a késési igazolást, mely szerint az 557. sz. gyorsvonat 120 percet késett. Erre fel voltak készülve, de arra is kiterjedhetett volna a figyelmük, hogy a személyvonatnál is lassabban közlekedő gyorsvonat pótdíját visszafizessék. El kellene az illetékeseknek végre gondolkodniok, hogy visszaadják Nóg- rád megyének az önálló gyorsvonatot, megérdemelné ezt Salgótarján.Dr. Gajzágó Aladár Levelezőink írják MJ* Őszinte gondolatok a körni/ezef védelemről Manapság igen sokat beszé­lünk korunk nagy problémá­járól, a környezetvédelemről, de lépten-nyomon tapasztal­juk, hogy alig teszünk érte valamit. Nemrég egy testületi ülés jelentésében olvastam: Salgó­tarján egyes körzeteiben a ta­nács betiltotta a sertéstartást, és ezáltal sok termelőnk kény­telen volt beszüntetni a ser­téshizlalást. Az ülésen vita tár­gya volt a városi sertéstartás, ki így, ki úgy foglalt állást. Olvat is halottam, hogy meg kellene gondolni, mi kell job­ban, környezetvédelem, vagy a sertéstartás, mert lassan már nem lesz elegendő sertéshús, márpedig mi magyarok hús­evő emberek vagyunk. Egyéni véleményem, hogy a városi ta­nács helyesen járt el a környe­zetvédelem érdekében, de a fertőzések megakadályozása ér­dekében is. Nem hiszem, hogy ez az intézkedés bármiként is csorbítja a kistenyésztést. mert gondolom, hogv a tanács az érintetteknek ajánlott fel üres telket valahol kint a vá­ros szélén, ahol már nem ve­Ez is környezetvédelem szélyeztetheti a sertéstartás a közegészséget. Ismerek nem egy sertéstartót, akinek kieső erdőszélen van a „farmja”, s nagy tételben hizlal sertése­ket, egyrészt anyagi érdekből, másrészt az ellátás javításá­ért. A sertéstenyésztés vissza­esését mind a nagyüzemi, mind a kisüzemi szférában elsősor­ban az agrárpolitikában kell keresni. Lényegesen megnőtt ugyanis a sertéstartás ás -hizlalás költ­sége, s ezt a felvásárlási árak nem követték megfelelően. A sertéstartás problémáit még tovább is fokozhatom. Tessék csak kimenni Somlyóbányára, s végignézni a lakótelep kö­ves útján, ahol közvetlen az útszélen dirib-darab deszkák­ból összetákolt sertésólak ék­telenkednek, s mellettük olyan a bűz ... Ezt azért említem, mert ismert, hogy a somlyó- bánvai hétvégi telkek még 1984-ben üdülőterületté lettek nyilvánítva, a korábbi bérlők­nek azt tartós földhasználatra meg kellett vásárolniuk Ma­gam is ilyen szenvedő alany vagyok. Ha a Somlyói jó le­vegőt egész napon át beszív­ja az ember, akkor hazafelé jövet a somlyói lakótelepen a sertéskutricákból árad a bűz feléje. Valamit illene tenni ebben is! De nem csak ez az egyetlen szennyezési góc Som- lvóbányán. A minap fedeztem fel. hogy az üdülőtelkeknek titulált terület alatt a völgy­ben, közel a bányatóhoz egy új szemétgyűjtő telepet léte­sítettek. Kérdezem ezek után, hogy mitől üdülőterület Som- Ivóbánva? Attól-e hogy a te­tőn egy köves út már össze­köti a somlyói és a szilvási telkeket, de az „üdülőutcák­ban” térdig járnak a sárban, amikor esős az idő, vagy attól, hogv közel az erdő. s ott ked­vünkre levegőzhetünk? Most meg már a szemétte­lep füstiét és bűzét is el kell viselnünk? Nagvo-n szeretem a szép környezetet, a természet szépségeit, de őszintén meg­vallom, hogy a somlyói üdül- getést, közel tizenöt év után már nagyon unom Dudás Pál R vizsgálat eredménye: felelősség re vonás ,,Ha jön az ellenőr” címJ mel ügyeletes riporterünk la­punk október 8-i számában fenti címmel olvasói észrevé­telt közölt, lejegyezte ugyan­ott az illetékes válaszát is, amely akkor így zárult: „Egyébként, ha az említett esethez hasonlót tapasztalnak, s ez bizonyítást nyer, akkor szigorú felelősségre vonást al­kalmaznak”. A minap a Volán 2. sz. Vállalat személyforgalmi üzemigazgatóságától levelet kaptunk. Miklós Ernő üzem­igazgató írja: „— Az október 8-i írásban foglaltakat kivizsgáltam. Az autóbusz-vezető felelőssége a vizsgálat során megállapítás­ra került, amiért fegyelmi úton felelősségre vontam”. Öregek napja Szentkűfon Hagyományainkhoz híven! a közelmúltban került meg­rendezésre otthonunkban az öregek napja. Az ünnepi mű­sorban részt vett a salgótar­jáni Csizmadia Üti Általános Iskola Vadvirág őrse, vala­mint a Nógrád tánccsoport utánpótlását jelentő gvermek- táncegyüttes, a „Viganó”. Az úttörők külön kis mű­sorral kedveskedtek azoknak a lakóknak, akik betegségük miatt a rendezvényen nem vehettek részt. A meghívott A csákási forrásvíz Ha a Szécsénvi úton — Ba­lassagyarmat felé menet — Salgótarján határa felé köze­ledünk, az út bal oldalán biztosan találkozunk két-há- rom álló gépkocsival, várako. zó emberekkel, kezükben üveg, vagy műanyag kanna. Ügy ötven évvel ezelőtt — iskolába mentemben, vagy jöttémben — én is gyakran megálltam itt, a hegy alól bu- gyogó kis forrásvíznél, hogy markomba csordogáló friss, hideg vízből igyák két-három kortyot. Az évek folyamán aztán a forrás elgazosodott, betömő- dött. Közel huszonöt évvel ez. előtt, — amikor a Szécsénvi utat korszerűsítették — az út melletti árok mélyítésekor a kis forrás újra előbuggyant és kristálytiszta vize lassan csor­dogált lefelé. A Szécsénvi út és a vele párhuzamos Kinizsi Pál út egyre jobban benépesült, új házak épültek, új lakók köl­töztek a szép fekvésű, két, fákkal borított hegy közé ékelődött völgybe. Zagvva- pálfalva egyik legnépesebb te. lepülése lett,. Érdekes módon a Szécséhjn út jobb oldali és a Kinizsi Pál úti lakók nem jutottak jó ivóvízhez, ha ku­tat ástak, csak gyenge minő­ségű talajvizet leltek. A kis forrás környékén la­kók ekkor összefogtak és el­határozták : „forráskutat'” va­rázsolnak belőle. Leástunk egy méterre, közgyűrűt he- Iveztünk bele, az aljára ka­vicsot terítettünk, csővel ki­vezettük a vizet és íme — azóta is jön a kristálytiszta, jéghideg víz megállás nélkül. Az elmúlt negyedszázadban egyszer kellett tisztítani, fel--, újítani. Ebbe a munkába már több új lakó is bekap­csolódott.. Ebben az évben be­fejeződött a Csókás-völgy ivó. vízhálózatának építése. Na­gyon sokan azonban még most, is a forráskúthoz járnak az inni és főzni való vízért. De nem csak az itt lakók: évek óta. különösen szombaton és vasárnap a városközpontból is jönnek az autók üres, és mennek forrásvízzel tele üve. gekkel, kannákkal. Az átutazók, kirándulók pe­dig biztosan megállnak egy- egy pohár forrásvizet hörpin- teni. Nagy szó volt az húsz-hu­szonöt évvel ezelőt+: jé ivó­vizet varázsolni sok-sok csa­lád részére. Érdemes megje­gyezni a kezdeményezők ne­vét: Dombóvári Ferenc, Tol­di Miklós. Szabó János, né­hai A1 végi Róbert. Dombóvá­ri Ferenc — közel a hetven évhez — még ma is rendsze­resen karbantartja a vízleve­zető árkot... Keményvári István „Kihelyezett” óvoda Alkalmi óvónőkkel a kábelgyárban A balassagyarmati kábel­gyárban a kommunista mű­szakokban dolgozó édesanyák, édesapák nyugodtan végezhetik munkájukat, mert ilyenkor a gyárban „kihelyezett” óvoda van. Így volt ez legutóbb is, amikor a gyár klubtermében 40—50 kisgyermek felügyeletét a személyzeti.osztály dolgozói látták el. S mivel foglalták le az alkalmi óvónők a gyerme­keket? Pap Tamásnétól kap­tam a választ: — Rajzoltunk, papírból bé­kát. repülőt hajtogattunk, te­levíziót, videoműsort néztünk, játszottunk, meséltünk. Ezalatt a szülők egynapi keresetüket a város gyermekintézményei és a vállalati lakásépítési alap javára ajánlották fel. Lengyelországi utazás A gyárvezetés, a KISZ-ve- zetés és az egyén anyagi tá­mogatásával háromnapos len­gyelországi kiránduláson vet­tünk részt, mi az ÜM. Szer­szám- és Készülékgyár K1SZ- esei, szakszervezeti tagjai. Patrónusunk ezen az úton az Express Utazási Iroda mun­katársa volt. Úticélunk Krakkó, a kirá­lyi város felé (sajnos), las­san, de (szerencsére) bizto­san haladtunk. A kellemet­len idő ellenére hiba lenne azt mondani, hogy barátság­talanul fogadott Krakkó. A gyors városnézés „csak” ét­vagyat csinált a város neve­zetességeinek, a templomok­nak, a tereknek és termé­szetesen a Wawelnek tüze­tesebb megismeréséhez. A következő nap Wielicz- káé volt. A tv-ben bemutatott, „A halál archívuma” című NDK-film óta ismerősünk ez a település és az itt található sóbánya, A lengyel ellenállás­nak ez a jelentős bázisa szerteoszlatta magabiztonsá­gunkat. Be kellett látnunk, hogy ismeretünk sekély, és még csak jóindulattal sem mondhattuk, hogy ismerősünk a sótermelő bánya. A vága­tokban, termekben, gyönyörű, sóból faragott szobrok mutat­ták be a lengyel történelem jelentős eseményeit. Felejthe­tetlen élményekkel telítődtünk a több mint két kilométeres bányai séta után, és bizony csikorgott a gyorslift, amikor a szellemiekben gazdagodott csoportot felhozta a 125 mé­teres mélységből. Auschwitz. Van-e. akinek ez a városnév ne a borzalmat, a halált a szinte hihetetlen embertelenséget jelentené. A tábor egy volt lakója megrá- zóan beszélt a mindennapok­ról, a szelektálásról, a fel­szabadulásig, a megsza­badulásig. Megilletődötten, a ránk nehezedő történelmi múlt súlyával léptünk be a magyar áldozatok emlékére létesített emlékszobába. Ke­gyeletünk jeléül munkatár­sunk, Darázs Györgyné, a kirándulás egyik szervezője helyezte el a megemlékezés virágait az emlékfal talapza­tán. Egyperces néma csend­del emlékeztünk — a cso­port több tagja előtt nem ismeretlen — pásztói áldoza­tokra és volt honfitársainkra. Emléküket örökre megőriz­zük. Nyíri Károly vendégek között ott voltak a patronáló brigádok képviselői is, akik ajándékcsomaggal kedveskedtek. Részt vettek az ünnepségen a területi párt- és tanácsi vezetők is. A han­gulatos rendezvény sikeres le­bonyolításáért elismerés illeti az intézet valamennyi dolgo­zóját. Szvorád Andrásné foglalkoztató nővér Szociális otthon, Mátravere- bély-Szentkút Idősek napja Kisb ágyon ban Az elmúlt évek jó tapaszta­latai alapján ez évben is megrendeztük az öregek nap­ját november 9-én, szombaton. Településünk idős lakosai nagy örömmel fogadták a meghí­vást. Ünnepségünkre 50 fő jött el. A fekvő betegeknek a helyi Vöröskereszt és a Hazafias Népfront aktivistái kis cso­maggal kedveskedtek és kí­vántak nekik mielőbbi gyó­gyulást. Az idős emberek kö­szöntése után a helyi óvodá­sok műsorral kedveskedtek az ünnepeiteknek, akik nagy örömmel fogadták a műsort, hisz sokukat kis unokája is köszöntötte. Ezután uzsonná­val kedveskedtünk a jelen­lévőknek. Az ünnepség jó hangulatban telt el, az idős emberek jó érzéssel távoztak, mert érezték, a helyi szervek gondoskodását. Szeretnénk az elkövetkező években is folytatni ezt a gyakorlatot, hisz nem mind­egy, hogy az idős emberek hogyan érzik magukat telepü­lésünkön. Ezúttal szeretnék köszöne­tét mondani a terület társa­dalmi és gazdasági szervei­nek, akik segítséget nyújtot­tak az ünnepség színvonalá­nak az emeléséhez. Orszáczky Ferenc községi elöljáró Összeállította: Tóth Jolán NOGRAD — 1985. november 14., csütörtök •>

Next

/
Thumbnails
Contents