Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-14 / 267. szám
Tisztuld Teieki'kép Véget ért a sziráki konferencia Mit csinálnak a földhivatalban? Lejárt a türelmi idő Salgótarjánban Hatósági és szolgáltató szervezetként működik ülést tartott a megyei népfrontbizottság Folytatódott a lakosság széles körű eszmecseréje A választás új elemeit is a megye sajátosságaihoz igazították. Így például a nagyközségeknél is alkalmazták azt az elvet, hogy a bizottságok tagjainak kétharmadát választották a népfrontfórumok közvetlenül, a testület tagjainak, egyharmadát pedig a Hazafias Népfronttal együttműködő politikai, társadalmi és tömegszervezetek delegálták. A bizottságokat újjáválasztó városkörzeti és községkörzteti tanácskozásokhoz jelentős segítséget adtak a helyi tanácsok, ugyanakkor a falugyűlések és városkörzeti tanácskozások jó alkalmat teremtettek arra, hogy a tanácsi vezetők is tájékoztatást adjanak a VII. ötéves terv koncepciójáról. A szervezésnél a Hazafias Népfront arra ügyelt, hogy a tanácskozásokra az esti órákban, hétvégeken, munkaidőn túl kerüljön sor. Az összesített adatok szerint Nógrád megyében a népfront- fórumokon csaknem 15 ezer ember vett és kis híján 1500- an szólaltak fel. Az élénk közéleti érdeklődés azért is Mezőgazdasági aktíva tejtermelő állomány csaknem 30 százalékos csökkenése ellenére a tejértékesítés 4,5 százalékkal nőtt. A húshasznú tehénlétszám 2,5-szeresére emelkedett, a vágómarha-értékesítés 10 százalékos növekedése mellett. A juhászatot viszont az erőteljes visszafejlődés jellemzi. A vágósertés-értékesítés, négy év alatt a nagyüzemekben 60 százalékkal nőtt, a háztájiban ez év első felében pedig több mint 40 százalékkal csökkent az értékesítés. Foglalkozott még azzal, hogy a szakemberek között is jelentős a véleménykülönbség a termelési szerkezet jövőjét illetően: majd így folytatta: — A megye mező- gazdaságának stabilitását csak akkor őrizhetjük meg, vagy javíthatjuk, ha a termelés fejlesztésénél messzemenően figyelembe vesszük adottságainkat, jól használjuk ki a szabályozók által közvetített igényeket. fenntartjuk mezőgazdasági termelésünk sokágazatúságát, sokszínűségét. A tudatosabb folyamat elindításához egy stabilabb szabályozás kell, amely jobban figyelembe veszi a kedvezőtlen adottságokat, közvetlenebbül érzékelteti a piaci, külpiaci változásokat is. A beszámoló után Juscsák György, az MSZMP Központi Bizottság tagja, a Mátraaljai Állami Gazdaság igazgatóia • többi között a műszaki-technikai elmaradás mérséklését a kormány és az üzemek közös összefogásában jelölte meg. Fontosnak tartotta a vállalkozói készség további fokozását is. Az aktíva Ozsvárt József zárszavával ért véget. volt' itt területkisajátítás, házhely-ki al akítási tervkészítés, kitűzés, számos geodéziai munkálat. Kisterenyén a 21-es út mentén házhely kialakítását végeztük. A mezőgazdasági nagyüzemekben felmértük a bejelentésre kötelezett változásokat, a térkiképzést, a lakosság és a közületek számára számos apró-cseprő de nekik jelentős szolgáltatást végeztünk. Az évek során sok értelmetlen, nevetséges telekvitába keveredtem Egy- házasgergén például néhány centiméter miatt apa és fia a kerítés két oldaláról egymást szidta. Kazáron két azonos nevű ember perlekedett. Soha nem tudtuk, hogy melyik akar telefonon protekciót kérni — mondja a 8 fős csoport vezetője. Régi, sőt rutinos szakember az 51 éves Lugosi István, az ingatlan-nyilvántartási csoport vezetője. — Feladatunk a beérkezett tulajdonjogi változások átvezetése. a határozatok továbbítása. Munkánkra szükség van a lakásépítési és lakásfelújítási kölcsönök kéréséhez. Az idén — azonnal — mintegy ötezer tulajdonlapmásolatot adtunk ki az állampolgároknak. Az ingatlannyilvántartás felülvizsgálata is a mi feladatunk. Az idén hat településen végezzük el. Azt firtatjuk, hpgy milyen a változásbejelentési fegyelem, mert e téren bizony vannak gondok. Végezetül ismét Ormai Dezső veszi át a szót. — Az emberekért dolgozunk. A technikát is ennek szolgálatába állítjuk. A gvors- másoló berendezés a korábbinál sokkal gyorsabb ügyintézést tesz lehetővé. Számítógépet is kaptunk. Folyik a szakemberek kiképzése. Időnként hálátlan feladatot kell ellátnunk, ám ehhez az állam- polgári megértést és fegyelmet kérjük. mert magyarán egv elvégzett szolgáltatás kifizetéséről van szó. Rozgonyf István tevékenykedik. Részben hatósági, részben szolgáltatói feladatokat lát el. Nagy felelősség hárul a hivatal 25 dolgozójára. Mindhárom csoport tele van munkával. Mit mond erről Tímár Klára, az agronómiái csoport vezetője? — Szakkifejezéssel szólva, régi mintatereken új mintatereket tűztünk ki 1981—84. között a volt salgótarjáni járás területén. A művelődési- ág-váltást is árgus szemekkel figyeltük. Nem mindegy, hogy egy terület parlag vagy szántóföld. Talajmintákat vettünk a falvakban, hiszen természetes, hogy számottevően változó a föld minősége. Talajminta vételére 16 úgynevezett „mintatérben” került sor, harmincöt községben és Salgótarjánban. Ezután került megállapításra, hogy milyen a föld termőhelyi értékszáma. Az aranykorona-értékelés ugyanis már a múlté. A termőhelyi értékszám egytől száz pontig terjed. Ha például egy földterületet 52 pontra értékelnek Bács-Kiskun megyében, Nógrádban ugyanilyen minőségűnek kell lennie. Viszont figyelembe kell venni, hogy a termőhelyi értékszám csak a természeti adottságokat tükrözi. További teendőkre van szükség. Ehhez hozzá kell adni a közgazda- sági tényezőket is: milyen messze van a közút, a vasút, a falu, a város. A föld végleges értéke e két összetevőből alakul ki. Az idén a zártkertekben végeztük el a földmintavételt és már csak Koty. házapuszta hiányzik — ösz- szegzi a közelmúltban történteket Tímár Klára. A fülemüleperek avatott szakértője Szikói Miklós földmérő mérnök, aki a műszaki földmérési csoportot vezeti. A gyakorlatban adják a hátteret a nyilvántartási munkához. •— Sok munkát jelentett Karancslapujtőn a Palóc falu felépítésének előkészítése. A rendezési tervvel összhangban — Ha tudom, hogy a házunk felett cirkáló repülőgép az én zsebemre csinál térképet. leütöm a dióverővel — hangoskodott a minap egy harcias asszony a salgótarjáni Sugár úton. — Holott nincs igaza —, vélekedik a 41 éves Ormai Dezső, a Salgótarjáni Földhivatal vezetője. — Ugyanis 1972—80. között új ingatlan- nyilvántartási rendszer alakult ki hazánkban. Ennek eredménye, hogy az állami szervek által az állampolgároknak nyújtott adatszolgáltatás jelentősen felgyorsult. A régi telekkönyvek már nem érvényesek. A térkép és a nyilvántartás összehasonlítása elodázhatatlanná vált. A pénz zömét az állam vállalta magára. Elenyésző részét kellett és kell az állampolgároknak fizetni. A munka nem volt gyerekjáték. Sok évet, sok energiát igényelt. Először felmérési alaptérkép készült. Rögvest összehasonlították a régi telkekkel. Megvizsgálták, hogy a természet állapota, a térkép és a tulajdonjog egyezik-e. Az adatokat számítógépre vitték. Az elkészült tulajdoni lapból mindenki kapott másolatot, határozatot és csekket. Időközben többen felkeresték a földhivatalt, hogy a tulajdonosi lapot megkapták, de a határozatot és a csekket nem. A befizetési határidő 90 nap volt. 1981. december 31. Azóta közel négy év telt el... — Igen! Ennek ellenére Salgótarjánban mintegy kétezer állampolgár nem fizette be a térképkészítési költséget. A tartozás eléri a 300 000 forintot. A pénzt be kell hajtanunk. Ezzel várhatóan az idén végzünk, s a lakosság megértését kérjük — vázolta a kilátásokat’ Ormai Dezső, földmérő mérnök, hivatalvezető, aki több mint egy évtizede áll a Salgótarjáni Földhivatal élén. A hivatal nem az emberek ellen, hanem az emberekért Nagy érdeklődés mellett folytatódott Szirákon tegnap a Teleki-konferencia, amelyet a Magyar Történelmi Társulás megbízásából Pest és Nógrád megye történészcsoportjai rendeztek abból ak alkalomból, hogy 175 éve született Pesten a múlt századi reformnemzedék kiemelkedő alakja —Teleki László. A sziráki kastélyszálló minden tekintetben esz* n-y.iyi körülményeket nyújt az elmélyültséget. csendet igénylő. s a tegnap záruló nemzetközi történészkonferenciához hasonló tanácskozásokhoz. A kétnapos konferencián magvar történészek és a történelem iránt érdeklődők mellett részt vettek romániai szakemberek is. tekintettel Teleki László és a magyar történelem folyamatában gyakorta meghatározó jelentőségű Teleki család erdélyi és romániai vonatkozásaira. s különösen Teleki Lászlónak. Kossuth, Bot- tyhány harcostársának a múlt századi nemzetiségiek — ígva románok — jogaiért történő sorozatos és radikális kiállására Számos tévhit eloszlatásában is jó alkalom adódott a nemzetközi konferencián — így a téma iránt fokozott, érdeklődést tanúsító történészek mellett szélesebb körben vált ismertté az, hogy Teleki László — aki maga is sokat tartózkodott a sziráki kastélyban — nem, miként a lexikonok írják, 1811-ben, hanem egy évvel korábban született és nem Szfrákon. hanem Pesten. Amikor radikális elvei és a politika változásai nyomán szembekerült önmagával és véget vetett életének, nagy pompával Szirákon temették el, de jó ideje már nem a sziráki családi kriptában hanem Pesten nyugszik. Az alapvető tényszerű adatok megismerésén túl azonban a konferencia előadói kutatási eredményeik ismertetésével és a vitákban teljes képet rajzoltak a nagy magyar politikusról: neveltetésének körülményeiről, családi hagyományairól, apja példájáról. politikai pályájáról, küzdelmeiről az ellenzéki reform- nemzedék soraiban, diplomáciai erőfeszítéseiről a negyvennyolcas magyar kormány elismertetéséért külföldön. a forradalmi nemzedék emigrációjában betöltött szerepéről, nézeteiről az összefogás és a kör ül öttünk-v elünk élő népek jogaiért folytatott munkájáról. A konferencia második és egv- ben záró napján újabb előadások hangzottak el: Trócsónyi Zsolt Teleki-portrék címet viselő tanulmányát a szerző betegsége miatti távollétében Paál Lajos a Századok szerkesztőségi titkára olvasta fel, Csanak Dóra Teleki László őseiről beszélt a magvar közéletben. Lukácsy Sándor élvezetes szép előadói stílusban adott elő Teleki és a mag var nvelv kapcsolatáról. számos részlettel, idézettel gazdagítva nagv tetszéssel és egyetértéssel fogadott előadásában. Constantin Cäzanisteanu bukaresti történész Teleki Józsefről. Erdély kormányzójáról értekezett, ismertetve a román emancipációs törekvések mellé álló másik Teleki politikai értékeit — ehhez kapcsolódott a vitában Spira György történész kiegészítve a későbbi időkben a Magyar Tudományos Akadémia első elnökéről rajzolt képet. Kerényi Ferenc a Színháztörténeti Intézet igazgatója érdekes részletekkel és összefüggésekben mutatott rá elődásában arra. hogy a reformkor jeles intézményéhez, a színházhoz milyen sok szálon kötődött Teleki László a Kegyenc szerzője, aki maga is volt amatőr színész. Pesten és művészeti egyesületet i6 szervezett. A nemzetközi Teleki-kon fe- rencia mérlegét Szász Zoltán történész a második napi tanácskozás elnöke így vonta meg: a két nap alatt tizenöt előadás hangzott el Teleki Lászlóról és koráról, ezen túl további előadásszintű hozzá-, szólás gazdagította a tudományos munkát, tisztább képünk rajzolódott ki Teleki László korai tevékenységéről, a negyvennyolcas küzdélmek idejéről éppen vele kapcsolatban és a család hagyományairól. Cseke László zárszavában a Pest megyei történészcsoport nevében mondott köszönetét a házigazda Nógrádnak. az itteni történész kollégáknak a kiváló rendezésért, ami a két napon telies értékű munkát eredményezett. A konferencia végén a résztvevők ellátogattak a sziráki temetőbe, megtekintették a Telekiek sírboltját és az evangélikus templomot. A tanácskozás anyagát rövidesen megjelentetik. — pat — A megyei népfrontértekezlet előkészítése jegyében ülésezett szerdán a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bizottsága. A tanácskozást Köjnok Nándor megyei népfrontelnök nyitotta meg, s az elfogadott napirendnek megfelelően a testű let elsőként a népfront VII. kongresszusa óta végzett munkáról szóló, a megyei népfrontértekezletre kerülő beszámolót vitatta meg. Letovai Ildikó megyei népfonttitkár szóbeli kiegészítője után tíz hozzászóló nyilvánított véleményt. A vita után a megyei népfrontbizottság a kiegészítésekkel egyhangúlag elfogadta a népfrontmunkát összegző beszámolót. A (testület ülésén a továbbiakban Letovai Ildikó adott tájékoztatást a megyei népfrontértekezletet megelőző választások tapasztalatairóL Mint hangsúlyozta: az alapvető cél a bizottságokat is újjáválasztó fórumoknál az volt, hogy értékeljék az öt év alatt végzett munkát és meg. határozzák a mozgalom további feladatait. Megvalósult az a szándék is, hogy folytatódjék a megye lakosságának széles körű eszmecseréje, amit a korábban sorra került kiemelkedő belpolitikai események alapoztak meg. A választási előkészületek során a célok között fogalmazták meg, hogy jó előkészítéssel jelentős politikai események színterei legyenek a népfront- bizottságokat újjáválasztó fórumok, aktív részvétellel mozgósítsanak ugyanakkor az év hátralévő gazdasági feladatainak megvalósítására. Emellett lehtetőség nyílt arra is. hogy újabb fórumokon nyilvánítsanak véleményt a VII. ötéves terv előkészítéséről. jelentős, mert a népfrontválasztás folytatása volt korábbi közéleti eseményeknek. A véleményt nyilvánítók szóltak a települések fejlődésének eredményeiről, nyílt vitában összegezték a gondokat és kicsendült a hozzászólásokból a lakosság jobb ellátásának igénye is. Számosán értéktelték a helyi népfrontbizottságok munkáját, a társadalmi munka szervezését, az utóbbival kapcsolatban több helyütt versenyfelhívásokat is megfogalmaztak. A tapasztalatok szerint a reális értékelésre való törekvés jellemezte a népfrontfórumokat, amelyek hozzájárultak a mozgalom megyei szerepének helyes megítéléséhez. Az újjáválasztott testültetek összetétele pedig biztosíték arra, hogy a népfront még nagyobb felelősséggel töltse be szerepét. Letovai Ildikó a választási tapasztalatok összegzését így zárta: arra is szükség van, hpgy a népfront munkamódszere szinte napról napra megújuljon. A megyei népfrontbizottság ülésén végezetül Kojnok Nándor adott tájékoztatást a november 30-án összeülő megyei népfrontértekezletről. Színhelye Salgótarjánban a Pénzügyi és Számviteli Főiskola ltesz, s a tanácskozás munkájában több mint háromszáz népfrontbizottsági tag, küldött és meghívott vesz részt. giák elterjesztését kell szolgálnia. Az elképzelések ösz- szeáilításánál az üzemi viszonyok, az ár- és költségviszonyok, valamint a várható gazdaságosság legyen a meghatározó. A műszaki előrehaladás érdekében szükség van a világbanki gabonatermelés és a meliorációs programok jobb kihasználására. Az előbbiek mellett nagyobb figyelmet szükséges fordítani a termelés, a feldolgozás összhangjára, a felesleges szállítások elkerülésére, a mellék- termékek jobb hasznosítására. Az előadó ezután részletesen szólt a termelési szerkezet alakulásáról az ezzel kapcsolatos elképzelésekről. Hangsúlyozta, hogy itt mutatkozik meg annak előnye, hogy a gazdaságok miként tudtak élni a meglevő erőforrásokkal, hogyan alkalmazkodtak a szabályozók által közvetített igényekhez. Az eltelt időszak tanúsítja, hogy a gazdaságok többsége jól reagált a feltételekre, mert a termelési szerkezet korszerűsítésében jó irányú és eredményes változások következetek be. A növénytermesztésben egyszerűsödött a vetés- szerkezet, új növényként lépett be jelentős területtel a napraforgó, új tevékenységként alakult ki egy körzetben j a fűszernövények termelése. A szerkezet korszerűsítése a ; termelési színvonal egyidejű i javulásával ment végbe. Az előbbiek eredményeként a növénytermelés árbevétele, több mint 20 százalékkal nö- j vekedett 1980-hoz viszonyít" j va. A szerkezet módosulását jelzi, az állattenyésztésben végbement kedvező irányú átrendeződés, szakosodás. A (Folytatás az 1. Mairól) nek növelését, a felsőfokú szakemberállomány folyamatos utánpótlásának biztosítását és a szakmai színvonal emelését. A feltételek között fontosnak tartotta a tudomány gyakorlati alkalmazását. E tekintetben megyénk mezőgazdasági üzemei jelentős lemaradást hoztak be, sőt egy-két üzem országosan is az elsők között volt az új eredmények, technológiák gyakorlati bemutatásában elterjesztésében. A tudomány alkalmazása továbbra is a fejlődés egyik fontos alapját képezi. A tudomány segítségével lehetséges megoldani a fajtaváltást, a korszerű termelési eljárások gyors elterjesztését, a termelési rendszerek és a gazdaságok közötti integrációs kapcsolat erősítését. A termelési feltételek, erőforrások leginkább alakítható, módosítható tényezője az anvagi-műszaki bázis. Figyelembe véve a realitásokat, a műszaki fejlesztésnek a szerényebb eszköz-, energia-, és iparianyag-igényes technolóSzolgáltatnak is a takarékszövetkezetek Nógrád megye kilenc takarékszövetkezetének tevékenysége a megye településeinek S5 százalékára terjed ki. Az •tt élő 172 ezer ember közül több mint 47 ezer tagja, valamelyik takarékszövetkezetnek. Kilenc kotorni üz- / letházban, valamim 33 kirendeltségen és 13 betétgyűjtő pénztárban szolgáljak ki a 118 település lakosságát. A megye összes lakossági b't'' -í .' mánvábó! ma már 18 százalékot meghaladó a takarékszövetkezetek részesedése. Iizíeie betétfajtái kezelnek, változik a betétfajták összetétele is. Valamelyest csökkent, de még mindig meghatározó a kamatozó takarékbetétek aránya, jelentősen nőtt a takaréklevél-betét aránya, s emelktedik az átutalási betétek száma is. Jelenleg a takarékszövetkezetek 946 átutalási számlát vezetnek. Négy éve ifjúsági betétet is elfogadnak a szövetkezetek, ma 1718 fiatal betétszámláját kezelik. A legújabb a gépkocsi-fedezeti és a lakástakarékossági btetétfajta, ezek is mind népszerűbbek a takarékszövetkezeti tagság és a lakosság körében. Az igen jelentős kölcsönzési tevékenység mellett különféle szolgáltatásokat is végeznek a takarékszövetkezetek. A legáltalánosabb az Állami Biztosító megbízásából végzett biztosításszervezés, díjbeszedés és kárfizetés. Ma már éventte 30 millió forint díjat szednek be. Egyre növekszik az idegenforgalmi tevékenységből származó forgalom a Cooptouristtal kötött, többször korszerűsített megállapodás alapján. Az utóbbi években néhány szövetkezet az IBUSZ- szal is kötött együttműködési ■ megállapodást. Az idegenforgalom továbbfejlesztése érdekében idén saját jogon belföldi idegenforgalmi szterve- zésre kapott engedélyt a Cserhátvidéke Takarékszövetkezet. Jelentős forgalmat képvisel a felvásárlásból származó lakossági bevételek takarékszövetkezeten keresztül való kifizetése. Az utóbbi két évben pedig négy takarékszö- vetktezet áramdíjak beszedésére is vállalkozott az áram- j szolgáltató megbízásából. I
