Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-11 / 264. szám
/ fl’weleménv A színész dicsérete .V Az úgynevezett budapesti művészeti hetek lezárultával csendesebb időszak köszöntött be a Szabadság térre is. Az önálló művészeti alkotások száma alaposan megfogyatkozott. létükre sóvárogva emlékezteti egy-egy operett, feldolgozás-, összeállítás. A hiánnyal tisztában lehetnek a televízióban is, s a kényszert —, hogy tudniillik nem futja a pénzből a meny- nyiségre — némi leleménnyel igyekeznek elviselhetővé tenni : sok nemzetiségű és jó színvonalú filmet adnak, mintegy tisztelgésül is az európai kulturális fórum résztvevőinek. A héten több olyan filmet láthattunk, amelyikben a színészek, a főszereplők kiválóak voltak. CSURIKOVA '' Pjotr Todorovszkij Harctéri regény című filmje a moziban is tetszett. Frissnek, őszintének éreztem, s ezért hajlandó voltam stílusának egyenetlenségét, markáns, határozott hangjának helyenkénti megbicsaklását is megbocsátani. Ebben a fogadtatásban azonban benne van a fogékony, kifejező színészi játék is, amit a férjet játszó Nyikolaj Burljajevtől és főként a feleséget megformáló Inna Csurikovától láthatunk. Burljajev kezdő volt még, amikor megismerhettük Tar- kovszkij Andrej Rubljovjában, mint harangöntőt. Csurikova ismertebb nálunk, a tévébeli Gleb Pan filovsovozat óta a legszélesebb körben. Hiszen Panfilovnak annyira közeli társa, hogy felesége nélkül szinte ntem is forgatott filmet. Csurikova érzékeny színésznő mások keze alatt is. Todorovszkij ugyancsak a maximumot hozza ki a most negyvenkét éves színésznőből. Az ő asszonya tele van színnel, intelligenciával, érzelemmel és nagy-nagy megértéssel, türelemmel, következésképpen bölcsességgel. Feledhetetlen, ahogyan a férje után kiabál, a kihalt utcán a film utolsó képsorain. Csurikova nem olyan szép, mint Lollobrigida vagy Monroe, csúnya, mint Tushingham, mégis tovább nézhető, érdekesebb bármelyik szépségnél —, mert előny, télén külsejét feledteti tehetsége, belső tüze, személyiségének gyönyörűsége. GIRARDOT A francia Annie Girardot előtt sokkal több nagy szerep állt már, mint szovjet társnője előtt, amikor a világhírnév szárnyaira vette, hiszen előzőleg a Comédie Francaise egyik foglalkoztatott művésze volt. A színház, tudjuk, szűk körben szövögeti az ismertség fonalát; a film gyorsabban teszi. így történhetett, hogy Inna Csurikova már 24 évesen Európa-szerte figyelmet keltő, míg ugyanez Annie Girardot- nak csak 29 éves korára sikeredett. Az olasz Luchino Viscontinak a színpadi szerep után filmbelivel is meg kellett bíznia a tehetséges Gi- rardot-t ahhoz, hogy milliók visszhangozzák a nevét. Az meg is hálálta a bizalmat, s a Rocco és fivérei Nadjájának megformálásával nemzetközileg élvonalbeli színésznővé lépett elő. Akkor 1960-at írtunk, és azóta rengeteg szerepben ismerhettük el Girardot kivételes emberformáló, ábrázolóképességét. Jean-Louis Bertuccelli Csak egy asszony című szerdán sugárzott filmje az érett művészt mutatja. Az elfoglalt, laza családi kapcsolatban élő orvosnő nálunk is meglehetősen ismerős, tehát eléggé szokványos alakját a színésznő finom játéka teszi igazából \ elfogadhatóvá. Neki tulajdonítható, hogy az asszony vergődésében részvétet is érzünk. Persze — hozzátartozik a teljességhez — ez a szerep messze van a Rocco utcalányához, kevesebb Energiával életre kelthető. Girardot azon. ban Girardot — köznapi „bőrben” kivétel. LATINOVITS Tizedik éve halott Latino- vits Zoltán. Saját, elhatározásból. Tanulmányok, könyvek jelentek meg művészetéről, életéről. A közelítés alaphangja mindig ugyanaz: színházi zsenit veszítettünk vele. S, minthogy géniusz volt, sokan szerették, sokan utálták, de közömbös senki sem volt. Ráadásul nehéz, nEuraszténiás természettel bírt, jogosan hő- börgő, forrófejűén izgága alak, aki úgy gondolta, hogy egyedül képes megváltoztatni évtizedek beidegződéseit, a kialakult szokásokat pusztán az erkölcs nevében. Hiszem: - akkor, azok között a körülmények között halála elkerülhetetlen volt. Illetve lett volna egy kiútja: ha elhagyja önmagát. Magam több szerepben nem szerettem: modorosnak, művinek éreztem. A versmondása — főként zárt beszéde miatt — gyakran zavart. Míg nem próbáltam — lemezhallgatással — megérteni. Latinovits sosem volt modoros — önmaga volt, s ekként kell megítélni. A mondandóval együtt izzott, ham- vadt el. Akár Szindbád, &Hu- szárikfilmben. Sokakkal sokat viaskodott. Rendezőkkel is. Mert esténként ő vitte vásárra a bőrét, neki tapsolt, vagy hallgatott a közönség. HiszEn, Tordy Géza szavaival: „A színész érti és tudja leginkább, mi a csönd, mi a szünet, a mi a nevetés... a színpadon.” Sulyok László Nyugdíjasok szabadegyeteme Meghosszabbították a nyugdíjasok szabadegyetemének tanulmányi idejét. A TIT József Attila Szabadegyeteme — amely a Gerontológiai Központtal együtt, s a HNF támogatásával 1983 őszén kétéves kurzust szervezett a nyugdíjasoknak — nemrég megnyitotta a harmadik évfolyamot is. Miként dr. Lengyel Éva, a Gerontológiai Központ főorvosa az MTI munkatársának elmondta, kezdetben csaknem 500 nyugdíjas jelentkezett erre az oktatásra. A hallgatók különböző iskolai végzettségűek és szakmabeliek. Többségük rendszeresen látogatta az előadásokat, konzultációkat, szemináriumokat, élt azzal a lehetőséggel, hogy kedvező feltételek között művelődhet, gyarapíthatja biológiai, művészeti, tudományos, műszaki ismereteit. A résztvevők választ kaphatnak mindennapi problémáikra, egészségügyi kérdéseikre, miközben hasonló korúak, érdeklődésűek társaságában lehetnek, baráti kapcsolatokat alakíthatnak ki. Minden esztendőben természetesen újabb első évfolyam is kezdődött. Ezen az évfolyamon az előadások színhelye az idén is a józsefvárosi Gutenberg Művelődési Központ. Itt is különböző témájú előadásokat tartanak. Szó lesz többek között a szellemi munka technikájáról. a generációk és a család viszonyáról, a görög mitológia női alakjairól, a piramisokról. Nagy Sándorról, Hannibálról. A vetített képes előadásokat figyelemmel kísérve képzeletben kirándulnak a Földközi-tenger tájaira. A második évfolyam hallgatói a KPVDSZ Eötvös utcai' székházában a magyarok eredetéről, a honfoglalásról, István ki- r#'irról, a magyar koronázási jelvényekről, valamint a magvar gazdaság fejlődésének irányáról, a számítógépek alkalmazásáról, az űrkutatás eredményeiről hallanak. Mindhárom évfolyamon gerontológusok ismertetik az idős korban bekövetkező biológiai változásokat, az öregedés folyamatát, felhívják a figyelmet a testi, a szellemi tréning szükségességére. Fórumon válaszolnak a hallgatók kérdéseire, ajánlásokkal, tanácsokkal látják el az idős embereket. A szabadegyetem hallgatói találkoznak írókkal, megtekintik az Országházat, Buda várát, kirándulnak az ország szép tájaira. Ebben a tanévben is májusig — a téli és a tavaszi szünet kivételével — hetenként egyszer, a délutáni órákban tartják a szabadegyetemi előadásokat, amelyeken bármilyen iskolai végzettségű, képzettségű nyugdíjas részt vehet. A tanulmányi év végén emlékdiplomát kapnak a hallgatók. Azok, akik nem kívánnak részt venni a kurzusokon, meghallgathatnak egy-egy előadást is. Az idegen nyelvek elsajátítását. gyakorlását is lehetővé teszik a nyugdíjasoknak: a TIT Budapesti Nyelviskolája kedvezményes angol, német, francia nyelvtanfolyamot, illetve klubjellegű társalgási csoportokat szervezett számukra. (MTI) Örökös Átmenetben Közművelődési próbálkozások Ecsegen Csata utáni kép fogad kora reggel a kultúrházban. A látvány sejteti: nem akármilyen mulatság volt az éjjel. A takarítónők már serénykednek, néhány óra. és eltűnik az előző nap minden nyoma. Mintha nem is lett volna. Nem úgy az emberekből! Elszoktak a kultúrától — Fiatal koromból emlékszem utoljára ilyen jó szüreti mulatságra — meséli a hetvenhat éves Jaskó Istvánné az öregek napközi otthonában. — A felvonuláson a bí- róné szép bujáki ruhát viselt. Mindenféle maskarás is volt, mint régen. Bohócok, kisbaba, kecskés ember, szamaras kocsi, hintó, meg minden. Olyan s'zépen ropták a táncokat a pásztói gyerekek, hogy jobban se kell. Nemcsak abban volt ez a szüreti mulatság más, mint a két évvel ezelőtti, amikor a kozárdi példán először újították fel a régi hagyományt, hogy sokkal jobban sikerült. Nem kellett a mostanihoz se népművelő, se más, aki hivatalból kezdeményezte volna. Tíz-húsz falubeli, jobbára középkorúak terveztek, szerveztek, rendeztek mindent. Segített a tanács és a művelődési ház is, de az elismerés mégis csak ezt a kis társaságot illeti. Maguknak csinálták, meg persze a falu örömére. Az emberek egyébként ritkán jönnek be a művelődési házba. — Az utóbbi tíz év alatt vagy tizenöt népművelő fordult meg itt — meséli Kelemen Jánosné, aki eladó a boltban, és férjével együtt sokat tett a szüreti mulatság sikeréért. Az az igazság, hogy a sok igazgatóváltás miatt az emberek elszoktak a kultúr- háztól, nehéz őket újra megmozgatni. Most is „átmenetben” él a ház. Egyéves népművelőskö- dés után az utóbbi esztendőt gyesen töltötte Vinczéné Pintér Adrienn igazgató. Egymás után ketten is helyettesítették. Azt tervezi, hogy hamarosan visszajön dolgozni. — A gyes előtt próbálkoztam néhány dologgal — mondja —, de a szűkös anyagi keretek sok gondot okoztak. Sajnos, minden rendezvény ráfizetéses volt, még az a gyerekszínház is. ahol hárman ültek egy széken. De ráfizetéses volt a felnőttszínház, a diszkó is. Egyedül azon a bálon jött be a kiadás, amikor a Smog együttest hívtam el. Próbálkoztunk cigányklubbal, ifjúsági klubbal, kevés sikerrel. A falubeliek többsége eljár dolgozni Ecsegrőt. Zömük Budapestre (reggelente egész brigádok szállnak fel a buszokra), Salgótarjánba, kevesebben Pásztora. Késő este, amikor megjönnek, család várja őket, kert, jószág. Esetleg hét végén akad néhány szabad órájuk. — Véleménye szerint mire jönnének el az emberek a művelődési házba? — kérdezem a boltos Kelemennét, aki nap mint nap találkozik munkahelyén a falubeliekkel, ismeri hát őket. — Az emberek nevetni szeretnek — ennyit mond csak. Erőssége az iskola A népművelő szerint egyedül az iskolásokra lehet számítani. Tény, hogy a község kulturális életének alapja az iskola, ök adják a műsort az ünnepségeken, névadókon, esküvőkön, ők járnak el a művelődési házba: kézimunkaszakkörbe, Pajtás klubba, hetedikes-nyolcadikosok klubjába. Az idén ősztől a könyvtárban megpezsdült életnek is ők a főszereplői. Mátrai Szi- lárdné, aki néhány hónapja került ide megbízott könyvtárosként, és nagy lelkesedéssel látott munkához, máris népszerűséget vívott ki köztük. Szívesen mennek a kicsik a mesevetélkedőre, könyvba- rátkörbe. A napközisek is többször voltak már ebben a tanévben a könyvtárban. — Mit jelent a falunak kulturális szempontból Pásztó város közelsége? — kérdezem Takács Lászlóné igazgatót. — Korábban bevittük a gyerekeket színházba a művelődési házba, de az utolsó sorokba szorultak, alig láttak valamit. Évekkel ezelőtt egy ecsegi művelődési napon eljöttek a pásztói népművelők és játszóházat csináltak a gyerekeknek. Nagyon tetszett, szívesen jöttek a kicsik legközelebb is, lassan mégis elhalt az egész. A népművelő szerint a felnőttek legfeljebb a mozi kedvéért utaznak be Pásztora. Ami nem minden Az eljárás, a pénzszűke nem sajátos ecsegi jelenség. Sok falura jellemző. A pénz azonban nem minden. A szüreti mulatság a bizonyíték rá: élnek emberek a faluban, akik nemcsak szeretnének igényesen szórakozni, de arra is képesek. hogy megmozgassák a falu apraját-nagvját. Jó példa arra is a mostani szüreti ünnep, hogy a napi eljárás ellenére szakítanak időt az emberek, ha olyasmit kínálnak nekik, ami kedvükre van. De ne csak a tömegeket vonzó programokra gondoljunk. Meg lehetne keresni azokat a kisebb közösségeket, amelyeket hasonló gondok foglalkoztatnak, azokat az embereket, akiknek azonos az érdeklődése. Betölthetnék a gyakorta üres művelődési házat. Az iskolások egyszer már rákaptak a játszóházra, nem kellene hát örökre lemondani róla. Aztán ott van a nemrég megnyílt öregek otthona. Lakói biztosan szívesen fogadnának kulturális programokat. Van, ami a pénznél is sokkal jobban kellene ahhoz, hogy fellendüljön Ecsegen a kulturális élet: olyan ember, (emberek), aki képes arra, hogy kétségtelenül meglevő igényeket, adottságokat számba vegye, segítőtársakat keressen a különböző szervezeteknél. intézményekben, és ne „álljon tovább” az esetleges első kudarc után, mint sok elődje. Vajon lesz-e ehhez ereje a gyesről visszatérő népművelőnek? Kovács Erika Gyönyörű természeti környezetben töltik napjaikat a mátrakeresztesi óvodások. A huszonnyolc kisgyereket két óvónő, egy dajka és egy főzőnő látja el. Fotó: Babel KOSSUTH RÁDIÓ: *.20: Mit üzen a rádió? 9.00: A hét zeneműve — Liszt: Victor Hugo-dalok 9.30: Decemberi ének. Kálnoky László versei. 9.39: Ki kopog? A Gyermekrádió műsora. 10.05: Nyitnikék. 10.35: Népdalok, néptáncok 11.05: Két konferencia margójára 11.25: Radnai György énekel 11.39: Ádámcsutka XXI/10. rész. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája 13.00: Magyar előadóművészek albuma: Perényi Miklós gordonkázik 14.10: Az új magyar zene hónapja a rádióban. 14 36: Tűz és füst 14.55: Édes anyanyelvűnk 15.00: Veszélyben 15.30: Kóruspódium 16.05: Nyelvelő — játékos nyelvtan és mese kisiskolásoknak. 16.59: Szófűző 17.00: Ecomix 17.30: Holnap közvetítjük 17.50: Simándv József operafelvételeiből 19.15: Ma este nálunk — a Napközben különkiadása 20.15: Egy rádiós naplójából 21.30: Artur Rubinstein zongorázik 22.20: A genfi csúcs napirendjén. I. rész: Or- és atomfegyverek. 22.30: Vörös Sári nótákat énekel, Lugosi Tibor klarinétozik 22.48: Rádiószínház: Negyven gazfickó és egy ma született bárány. 0.10: Himnusz 0.15: Éjfél után... PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Tíz perc külpolitika (ism.) 8.15: Nótácsokor 9.05: Napközben. Zenés délelőtt. 12.10: a szovjet állami fúvószenekar két poémát játszik 12.25: Kis magyar néprajz 12.30: Népdalok kóruselőadásban és népi hangszereken 13.05: Slágermúzeum íU.og.: Kettőtől oug^ 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Zeneközeiben 19.30: Sportvilág 20.05: Show, ami show 23.20: Fáy András szerzeményeiből 23.50: Népszerű hangszerszólók 0.15: Éjfél után... MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: Hétről, hétre, hétfőn este. Zenés magazin. Telefonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Zengő Árpád. (Közben: El szeretném mondani. Paulovits Ágoston jegyezete' — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) 18.00: Észak-magyarországi krónika. — Sport. 18.25—18.30: Szemle az Ésizak-Magyarország, a Déli Hírlap, a Heves Megyei Népújság, valamint a NÖGRÁD keddi számából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: a nap fiai. Tv-játék. 21.30: Dokumentumműsor 21.50: Alkalom a felügyelőnek 23.20: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Tornász-vb 21.30: időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: Autók és emberek. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Az eltűnt frigyláda fosztogatói. (14) Színes amerikai kalandfilm. Háromnegyed 6-tól: Red] ezredes. (16) Színes magyar —osztrák—NSZK-film- — Kohász: Az álarcos lovas legendája. Színes, szinkronizált amerikai western. — IMH: Ragtime. I—II. (14) Szinkronizált USA-film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tod: Titokban Hongkongban. Színes, szinkronizált francia filmvígjáték. Iskolamozi: István, a király. — Pásztói Mátra: A zsaru nem tágít. • Színes, szinkronizált francia bűnügyi film. 8-tól: Szabadlábon Velencében. (14) Színes, szinkronizált francia—olasz bűnügyi filmvígjáték. — Nagybátonyi Petőfi: Az élet muzsikája. Színes magyar—szovjet film. — Szécsé- nyi Rákóczi: Hófehérke és a hét törpe. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. — Rétság: A birodalom visszavág. Színes amerikai fantasztikus kalandfilm. — Karancslapujtő: Süsü. a sárkány. Színes magyar bábfilm. — Kis- terenyei Petőfi: Ádáz hajsza. (16) Színes, szinkronizált japán bűnügyi film. — Érsekvadkert: Fantom az éjszakában. (16) Színes. szinkronizált USA-bűnügvi film. — Nagylóc: Iskolamozi: Csalogány. — Jobbágyi: A Ka- ratézó Cobra visszatér. (16) Színes, szinkronizált japan krimi. 4 NO GRAD — .1985. november J1., hétfő
