Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-07 / 262. szám
DZ EMBER NEMEDEN. AZ EMBER JRURRfl Kongresszusra készül a . Szovjetunió Kommunista Pártja. Szimbolikus jelentősége van annak, hogy a nagy októberi szocialista forradalom évfordulójának előestéjén látott napvilágot a párt harmadik, megújított programja. Példázza a forradalmárok hitét eszméik megvalósulásában, elszánt bátorságát, hogy három forradalom lángözönén át vezették harcba Orosz_ ország valamennyi dolgozóját, s a harc eredményeként „1917 októberében a munkásosztály kezébe ragadta'a politikai hatalmat. A történelemben először jött létre a munkások és a parasztok állama.” A közelmúlt történelme azóta azt is bizo_ nyitotta, hogy ezzel a forradalommal megkezdődött az emberiség átmenete egy jobb, igazabb társadalomba, a szocializmusba. A pártprogramoknak mindig is nagy jelentőségük volt a párt, az ország életében. Az első 1903-ban, a bolsevik párt második kongresszusán; együtt született a párttal. A második programot, s benne a szocializmus felépítését, 1919-ben fogalmazták, a párt nyolcadik kongresszusán, s 1961-ben, a huszonkettedik kongresszuson született meg a harmadik. A most publikált, újjászterkesztett programtervezet az ország társadalmi, gazdasági fejlődésének gyorsabb ütemével számol. Azzal, bogy a szovjet társadalom nagyobb léptekkel halad a kommunizmus felé. Ily módon joggal tekinthető a békéért, a társadalmi haladásért folytatott küzdelem programjának. Fontos megállapítása a tervezetnek, hogy a huszonnégy évvel ezelőtt elfogadott harmadik program legfőbb elméleti és politikai tételei igazolódtak. „Mindamellett a felhalmozott tapasztalat az ország belpolitikai életében és a nemzetközi színtéren végbement változások tudományos értelmezése lehetővé teszi, hogy pontosabban és konkrétabban határozzák meg a szovjet társadalom fejlődésének távlatait, a végső cél, a kommunizmus elérésének útjait és eszközeit, az új történelmi körülmények között a külpolitikára háruló feladatokat”. A nagy történelmi-társadalmi feladat a kommunista társadalom felépítésének célja tehát nem változott. Változtak viszont a kö_ rüknények, a lehetőségek, s a párt, a kommunisták felelőssége, hogy számoljanak a szovjet társadalom, külvilág realitásaival. A Szovjetunióban most az októberi for_ radalom hatvannyolcadik évfordulójára emlékeznek. A h^ét évtizedes fejlődést felvázolva a dokumentum naegáUapíl ja. hol is tart ma a szovjet társadalom. Megmutatja a szovjet nép nagy történelmi sikereit, amelyeket a gazdaság, a társadalmi viszonyok, a szocialista demokrácia, a kultúra fejlesztésében elért, úgy, hogy közben változott, mert felkészültebb, kulturáltabb lett, felelősségben és öntudatban is megnőtt a szovjet ember. S a párt azt is felismerte, elismerte, hogy ennek az útnak nem csak győzelmei voltak. Hibái, tévedései is, amelyekből okulni lehet, okulni is kell ma és még inkább a jövő érdekében. A Szovjetunióban ma a fejlett szocialista társadalom építése folyik — állapította meg a program — amelyben „napi feladattá vált a szocialista társadalom mindent átfogó és minden- oldalú tökéletesítése, lehetőségeinek és előnyeinek mind teljesebb és hatékonyabb kihasználása.” S minden az ember nevében történik, az ember javát szolgálja. A munka tehát nem kevés, s ebben az SZKP, a szovjet nép számít szövetségeseire, a szocialista országok építőmunkájára, tapasztalataira. A pártprogram tervezete nagyra értékeli a Varsói Szerződés és a KGST országainak együttműködését: „A történelem eddig nem ismert ilyen országközösséget, amelyben senkinek sincsenek és nem is lehetnek különleges jogai és kiváltságai, amelyben a nemzetközi kapcsolatok való_ ban a népek közötti kapcsolatokká váltak, amelybén a legkülönbözőbb szinteken, — kezdve a legfelsőbb párt- és állami vezetéstől, egészen a dolgozó kollektívákig — élő, gyümölcsöző kapcsolatok alakultak ki és fejlődnek.” Az SZKP újjászerkesztett programja jelentős teret szentel a szocialista világ „környezetének”, elemzi az imperializmus, a fejlődő világ helyzetét, ellentmondásait. Korunk a két világrendszer együttélésének és versengésének kora. E történelmi verseny, amely az új társadalom felé vezető utat kíséri, súlyos ellentmondásokat és veszélyeket hordoz. S ahogy a fiatal szovjet hatalom első dekrétuma a békéről szólt, a programtervezet és a nyomában kibontakozó széles körű társadalmi vita is megerősíti: a szovjet emberek számára létfontosságú kérdés a béke megőrzése. A háború nem elkerülhetetlen, az egyetlen ésszerű és elfogadható út a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése. A közelgő genfi Gorbacsov—Reagan találkozó előtt az amerikai elemzőknek fel kfell figyelniük arra, hogy a Szovjetunió elkövetkező évtizedeit meghatározó dokumentum leszögezi: a párt a két nagyhatalom normális, stabil kapcsolataiért száll síkra. Az SZKP ismét megerősíti, megengedhetetlennek tartja, hogy a két világ- rendszer közötti ideológiai ellentéteket kiterjesszék az államközi kapcsolatokra. S mint ahogy az elmúlt években, évtizedékben számos hazai és nemzetközi megnyilatkozásokon tették a szovjet párt és állam vezetői, az SZKP most is kinyilvá. nítja, hogy „...nincs olyan fegyver, amely_ nek kölcsönösségi alapon, hathatós ellenőrzés alkalmazásával való korlátozására a Szovjetunió ne állna készein.” A programtervezet a gazdasági, a társadalmi fejlődést illetően sok új elemet és nem kevés önkritikus megállapítást is tartalmaz. Ezek mindenekelőtt az irányítás, a gazdasági építés, az ipari termékváltás felgyorsítása, a méglevő alapok jobb kihasználására vonatkoznak. A cél nem kisebb, minthogy kétezerig megkétszerezik a termelést, korszerűbb és jobb minőségű termékeket állítanak elő és 2,3 —2,5 százalékkal nő a munka termelékenysége. Lényeges az a tétel, ami a jövőt megalapozó beruházásokra vonatkozik. Az SZKP itt is az intenzív utat jelöli ki azzal, hogy a súlypontot — az feddig létrehozott óriási anyagi-technikai bázison — az új építkezésekről a már méglevő vállalatok felújítására, korszerűsítésére kell áthelyezni. A nehézipar, a gépipar fontossága nem áll ellentétben azzal az erőteljes törekvéssel, hogy jó minőségű és széles választékú fogyasztási cikkekkel, élelmiszerekkel, jó minőségű és tetszetős ruhákkal, bútorral, kultúrcikkel, korszerű háztartási gépekkel felégítsék ki a lakosság növekvő igényeit. S a tervek között szerepel az is, hogy kétezerig minden szovjet családnak saját otthona, lakása legyen. Ezért a következő tizenöt évben megkétszerezik azokat a forrásokat, amelyeket a nép szükségletének kielégítésére fordítanak. S a pártprogram előírja, hogy a fejlődés gyorsítása érdeké- bfen a népgazdaság minden ágazatából be keil vonni a vállalatokat a közszükségleti cikkek gyátásába. A szovjet párt az intenzív fejlődés, a felgyorsult műszaki haladás, a lakosság mind teljesebb ellátásának útját, módját a közgazdasági és irányítási rendszer folyamatos tökéletesítésében jelölte meg. Ez a többi között együtt jár a vállalatok és az egyesülések önállóságának növelésével, az önelszámolás elterjesztésével és a központi szervek által kiadott tfervrriu- tatók számának csökkentésével. Annak reményében teszik ezt, hogy a fölösleges adminisztratív láncszemek sokaságának kikapcsolása minden bizonnyal a gazdaság élénkülését, a gazdálkodás nagyobb sikerét hozza. A gazdaságpolitikában a párt a dolgozók alkotó kezdeményezéseinek, a termelés irányításába való bevonásának igen nagy jelentőséget tulajdonít. A pártprogramnak az államélet fejlődésével foglalkozó szakaszai szerint ugyanis a kommunista társadalom felé vfezető utat a demokratizmus kiteljesedése, a dolgozóknak a politikai életben való teljes jogú részt,vét ele jelenti. Ahogy a dokumentum fogalmaz: a dolgozók, kollektíváik és szervezeteik napról napra aktívan és hatékonyan vesznek részt az állami, a társadalmi élet kérdéseinek megoldásában. A párt szigorú fellépést követel azokkal szemben, akik az államapparátusban lelkiismeretlen munkát végeznek, Visszaélnek hivatali beosztásukkal, azt személyes meggazdagodásukra használják fel. Lelki ismeretlenség, karrierizmus, munka nélkül szerzett jövedelem, sógor- ság, komaság, protekció mind-mind olyan vétségek, amelyek szigorú megbüntetésére a pártprogram felszólít. A szovjet kommunisták nem festenfek országukról idealizált képet. A párt, a lenini elvet, az októberi eszmét követve halad, a tömegek között él, azok szemével látja az országot, s azok javára alakítja a jelent, formálja a jövőt. Azok eszével és szívével érzi a gondokat is, keresi a legjobb megoldásokat. így aztán érthető,’ hogy a dokumentum nem a realitásoktól felszakadt, elmélkedés, nem is a vágyálmok összesítése és nem is kerget illúziókat. A hosszú távú célkitűzések napi feladattá lebontható gyakorlati mun ka programja. A több mint nyolcvan éve elhatározott első programtól az átszerkesztett harmadikig nem csak emberöltők, de a forradalom által elindított, visszafordíthatatlan irányú társadalmi fejlődés vezetett el. Annak idején a cári önkényuralom megdöntése, az alapvető szabadságjogok megszerzése, az emberibb élet megteremtése volt a cél. amelyeket nem kis erőfeszítések árán sorra megvalósítottak. Most, a fejlett szocializmust tökéletesítve a kommunizmushoz jutnak közelebb. Olvan célok ezek, amelyekért érdemes dolgozni a kommunistákra, a szovjet nép re jellemző következetességgel, kitartással, fegyelemmel és felelősséggel. Alapvető a békés egymás mellett élés fenntartása C. Becker Juciit ünnepi köszöntője A Nógrád megyei rendezvénysorozat kiemelkedő eseményeként díszünnepséget tartott szerdán este, november 7-e alkalmából az MSZMP Nógrád Megyei és Salgótarján Városi Bizottsága, Nógrád Megye és Salgótarján Város Tanácsa. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni tagozatának Lenin-portréval díszített nagy előadótermében rendezett eseményen ott voltak Nógrád megye és a megye- székhely párt-, állami és tömegszervezeti vezetői, az üzemek dolgozói, az intézmények és a diákifjúság képviselői, megjelentek a nógrádi városok és városi jogú nagyközségek vezetői. Részt vettek a díszünnepségen az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képviselői is. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után C. Becker Judit. Salgótarján Város Tanácsának elnöke mondott ünnepi köszöntőt. — A világtörténelem korszakváltó fordulatai ritkán köthetők egyetlen naphoz. Van azonban egy nap, amely új fejezetet nyitott az emberiség történetében — kezdte a díszünnepségen ünnepi köszöntőjét C. Becker Judit, Salgótarján Város Tanácsának elnöke. — A nagy október, a forradalom ágyútüze nem csupán az orosz munkásoknak volt jeladás. Üzenet is volt, amely a világ minden elnyomottját csatasorba hívta az emberibb, szebb élet megteremtéséhez és példát adott és ad arra, hogyan kell a jobbért küzdeni, harcolni. A továbbiakban a szónoki hangsúlyozta: a mai emlékezésnek különös jelentőséget ad. hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja újjászerkesztett programnyilatkozatának tervezete megköveteli és felvállalja a megtett út, a valóság pontos felmérését annak sokszínűségével, ellentmondásaival. a marxista—leninista elmélet alkotó alkalmazásával adva választ a múlt, a jelen és a jövő bonyolult kérdéseire. A történelmi események felidézése után Leninről beszélt a szónok, majd arról szólt, hogy a nagy október bíre miként jutott el hazánkba, s annak milyen jelentős hatása volt. A továbbiakba® így folytatta: — A nagy októberi szocialista forradalom csak első, bár hatalmas lépése voft a szocializmus kor-szakának. Az alapvető termelési eszközök, a föld, a gyárak, az üzemek államosítása biztosította a szükséges előfeltételeket a szocialista társadalmi tulajdon megszilárdulásához, fejlődéséhez. a gazdaság tervszerű rendszerének kialakításához. Az ország Iparosítása erős ipari nagyhatalommá tette a Szovjetuniót. Az ünnepi beszéd méltatta a szovjet nép második világháborúban tanúsított hősiességét. áldozatvállalását, majd megállapította, hogy a szocializmus a nemzetközi kapcso-i latok új, korábban ismeretlen típusát keltette életre. A szocialista országok között kialakult ilyen kapcsolatok á szocialista közösség szervezeteiben bontakozhatnak ki a legteljesebben. Az együttműködés elemzése után C. Becker Judit így folytatta: — Napjainkban — a XXVII. kongresszusra készülve — az SZKP újjászerkesztett programjának vitára bocsátásakor kaphatott a világ választ arra a kérdésre, hogy mire törekszik a Szovjetunió Kommunista Pártja. Olyan elméleti, politikai dokumentumról van szó, amely nélkülözhetetlen a céltudatos, következetes cselekvéshez. Realizmus, nyíltság és történelmi optimizmus e nagy jelentőségű dokumentum legfontosabb sajátossága, amely nem kevesebbre hivatott, mint hogy iránytűje legyen a Szovjetunióban új lendületet kapott, építőmunkának, a békét, a társadalmi haladási,. az emberiség jövőjét szolgáló cselekvésnek. Az új- jászerkesztett stratégia nem önmagáért való. a szovjet embert kívánja szolgálni. Lényegéből. nemes ideáljaiból szervesen következik az a szándék, hogy minden társadalmi réteg és csoport jóléte növekedjen. A gazdasági stratégia alapvető kérdéseinek idézésé után a szónok arra utalt, hogy a feszültebbé vált nemzetközi helyzetben a két világrend- szer békés egymás mellett élésének fenntartása az emberiség létét érintő alapkérdéssé vált. A Varsói Szerződés tagállamai semmilyen körülmények között sem mondanak le népeik biztonságáról. Nem törekszenek katonai fölényre, de azt sem engedik meg senkinek, hogy velük szemben erre szert tegyen. A Szovjetunió békeoffenzívá.iát az az őszinte szándék vezérli, hogy mindent meg kell tenni a nukleáris veszély elhárításáért, a világűr fegyvermentessé tételéért. A szocialista országok változatlanul készek arra, hogy a nemzetközi életben az országok közötti együttműködésben újra és erőteljesebben jusson érvényre Helsinki szelleme. Az esztendő fontos belpolitikai eseményeit is felidézte C. Becker Judit, s e gondolatkörben szólt a kormány munkaprogramjáról. — Reálisan teljesíthető célokat tűz a munkaprogram elénk — mondotta. — A mai nehéz körülmények leküzdésére mozgósítja népünket. Nem titkolva, hogy bizonvos feszültségek megszüntetése csak a korábbinál nasvobb lakossági áldozatvállalással lehetséges. Érdemes a munkaprogram valóra váltásáért dolgozni, hiszen ez teszi elérhetővé az életszínvonal emelésére. az életkörülmények javítására kitűzött kormányzati cé!okat. Ünneni köszöntőiének végén méltatta a szónok Nógrád megye és Kemerovo dolgozóinak. kommunistáinak együttműködését, s beszédét a szovjet és a magvar nép megbonthatatlan barátsága és a béke éltetésével fejezte be C. Becker Judit. * A díszünnepség az Tn+er- nacionáléval zárult, majd a balassagyarmati kamara- együttes és Merényi Judit előadóművész kulturális műsort adott. Kemencesort adlak át a sífeiivg^várban Jiviitk: a bc-sc tartalékok feltárása A sikeres próbaüzem után, tegnap ünnepélyes keretek között adták át az Üvegipari Művek Salgótarjáni Síküveggyárában az üzem kollektívája által készített új kemencesort. A gyár és az Üvegipari Művek életében jelentős eseményen, dr. Juhász Gyula, gyárigazgató méltatta a szakemberek munkáját. Megjelent az eseményen Ozs- várt József, az MSZMP megyei bizottságának titkára. Devcsics Miklós, a Nógrád Megyei Tanács elnöke és Czina Sándor, az Üvegipari Művek vezérigazgatója. A kemencesor üzembe állítása a 90-es évekig megoldja a hazai autószélvédő és építészeti hajlított üvegek gyártását. A beruházás költsége alig haladta meg a tízmillió forintot, melyet a tervezéstől a kivitelezésig, saját erőből oldottak meg. Amennyiben a gépet vásárolták volna, értéke mintegy hatszorosa lenne a jelenleginek. Éven. te kétszázezer szélvédőt gyártanak a korszerű kemencével, mely nem csak az idei sikeres tervteljesítést teszi lehetővé. hanem 10 százalékkal növeli maid a jövő évi termelési értéket. Az említett példa is bizonyítja, hogv a gyárak érdekeltek a belső tartalékok feltárásában. a szellemi kanacitás fokozott kiaknázásában. Növeli a teljesítmény értékét az is, hogy a dolgozók munkaidőn túl készítették el a berendezést, s már a próbaüzem alatt hibamentesen termeit. Dr. Juhász Gyula köszönetét mondott a munkálatokban részt vevő acélgyári és bányagépgyári szakembereknek, akik hozzájárultak a gyors megvalósításhoz, s ennek eredményeképpen alig több mint egy év alatt befejezték a kemencesor építését. Kimagasló munkájáért két művezető, Sarkadi Nagy László és Gu- bányi Gábor Kiváló dolgozó kitüntetést vett át. , NÓGRÁD - 1985. november 7., csütörtök j f-
