Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-06 / 261. szám
Hem a beletörődések embere r Mi lehet a belső mozgatója a közösségért cselekvő embereknek, akik türelmet, energiát nem kímélve, teszik dolgukat? Talán a humánum és az elkötelezettség? Alighanem ezzel a két szóval lehet őket leginkább jellemezni. Ezt tisztelik Jakus Lászlóban is, akit az idei szak- szervezeti választásokon az 500 fős síküveg-feldolgozó gyáregységnél újra megválasztottak vezető főbizalminak. Környezete, munkatársai úgy vélekednek róla, hogy nem a beletörődések embere. Állhatatosságáért, jó szervezőkészségéért tekintélyt szerzett. Életének 35 évéből már több mint a felét a salgótarjáni síküveggyárban töltötte és megszakítás nélkül, ma is ővegcsiszolóként dolgozik. — Ismerem a gyáregységet, mert alakulástól kezdve, itt dolgozom. Ezért sem múltja, sem jelene nem idegen tőlem. Tíz évvel ezelőtt, még műhelybizottsági titkárnak választottak, most pedig újra bizalmat kaptam. Az elmúlt időben a nagy változások korát éltük. Edző-, ragasztotthőszigetelő üzemek alakultak és velük együtt gyarapodott az itt dolgozók száma. Az egyik átszervezést gyakran követte a másik. így hát mindig szükség volt az emberek között a megértő szóra, a segítségnyújtásra. — Ebben a folyamatban miként értelmezte és képviselte a tagság érdekeit? — Véleményem szerint a dolgok intézésébe nem lehet úgy belefogni, hogy azt nem lehet elvégezni. Egyszer köny- nyebben, máskor meg nehezebben, de mindenre található megoldás. Egy biztos: a lehetőségek szabják meg a jogos kívánságok teljesítésének a mértékét, idejét. Nekünk bizalmiaknak az a feladatunk, hogy a dolgozók érdekeit, javaslatait, a valósághoz igazítsuk, s ennek érdekében hozott gazdasági döntések miértjének megértetését elfogadtassuk. Itt van például a bérezés. Nem volt könnyű egyeztetni a gazdasági vezetéssel a mozgóbér részarányának kialakítását, illetve a dolgozókkal elfogadtatni a minőségi bérezés mód. ját. Ma ott tartunk, ha a fedezetet kitermeljük, akkor novemberben bérkorrekcióra kerülhet sor. — Milyen veszélyt lát ön a kölcsönös bizalom, a partnerviszony esetleges beszűkülésében? — Elvileg erről szó sem lehet, mivel a közös alap, a közérdek, a közügy előmozdítása. Előadódhat, hogy egy- egv döntés előtt bizonytalanok vagyunk. Ilyenkor ne szégyelljünk tanácsot kérni. Márcsak azért is, mert köztudott, hogy az íróasztal mellől nem lehet látni, érzékelni a problémákat. Négy főbizalmi- és rajtuk keresztül pedig 25 bizalmitársammal együtt oldjuk meg a ránk váró feladatokat. A különböző kérdéseket előbb a csoportok vitatják meg egymás között. Ilyenkor bátrabban beszélnek a dolgozók. Ezt követően a vélemények alapján együtt döntünk a bizalmiakkal. — Lehet-e ebben a munkában elégedettnek lenni ? — Lefekvéskor mindig végiggondolom a napi programot. Munkánkat a végtelen számhoz hasonlítanám, amelyhez mindig lehet hozzáadni egyet, de ... Jakus László munkája eredményeként többször részesült jutalomban, kitüntetésben, tavaly pedig a Munka Érdemrend bronz fokozatát vehette át. — Az akkori ünnepélyes pillanatban átélt élményt sohasem felejtem el. Egyébként akkor érzem jól magam, ha a lehetőségeket figyelembe véve, viszonylag elégedettek az emberek. Alig fejezi be szavait, máris búcsúzásra nyújtja a kezét a középtermetű, vékony testalkatú, sötét bajuszt és szemüveget viselő férfi, aki szenvedélyes sportrajongó, s ő tartja a te- kézőkben a lelket. A gyár NB Il-es csapatának vezető játékosa, s hét éve pedig egyben edzője is. Vendel Lajos Hulladékból alumíniumkohászati segédanyag n / | / ___ a niezögázÉsagiÉ A Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat kísérleti üzemében elkészítették, s a héten ki is xjróbálták az ország első, mezőgazdasági célokra, többek között permetezésre használható sárkányrepülőgépét. A 135 kilós önsúlyú, mintegy 1« méteres szárnyfesztávolságú gép vázszerkezetét a vállalat műszaki dolgozói tervezték, a Magyar Honvédelmi Szövetség szakembereivel együttműködve. A gép mintapéldányát osztrák gyártmányú Rotax típusú, kétütemű motor emeli a magasba, de terveznek Trabant-motor meghajtású repülőket is. Á vállalat szakembereinek tervei szerint, a motoros sárkány- repülő felhasználható sport- és oktatási célokra, elsősorban azonban mezőgazdasági, növény- védelmi feladatok megoldására szánták. A gép egyszerre mintegy 80 kiló növényvédő szert vihet magával, amelyet különleges szórószerkezetíel permetez szét a nagyüzemi táblákon. Jól hasznosíthatók a kis repülök mezőgazdasági határszemlékre, vízügyi és erdészeti ellenőrzési feladatokra, illetve ugyanezeken és más területeken légi fényképezésre. Már külföldi bemutatót is tartottak, s érdeklődés mutatkozik iránta szocialista és nvugat-európai országokban is. Megrendelés esetén, évi több száz ilyen sárkányrepülő gyártására is gyorsan be tud rendezkedni a HÓDGÉP. Együttműködési megállapodást kötött a Budapesti Vegyi Művek és a Tiszamen- ti Vegyi Művek a szuperfoszfát műtrágya gyártásakor keletkező vegyi hulladék gazdaságos hasznosítására. A Budapesti Vegyi Műveknél a szuperfoszfát melléktermékeként fluortartalmú oldat keletkezik, amiből a fluort csak részben tudják kivonni, mielőtt az a csatornába kerülne. Ez az eljárás már nem felel meg a szigorúbbá vált környezetvédelmi előírásoknak, viszont a vállalat nem rendelkezik olyan technológiával, amelynek segítségével teljes egészében I semlegesíthetnék az oldatba* I levő fluort. A megfelelő el- j járás bevezetése pedig akkora költségekkel járna, hogy a beruházás nem lenne gazdaságos. Ezért a Budapesti Vegyi Művek partnert keresett, amely már rendelkezik a megfelelő technológiával a fluor kinyeréséhez és hasznosításához. A Tiszamenti Vegyi Műveknél régóta ismer rik és alkalmazzák ezt az eljárást, s ez a vállalat végzi el a budapesti gyár hulladékának feldolgozását is. A Tiszamenti Vegyi Művekben nemcsak semlegesíteni tudják ezt a környezetszennyező anyagot, hanem abból igen keresett terméket, az alumíniumkohászatban használatos, úgynevezett kri- olitot állítanak elő. A krio- lit adagolásával csökkenteni lehet az olvadáspontot, s ezáltal az alumíniumkohászát energiaigényességét. A kereslet igen nagy e segédanyag iránt, s az igények jobb kielégítéséi teszi majd lehetővé, hogy a gyár több fluorhoz jut. A Budapesti Vegyi Művek hulladékanyagának fogadásához bővítik a tároló- és a feldolgozókapacitást a Tiszamenti Vegyi Műveknél. E munkálatokhoz már hozzáláttak, s várhatóan a jövő év második felétől a csatorna szennyezése helyett itt készül majd a keresett termék a budapesti gyár hulladékából. A korszerű diszpécserközpontban számítógépek segítik a gyors intézkedést, a hibás gócok mielőbbi felismerését. Fotó: Kulcsár József , Kellemesen zümmög a klímaberendezés a diszpécserközpontban. Időnként vijjogó hang figyelmeztet: rendellenesség történt a vonalon. Ezzel egy időben a hatalmas megjelenítő táblán villogó pontsor mutatja a hiba helyét. A kusza vonalak között a diszpécser pillanatok alatt felméri a dolog komolyságát, s néhány gombnyomás után telefon a beavatkozó hely felé, s máris a kívánt értéket mutatja a személyi számítógép képernyője. Rendkívül hosszá utat tett meg az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatósága, amíg egy hibaelhárítási folyamat szín, te másodpercekre rövidülhetett. Hála a számítástechnika rendkívüli fejlődésének, a parányi mikroprocesszorok hallatlan«! gyors iteagálóké- pességének. Pár évvel ezelőtt egy vezetékszakadás, -túlterhelés órákig, sőt napokig megbéníthatta az adott körzet vi-liamosenergia-ellá- tását. Ha nem volt telefon a közelben, ez még tetézte a bajokat. Ma már a diszpécser URH-telefonon tartja a kapcsolatot a helyszínelő kocsikkal, mindig percre kész információkkal értesítheti az egyes brigádokat, hol a legsúlyosabb üzemzavar. — Ezen a displayen (képernyőn) nyomon követhetjük az energia útvonalát, egészen a főbb transzformátorállomásokig — magyarázza Pongrácz Imre diszpécser. — Itt az alsó sorban a gép közli az esetleges hiba helyét és a szükséges adatokat Most például azt jelzi, hogy az ötvözetgyárban a megengedett érték fölé emelkedett a tápfeszültség, amiből mi már tudjuk, hogy leállt az ívkemence, korrigálni kell a terhelést. Üjabb gombnyomás és a szomszédos helyiségben egy nyomtatógép dokumentálja a „rendkívüli” eseményt Itt a központ „agya”, egy TPA 1048-as számítógép. valamint egy kisebb „doboz”, melyből minden gócállomáson található egy darab: ez szolgáltatja a legfontosabb adatokat, melyek meghatároz, zák, befolyásolják az üzemvitelt. — Ezt a mikroszámítógépet a kohászati üzemek teherelosztójába építjüK, s része egy nagyobb szabású tervünknek — mondja kísérőnk, Jakab Vince, szakszolgálati csoportvezető. — Mivel Salgótarján északi és déli területein nem egyenletes a fogyasztás, kettéválasztjuk a körzetet. Az északi résznek az SKÜ-nél lesz az elosztója, és innen kap energiát legnagyobb megyei fogyasztónk, az ötvözetgyár. Nógrád lakossága és ipari üzemei — beleértve a közfogyasztást is —, 110 mW (megawatt) teljesítményt igényelnek csúcsidőben. Fő ellátónk a Gagarin Hőerőmű Vállalat. — Amíg a mostani elektronikus központ nfem készült el, az erőműnek is problémát jelentett a pillanatnyi teljesít, menyhez igazodás. Az egyszerűség kedvéért ezt úgy tudnám szemléltetni, hogy a többletfogyasztás komoly eltérést okozott a hálózati frek_ venciában, melynek hivatalos értéke 50 hertz — fejtegeti a csoportvezető. Az elhangzottakból is kitűnik, hogy a számításttechni- ka bevonásával azon túl. hogy lecsökkent az intézkedések ideje, védik a fogyasztói és az ellátói oldalt egyaránt. A folyamatszabályozás automatizáltsága emeli az elektromos árammal való gazdálkodás hatékonyságát, s nagyfokú üzembiztonságot tesz lehetővé. A mikroelektronika persze nem csak az említett területen ségíti tevékenységüket, hanem az ügyvitelben is. — Azt hiszem munkánknak ez az ága — országos szinten — az utolsók között alkalmazta a számítástechnika áldásait — jegyzi meg Jakab Vince: — Fogyasztó' nk érzékelhetik a változást, mivei gyorsult a számlázás, csökkent az elírásból, emberi íeledékenv- ségből származó hiba. . Most még csak a miskolci igazgatóságnál vezették bfe a rendszert, de a műszaki hónap rendezvénysorozatában elhangzott egy-két előadás, mely a kiterjesztéséről, a fejlesztés lehetőségeiről adott számot. Az ügyvitel fogalmába nem csak a számlázás tartozik, hiszen már futnak azok a programok, melyek a raktárnyilvántartást, hálózattervezést, bérkeretet, feszültségéi; terhelésmérést, illetve az állóeszköz-nyilvántartást köny- nyítik. Talán az sem véletlen, hogy a SZÜV új központja az ÉM ÁS Z - ü zemi gazga tóság mellett épült. U osszan tartó viták és *• több évig tartó kísérletek után vezették be január elsején az új keresetszabályozási rendszert. A változtatás lényege és — egyik alapelve az volt, hogy a szabályozás elosztási funkciója mellett erősíteni kell a teljesítményekre — a gazdasági, a vállalati és az egyéni teljesítményekre egyaránt — ösztönző funkciót. Nos, ami az előbbit — vagyis az elosztási funkciót — illeti: máris biztonsággal állítható, hogy az idén nem kell tartani a bérek, illetve keresetek „elfutásától”. A legfrissebb statisztikai adatok arra utalnak, hogy az idei keresetnövekedés a tervezett mértékszám felső határának megfelelően, 7,5 százalékkal növekszik. S mert a vártnál is nagyobb arányú a létszámcsökkenés, a 7 százalékra tervezett keresetvo- lumen-növekedés sem tesz magasabb, sőt még akkor sem haladja meg az előreszá, mflott mértéket, ha netán az átlagkereset a tervezettnél is jobban növekedne. Az új keresetszabályozás vásárlóerőszabályozó funkciója tehát gvakorlatilag maradéktalanul érvénvesül, vagvis a kiáramló vásárlóerő és a mögötte álló árualap közötti egyensúly — ki tudja hány év óta. most az idén először — nem borul fel. Bérek és teljesítmények Nézzük most az áj keresetszabályozás ösztönző funkciójának érvényesülését. Máris biztonsággal állítható, hogy ez ügyben nem sikerült előbbre lépni. A termelés és a nemzeti jövedelem növekedési üteme messze elmarad a kívánatostól, vagy, is a keresetek és a teljesítmények kívánatos összhangja most nem azért borul fel, mert a számítottnál nagyobb a keresetnövekedés, hanem mert a tervezettnél jóval kisebbek a vállalati teljesítmények. A legfrissebb statisztikai adatok szerint a bér- és bérjellegű bevételek 6.9 százalékkal nőttek 1985. január és augusztus között az előző esztendő azonos időszakához képest. Tehát nagyjából máris a tervezettnek megfelelően. Az állami iparvállalatok és az ipari szövetkezetek termelése az idei első hat hónapban viszont jócskán elmaradt a terveítettől: 3 százalékos növekedéssel számolt a népgazdasági terv, s ebből nyolc hónap alatt mindössze 0.4 százalékot sikerült teljesíteni. Nem sokkal jobbak a termelékenység alakulásával kapcsolatos statisztikai információk sem: 1984. első fél évében — az előző év azonos időszakához viszonyítva — 4 százalékos termelékenységnövekedést regisztrálhattak a statisztikusok, az ideij első fél évben pedig — ugyancsak a tavalyi év első hat hónapjához képest — mindössze másfél százalékot. Vagyis: a tervezettnek nagyjából megfelelő béremelkedés, s emellett a tervezettől rrtessze elmaradó termelési teljesítmény és termelékenységi mutató... Másképpen fogalmazva: az új típusú keresetszabályozás úgy látszik egyelőre képtelen megmozdítani a vitathatatlanul meglevő teljesítménytartalékokat. Vegyük ehhez még hozzá, hogy jövőre a terveknek meg- fetelően — és lényegesen alacsonyabb fogyasztói árszintnövekedés mellett — mérsékeltebb ütemben növekedhetnek a keresetek. E két tényező együttes következményeként január elsejétől valamelyest szigorítani kell a keresetszabályozás feltétel- rendszerét. Erről döntött nemrégiben a Minisztertanács. A szigorító módosítások lényege, hogv — a vállalatokat érintő magasabb adókulcsok révén — jövőre változatlan bérnövekedéshez nagvobb tel jesítmények kellenek, mint 1985-ben. Ugyancsak az adókulcsokkal operálva próbálják a kiugróan magas keresetek további növekedési ütemét fékezni — s lehet, hogy ez sokakat meglep. Magyarázatként csak any- nyit, hogy általánosítható idei tapasztalat, miszerint a vállalatok — engedve a vitathatatlanul erős társadalmi nyomásnak —, minden mozdítható pénzüket a bérek, a keresetek emelésére fordították, gyakorta még az elengedhetetten fejlesztések rovására is. Ez pedig tarthatatlan magatartás, hisz’ voltaképpen a közeljövő felélését jelenti. Nos, ezért, hogy a 10 százalékon felüli keresetnövekedést igen magas adóteher nehezíti, ily’ módon ösztökélve a vállalatokat arra, hogy csakis a tényleges teljesítményeik arányában emeljék a béreket, a kereseteket, illetve hogy a bérezésre is fordítható pénzeszközöket — a fejlesztésre is gondolva — több év alatt használják fel. Akkori tehát — gyorsmérlegre téve az új típusú keresetszabályozást — végül is mi az eredmény? Csakis csupa motívum? Nem. E szabályozási forma létjogosultságát erősen vitatok is megegyeznek abban, hogy az új konstrukció minden korábbinál rugalmasabb, liberálisabb; a vállalatoknak sokkal nagyobb mozgásteret ad, ráadásul egy sor lényeges és régóta kívánatos gazdálkodási tennivalóra szorította a munkáltatókat. Megszüntette például az úgynevezett létszámhígítási érdé, kéltségét. Lehetővé tette a korábbinál lényegesen jellemzőbb keresetdiffereneiá- ,lást. Ösztönözte a létszámtartalékok hasznosítását és — igaz: csak egy viszonylag szűk vállalati körben — jótékony hatást gyakorolt a vállalati belső érdekeltségi rendszer átformálására is. k m mi lesz — különösen ” jövőre, a szigorító intézkedések után — a szabályozás ösztönző funkciójával? Ezzel kapcsolatban az ÁBMH szakembereinek véleményét kell idéznem: a jó vállalatok keresetnövekedésé_ nek aránya — korlátozások ellenére is — változatlan feltételektől függ: lényegesen jobb szervezés, a teljesítmények növelésére ösztönző belső érdekeltségi rendszer és persze a termelési szerkezet korszerűsítése. Semmi más módon nem fokozható a vállalatok jövedelemteremtő képessége. Vértes Csaba — Az egész országot átfogó információátviteli ,.út” készül, mely az áramszolgáltató vállalatok munkáját hangolja össze — folytatja kísérőnk. — Egy ilyen rendszer horribilis összegbe kerül, ha kiszámítjuk a hatékonyság, gazdaságosság növekedését, azt hisztem nagyon hamar megtérülne. Gondoljunk csak az elmúlt tél áramkorlátozásaira, vagy a veszteséges vezetékszakaszok rövid időn belüli felderíthetőségére — úgyis mondhatnánk, az áramfogyasztás racionalizálására. A hetedik btéves tervben arz eddigi 2 üzemigazgatóság meflett szerepel a másik kbttő bekapcsolása a folyamatirányítási rendszerbe. Erre a célra 356 millió forint áU az ÉMÁSZ rendelkező, sere. Azt sem érdektelen megemlíteni, hogy a számítástechnika ilyen irányú fel- használására az Ipari Minisztérium tervpályázatot hirdetett, rrtelvet az észak-magyarországiak «vertek el. A változás persze nem látványos, hiszen a lakosság még jó ideig találkozhat a villanyszámlás nénikkel, bácsikkal. Míg ők a villanyórát olvassák le, az időt a mikroelektronika szele állítja... T. Németh László NÓGRÁD — 1985. november 6, szerda 3 Hikroelekfnmilra az ÉMáSZ-nál „ a r n na u t r K ”
