Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-04 / 259. szám

ismerőstől ismerősig Ipari ágazafvezető a téeszben — Két nagy csoportra tud­nám osztani, az egyik az öve­ző, más szóval zsugorfóliás szerkezet. Elsősorban a kon­zervgyárakba és a söriparnak szállítjuk, de már volt meg­rendelésünk a Szovjetunióba is. A másik fajta a töltőgép­család — magyarázta az ága­zatvezető — ezzel lehet fo­lyadékot, vagy szilárd anyagot, például levesport, magokat csomagolni. — Ez mind a mi termé­künk! — mutatott irodai asz­talára az ágazatvezető. Mé­zesflakonok, konzerv- és festékesdobozok voltak be­csomagolva, magok és külön­böző színű folyadékok pedig műanyag borításban. — A zacskókban egyelőre víz van, hiszen próbaüzem volt még csak, de hamarosan tej, kakaó, kávé lesz bennük. — A tsz-nek van tehenésze­te is, jelentős tejtermeléssel. Lehet, hogy ezután itt töltik a tejet a zacskóba? — Nem, az olyan komoly KÖJ ÁL-utasításokkal, -sza­bályzatokkal jár, amit egyelő­re nem tudunk megvalósíta­ni, meg nem is akarunk. — És ön kinek akar helyet biztosítani mához egy hétre a NÓGRAD-ban? — A szécsényi múzeum- barátkor vezetőjének. y. m. Biztosítási ügyek szombat délelőtt 00 UzcMci és ügyelet lettel kapcsolatban adhassunk felvilágosítást — mondja dr. Végh Béláné, a harmadik szombati ügyeletes. — Az ügveleten kívül az egesz hét végén péntek délutántól hétfő reggelig „él” a városi fiók 10-310-es te'efonszáma. ame­lyen üzenetrögzítő veszi a kár- bejelentéseket. Sőt bekapcsol­juk az üzenetrögzítőt hétköz­ben is, a munkaidő végétől a másnapi munkakezdésig ugyancsak „él” a vonal. Ezt a lehetőséget azonban ügyfe­leink még nem használják ki kellőképpen. A lehetőség előnyeit ízlel­getve vasárnap délelőtti fél ti­zenegykor magam is felhív­tam az üzenetrögzítő számát. Kiváncsi voltam, milyen ked­ves bevezető után mondhatom el három percben „károm” történetét. Ezen a délelőttön azonban a szerkezet nem mű­ködött: a hívás kiment, de üzenetet nem vett fel. Kár volt... Minden hiba ellen a bizto­sító sincs biztosítva. — zsa — Az ügyfelek pénzéből élő szolgáltatóknak száz és száz szálon kell jelen lenniük a szolgáltatást ' és biztonságot igénylő, (ezért fizető) állam­polgárokkal való kapcsolat­ban. Az Állami Biztosító az efféle, sokszálú kapcsolatok­ban az egyik legnagyobb szervnek tekinthető. E célt szolgálhatja a jó négy éve be­vezetett szombati ügyelete is. Bevált-e a szombati ügye­let, csökkenti-e ez a „hétköz­napi ügyfelek” termelésből való kivonását? Egy-egy szombati napon harminc ügyfél szokott meg­jelenni a biztosítónál. Külön­böző díjbefizetéseket lehet tenni, midenféle tájékoztatás és nyomtatvány megkapható és intézik a gépjárműkár- rendezóst is. Csupán a pénz­tár, a pénzkifizetés hiányzik szombaton. A hét végi ügyeletnek még­sem az az elsődleges célja, hogy a biztosítási ügyeik in­tézése miatt, ne munkaidőben keressék fel az ügyfelek a biz­tosítót. És pedig azért nem, mert Salgótarján nagyüzemei­ben megbízott ügyintézők fog­lalkoznak a biztosítással, ha­vonta közel 500 esetben fizet­nek ki a dolgozóknak helyben személykárok vagy betegseg miatt biztosítási összeget. A statisztika még azt is kimu­tatja, hogy 1200—1300 esetben fordulnak a dolgozók munka­helyükön felvilágosításért a „biztosítási megbízotthoz”, aki egyébként az. adott munkálta­tó dolgozója. Emellett a me­gyeszékhely vállalatainak, in­tézményeinek nyolcvan száza­lékát az Állami Biztosító el­látta a biztosítási igényekbe- jelentéséhez szükséges nyóm- tatvánj'pkkal, így azok hely­ben beszerezhetők. A szombati ügyelet célja az. hogy a káresemény után mi­nél előbb rendeződjék a kár megtérítése. Szaknyelven szól­va: minél kisebb legyen a kárforduló. Ehhez pedig a mi­előbbi bejelentés szükséges, mégpedig akár szombaton is... ☆ De van más előnye is. Szombati ügyelet az AB sal­gótarjáni fiókjánál, — Ma reggel három olyan gépjármű kárfelvételét intéz­tem, amelyek tegnap károsod­Szeptembertől folyamatosan, 86-féle tanfolyam indult be megyénkben a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szer­vezésében, ebből 41 nyelvi és 27 át- és továbbképző. Át­lagosan 15—30 fő bővíti isme rétéit csoportonként. A felvé­telen az országjárás-vezetői tanfolyam hallgatói ismerked­nek hazánk ásvány- és kőzet-előfordulásaival. — bp — Fatevélüzenet kiemelkedő szép facsoportot eléri — akkor lehet indulni, az a „július facsoport”... És eközben zajlik-zöldül az élet idelent a kis parkban is. Hogy aztán szomorú lenne ebben bármi is? A falevél­üzenetek jelenthetnek sok minden mást is, mint ami a szomorúsággal jegyben jár. Emlékeztetők ugyan ezek a levelek. Az útnak induló őszi falevelek az elmúlásra is szólítanak, de annyi bölcses­séggel, mint amennyit a ter­mészet egyetlen falevélbe sű­rítetten megjelenít — az el­múlás sem igazán szomorú. Ha körforgás részeként fog­ható fel. Az idős embernek talán az útlevelet juttatja eszébe a fáról, az életről el­induló platánlevél, hogy egy­szer el kell indulni az élet és nem az elmúlás törvénye szerint. Mert nincs is igazi elmúlás bennünk. Éppúgy nincs, mint a falevélben — mögötte készülődik a jövő. S mennyire mást üzen ez a sok levél nekünk külön, kü­lön. Aszerint is, hogy éppen hol tartunk az életben. Nézem a diákot a csene- vész levelek között és hatal­mas avartengerekre gondo­lok. Térdig érnek a szépraj- zú fák oszlopai alatt min­denütt. Gázolni lehet bennük csendet felverő bevallott em­beri zajjal, hogy „itt vagyunk, eljöttünk a falanszterekből...” X. Pataki La&zla Helytörténeti pályázat Bércéiért Bercelen széles körű érdeklődés mutatkozik a település múltja, fejlődé­se iránt. Ezt kívánják ki­használni egy helytörténeti pályázat kiírásával. A pá­lyázatot közösen hirdette meg a helyi népfrontbi­zottság, KISZ-szervezet, ál­talános iskola, művelődé­si ház és könyvtár. A kiírók a község történe­téről szóló írásokat vár­nak. Írni lehet például a földművelésről, állattar­tásról, lakodalmakról, népszokásokról, családok­ról. A munkák alapján el­készítik majd a falu mo­nográfiáját, és nyomtatás­ban megjelentetik, erő­sítve ezzel a szülőföld iránti érzelmeket. A pá­lyamunkákat április 20-ig kell elkészíteni, és elkül­deni a berceli művelődési ház címére. A pályázat jeligés, a jelige feloldását zárt borítékban mellékel­jék a pályázók, akik kö­zött három díjat osztanak ki 4, 2 és 1 ezer forint értékben, illetve könyvju­talmakat. „ legfotogénebb’ magyar hölgy I egutóbb akkor találkoz. tam Kalmár Zitával, amikor az elődöntők során nem került a továbbjutók mezőnyébe. Bosszús volt és elkeseredett. Aztán történhe­tett egy és más a zsűrivel, mert végül is csak ott volt a döntőben. Sőt — általános vélemény szerint —, ő járt a legjobban, még ha csak a ha­todik lett is a rangsorban. — Szinte még most is hi­hetetlen — gjmjt’rá egy ciga­rettára, — nem is cserélnék senkivel, még a „királynő­vel” sem! — mondja. Megértem. Százezer forint és az egyéves kaliforniai ösz­töndíj nem akármi. Egy év­vel ezelőtt, amikor a külke­reskedelmi főiskolán számára véget értek a diákévek és munkát vállalt a budapesti porcelángyárban, aligha sej­tette, hogy.. . — Már korábban is felkér­tek reklámfotózásra Az utób­bi időben pcdí? egvre gyak­rabban S miután a munkám nem nagyon tetszett, kezdtem teljesen efelé fordulni. Fur­csán jó érzés, amikor az em­ber először látja magát egy úiságban vagy egy reklámfo­tón. Azt hiszem, más is így van vele az elején, de ezt is meg- lehet szokni. Aztán jött a Magyarország szépe válasz­tás ... Gondoltam, megpróbá­lom Az elején nem indult túl jól. Az elődöntőkön na­gyon a középmezőnyben vé­geztem. Még a döntőt meg­előzően sem voltak nagy esé­lyeim. Azt hiszem, ki is akar­tak ejteni, mert nem írtam alá azt az annyiszor emlege­tett nyilatkozatot. Nem mint-' ha túlságosan el lennék ra­gadtatva magamtól, inkább csak nem akartam elkötelez­ni magam egy helyre és kü-' lön ben sem értettem egvet vele. Tudom jól. hogv a széo- ség: adottság. De ha már egyszer megvan ... Talán most sokan irigyelnek, mond­ván, nem is a legszebb kap­ta a legnagyobb díjat, de a különdíj nem is arra szólt. — Mi lesz a százezer forint sorsa? — Nem költőm el, hozzá­teszem a többihez, gyűjtök még mellé és egyszer egy ön­álló lakást szeretnék venni. — Mit tud Kaliforniáról? — Nem túl sokat, hiszen ott még nem jártam, de bi­zonyosan nagyszerű lesz. A tanfolyam ideje alatt, remé­lem kapok szerződéseket is. De azon még ráérek gondol­kozni, hiszen csak egy év múlva lesz aktuális. Viszont ha minden sikerül és össze­jön, most novemberben New Yorkba utazom a Neue Revue és a Play Boy meghívására Ott töltök két hetet, aztán még kettőt a Bahama-szige- teken. Fotózunk. Próbáiéivá»- teleket készítenek velem. Ügy tudom. az egyik külföldi zsűritag ajánlott be náluk. Előtte persze megnéztek egy fotósorozatot. Elnyomja a cigarettát és az időt tudakolja. Elnézést kér. de mennie kell. Felveszi kis utazótáskáját, a „legfotogé­nebb” magyar hölgy beszáll — a liftbe. L,. J. fcJÓGRAD — 198i november 4* bétió * Ma már fel sem tűnik, hl egy termelőszövetkezetben i mezőgazdaságin kívül valam ipari tevékenységet is folytat nak. Szinte mindenhol megta lálható az állattenyésztés é, a növénytermesztés mellet több-kevesebb ipari munka A Szécsényi 11. Rákóczi Mgtsz nél sincs ez másképp. Ta­valy még csirkeól volt ké műhely, ahol ma csomagoló­gépeket gyártanak. Az ipar ágazat vezetője: Szépvölgy Péter. — Egy lakatos műhelyt hoz tunk létre 1981-ben. Hét­nyolc fővel üzemelt, és 1—! millió forintot termelt éven te, ami gazdaságosnak bizo­nyult. — Ezért követte ilyen nag\ ipari vállalkozás? — Ennyire nem egyszeri « dolog. Ahol most állunk ott egy évvel ezelőtt csirkéi falatoztak — mondta a ha­talmas, hangár jellegű épület ben. — Sok gondot jelen­tettek a szárnyasok, állandi probléma volt az átvétel idő­pontjával, a túletetés pedit rendkívül ráfizetéses. Ami kor egyesültünk a ludányha- lásziakkal átvettük tőlük ez az iparágat. Budapesten, Nóg- rádszakálon és Debrecenbei voltak üzemeink, monda nőm sem kell, hogy enny helyre lehetetlenség volt fi­gyelni. Januárban adták á az új szerelőcsarnokokat. íg\ egy helyre kerjilt az egész Jelenleg 70—80 fővel dolgo­zunk. — A csirkék gondozásához női munkaerőre volt szükség most viszont csak férfiak te vékenykednek az egykor ma- célt szolgált épületekben Hogyan sikerült végrehajtan ilyen átcsoportosítást? — Elég nehéz volt, és nem szabad figyelmen kívül hagy ni azt sem, hogy egy tsz- ben mezőgazdasági művelt ségű a vezetőség, egy ipar vállalkozáshoz új emberek új vezetők is kellenek. Mi már saját szakmunkástanu­lóink is vannak a szécsény középiskolában, az itt dolgozt nőket pedig áthelyeztük a tsí más területeire. — Milyen gépeket is csi­nálnak tulajdonképpen? tak — mondja Kiszely Berta­lan. a szombati ügyeletes gép­jármű-kárszakértő. — A kár rögzítése után a gépkocsi-tu­lajdonos a hét végén már ne­kikezdhet a kocsija megja­vításának, hiszen a kárszemle megtörtént. — Nyáron több az ügyfél az utazások, kirándulások mi­att. például egy hétfőn kez­dődő külföldi utazáshoz a biz­tosítás a szombati ügyeletén is lebonyolítható — tájékoztat Gyarmathy Dénes, a lakossá­gi osztály főelőadója. — A legtöbben, akik ilyenkor, szo’mbaton térnek be a bizto­sítóhoz, tudják, hogy nyitva tartunk, és már határozott céllal jönnek. Egy idős házaspár jön. A férj kórházban volt, s a kór­házi ápolásra fizet a biztosí­tó. Itt marad a zárójelentés, a CSÉB-könyv és kedden pos­tán már meg is kapják az összeget. — Egy fiatalasszony két gyerekkel tér be. A Cas- co-díjat fizette be két hó­napra. nyugtát kapott róla. — Olyan az ügyeleti beosz­tásunk, hogy valamennyi terü­hatták feladatul, falevélüze­neteket gyűjt ő is. De hát, milyenek ezek a kis fák, itt a kőrengetegbe szorultan ? Kes­keny leveleik persze éppúgy őrzik az idei nyarat, mint a nemtes platánlevelek. Mégis jó lenne leszólni neki innen fent- ről „ne itt kotorássz pajtás, eridj az erdőbe, keress igazi, szép szabad fákat..." Gyönyörű összhangban mű­ködik a napóra a panoráma legszélén és itt, a kis fák le­veleinek munkájában. Ta­vasszal elkezdődik a naple­mente vonulása beljebb a város központja felé, márci­us idusán már a Verem-oldal kis erdejének fáit világítja át élesen. A bányai erdő fái egyedül ilyenkor láthatók kü- lön-külön törzsenként a domb tetején. Máskor lomb fedi a törzsek hadát. Ilyenkor ősz­szel pedig sokáig nem veti levelét az a kis erdő, s ami­kor már lehullottak ott is a levelek — a napsugár tőlük távol tűnik el a korai esté­ken. Ahogy közeledik az igazi jó idő, úgy jön beljebb a napnyugta; a Karancs völgyé­ben sokáig időzik, aztán bel­jebb kerül ég eléri a partizán­emlékmű domboldalát és jön, jön egyre beljebb, egyre köze­lebb a Kálváriához. Amikor az m/wrvH-i b-íilAn ál lAixrk az úgynevezett „bányai er­dő”, látványban az égre kú­szó garzonház mögötti Ve­rem-oldal felé. A napnyugták évszak szerint máshol történ­nek ezen a panorámán. A tél hidegét kétszerezi aztán, hogy a garzon már dél körül képes elvenni a napot. Ilyentájt ősszel azt szeretem benne egyedül, amikor a két penge­épület közötti keskeny kis résen (innen látszik annak) áttört éles fénnyel a napsu­gár. Ilyenkor az angliai, so­káig rejtélyes eredetű kő­oszlopos körkörös „áldozati” helyre emlékeztet — Stone­henge kőnaptárára, amiben nagy szerepe volt éppen a napnyugtáknak. De hát aztán, mikor nyugszik a nap? Ami­kor máshol kel? A szalagház erkélysorai előtt és a várszerű Pécskő Üzletház közötti kis életsá­von, az időközben megkurtí­tott cseppnyi parkféle fái alatt délidőben kék köpenyes diákot látok az előszült fű­ben matatni. Két táskával jött a gyerek a Gagarin iskola fe­lől (miért éppen kettővel, ha nem eggyel, akkor lehetne nála három-négy táska is). Az a fajta, aki azonnal mindent megcsinál, amit feladatul kap otthonra. Elmélyülten válogat a. fatövelök közöli, ezt kan­Az igazi aztán az volna, ha az ember a falevélen kül­dött üzeneteit magára a fa­levélre írná. Béfogné a pla­tánfa levelét egy szívérzé­keny írógépbe és puha bil­lentyűkön ráírná a sorokat, a szavakat, szépen a levél erezett húsára. Ezekre a fa­levelekre azután nagyon kel­lene vigyázni, elolvasásuk után nem lehetne félredobni őket, hanem leprésfelve és egy nagy falevélalbumba ragasztva kellene megőrizni valamennyit. De még így is, hogy a nagy­képű tudomány máig adó­sunk a falevelet író géppel (s még mennyi mindennel, például az egyszerű nátha gyógyszerével) — mindenki­nek más üzenetet hoznak a lehulló őszi levelek. Jóma­gam egy valóságos napóra középen ülök a tarjáni cse­mege mögötti házsor egyik ablakánál, amin azért nincs csiricsáré függöny, mert elta­karná a- kilátást a város egyik legszebb kisebb hegye (a másik kisebb a Pécskő), a Pipis-Meszes felé. És a ÜacaűBCs «öLftye irány at»aune£

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents