Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-30 / 281. szám

Fitus Istvánné és Nagy Erzsébet a fóliakonfekcionáló Hugyeczék Bánkon, traktor- üzemben, a FORTE-gyár részére készítenek csomagoló- ral cserélték fel a lovakat. anyagot. A gépműhelyben a téli gépjavításban ven* rónát Varga János, Topolcslk János és Drajkó Ferenc. Sebkötözésre alkalmas kötszer is készül a A felrakó hegesztőüzemben Gyurlcza Fe­téps/hcn. renc ttisrós. Retsägi gazdálkodók A jelenben megragadni a jövőt Ha olyan könnyű is lenne a szövetkezeti gazdálkodás itt Rétság környékén, a Börzsöny és a Cserhát hegynyi dombjai között, mint amilyen szép ez a nógrádi táj — a beszélgetés is könnyedebb lehetne Pong- rácz Józseffel, a Rétsági Ma­gvar—Szovjet Barátság Mgtsz elnökével és Várnai Zoltánnal, a közös gazdaság főkönyvelőjével­Beleolvastam egy szakdolgo­zatba, amelyben téesztörténe- ti tényként említődik, hogy korábban errefelé egy időben megyei elsőnek számított ter­méseredményei és állattenyész­tési mutatói nyomán a köze­li Tolmács (Rétság része jó ideje) szövetkezeti gazdasága. Persze mindaz, ami akkori­ban a helyzetet jellemezte, va­lóban „történelmi távlatokba” csúszott­Rétságon jó másfél évtizede a Búzakalász Bánkon az Üj Tavasz szövetkezet igyekezett felzárkózni az országosan (1967.) is nyolcadik helyre ke­rült megyei első mellé. Tol­mácson a Szabadság Termelő- szövetkezet gazdáinak a dom­bos erdőtalajon, mintegy 1100 kataszteri holdon, ugyanak­kor Rétságon 727 holdon, Bán­kon 866 holdon volt földje a közösnek. Ezek a földek talán valóban a legtöbbet szenved­nek az erős eróziótól, amely­nek hatásait csak folyamatos földmegóvással, -mentéssel, er­dőtelepítéssel, legelőfüvesítés­sel lehet. De a gazdálkodásnak naigy hagyományai éltek ép­pen errefelé — például Bán­kon. ahol a háztájizásnak ma is olyan kiemelkedő gazdái vannak, mint Hugyecz Pál, az idősebb és a fia. ugyancsak Pál, az ő fia viszont az István szakképesített hentes-mészáros és vendéglátós, aki a SerkÖv- vel együttműködve rövidesen. megnyitia Bánk újabb idők­ben első egyetlen húsüzletéí. A gazdálkodói szellem, a vál­lalkozás a gyakori változások ellenére sem csökken azonban sem ilyen „kis”, sem pedig en­nél jóval nagyobb méretekben. Az a vezetés — mondja Pong- rácz József —, amelyik ma is prosperál a rétsági téesz élén, végeredményben együtt dolgo­zik hét éve. A három közös gazdaság ugvan már 1968-ban egyesült tolmácsi központtal Lókosvölgye Mgtsz néven, Vass József egyhangúan meg­választott elnökkel az élén. de időközben (három éve) már az új közösségi és szociális célo­kat is szolgáló rétsági köz­pontban székel, s a neve is megváltozott. Hetvennyolc és nyolcvan között csak alaptevékenységgel foglalkozott a szövetkezet a 2693 kataszteri holdon, ehhez járult még a majd másfél ezer holdnyi háztáji föld. Az akko­ri gazdasági környezetben le­hetősége volt a gazdaságnak arra. hogy kizárólag a szövet­kezeti, mezőgazdasági alapte­vékenységgel is eredményesen gazdálkodjék. Hárommilliós alaphiányt (1977-) kellett ki­egyenlíteniük a három eszten­dő alatt, s ez meg is történt. A környéken is ismert volt azonban az a gond, amely egy időben vidéken a női munka­erő foglalkoztatásával járt együtt. Kihasználatlanul álló régebbi gazdasági épületekben kezdődött öt évvel ezelőtt az az ipari tevékenység, amely mára bizonyítottan meghatá­rozó a szövetkezet életében, s amelynek színvonaltartása mai és holnapi feladat- A fővárosi székhelyű Compack-vállaiat népes küldöttsége éppen a fej­lesztésről tárgyal az elnökkel, hiszen a műanyagüzemi tér melés továbbra is a legjelen­tősebb a szövetkezet ipari te­vékenységi körén belül, mi­közben új kezdeményezések is Partnerra találnak a rétsági téesznél­Kint a határban a néhány centiméter vastagságban meg­fagyott földön azonban még tíz hektáron kiszedve hever a cukorrépa. Az ország 120 ezer hektáros cukorrépaföldjéből a rétsági szövetkezetre éppen egy ezrelék jut — ezen a ne­hezen művelhető barna erdő­talajon éppen 120 hektárnyit termesztenek. Tóth Sándor, növénytermesztési főágazatve- zető keresi az elnököt és be­számol a tízhektárnyi kisze­dett répa elszállításának mun­kájáról, a mélyszántást végző rétsági és a csehszlovákiai vendégtraktorosok mai ered­ményeiről. A rétsági szövetkezetben az alaptevékenység gépesítése gyakorlatilag három évvel ez­előtt megtörtént —, ezért itt az ipari- tevékenységből szár­mazó többletek más célt szol­gálhatnak. mint az alaptevé­kenységi beruházások erőtel­jes finanszírozását. -Ez való­ban érdemleges eredményi Ta­lán így is érthetőbbé válik az a fejlődés, amelynek további része lehet éppen a Compack mostani tárgyalása. — A polietilénüzemünkben kezdetben tizenöten dolgoztak, ma hetvenen, s főként nők — mondja az elnök — készítik a különböző polietilén tasakokat, zsákokat, s újabban ezeket már festeni is tudjuk a kí­vánt• színre, sőt egy ideje mű­anyag flakonok és fröccsöntött termékek is kikerülnek innen. A műanyagüzemben ma már önállóan gyártanak granulá­tumból fóliát is; a gépek fo­lyamatosan. három műszakban do’goznak. de a nők munka­idő-kedvezményben részesül­nek. Mindez jól illeszkedik a három érintett település (köz­igazgatásilag Rétság) munka­erő-foglalkoztatási igényeihez. A számadatok gyakorta nél­külözhetetlenek a könnyebb megértés kedvéért: ebben az üzemben másfél milliós ter­melési értékkel kezdtek, és ma a negyven-negyvenhét millió­nál tartanak! A gondok azonban a leg­eredményesebb területen sem kerülik el manapság a közös gazdaságokat. A polietilén­üzem termelési adója koráb­ban például mintegy 6,8 szá­zalékot tett ki. Ezt az adó­szintet egy esztendeje meg­emelték 15 százalékra- A szö­vetkezet. ilyen körülmények között teljesíti azt, amit erre az öt évre vállalt, de ehhez va­lóban szükséges minden ké­zenfekvő lehetőségre odafi­gyelni és valójában lehetetlen bármilyen nagyobb beruházási vagy változtatási „kiugrásra” felkészülni. A rétságiak tavaly (és az idén ugyanígy) teljesí­tik alaptevékenységben mind­azt, amit vállaltaik. Árbevéte­lük 136,2 millió forint lesz, s ennek mintegy a kétharmada származik ipari tevékenység­ből- Növénytermesztésben a gabona az elsők közé emeli a gazdaságot• A tejtermelésre jellemzővé vált az ötezer li­teres évi átlag, sőt, az azon felüli hozam; nyereségben ezeken belül, a mintegy két és fél, hárommillió forint- A Vasipari Kutatóintézet szaba­dalmát használva, rövidesen komoly volumenben készülnek új ipari üzemükben a megko­pott fémalkatrészek felületét kipótló eljárással a munkada­rabok. De a műanyagüzem je­lentősége mutatkozik abban is, hogy a teljes ipari termelés­nek több mint a felét, ponto­san a hatvan százalékát ép­pen ez a tevékenység jelenti. Patakon varrodája működik a téesznek, és néhány fővárosi érdekeltsége is létezik. Hektáronként öt-hat tonna a búza évi hozama a Rétság, Tolmács és Bánk körüli téesz- földeknek. A piac változásaira azonban szinte naprakészen kell figyelniük ebben .az ága­zatban is —, holott éppen a biológiai törvények a legne­hezebben változtathatók, le- gven szó növényről vagy ál­lattartásról egyként így igaz. Jó a kapcsolat az ipolybalogi- akkal, a szolnoki héki gazda­sággal gépierő-beruházásoktól kíméli a szövetkezetét, ahol eredményes öt évet zárnak, ahol a háztájira nagy gondot fordítanak, s ahol kicsit csök­kenő nyereség mellett a je­lenben ragadják meg a jövőt, T. P. L. A megkopott szerszámok felületeit kopásálló anyaggal egészítik ki a felrakó hegesztő- bemben, ahol Biaskó Sándor egy régi présgép alkatrészét teszi újra alkalmassá a mun­Képek: Kulcsár József t St Műanyag flakonok gyártása jövedelmezőnek ígérkezik. A termelőszövetkezet irodaép ülete, amelynek felső szint­jein szolgálati lakásokat is kialakítottak.

Next

/
Thumbnails
Contents