Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-29 / 280. szám

A negyvenketfes Külföldi piackutatók prognózisa Nem vették át... 1. Nincs nap. hogy valaki be né kopogtatna a jövendő lakók közül a konténerház ajtaján: — Mondja, mikor költöz­hetünk? Ezt Kosztya, a művezető meséli, aki vastag, zöld ka­bátjában, dús szakállal az áüán. olyan, akár a jósá- ) gos Mikulások egyike. Csak­hogy ez kevés az emberek­nek. Azon, hogy Balassa­gyarmaton, a Rákóczi fe­jdelem úton lassan egy esz­tendeje üres huszonnyolc el­készült lakás. Kosztya jó­indulata, türelme sem segít. Hát akkor mi? Százak, ezrek járnak el az épület előtt. Sokan ügyeit sem vetnek rá, sokan vi­szont dühöngnek: — Sorban állnak az em­berek a lakásokért, ez meg itt már régen kész. Mi a nyavalyát csinálnak itt az állam pénzével, az én pén­zemmel ? ☆ Ha az OTP ma, Magyar- országon lakásépítéshez fog, akkor keres egy beruházó vállalatot. Nógrád megyé­ben — természetesen — a megyei beruházó vállalatot. Szerződést köt vele, aztán rábízza a dolgot. így tör­tént ez a Rákóczi fejedelem úti épülettel is. amit az egyszerűség kedvéért hív­junk mostmár negyvenket­tesnek. A NÓMBER az épí­tési költség bizonyos száza­lékáért (ez esetben másfél százalékáért) a következő­ket nyújtja: tervezőt keres, kivitelezőt- .kerít, ellenőrzi az építkezést. Minden fele­lősség az övé az építkezést illetően. Minden? A negy­venkettes esetben azt a fe­lelősséget is vállalnia kel­lett volrj£, hogy ennek az épületnek (és még néhány­nak Balassagyarmaton) „el­tervezték” a fűtési rendsze­rét és ezt a tényt, nem vet­ték észre az ottani szak­emberek. A terveket a Nóg­rád terv készítette. Rosszul. Ez ma már egyértelmű. Nyerges Pál, a NÓMBER osztályvezetője szerint Ők jelezték a hibát, de erre nem történt semmi. (A Nógrádterv megyei szerv,’ akárcsak a NÖMBER. s az OTP megyei igazgatósága is Salgótarjánban székel. Eddig is voltak építési, ter­vezési hibák, dé minden nagyobb porverés nélkül elsimultak a dolgok. Leg­följebb a lakóra csurgóit az esőié, megmozdult a lép­csőház, beesett az eső a fa­lon keresztül. A lakók és a lakásszövetkezetek képvise­lői futkostak és futkosnak jogos követelésük teljesíté­se után. Az első nagy skandalum nemrég történt Balassagyar­maton, A városgazdálkodá­si vállalat szakemberei a negyvenkettest nem vették át. Elégedetlenek voltak a fűtéssel. Követelték, hogy szabályozzák be az egész lakótelepen, mert a már kész épületekben is jelentős hőingadozás mutatkozott a lakásokban. Bátor lépés! Ha ugyanis átveszik a fűtési rendszert, attól a perctől kezdve már senkinek sem sürgős a bajok orvoslása. Elképzelhetjük mire jutott volna a városgazdálkodási vállalat a maga halk szavá­val a tekintélyes megyei cé­gek mellett, ha azok is im­már majd egy éve vesződ­nek a negyvenkettes ügyé­vel. A városgazdálkodási vál­lalat tehát nemet mondott az idén januárban. Lett is erre haddelhad. A NÓM­BER — amelynek, ugye menet közbe ezer dolga volt a negyvenkettes körül — perbe fogta a kivitelezőt és a tervezőt! A' kivitelezőt, a Szécsényi Épszöv gárdáját építési hiányosságok miatt citálták a bíróság elé, míg a tervezőt a fűtés gondjai­ért. Akár föl is tehetnénk a kérdést: az építkezés hosz- szú hónapjai alatt vajon mit ellenőrzött a ,beruhá- zást bonyolító vállalat, ha csak az építkezés befejezé­se után lépett föl a terve­zés és az építés hiányossá­gai miatt? A Nógrád Megyei Bíróság gazdasági kollégiuma a ter­vező ügyében már döntött. Ausztus 27-i ítéletében a következőket olvashatjuk: „Az alperes szavatossági kö­telezettségét megállapítja és kötelezi, hogy a hibás tervet harminc napon belül javít­sa ki, és a kijavítást továb­bi 60 napon belül végezze el.” Azt gondolhatnánk, itt mese nincs, mostmár min­den megy a maga útján. Novembert írunk. Ott tar­tunk, hogy a Nógrádterv még hivatalos megrendelőt nem adott a kivitelezőnek a fűtés hibáinak kijavítására, csak egy tervet juttatott el hozzájuk az elvégzendő munkákról. A szécsénviek hetekkel ezelőtt elküldték árajánlatukat’, de választ még nem kaptak. Ez év január végén a hi­bás fűtés miatt meghiúsult a negyvenkettes átadása. Február első napjaira a ki­vitelező a kért beszabálvoz- tat.ást elvégeztette» a Nóg­rádterv iránymutatása alap­ján. A fűtési rendszer „fej- reállt”. Ahol eddig hideg volt, ott még hidegebb lett, ahol meleg, még melegebb. Erről a szakértő így nyilat­kozik: „A lakótelepen, ezen belül a 42-es jelű épület­ben jelentkező fűtési pana­szokat több, súlyos tervezői hiba együttese okozza...”. Ezek a panaszok a beszabá­lyozással csak mérsékelhe­tők, de meg nem szüntet­hetők. Ezek után döntött úgy a Nógrádterv, hogy tesz valamit. Miután egy kazán­ház fűti . a negyveokettest és még hat társát, az ember azt hihetné, hogy csak be kell durrantani a kazánok­ba és kész. Ám az éo ül etek más és más fekvésűek, az egyik külső szigetelést ka­pott, a másik meg nem — így aztán különféle hőigé­nyük van a lakásoknak. En­nek kiszámításához kell a szakember. Most minden lépcsőházban al hőközpon­tok készülnek, ahonnan a külső hőmérséklettől függő­en automata szabályozza a lakások fűtését. Majd. Je­len pillanatban a negyven­kettesben se víz, se fűtés. A kivitelező mindkettőt ki­kapcsolta, mert az üzemel­tetés nagyjából r.api három­ezer forintjába kerül. Ki fizesse? És minek? A kivi­telező vár. Ha rábízzák az alközpontok megépíttetését, megteszi. Igaz, akkor a lép- asőházak szegényebbek lesz­nek egy kocsitárolóval, de legalább elfogadható hő­mérsékletet adnak a laká­soknak. A Nógrádterv azon­ban szintén vár. Vajon mi­re? Hortobágyi Zoltán (Folytatjuk) Bővíthető a husexport A hús hazánk egyik legfon­tosabb exportcikke, koránt­sem mindegy, mennyit tu­dunk eladni belőle a külpia­con. Minthogy az ország gaz­dasági egyensúlyi helyzetének javítása a következő években is kiemelt helyen szerepel, így elengedhetetlen annak ki- fürkészése, vajon e termék iránt milyen lesz a kereslet? Mivel érdemes leginkább fog­lalkozni? A jövőbelátásra, a holnapi folyamatok előrejel­zésére a svájci GIRA céget kérték fel a magyar szakem­berek. Kevés a szarvasmarha A külföldi piackutatók sze­rint egyes húsrészekből pél­dául sonkából és bélszínből — ma sem áll elegendő ren­delkezésre, irántuk különösen élénk a kereslet. Ám ezeket az igényeket csak akkor lesz­nek képesek kielégíteni a ha­zai termelők, 'ha sikerül emel­ni a tenyésztői munka szín­vonalát, s megteremtik a ter­mékek osztályozásának lehe­tőségét. A bélszín és sonka gazdaságos termelésének nö­veléséhez biztos hazai piacra is szükség van. Sertéshúsért jelenleg a leg­magasabb árakat az USA, Kanada és Dánia éri el, va­lamennyien szállítanak Ja­pánba is, amely rendkívül igényes piac. Sajnos, a ma­gyar termékek többnyire az átlagár alatt kelnek el, mi­vel a különleges igényeknek nem mindig tudnak megfelel­ni a hazai szállítók. A magyar marhahúsexport elsősorban a Közel-Ke’etre irányul, ebben a régióban nagyon jók az esélyeink. A marhahús világpiaca 1987-től hiánnyal fog küzdeni, mert az állatállomány Dél-Ameriká- ban alacsony, az ausztrál ter­melésre' pedig kedvezőtlen hatással van a szárazság. A Közel-Keleten többféle mar­hahús iránt mutatkozik igény: a gazdagabb országok a ma­gasabb minőségű árut, a sze­gényebbek az olcsóbb termé­keket keresik. A marhahús árának stabilizálódását 1985 végére és 1986 elejére várják a szakértők, ekkorra apad­nak az európái készletek, s visszafogottabban alakul a termelés is. Mivel a legjobbak a lehe­tőségek a Közel-Keleten, így minden számottevő szállító erre a térségre összpontosít. Itt a marhahús ára az 1100 dollártól (Marokkó, Tunézia) 1648-ig terjed (Egyiptom). A legtöbbet az egyik legnagyobb importőr, az Egyesült Arab Emirátusok hájlandó fizetni: mégpedig 2885 dollárt. Eladó­ként a legmagasabb összeget — 4256 dollárt — az USA zsebeli be, ők gabonán hiz­lalják a marhát. területük garantáltan mentes a száj- és körömfájástól, így aztán csak különlegesen magas árért ad­ják el áruikat. A juh is kelendő A közel-keleti juhpiacot továbbra is Ausztrália uralja, de még így is jó lehetőségek kínálkoznak a magyar expor­tőrök számára, különösen élő juhból adhatunk el jelentő­sebb mennyiségeket. De van mód arra is, hogy — légi úton szállított — bárányhúst exportáljunk néhány gazda­gabb, Perzsa-öböl menti ál­lamba. Ez azonban nem cse­kély beruházást igényel. A juhhúsért a legtöbbet Euró­pában fizetik, Franciaország­ban és Olaszországban több mint 3000 dollárt adnak a kiváló minőségű bárány ton­nájáért. A Közel-Keleten az ár 2000 dollár körül mozog. A feldolgozott termékek közül kapósnak számít a do­bozolt sonka, amelyből Dá­nia, Lengyelország és Hollan­dia szállít a legtöbbet. Ám a kis szállítóknak is van esé­lyük arra. hogy az erős ame­rikai és az árérzékeny ang- gol piacon növekedést érje­nek el. Ehhez azonban beru­házásra, korszerű csomagoló­gépekre van szükség. A sza­lámik és a kolbászok specia­litásoknak minősülnek, s így jó áron értékesíthetők, de az üzlethez meg kel! mozdítani a vevők fantáziáját. Minőség és reklám A hazai szállítóknak több figyelmet és pénzt kell fordí­taniuk a reklámra, a propa­gandára, sikert hozhat a ma­gyar termékek eredetének hangsúlyozása. A feldolgozott termékek ára az 1413 dollá­ros sózott marhahústól az 5760 dolláros különleges sza­lámikig terjed. A GIRA tanulmányából egyértelműen kiderül: nem lesz könnyű exportálni a kö­vetkező esztendőkben, de nem is reménytelen a helyzet. A legfontosabb teendő, hogy termékeink — minőségük é* feldolgozottságuk révén — le­hetőleg a közepes vagy a magas árakat érjék el. Erre — fejlesztési törekvéseknek köszönhetően — van is esély. Cseh János A Salgótarján és Vidéke Afész karancslapujiői sós rúd-üzemében naponta 16,5 ezer cső. mag sósrúd készül. — bp — Beszámoló taggyűlés előtt Az élet naplója végzéséért, mert ő a község mindennapi életét. Nem za- Ebben van nagy szerepe a emberek M ár hetek óta — jóval az éjszakában — soká­ig világít Kiss Bálin- ték ablaka Kállón. Nem év végi hajrá diktálja ezt az Iramot, hanem a mindenna­pi munka. A párttitkár ilyen­kor kerít sort az évzáró tag­gyűlésre való készülésre. Még van néhány hét, amíg sorra kerül a beszámoló taggyűlés, de úgy tartja: ar­ra nem lehet elég korán ké­szülni. A mindennapi fel­adata is felgyorsult. A káliói termelőszövetkezet raktárát vezeti, ahol 5—5.5 millió fo­rint értéket halmoztak fel. Ott Is tart a leltározás. Minden percben készen kell állni, hogy a leltározóbizottság munkája zavartalanul foly- hassék. De van még másik kötelezettsége is Kiss Bálint­nak a téesz döntőbizottságá­ban. Igaz, ritkábban kerül sor arra, hogy tárgyalásra gyűl­jenek, de ettől eltekintve ott is teljes embernek kell len­nie. Bevallotta: — Ha az ember felvesz egy munkaritmust, akkor nincs különösebb gond. Nekem az nehezíti jelenleg a ra »jaimat, hogy tanulok, raktárvezető­képző iskolán. Ott sem ma­radhatok el... Ebben az utóbbi megjegy­zésben már ott bujkált az irónia, hogy nem maradhat el, mert a párttitkárnak nem „szabad” elmaradni. De Kiss Bálint nem azért birkózik naponta a kötelességének el­végzéséért, mert ő a község párttitkára, hanem elsősorban azért, mert kötelességtudó ember. Erre tanították oda­haza a szülői házban, erre oktatta az elődje, Budai László, aki a politikai élet­be bevezette és tanító- mestere lett. Annyira a vé­rébe Hatódott a kötelesség­érzet, hogy nem tudna más­képpen élni. És ezért lett alapszervezeti titkár. Elis­meréssel nyilatkozott munká­járól Mészáros László, a párt­vezetőség titkára is. Nem kállói születésű ugyan, de a fiatal éveit a község­ben élte le. Apja ott. dohány­kertészkedett, ő meg a tsz traktorosaként dolgozott so­káig. Kálión alapított csalá­dot és lett a község közéleté­ben elismert személy. Halk- szavú ember, aki többet ad a mondanivalójának tartalmára mind a hanghordozásra. És az emberek megértik. Sőt, aho­gyan mondják, éppen azért, mert ilyen megfontolt, soha nem hangoskodó, értik meg igazán. Nyugtalankodhatna, hiszen Kálló ez a megye­széli község, talán éppen ezért, mert annyira a végek­re esik, sok gonddal éli a mindennapi életét. Nem za­vartalan az ellátás. ,A zöldsé­gesüzlet többet tart zárva, mint nyitva. Aztán a közbiz­tonsággá! is akad probléma. Sok a főváros felé ingázó dol­gozó. Azt mondta a párttitkár. — Ezekkel a gondokkal együtt élünk itt a községben. Nem lehet lerázni a bajt, ha­nem szembe kell vele néz­nünk. .. Ez már a község politikai vezetőjének a hangja, aki tud­ja, rájuk párttagokra milyen felelősség hárul. Nem könnyű a dolga a párttitkárnak, mert a tagság többsége idős korú. Ettől eltekintve igen nagy segítséget nyújtanak a tit­kárnak, aki éppen ezért és az irántuk érzett tiszteletből tá­maszkodik rájuk. Aztán a köz­ségben dolgozó értelmiségiek vannak a pártalapszervezet- ben. Kevés a fiatalabb, mert azok többsége a munkahelyü­kön tagja a pártnak. Kálión minden nehézség ellenére, nem azon kesereg­nek, hogy nincsenek ideális állapotok, hanem végzik a feladataikat és olyan minő­ségben, ahogyan éppen a pártvezetőség titkára jelle­mezte: odaadóan és eredmé­nyesen. Ebben van nagy szerepe a községi pártalapszervezet titkárának. Semmi különlege­set nem tesz, csak ellátja azon kötelességét, amellyel a párttagság megbízta. Kiss Bá­lint naplószerűen vezeti, hogy milyen feladatokat oldottak meg ebben az esztendőben. A párttagság részletesen meg­tárgyalta a kongresszusi hatá­rozatokat. A pártvezetőség pedig ennek az alapján dol­gozta ki a községet közvet­lenül érintő tennivalókat. Az országgyűlési és tanács­választások után nagy erő­próba lett a településfejlesz­tés megbeszélése a lakosság­gal. A községi tanácselnök Nyemcsek Mihály mondta' el, hogy a kitűzött cél elérésé­ben biztonságot jelentett szá­munkra; maguk mögött érez­ték a pártalapszervezetet. Kiss Bálint naplójában az áll, hogy a lakosság hetvennégy százaléka fogadta a település­fejlesztési hozzzájárulást. A község köztuclatában él, mert az emberekkel való rendsze­res értekezés során elmond­ják: óvodát építenek ebbő! a pénzből, amely a lakosság többségét érinti. Éppen azért, mert a köz­ségben jelentős az idősebb emberek száma, a pártveze­tőség fokozottabb figyelmet fordít rájuk. Nyomon követik mityen az életük. Fülöp La­jost az alapszervezet tagját pedig azzal bízták meg, hogy a közellátást ellenőrizze. Á pártvezetőség az így szerzett ismeretek birtokában szor­galmazza az ellátás javítását. Az illetékeseket pedig beszá­moltatja, hogy mit tettek a feladatok megvalósítása érde­kében. Karácsondi Jánost, a zöldségtermesztő szakcsoport vezetőjét például meghallgat­ta a pártvezetőség a szak­csoport időjárás okozta gond­jairól és segítséget nyújtott az értékesítéshez. Ezek apró dolgoknak tűn­nek azoknak, akiket nem érint. De a pártvezetőség tisztában van azzal, hogy mennyire befolyásolja a köz­hangulatot. ha például nem terem meg az a termés, ami­re számítottak. És, hogy ott vannak a termelők között, már az is bizalmat kelt és meghálálják az emberek, tgv volt az idősekkel is. Segítsé­get nyújtanak az öregek klub­jának működéséhez, azok pedig amikor arról volt szó, hogy az iskolát körül kell keríteni, elvállalták és jó mi­nőségben meg is csinálták. Az elvégzett munkáról szó­ló feljegyzések a naplóból az év végi beszámoló taggyűlésen a vezetőség jelentésében kap­nak helyet. De ott szerepel­nek a tennivalók is, mert abból soha nem fogyhatnak ki. Megtorpant a KlSZ-szer- vezet munkája. Új titkárt választottak Csoór Csilla személyében. Támogatni kell őt, mert az ifjúsági mozga­lomnak nagy szerepet szánt a pártvezetőség a községben. Kevés fiatal van az alapszer­vezetben, a KISZ-nek kell hatásosabban dolgozni, hogy ezen a téren is előbbre lép­hessenek. Ezekben a napokban ren­dezi a feljegyzéseit Kiss Bá­lint, hogy a pártvezetőség megvitathassa, aztán amikor elérkezik az év végi beszámo­lás időpontja, a taggyűlés elé terjeszthessék a vezetőség jel öntését. Ezért van az. hogy a párt­titkár lakásának ablaka még késő este is világít. Akkor legalkalmasabb ilven munkát elvégezni. Elcsendesedik a család, csend borul a község­re is. amely felett őrködnek a közélet elkötelezett, párt- könyvecskés emberei. Bobál Gyula NÓGRÁD — 1985, november 29., péntek

Next

/
Thumbnails
Contents