Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-29 / 280. szám
A negyvenketfes Külföldi piackutatók prognózisa Nem vették át... 1. Nincs nap. hogy valaki be né kopogtatna a jövendő lakók közül a konténerház ajtaján: — Mondja, mikor költözhetünk? Ezt Kosztya, a művezető meséli, aki vastag, zöld kabátjában, dús szakállal az áüán. olyan, akár a jósá- ) gos Mikulások egyike. Csakhogy ez kevés az embereknek. Azon, hogy Balassagyarmaton, a Rákóczi fejdelem úton lassan egy esztendeje üres huszonnyolc elkészült lakás. Kosztya jóindulata, türelme sem segít. Hát akkor mi? Százak, ezrek járnak el az épület előtt. Sokan ügyeit sem vetnek rá, sokan viszont dühöngnek: — Sorban állnak az emberek a lakásokért, ez meg itt már régen kész. Mi a nyavalyát csinálnak itt az állam pénzével, az én pénzemmel ? ☆ Ha az OTP ma, Magyar- országon lakásépítéshez fog, akkor keres egy beruházó vállalatot. Nógrád megyében — természetesen — a megyei beruházó vállalatot. Szerződést köt vele, aztán rábízza a dolgot. így történt ez a Rákóczi fejedelem úti épülettel is. amit az egyszerűség kedvéért hívjunk mostmár negyvenkettesnek. A NÓMBER az építési költség bizonyos százalékáért (ez esetben másfél százalékáért) a következőket nyújtja: tervezőt keres, kivitelezőt- .kerít, ellenőrzi az építkezést. Minden felelősség az övé az építkezést illetően. Minden? A negyvenkettes esetben azt a felelősséget is vállalnia kellett volrj£, hogy ennek az épületnek (és még néhánynak Balassagyarmaton) „eltervezték” a fűtési rendszerét és ezt a tényt, nem vették észre az ottani szakemberek. A terveket a Nógrád terv készítette. Rosszul. Ez ma már egyértelmű. Nyerges Pál, a NÓMBER osztályvezetője szerint Ők jelezték a hibát, de erre nem történt semmi. (A Nógrádterv megyei szerv,’ akárcsak a NÖMBER. s az OTP megyei igazgatósága is Salgótarjánban székel. Eddig is voltak építési, tervezési hibák, dé minden nagyobb porverés nélkül elsimultak a dolgok. Legföljebb a lakóra csurgóit az esőié, megmozdult a lépcsőház, beesett az eső a falon keresztül. A lakók és a lakásszövetkezetek képviselői futkostak és futkosnak jogos követelésük teljesítése után. Az első nagy skandalum nemrég történt Balassagyarmaton, A városgazdálkodási vállalat szakemberei a negyvenkettest nem vették át. Elégedetlenek voltak a fűtéssel. Követelték, hogy szabályozzák be az egész lakótelepen, mert a már kész épületekben is jelentős hőingadozás mutatkozott a lakásokban. Bátor lépés! Ha ugyanis átveszik a fűtési rendszert, attól a perctől kezdve már senkinek sem sürgős a bajok orvoslása. Elképzelhetjük mire jutott volna a városgazdálkodási vállalat a maga halk szavával a tekintélyes megyei cégek mellett, ha azok is immár majd egy éve vesződnek a negyvenkettes ügyével. A városgazdálkodási vállalat tehát nemet mondott az idén januárban. Lett is erre haddelhad. A NÓMBER — amelynek, ugye menet közbe ezer dolga volt a negyvenkettes körül — perbe fogta a kivitelezőt és a tervezőt! A' kivitelezőt, a Szécsényi Épszöv gárdáját építési hiányosságok miatt citálták a bíróság elé, míg a tervezőt a fűtés gondjaiért. Akár föl is tehetnénk a kérdést: az építkezés hosz- szú hónapjai alatt vajon mit ellenőrzött a ,beruhá- zást bonyolító vállalat, ha csak az építkezés befejezése után lépett föl a tervezés és az építés hiányosságai miatt? A Nógrád Megyei Bíróság gazdasági kollégiuma a tervező ügyében már döntött. Ausztus 27-i ítéletében a következőket olvashatjuk: „Az alperes szavatossági kötelezettségét megállapítja és kötelezi, hogy a hibás tervet harminc napon belül javítsa ki, és a kijavítást további 60 napon belül végezze el.” Azt gondolhatnánk, itt mese nincs, mostmár minden megy a maga útján. Novembert írunk. Ott tartunk, hogy a Nógrádterv még hivatalos megrendelőt nem adott a kivitelezőnek a fűtés hibáinak kijavítására, csak egy tervet juttatott el hozzájuk az elvégzendő munkákról. A szécsénviek hetekkel ezelőtt elküldték árajánlatukat’, de választ még nem kaptak. Ez év január végén a hibás fűtés miatt meghiúsult a negyvenkettes átadása. Február első napjaira a kivitelező a kért beszabálvoz- tat.ást elvégeztette» a Nógrádterv iránymutatása alapján. A fűtési rendszer „fej- reállt”. Ahol eddig hideg volt, ott még hidegebb lett, ahol meleg, még melegebb. Erről a szakértő így nyilatkozik: „A lakótelepen, ezen belül a 42-es jelű épületben jelentkező fűtési panaszokat több, súlyos tervezői hiba együttese okozza...”. Ezek a panaszok a beszabályozással csak mérsékelhetők, de meg nem szüntethetők. Ezek után döntött úgy a Nógrádterv, hogy tesz valamit. Miután egy kazánház fűti . a negyveokettest és még hat társát, az ember azt hihetné, hogy csak be kell durrantani a kazánokba és kész. Ám az éo ül etek más és más fekvésűek, az egyik külső szigetelést kapott, a másik meg nem — így aztán különféle hőigényük van a lakásoknak. Ennek kiszámításához kell a szakember. Most minden lépcsőházban al hőközpontok készülnek, ahonnan a külső hőmérséklettől függően automata szabályozza a lakások fűtését. Majd. Jelen pillanatban a negyvenkettesben se víz, se fűtés. A kivitelező mindkettőt kikapcsolta, mert az üzemeltetés nagyjából r.api háromezer forintjába kerül. Ki fizesse? És minek? A kivitelező vár. Ha rábízzák az alközpontok megépíttetését, megteszi. Igaz, akkor a lép- asőházak szegényebbek lesznek egy kocsitárolóval, de legalább elfogadható hőmérsékletet adnak a lakásoknak. A Nógrádterv azonban szintén vár. Vajon mire? Hortobágyi Zoltán (Folytatjuk) Bővíthető a husexport A hús hazánk egyik legfontosabb exportcikke, korántsem mindegy, mennyit tudunk eladni belőle a külpiacon. Minthogy az ország gazdasági egyensúlyi helyzetének javítása a következő években is kiemelt helyen szerepel, így elengedhetetlen annak ki- fürkészése, vajon e termék iránt milyen lesz a kereslet? Mivel érdemes leginkább foglalkozni? A jövőbelátásra, a holnapi folyamatok előrejelzésére a svájci GIRA céget kérték fel a magyar szakemberek. Kevés a szarvasmarha A külföldi piackutatók szerint egyes húsrészekből például sonkából és bélszínből — ma sem áll elegendő rendelkezésre, irántuk különösen élénk a kereslet. Ám ezeket az igényeket csak akkor lesznek képesek kielégíteni a hazai termelők, 'ha sikerül emelni a tenyésztői munka színvonalát, s megteremtik a termékek osztályozásának lehetőségét. A bélszín és sonka gazdaságos termelésének növeléséhez biztos hazai piacra is szükség van. Sertéshúsért jelenleg a legmagasabb árakat az USA, Kanada és Dánia éri el, valamennyien szállítanak Japánba is, amely rendkívül igényes piac. Sajnos, a magyar termékek többnyire az átlagár alatt kelnek el, mivel a különleges igényeknek nem mindig tudnak megfelelni a hazai szállítók. A magyar marhahúsexport elsősorban a Közel-Ke’etre irányul, ebben a régióban nagyon jók az esélyeink. A marhahús világpiaca 1987-től hiánnyal fog küzdeni, mert az állatállomány Dél-Ameriká- ban alacsony, az ausztrál termelésre' pedig kedvezőtlen hatással van a szárazság. A Közel-Keleten többféle marhahús iránt mutatkozik igény: a gazdagabb országok a magasabb minőségű árut, a szegényebbek az olcsóbb termékeket keresik. A marhahús árának stabilizálódását 1985 végére és 1986 elejére várják a szakértők, ekkorra apadnak az európái készletek, s visszafogottabban alakul a termelés is. Mivel a legjobbak a lehetőségek a Közel-Keleten, így minden számottevő szállító erre a térségre összpontosít. Itt a marhahús ára az 1100 dollártól (Marokkó, Tunézia) 1648-ig terjed (Egyiptom). A legtöbbet az egyik legnagyobb importőr, az Egyesült Arab Emirátusok hájlandó fizetni: mégpedig 2885 dollárt. Eladóként a legmagasabb összeget — 4256 dollárt — az USA zsebeli be, ők gabonán hizlalják a marhát. területük garantáltan mentes a száj- és körömfájástól, így aztán csak különlegesen magas árért adják el áruikat. A juh is kelendő A közel-keleti juhpiacot továbbra is Ausztrália uralja, de még így is jó lehetőségek kínálkoznak a magyar exportőrök számára, különösen élő juhból adhatunk el jelentősebb mennyiségeket. De van mód arra is, hogy — légi úton szállított — bárányhúst exportáljunk néhány gazdagabb, Perzsa-öböl menti államba. Ez azonban nem csekély beruházást igényel. A juhhúsért a legtöbbet Európában fizetik, Franciaországban és Olaszországban több mint 3000 dollárt adnak a kiváló minőségű bárány tonnájáért. A Közel-Keleten az ár 2000 dollár körül mozog. A feldolgozott termékek közül kapósnak számít a dobozolt sonka, amelyből Dánia, Lengyelország és Hollandia szállít a legtöbbet. Ám a kis szállítóknak is van esélyük arra. hogy az erős amerikai és az árérzékeny ang- gol piacon növekedést érjenek el. Ehhez azonban beruházásra, korszerű csomagológépekre van szükség. A szalámik és a kolbászok specialitásoknak minősülnek, s így jó áron értékesíthetők, de az üzlethez meg kel! mozdítani a vevők fantáziáját. Minőség és reklám A hazai szállítóknak több figyelmet és pénzt kell fordítaniuk a reklámra, a propagandára, sikert hozhat a magyar termékek eredetének hangsúlyozása. A feldolgozott termékek ára az 1413 dolláros sózott marhahústól az 5760 dolláros különleges szalámikig terjed. A GIRA tanulmányából egyértelműen kiderül: nem lesz könnyű exportálni a következő esztendőkben, de nem is reménytelen a helyzet. A legfontosabb teendő, hogy termékeink — minőségük é* feldolgozottságuk révén — lehetőleg a közepes vagy a magas árakat érjék el. Erre — fejlesztési törekvéseknek köszönhetően — van is esély. Cseh János A Salgótarján és Vidéke Afész karancslapujiői sós rúd-üzemében naponta 16,5 ezer cső. mag sósrúd készül. — bp — Beszámoló taggyűlés előtt Az élet naplója végzéséért, mert ő a község mindennapi életét. Nem za- Ebben van nagy szerepe a emberek M ár hetek óta — jóval az éjszakában — sokáig világít Kiss Bálin- ték ablaka Kállón. Nem év végi hajrá diktálja ezt az Iramot, hanem a mindennapi munka. A párttitkár ilyenkor kerít sort az évzáró taggyűlésre való készülésre. Még van néhány hét, amíg sorra kerül a beszámoló taggyűlés, de úgy tartja: arra nem lehet elég korán készülni. A mindennapi feladata is felgyorsult. A káliói termelőszövetkezet raktárát vezeti, ahol 5—5.5 millió forint értéket halmoztak fel. Ott Is tart a leltározás. Minden percben készen kell állni, hogy a leltározóbizottság munkája zavartalanul foly- hassék. De van még másik kötelezettsége is Kiss Bálintnak a téesz döntőbizottságában. Igaz, ritkábban kerül sor arra, hogy tárgyalásra gyűljenek, de ettől eltekintve ott is teljes embernek kell lennie. Bevallotta: — Ha az ember felvesz egy munkaritmust, akkor nincs különösebb gond. Nekem az nehezíti jelenleg a ra »jaimat, hogy tanulok, raktárvezetőképző iskolán. Ott sem maradhatok el... Ebben az utóbbi megjegyzésben már ott bujkált az irónia, hogy nem maradhat el, mert a párttitkárnak nem „szabad” elmaradni. De Kiss Bálint nem azért birkózik naponta a kötelességének elvégzéséért, mert ő a község párttitkára, hanem elsősorban azért, mert kötelességtudó ember. Erre tanították odahaza a szülői házban, erre oktatta az elődje, Budai László, aki a politikai életbe bevezette és tanító- mestere lett. Annyira a vérébe Hatódott a kötelességérzet, hogy nem tudna másképpen élni. És ezért lett alapszervezeti titkár. Elismeréssel nyilatkozott munkájáról Mészáros László, a pártvezetőség titkára is. Nem kállói születésű ugyan, de a fiatal éveit a községben élte le. Apja ott. dohánykertészkedett, ő meg a tsz traktorosaként dolgozott sokáig. Kálión alapított családot és lett a község közéletében elismert személy. Halk- szavú ember, aki többet ad a mondanivalójának tartalmára mind a hanghordozásra. És az emberek megértik. Sőt, ahogyan mondják, éppen azért, mert ilyen megfontolt, soha nem hangoskodó, értik meg igazán. Nyugtalankodhatna, hiszen Kálló ez a megyeszéli község, talán éppen ezért, mert annyira a végekre esik, sok gonddal éli a mindennapi életét. Nem zavartalan az ellátás. ,A zöldségesüzlet többet tart zárva, mint nyitva. Aztán a közbiztonsággá! is akad probléma. Sok a főváros felé ingázó dolgozó. Azt mondta a párttitkár. — Ezekkel a gondokkal együtt élünk itt a községben. Nem lehet lerázni a bajt, hanem szembe kell vele néznünk. .. Ez már a község politikai vezetőjének a hangja, aki tudja, rájuk párttagokra milyen felelősség hárul. Nem könnyű a dolga a párttitkárnak, mert a tagság többsége idős korú. Ettől eltekintve igen nagy segítséget nyújtanak a titkárnak, aki éppen ezért és az irántuk érzett tiszteletből támaszkodik rájuk. Aztán a községben dolgozó értelmiségiek vannak a pártalapszervezet- ben. Kevés a fiatalabb, mert azok többsége a munkahelyükön tagja a pártnak. Kálión minden nehézség ellenére, nem azon keseregnek, hogy nincsenek ideális állapotok, hanem végzik a feladataikat és olyan minőségben, ahogyan éppen a pártvezetőség titkára jellemezte: odaadóan és eredményesen. Ebben van nagy szerepe a községi pártalapszervezet titkárának. Semmi különlegeset nem tesz, csak ellátja azon kötelességét, amellyel a párttagság megbízta. Kiss Bálint naplószerűen vezeti, hogy milyen feladatokat oldottak meg ebben az esztendőben. A párttagság részletesen megtárgyalta a kongresszusi határozatokat. A pártvezetőség pedig ennek az alapján dolgozta ki a községet közvetlenül érintő tennivalókat. Az országgyűlési és tanácsválasztások után nagy erőpróba lett a településfejlesztés megbeszélése a lakossággal. A községi tanácselnök Nyemcsek Mihály mondta' el, hogy a kitűzött cél elérésében biztonságot jelentett számunkra; maguk mögött érezték a pártalapszervezetet. Kiss Bálint naplójában az áll, hogy a lakosság hetvennégy százaléka fogadta a településfejlesztési hozzzájárulást. A község köztuclatában él, mert az emberekkel való rendszeres értekezés során elmondják: óvodát építenek ebbő! a pénzből, amely a lakosság többségét érinti. Éppen azért, mert a községben jelentős az idősebb emberek száma, a pártvezetőség fokozottabb figyelmet fordít rájuk. Nyomon követik mityen az életük. Fülöp Lajost az alapszervezet tagját pedig azzal bízták meg, hogy a közellátást ellenőrizze. Á pártvezetőség az így szerzett ismeretek birtokában szorgalmazza az ellátás javítását. Az illetékeseket pedig beszámoltatja, hogy mit tettek a feladatok megvalósítása érdekében. Karácsondi Jánost, a zöldségtermesztő szakcsoport vezetőjét például meghallgatta a pártvezetőség a szakcsoport időjárás okozta gondjairól és segítséget nyújtott az értékesítéshez. Ezek apró dolgoknak tűnnek azoknak, akiket nem érint. De a pártvezetőség tisztában van azzal, hogy mennyire befolyásolja a közhangulatot. ha például nem terem meg az a termés, amire számítottak. És, hogy ott vannak a termelők között, már az is bizalmat kelt és meghálálják az emberek, tgv volt az idősekkel is. Segítséget nyújtanak az öregek klubjának működéséhez, azok pedig amikor arról volt szó, hogy az iskolát körül kell keríteni, elvállalták és jó minőségben meg is csinálták. Az elvégzett munkáról szóló feljegyzések a naplóból az év végi beszámoló taggyűlésen a vezetőség jelentésében kapnak helyet. De ott szerepelnek a tennivalók is, mert abból soha nem fogyhatnak ki. Megtorpant a KlSZ-szer- vezet munkája. Új titkárt választottak Csoór Csilla személyében. Támogatni kell őt, mert az ifjúsági mozgalomnak nagy szerepet szánt a pártvezetőség a községben. Kevés fiatal van az alapszervezetben, a KISZ-nek kell hatásosabban dolgozni, hogy ezen a téren is előbbre léphessenek. Ezekben a napokban rendezi a feljegyzéseit Kiss Bálint, hogy a pártvezetőség megvitathassa, aztán amikor elérkezik az év végi beszámolás időpontja, a taggyűlés elé terjeszthessék a vezetőség jel öntését. Ezért van az. hogy a párttitkár lakásának ablaka még késő este is világít. Akkor legalkalmasabb ilven munkát elvégezni. Elcsendesedik a család, csend borul a községre is. amely felett őrködnek a közélet elkötelezett, párt- könyvecskés emberei. Bobál Gyula NÓGRÁD — 1985, november 29., péntek
