Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-29 / 280. szám

AZ MSZMP NÓGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VTLÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! NOGRAD Egri kisáruház nyílt v a Beszterce-lakótelepen XLI. ÉVF., 280. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985. NOVEMBER 29., PÉNTEK Erőteljesen fejlődnek a takarékszövetkezetek ülést tartott a MÉSZÖV megyei küldöttközgyűlése A Nógrád megyei takarékszövetkezetek fejlődését tűz­te napirendjére tegnapi, salgótarjáni tanácskozásán a MÉ­SZÖV megyei küldöttközgyűlése. A fogyasztási szövetkeze­tek képviseletében megjelent csaknem hatvan küldött mel­leit részt vett a küldöttközgyűlés munkájában dr. Imre István, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is. Első alkalommal fordult elő, zelnek. Két hogy a küldöttközgyűlés ön­álló napirendként tekintette át a takarékszövetkezetek munkáját. Mind fejlődésük, mind az előttük álló lehető­ségek következtében — meg­érdemlik a nekik szóló fi­gyelmet. Nógrád megyében ma ki­lenc takarékszövetkezet mű­ködik, tevékenységük a me­gye településeinek 95 százalé­kára terjed ki. Az ott élő 172 ezer Iákos közül több mint 47 ezren tagjai valamelyik takarékszövetkezetnek. A ki­lenc központi üzletházon kí­vül 33 kirendeltség és 13 be- tétgvűjtő pénztár szolgálja ki a 118 település lakosságát. A fejlődés során létrejöttek azok a feltételek, melyek alapján ma már az OTl?-vel azonos lehetőségeket kaptak a lakossági pénzügyek intézésé­ben. A takarékszövetkezetek be­tétállománya évről évre dina­mikusan növekszik: a megye összes lakossági betétjéből ré­szesedésük meghaladja a 18 százalékot. Hosszú évekig a kamatozó betét képezte a betétállomány zömét, a ké­sőbbiekben azonban számos betételhelyezési formával bő­vült. a gyűjtési tevékenység, napjainkban a takarékszövet­kezetek tízféle betétfajtát ke­éve gazdasági munkaközösségek, vadásztár­saságok, kisiparosok pénzfor­galmának lebonyolítását is vállalják, s ugyancsak a VI. ötéves terv idején egészítet­ték ki betétgyűjtési formái­kat a gépkocsi-fedezeti és a lakástakarékossági betétfaj­tákkal. Az utóbbi években kedve­zően változtak a hitelnyújtás lehetőségei is: többfajta célra nyújthatnak kölcsönt a taka­rékszövetkezetek és növeke­dett a hitelek felső határa. Képesek a kistermelők szük­ségleteinek kielégítésére, idén pótkeretet is kaptak a ter­melési célú hiteligények jobb teljesítésére. A közép távú tervidőszak elején a fiatal házasok családalapításának támogatására is lehetőséget kaptak, eddig 619 fiatal há­zaspár összesen 20 millió fo­rint hitelt vett igénybe. Az államilag támogatott hi­telkonstrukcióba való bekap­csolódással az idei év májusá­ban jelentős változás történt az építési hitelezésben. Az új rendelkezések szerint az OTP-ve! azonos feltételek szerint hitelezhetik a taka­rékszövetkezetek az államilag támogatott családdház-építést, a felújítást, korszerűsítést to­vábbá az állami építési tel­kek tartós használatba véte­lét és a nem állami tulajdon­ban levő lakóingatlanok adás­vételét. Szeptember végéig négy takarékszövetkezet kezd­te meg a kedvezményes ka­matozású hitelezést, a többi ezekben a hetekben kapcso­lódik az új lehetőséghez. A megye takarékszövetke­zetei számtalan szolgáltatás­sal állnak a lakosság rendel­kezésére. Az Állami Biztosító megbízására biztosítást szer­veznek, díjakat szednek be és kárt fizetnek ki, emellett idegenforgalmi tevékenységet végeznek, a felvásárlásból származó lakossági bevétele­ket fizetik ki, áramdíjakat szednek be, hirdetést vesznek fel, autóbuszbérieteket, köny­vet, hanglemezt adnak el, részt vesznek az autóklub­tagszervezésben. Gazdálkodá­suk évről évre jelentékenyen javul: az egy főre jutó forga­lom a VI. ötéves tervben több mint 76 százalékkal nőtt, s elérte a 8 millió fo­rintot. A továbbiakban nem első­sorban a tevékenységi kör to­vábbi bővítése a takarékszö­vetkezetek teendője, hanem — s ez domborodott ki a vi­tában is — a meglevő kínál­ta lehetőségek alaposabb ki­használása. Személyi kérdésekben is határozott a küldöttközgyűlés A nyugdíjba vonuló Szőrfi Imre áfész titkárságvezető és elnökhelyettes tisztébe Virág- né Gólyán Ilona áfész titkár­ságvezető-helyettest 'Választot­ta meg. Tanácsülés Rétsason Megnövekedett figyelem illeti a fiatal korosztályt Rétság Városi Jogú Nagy­községi Tanácsa csütörtökön tartotta soron következő ülé­sét, amelyen bevezetőül Gre- sina István tanácselnök em­lékezett meg ünnepi beszé­dében a tanácsok megalaku­lásának 35. évfordulójáról. Ezt követően az ifjúsági tör­vény végrehajtásának helyi tapasztalatait, az ebből adódó teendőket vitatta meg a tes­tület. Mint Óvári János, a mű­velődési, egészségügyi és sportosztály vezetője előter­jesztésében hangsúlyozta, a rétsági tanács intézkedési ter­vet készített, amelyet az el­múlt évek során több ízben is tárgyalt a végrehajtó bi­zottság, s meghatározta az időszerű feladatokat. Elhang­zott, hogy a lakosság egyne­gyede 14 éven aluli, míg a 30 évnél fiatalabbak aránya meghaladja az 50 százalékot. A statisztikák is jelzik, hogy megnövekedett szerep és fi­gyelem illeti a fiatal korosz­tályt. Az előadó áttekintette a szociális helyzetet, utalva a lakásépítési és vásárlási tá­mogatásokra, egyéb kedvez­ményekre, majd sorra vette az oktatási, művelődési, spor­tolási és szabadidős-tevékeny­ségeket. Az ifjúság társadalmi beilleszkedéséről, közéleti te­vékenységéről szólt a továb­biakban, hangsúlyozva, hogy fejlődött az itt élő fiatalok •rkölcsi, politikai arculata, közéleti aktivitása, amelynek kibontakoztatásából nem kis részt vállal a helyi KISZ-bi- zottsás és úttörőelnökség. H?> rozati javaslatában a tanács a helyzet összegzése mellett feladatokat is megha­Az első vásárlók az újonnan megnyílt kisáruházban Fotó: Bábel László Gvártó és kereskedő együtt­működését mind határozottab­ban megköveteli a piaci bol­dogulás- A jó kapcsolat egyik példájaként nyílt meg tegnap a salgótarjáni Beszterce-lakó- telepen az Eger és Vidéke Áfész valamint a Budapesti Bútoripari Vállalat közös üze- mpltetesű boltja, az Egri kis- áruház. Az egri áfész a salgótarjáni fogyasztási szöv^kezet volt élelmiszerboltját ~ vásárolta meg. s alakította át mintegy ötmillió forintos költséggel. Mint Harmati Lászlótól, az egri áfész elnökétől megtudtuk, az üzlet folyamatos és bősé­ges áruellátásában nemcsak a partner Bubiv ígéretére ala­poznak, garancia erre a szö­vetkezet nagykereskedelmi és ipari tevékenysége is- Az eg­riek ugyanis nagykereskedel­mi jogukkal élve évi 160 mil­lió forint értékű árut tudnak beszerezni, ezen túl valameny- nyi szocialista országgal áru­lt népfront munkabizottsága tárgyalta Közös ügyünk a környezetvédelem területe mára 77-re növeke­dett. A VII. ötéves terv ki­emelt feladata a környezet- védelmi munka minőségi ja vitása lesz, amelyet együtt kell végezni a párt-, állami és tömegszervezetekkel. Végezetül dr. Dömsödy Pé­ter, s munkabizottság elnöke foglalta össze a környezetvé­delmi tevékenységet. Megálla­pította, hogy munkabizottsá­guk teljesítette feladatát, sok új kezdeményezéssel rendel­keznek. Nem sikerült azon­ban a társadalom minden egyes tagjának elemi köteles­ségévé tenni a környezetvé- ielmet. Változás szükséges a cövetkező években az állam­polgárok szemléletében. házi választékcserét és kisha- tármenti forgalmat bonyolíta­nak le, ennek értéke az idén eléri a 2,5 millió rubelt. Az ily módon beszerzett cikkek­ből új salgótarjáni kisáruhá- zukat is részesítik. Egyre bővülő az egri áfész ipari, elsősorban élelmiszer- ipari tevékenysége. Az ország­ban elsőként kezdték meg a sajt táj, mogyoróval illetve ka­kaóval töltött ropi előállítását. Háromféle ízesítésben mustárt készítenek, ketchupöt, parti- és saslikszószt, rövidesen pedig gombakrémet és pirított, héj nélküli tökmagot is adnak piacra- Noha a kisáruház fő­leg iparcikkeket kínál, élelmi- szeripari termékeiket is meg­ismertetik salgótarjáni vevő­ikkel. Az egri áfész — salgótarjá­ni üzletének megnyitásával —■ másodízben lépte át működési körzetének határait. Várható, hogy megjelenésével a keres­kedelmi versenyhelyzet még inkább kibontakozik, s bővül a szövetkezet piacfelmérési le­hetősége is. A termelő válla­latokkal közösen. üzemeltetett boltok általános tapasztalata, hogy bőségesebb az áruválasz­tók, s gyarapodik a közös ér­dekeltségen alapuló termelte­tési lehetőség, koordinációs szerep. A Beszterce-telepi kisáruház 300 négyzetméteres alapterüle- lelen rendezkedett bé. zömmel bútorból, lakástextilből, játék­ból. ajándékcikkből, műszaki holmikból és kilós áron érté­kesített olcsó áruból álló nyi­tókészlete nyolcmillió forint ér­tékű- Az egri áfész számítása szerint a mintegy hatezer em­ber otthonául szolgáló lakóte­lepen évi hatvanmillió forin­tos forgalmat bonyolít majd le. Az ízlésesen berendezett kis- áruházat Gőrffv Dezső, a Sal­gótarjáni Városi Tanács álta­lános elnökhelyettese adta át a vásárlóknak. tározctt, ezek között szerepel a közéleti lehetőségek bővíté­se, a gyermekek hatékonyabb nevelése, az ifjúság helyzeté­nek javítása, különféle ked­vezmények juttatása, továbbá a szabadidős-, művelődési le­hetőségek gyarapítása. A továbbiakban a testület tájékoztatót hallgatott meg a rétsági bíróság működéséről, majd beszámoló hangzott el a szabálysértési ügyintézés helyzetéről, feladatairól. Ez utóbbi előterjesztésben fogal­mazódott meg, hogy a von­záskörzethez tartozó tanácsok a szabálysértési feladatok el­látására igazgatási társulást hoztak létre. A szabálysérté­si feljelentések emelkedést mutatnak, amelynek okai kö­zött szerepel a hatáskör bő­vülése, egyes bűncselekmé­nyek (vétségek) szabálysértési tényállásának törvénybe fog­lalása,. iljetőleg az állampol­gárok jogsértő magatartása. Az 1984. évi bírságok átlaga meghaladta az 1900 forintot, amely valamelyest nagyobb a megyei és az országos át­lagnál. A határozati javas­latban a teendők közé sorol­ta a testület a szabálysértési feljelentések elbírálásának, il­letve a határozatok végre­hajtásának gyorsítását, a megelőző jogi tájékoztatás szerepének növelését, a hely­színi bírságolás tervszerűbb, rendszeresebb gyakorlatát. Rétság Városi Jogú Nagy­községi Tanácsa a továbbiak­ban rendeletet fogadott el a településfejlesztési hozzájá­rulásról. Ez tartalmazza, hogy a településfejlesztési hozzá­járulást a tanács a lakosság széles körű véleménynyilvá­nítása a többség önkéntes vállalása alapján állapította meg, mely szerint a hozzájá­rulásra kötelezettek öt éven át 600—600 forintot fizetnek. Ebből az összegből valósul meg időrendi sorrendben, a pénzügyi lehetőségek függvé­nyében, Rétságon a szenny­víztisztító telep, hattantermes iskola, húsz férőhelyes bölcső­de építése, Bánkon 100 négy­zetméter alapterületű napközi létesítése, Tolmácson pedig a tepieto korszerűsítése. A ta­nácsrendelet tartalmazza a településfejlesztési hozzájá­rulás egyéb, jogi feltételeit, amelyeket a tanácsülés ha­gyott jóvá. Tanácskozás a szénbányászat helyzetéről és feladatairól 24 millió tonnás szintet el fogják érni, ebből több mint ötmillió tonnát fordítanak a lakosság szénellátására- A VII.' ötéves tervidőszaki feladatok­ra vonatkozóan a tanácskozá­son megállapodás született 'az előirányzatok teljesítéséhez szükséges tennivalókról, vala­mint a műszaki fejlesztés és a teljesítményjavítás mértékéről.1 Az 1986—90. közötti időszakra az évi 24 millió tonnás terthé- lés szintentartását tervezik* amiből 16 millió tonna a tisz­ta mélyművelésű, 1.4 millió tonna a peremi külfejtésű és 6,6 millió tonna a külfejtésű széntermelés. Az Ipari Mi­nisztérium és a szénbánva- vállalatok között született meg­állapodás azonban — terv' el.jesítéséhez szükséges felada­tok mellett — azokat a fej­lesztési alternatívákat is rög­zíti, amelyekkel az előirányza­tok túlteljesítésére is lehető* teg nyílhat. Az ezzel kapcso­latos vállalati többletajánlatok ilapján az Ipari Minisztérium 3 Iván javaslat kialakításán lol go zik. amely a tervezettnél nagyobb széntermelést tesz ehetővé, gazdaságosan mérsé- <elve ezzel a népgazdaság iné* xwtterheit- (MTI) Ülést tartott a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Bi­zottsága mellett dolgozó kör­nyezetvédelmi munkabizott­ság csütörtökön Salgótarján­ban. Az értekezleten megje­lent. Kántor Sámuel, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa gazdaság- és település­politikai osztályának munka­társa. Először Nógrád megye víz­ügyi . környezetvédelméről tartott beszámolót Heincz Frigyes, a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnöke. Elmondta, hogy Nógrád megyében évről évre csökken az olyan természetes vizek száma, amely utókeze­lés, fertőtlenítés nélkül fo­gyasztható, de a különböző intézkedésekkel negpróbál- ják ezt a folyamatot lassítani, illetve megállítani. Nagyobb figyelmet kell fordítani a víz­tárolók védterületeire, hang­súlyozta. Fel kell hívni mind a városi, mind a községi ta­nácsok figyelmét arra, hogy ne engedjék beépíteni a kül­ső védterületeket sem! Ezután Kollár József, a munkabizottság tagja kért szót, aki az elmúlt öt év ter­mészetvédelmi tevékenységé­nek eredményeit tárta az ér­tekezlet elé. A természetvé­delmi munka megyénkben 1974-ben indult meg a táj- és a természetvédelmi területek megvédésére — mondotta. A «négy# g természetvédelmi A szénbányászat helyzetéről i és a szénbányavállalatok VII. ötéves tervi feladatairól tar­tottak csütörtökön megbeszé­lést az Ipari Minisztérium, a szénbányászattal rendelkező megyék pártbizottságainak, a Bányaipari Dolgozók Szak- ; szervezetének, valamint a szénbányavállalatoknak a ve­zetői. A tanácskozásról Kapo- lyi László ipari miniszter tá­jékoztatta a sajtó képviselőit. Az idei termelési eredmé­nyekről elmondta, hogy a szénbányák a tervben szereplő

Next

/
Thumbnails
Contents