Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-28 / 279. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! 1 AZ M S Z MP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I XLI. ÉVF., 279. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. NOVEMBER 28.. CSÜTÖRTÖK Kádár János és Franz Muhri találkozója Megyei tanácskozás a TIT-ben A művészeti életről és a közművelődési tennivalókról Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára szerda délelőtt a KB székházá­ban találkozott Franz Muhri- val. Ausztria Kommunista Pártja (KPÖ) elnökével, aki az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására tartózko­dott hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkö­rű találkozón tájékoztatták egy­mást az MSZMP illetve a KPÖ előtt álló feladatokról. A nem­zetközi helyzetről folytatott vé­leménycsere során, egyetértő­én hangsúlyozták a fegyver-! kezési bajsza megfékezésének, ] e. helsinki folyamat továbbvi­telének fontosságát. Üdvözöl­ték a szovjet—amerikai csúcs- találkozó eredményeit, és kife­jezi ék remén vüket, hogv azok kedvező hatást gyakorolnak a nemzetközi helyzetre. Kádár János és Franz Muhri elége­detten állanította meg, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság hágvomá- • nyosan jó kapcsolatai gyümöl­csözően fejlődnek, jól példáz­zák a különböző társadalmi rendszerű államok közötti együttműködés kölcsönös elő­nyeit. Az MSZMP főtitkára és a KPÖ elnöke kinyilvánította a két nárt szándékát internaci­onalista kapcsolataik tovább­fejlesztésére, a nemzetközi kommunista mozgalom pártjai összefogásának erősítésére. A találkozón jelen volt Ko­vács László, az MSZMP KB külügvi osztályának helyettes vezetője valamint Plans Stei­ner, a KPÖ külügyi osztályá­nak vezetője. (MTI) fiz Expressz programiéból Az Expressz Ifjúsági és Di- I ákutazási Iroda 1986. évi ter­veiről, programajánlatairól tájékoztatták a sajtó képvise­lőit szerdán a Hotel Ifjúság­ban. Az Expressz 1986 ban egy­millió magyar fiatal számá­ra szervez utazási, turisztikai, üdülési és sportprogramokat. Széles a tananyaghoz illesz­kedő tanulmányi kirándulá­sok skálája, a diákok 200 út­vonal közül választhatnak. Hasonlóan gazdag az ország­járó túrák választéka, s a kü­lönféle sport- és hobbitábo­rok programjai között példá­ul idegenn.yelv-gyakorló, úszó- lovas- és számítógép-progra­mozó tanfolyamok is szere­pelnek. Tovább bővül az egyes évszakokban az üdülé­si ajánlatok kínálata. Megta­lálhatók közöttük az egyé­ni. a nászutas. és a családos­programok, illetve az úttörő­üdültetés. a falusi turizmus, és a gyógyüdülés. Az Álla­mi Ifjúsági Bizottság anya­gi támogatásával 1986-ban kétezer egyetemistát és húsz­ezer középiskolást üdültet az iroda kedvezményesen. egv- hetes váltásokkal Velence. Balatonszemes. Tiszafüred sá­tortáboraiban 600 forintos rész­vételi díjért. A táborokban a teljes ellátáson kívül kézmű­ves-, mozgásművészeti, ze­nei, technikai ismereti, szá­mítógépes és sportprogramo­kat is szerveznek. Jövőre 120 ezer magyar •Lat a i csoportos, illetve egyé­ni kiutazását szervezi meg az biod*. A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat Nógrád Megyei Szervezetének salgó­tarjáni székhazában rendez­ték meg szerdán a megye közművelődési irányítóinak és tisztségviselőinek részvéte­lével azt a hagyományos ta­nácskozást, amelyen számot vetnek az esztendő eddigi eredményeivel, megfogalmaz­zák a jövő évi tennivalókat. A mostani értekezlet azonban egy lényeges ponton eltér a szokottól: a résztvevők tájé­koztatót hallgathattak meg — a megyei tanács végrehajtó bizottságának október 16-i ülése alapján — megyénk művészeti életéről és fejlesz­tésének feladatairól. A tájékoztatót Berki Mi­hály, a megyei tanács elnök- helyettese tartotta. Elmondot­ta, hogy a végrehajtó bizott­ság a korábbi, 1981-ben ho­zott határozatot végrehaj­tó ttnak tekinti, és az időköz­ben végbement változásokat, a központi, valamint megyei pártdokumentumokat figye­lembe véve határozta meg a következő öt évre szóló fel­adatokat. A tendenciák ki­jelölésére kellő alapot bizto­sítottak elért eredményeink, a művészeti élet jellemző és kialakult arányai, a támo­gatási és bemutató rendszer. A végrehajtó bizottság —, s ennek a jelenlegi gazdasági helyzetben nagy a jelentősége — állást foglalt az alkotó munka és a bemutatás le­hetőségeinek szintentartása­ra, esetenkénti bővítésére, részben a rendelkezésre álló állami fedezetek, eszközök hasznosításával, részben a társadalmi források felkuta­tásával. Ösztönözni kell mű­vészeinket értékes, progresz- szív társadalmi tartalmat hor­dozó művek létrehozására, közvetítésére, segíteni kell világnézeti, eszmei, politikai eligazodásukat. A művészeti irányítás eszközeivel is szük­séges elősegíteni az alkotók szakmai fejlődését, a színvo­nalas művészeti alkotó tevé­kenység feltételeinek javítá­sát. A művészeti alkotások, hagyományok társadalmi hasznosulása érdekében to­vább kell növelni a művésze­ti közvetítés komplexitását, hatékonyságát. A megyei tanács elnökhe­lyettese részletesen szólt az egyes művészeti ágakban je­lentkező tennivalókról. Az irodalmi életre vonatkozóan elismerte a Palócföld című folyóirat munkáját, de kö­vetelményként fogalmazta meg a lap mozgósító, a helyi tehetségeket felkutató és gon­dozó szerepének, szakmai- műhely-jellegének erősítését. A' képzőművészeti életben és a kiailításpolitikában ösztön­zik a hatékonyabb vizuális nevelőmunkát, a kiállítóhe­lyek feltételéinek javítását, a közönség vásárlóként való mozgósítását. Támogatják az amatör képzőművészeti stúdi­ókat, a tehetséges fiatal al­kotók felkutatását. Tovább­fejlesztik a mátraalmási mű­vésztelepet. a jelentős kiállí­tási alkalmak — országos egyedi rajzbiennálé, tavaszi tárlat, szabadtéri szoborkiál­lítás ; — lehetőségeit. A zenei élet feladatai között hangzott el: a zenei nevelés és köz- művelődés alapvető bázisai a zeneiskolák, s indokoltnak látszik Pásztón egy önálló zeneiskola létesítése. A jövő­ben több alkalmat szeretné­nek nyújtani a jó színvonalon működő megyei zenekarok és kórusok bemutatkozására. A filmforgalmazás területén te­endőként jelentkezik a kiste­lepülések videóval történő ellátása, a vetítési körülmé­nyek javítása, a társadalmi forgalmazás formáinak, mód­szereinek gazdagítása. Az amatőr művészeti mozgalom­ban fontos az utánpótlás, a csoportvezetők szakmai kép­zésének biztosítása, a pro­dukciók művészi színvonalá­nak emelése, a csoportok kö­zösségi erejének növelése. A művészeti élet állami irányí­tásának hatékonyabbá tétele érdekében tovább kell erősí­teni a megyei művelődési osztály elvi irányító szerepét, együttműködését a művésze­ti szövetségekkel, társadalmi és tömegszervezetekkel, gaz­dasági egységekkel. Az élénk, kritikus szelle­mű vitában szólalt fel: Czinke Ferenc grafikusmű­vész, Kojnok Nándor megyei könyvtárigazgató, dr. Kecs- keméthy Gyuláné, a balassa­gyarmati művelődési központ igazgatója, Pál József, a Pa­lócföld szerkesztője, Becze Lajosné bátonyterenyei zene­tanár, Németh János rétsági közművelődési felügyelő. Fü­zesi István, a megyei pártbi­zottság munkatársa hozzászó­lásában kifejtette: tények bi­zonyítják a megye művészeti, életének fejlődését, a folya­matosság és megújulás kap­csolatát, az alkotói szabadság biztosítását. A döntést kellő előkészítés előzte meg, s a viták során kikristályosodtak azok a fő feladatok, amelye­ket a politikai és állami szervek együttesen támogat­nak, felelősen számba véve a feltételeket és lehetőségeket. Dr. Horváth István, a me­gyei művelődési osztály ve­zetője az idei közművelődési feladatok végrehajtását érté­kelte, reálisan bemutatva az eredményeket és hiányossá­gokat. A nehéz helyzetben is a közművelődés minden dol­gozója előtt adott a lehetőség a cselekvésre, az egyéni és közösségi igények jobb kielé­gítésére, a tartalmasabb, szín­vonalasabb kulturális tevé­kenységre. KJj uallalcatuezetesí forma az iparban Szerdán, az Ipari Minisz­tériumban sajtótájékoztatót tartottak, az iparban beveze­tett új vállalatvezetési formák tapasztalatairól. Hangsúlyoz­ták, hogy a gazdaságirányítá­si rendszer fejlesztésének fontos eleme a vállalati szer­vezeti rendszer és a vállalat- vezetési formák korszerűsíté­se, a kollektív vezető testüle­tek létrehozása. A korszerű­sítés a gazdaság, ezen belül az ipar teljesítőképessége nö­velésének egyik eszköze. Az ágazati szakszervezetek és a minisztérium kezdemé­nyezésére a vállalati szak- szervezeti bizottságok már az előzetes besorolások előtt megkezdték a felkészülést. Időközben különböző jogsza­bályok, irányelvek és ajánlá­sok is megjelentek, amelyek alapján a vállalatoknak lé­nyegében maguknak kellett az előkészítő munkákat elvé­gezni. Az előkészítő bizottsá­gok általában jól látták el vé­leményező. egyeztető és koor­dináló szerepüket, ugyanakkor ez az önállóság ez esetben sok értelmezési problémát oko­zott, ami eltérésekhez veze­tett a vállalatoknál az előké­szítésben. A jogszabályok és állásfoglalások egységes ér­telmezése és végrehajtása ér­dekében a jövőben nagyobb szükség lesz a szakszerveze­tek és a minisztérium gyors és egyértelmű útmutatásaira — hangsúlyozták az Ipari Mi­nisztérium illetékesei. Az önkormányzati formába javasolt vállalatok döntő több­sége egyetértett a minisztéri­umi elképzelésekkel, a válla­latok hat százaléka azonban ellenjavaslattal élt. Sokan ja­vasolták a közgvűléses forma helyett a vállalati tanács lét­rehozását, de fordított eset is előfordult. Néhány vállalat jelezte, hogy államigazgatási felügyelet alatt szeretne ma­radni, legalábbis addig, amíg nem sikerül nehéz gazdasági helyzetére stabilizáló progra­mot kidolgozni. Ezeket az ál­láspontokat és indokokat ter­mészetesen figyelembe vet­ték, azzal, hogy az államigaz­gatási felügyeletet nem cél­szerű véglegesen fenntartani. Végül is 247 vállalatnál va­lósul meg a kollektív vezetési forma, vagyis 1986 végére a minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok 80 százalé­ka ebben a vezetési formá­ban működik majd. Ezeknél a vállalatoknál összpontosul az ipari álióeszközérték csak­nem 80 százaléka, s a dolgo­zói létszám 60 százaléka. Negyvenöt vállalat, három ipari tröszt és három új típu­sú tröszti formába sorolt vál­lalat véglegesen államigazga­tási felügyelet alatt marad, további nyolc vállalatnál pe­dig egyelőre szintén fennma­rad a jelenlegi irányítási for­ma. amíg gazdasági helyzetük nem rendeződik. Az Ipari Minisztériumnak kezdettől az a célja, hogy a lehető leggyorsabban befeje­ződjenek- az átsorolások és át­szervezések, hogy mielőbb megszűnjék a bizonytalanság a vezetők és a dolgozók kö­rében. Az idén több mint 180 vállalat tér át az új vezetési formára, szemben az eredeti­leg tervezett 112 vállalattal.; Az 1986. január elsején önál­lósuló vállalatok is várhatóan (Folytatás m 2. oldalon) A nyitott kapuk rendezvénysorozatában a Salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakkö­zépiskolát látogatják meg á pályaválasztás előtt álló nyol cadikosok. Az óralátogatások mellett általános tájékoztatót kapnak az iskola életéről. — bp — Radzsiv Gandhi Vietnamban Tizenkilenc gazdálkodó egy­ségben végeztek vizsgálatot a közelmúltban a népi ellen­őrök, akik arra voltak kíván­csiak, milyen a leltározási munka szabályozása, bizonyla­ti rendje, miként érvényesül az anyagi és erkölcsi felelősség az ipari, a mezőgazdasági és a kereskedelmi ágazatban. E nagyszabású felmérés tapaszta­latait összegezte a Nógrád Me­gyei Népi Efllénőrzési Bizott­ság szerdai ülésén Salgótar­jánban­Kilvády Tibor, a vizsgálat vezetője előterjesztésében hang­súlyozta, hogy az ellenőrzési tapasztalatok, a közérdekű be­jelentések alapján lefolytatott vizsgálatok megállapításai ar­ra utaltak, hogy a gazdálkodó szervek a leltáreltéréseket nem kezelik a társadalmi tu­lajdon védelmének szükséges gondosságával- Sok esetben nem vizsgálják érdemben a hiányok és többletek okait, a bizonylati fegyelem érvényesü­lését, a vagyonvédelem, vala­mint a fogyasztói érdekvéde­lem helyzetét. A vizsgálat ve­zetője felhívta a figyelmet ar­ra. hogy csakis a pontos, reá­lis helyzetnek megfelelően el­készített leltár lehet az alapja a társadalmi tulajdon védel­mének és a mérleg valódisá­gának. A helyszíni vizsgálatok so­rán a népi ellenőrök mindhá­rom ágazatban közel azonos hiányosságokat állapítottak meg. Kimutatták, hogy a lel­tári eltérések okát több gaz­dálkodó szervnél nem vizsgál­ják kellőképpen, így a meg­előzés érdekében intézkedése­ket sem tesznek, összegzőén megállapította a fölmérés, hogv nem megfelelő a társadalmi tulajdon v'édelme, mert egy­részt hiányos a szabályozott­ság. másrészt elmaradnak a következetes — a keletkezett károkkal aránvos — felelős­ségre vonások. Szükség lenne a szabályzatok szakszerű kiegé­szítésére, illetve annak követ­kezetes végrehajtására, továb­bá a folyamatos ellenőrzésre hívták fel a figyelmet a népi ellenőrök. Az előterjesztés sorra vette az ipari, a kereskedelmi és a mezőgazdasági ágazatban vég­zett vizsgálatok tapasztalatait, s javaslatokat tett az illetékes szerveknek, illetve a gazdál­Ülésszett a megyei népi ellenőrzési bizottság Mit mutatnak a leltárok? kodé egységeknek- Ezt követő­en többen szót kértek- Szalai Tiborné, NEB-tag megkérdője­lezte, hogy hihetőek-e a gazda­sági eredmények ott, ahol év­ről évre visszatérő hiányossá­gok vannak a leltározásban. Dr. Adám András, megyei fő­ügyészhelyettes arról szólt, hogy Pásztó kivételével a kö­zelmúltban valamennyi ügyész­ség megvizsgálta a szövetke­zetekben a törvényesség betar­tását, s mint említette; a jog­szabálysértő határozatok szá­ma az összesnek mintegy tíz százalékát tette ki. Jolsvai György, a KNEB kereskedelmi főosztályának gazdasági szak­értője az országos tapasztala­tokat ismertette, megemlítve, hogy eddig öt megyében tár­gyalták a leltározási munka tapasztalatait. A nógrádi elő­terjesztést korrektnek, széles körűnek, reálisnak minősítet­te, s a lényegi kérdésekre he­lyezi a hangsúlyt- A további* akbam néhány konkrét példát említett, majd hangsúlyozta, hogy jóllehet történtek intéz­kedések, ám szükség van a helyzetet normalizáló jogsza­bályok meghozatalára- Pintér Péter munkabizottsági tag a belső ellenőrzés szerepét emel­te ki. fölhíva a figyelmet ar­ra a tényre, hogy többhelvütt nincsenek meg a személyi fel­tételei a szabályozásnak. Hau- zer Rezső, a KNEB ipari fő­osztályának munkatársa az or­szágos helyzetképet felvázolva azt hangsúlyozta, ahol a sza­bályozással gondok vannak, ott a végrehajtásnál is komoly problémák adódnak. Főként a kisebb gazdálkodó egvségeknél tapasztalhatók a hiányosságok, említette s utalt, a következe­tesebb felelősségre vonás szük­ségességére. Gazsi Ferenc NEB-tag ugyancsak a felelős­ségre vohás fontosságát hang­súlyozta mondandóiéban. Vé­gezetül Kilvády Tibor vála­szolt az elhangzott felvetések­re. majd Németh Petemé, a megyei népi ellenőrzési bizott­ság elnöke foglalta össze a ,vi* ta tapasztalatait, s bizalmát féiezte ki az iránt, hogy a vizsgálat megállapításai, ille­tőleg javaslatai, ajánlásai vál­toztatnak a jelenlegi helyze­ten. Ezután néhány elnöki be­jei enést vett tudomásul a tes­tület­Radzsiv Gandhi .indiaj mi­niszterelnök szerdán hivata­los báráti látogatásra Viet­namba érkezett. -A vendéget Le Duan, a VKP KB főtitká-* ra és Pham Van Dong, a VSZK Minisztertanácsának elnöke- hívta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents