Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-27 / 278. szám

A beérkező alap-, segéd- és a gyártásközi anyagok állandó elemzését és vegyi ana­lízisét végzik Salgótarjánban az ötvözetgyár laboratóriumában. — bp — Elénk érdeklődés Slágercikk: a fűlhető hátfal és a naptető Példás munkával tervezték, üzemeltették a gyár kereske­delmi szakemberei , az őszi Budapesti Nemzetközi Vásá­ron — az első alkalommal önálló kiállítóként résztvevő — a salgótarjáni síküveg­gyár minipavilonját. A vásár látogatóit a pavilon homlok­zatán új márkanév: a SAL- GLAS csalogatta, amely a mellette álló, színesen csillo­gó Lada versenyautóról még hívogatóbban invitált a nap­fényben szikrázó üvegtermé­kek megtekintésére. Az új márkanév: a SALGLAS kö­szönt vissza az instruktorok, az eladók trikójáról, a szere­lők overall járói és a pulton található prospektusok, is­mertetők lapjairól. — Bemutatkozásunk nagy sikert aratott. Az első vasár­nap alig győztük a sorban ál­ló vásárlókat kielégíteni. Öröm volt látni a hónuk alatt autószélvédőkkel „bók­lászó” embereket. „Szárazra beszéltük” magunkat. Amit a vásárra kivittünk, minden el­fogyott — emlékezik a kelle­mes élményre Nyírfa József- né, a gyár gazdálkodási és piacelemzési osztályának ve­zetője, a vásári ügyelet 6 fős stábjának „parancsnoka”. — Mi volt a legkapósabb? — A személygépkocsi-szél­védő, s közülük is a színes sávos kialakításúak. Ezekből szinte korlátlan mennyiséget árusíthattunk volna. Beigazo­lódott, hogy a ragasztott biz­tonsági szélvédő tartós hiány­cikk az országban. Ugyanis sok vevő megjegyezte, csak csúszópénzzel tudta megvásá­rolni. Az előbb említett vé- leménvek megerősítették azt a korábban szerzett informá­ciókat, mely szerint a belke­reskedelem — sem az Autó- technika, sem a Mobil bolt­hálózat — nem tudta megöl­danii az előbbi termék teríté­sét az országban. Örömmel mondhatom, hogy az év hát­ralevő részében jelentős mennyiség értékesítésével számolunk. — Miként fogadták a leg­újabb termékeket; a naptetőt és a fűthető hátfalat? — Ezek is igen nagy sikert arattak. Nemcsak a nagykö­zönség. hanem több cég kép­viselőjének az érdeklődését is felkeltette. A fűthető hátfal slágercikknek számított. Min­denféle kocsitípusban keres­ték. Sajnos, csak négy gépko­csihoz — Lada, Lada Combi, Wartburg, Polski FIAT 126, — tudtuk kielégíteni az igé­nyeket. Naptetőt rajtunk kí­vül a Skála és az Interág is árusította, de jóval drágáb­ban. A mi termékünk besze­relési költséggel együtt is Ol­csóbb volt, mint a hozzá ha­sonló importtermékek. Kü­lönösen tetszett az érdeklő­dőknek, hogy a vásár ideje alatt biztosítottuk a naptetó és a szélvédők szakszerű be­építését a kooperációs part­ner, a kecskeméti MINIMAC Autószerviz szakembereinek a közreműködésével. Továbbá a vevőik érdeklődése jelzi azt is, hogy a kereslet mindin­kább az igényesebb termékek felé tolódik el. Ide sorolha­tom a ragasztott sávos szél­védőt, a bronz színezetű fűt­hető hátfalat, valamint az ugyanilyen árnyalatú oldal­üvegeket, Sokan közölték igé­nyűket. a gépkocsi komplett üvegezésére. — Mi jellemezte a gyár többi termékei iránti érdek­lődést? — Jelentősnek említhetem a ragasztott síküveg és a hőszigetelő üveg: a Salgo- therm iránt jelentkező kíván­Ságokat. A vásárlátogató kö­zönség a 18-as pavilonban j ól fogadta a bemutatott és ha­gyományos nyílászáróra be­épített, hőszigetelő üvegein­ket. Űgv vélem, hogy ezek­ből a termékekből is növek­szik az egyedi jellegű meg­rendelés, így hát a gyártás­ban erre is fel kell készül­nünk. De előnyünkre válna, ha a házhoz szállítást is mi­előbb meg tudnánk oldani. Érdeklődtek még a ragasztott üveg bútorüvegként való fel- használásáról. Az üvegasztal gyártásának kiegészítéséhez kooperáló partner is jelent­kezett, egyedi ajánlattal. Hú­zott síküvegre pedig több­százezer négyzetméteb' előállí­tására kaptunk ajánlatot. — Érdekelne továbbá, mi­lyen következtetést von le a tapasztalatokból ? — Az élénk érdeklődés de­rűlátóvá tesz, mert ismét be­bizonyosodott: gyártmánya­ink állják a versenyt a pia­con. Nagyon sokan megkér­dezték, hogy a vásár után a bemutatott termékeket hol és miként szerezhetik be. Mivel termékeink hazai értékesíté­se nincs megoldva, ez arra ösztönöz bennünket, hogy mi­előbb szervezzük meg saját kiskereskedelmi értékesítő hálózatunkat, a vevő- és szer­vizszolgálatunkat. — Végül árulja el, hogy az értékesítés, illetve a termék­vásár milyen hasznot hozott? — Az eladott naptetők be­vétele fedezte költségeinket annak ellenére, hogy azokat termelő: áron értékesítettük Félmillió forint forgalomra számítottunk, ezt azonban si­került megdupláznunk — fe­jezte be válaszát Nyírfa Jó- zsefné. Vendel Lajos Kétszázezer bSúz és női ruha a Szovjetunióba A Fékon Ruházati Vál­lalat szovjet megrendelést kapott 200 ezer női blúz és ruha 1986. évi szállítására; a gyár ennek megfelelően nö­veli kapacitását, hogy többi kötelezettségének is változat­lanul eleget tudjon tenni. Mivel a vállalat a főváros­ban új dolgozók felyételére nem számíthat, meglevő vi­déki üzemeinek környékén együttműködési szerződést kötött több termelőszövetke­zettel. Ennek eredményeként — összesen 80 dolgozóval — rövidesen két varroda kezdi meg munkáját, amelyeknek berendezését, felszerelését, a varrónők betanítását a Fékon vállalta. Budapesti gyárukban fej­lesztéseket hajtanak végre, amelyek elsősorban az előké­szítő- és kisegítőrészlegeket érintik, mert eddig ezek kor­szerűtlensége nehezítette a feldolgozók munkáját. Máris gépesítették nyersáruraktá- rukat: az OMFB támogatá­sával mozgóállványos, helyta­karékos raktározási rendszert alakítottak ki. A mozgatható állványrendszer lehetővé te­szi a közlekedőutak áthelye­zését, így a targoncával min­dig hozzáférnek a feldolgo- zandó nyersáruhoz. Átszervezték a szabászata munkafolyamatokat is. Ko­rábban a nyersáruraktár és a szabászat kis területen zsú­folódott össze, a dolgozók akadályozták egymást a mun­kavégzésben. Most megnövel­ték a területet, korszerűbb szabászati rendszert alakítot­tak ki. A vállalat szakembe­rei, azt tervezik, hogy jövőre számítógépet szereznek be, és ennek segítségével készítik a szabásmintákat, ami egyben azt is jelenti, hogy a nyers­anyagot a legracionálisabban használják fel, és ezzel csök­ken a hulladék. (MTI) Kommunisták az aprófalvakban O ttó hátlU CTÓT l®ko®tí településék IICIldiiY OZ.dL helyzetében és jö­vőjének megítélésében — nyugodtan mond­hatjuk — fordulat következett be. Magas szintű állásfoglalások, legutóbb az Ország- gyűlés tavaszi ülésén elfogadott — a terü­let- és településfejlesztés hosszú távú fel­adatairól szóló — határozat mondta ki. hogy megkülönböztetett figyelmet kell for­dítani az aprófaJvak fejlesztésére. Nem ke­vesebbről van ezó, mint arról, hogy a köz­ségek 53 százalékát kitevő, ezer lélekszámot sem elérő falvaikban lépesről lépésre érezhe­tővé váljon, hogy egyenrangú egységei a te­lepül ósfc álóaataatk. Az emberek közérzetének csak egyik mo- tiválója, hogy miként lebet bevásárolni, or­voshoz jutni, a különböző szolgáltatásokat igénybe venni. Fontos az is, hogy a lakókö­zösségek — legyen szó bármely kicsinek lát­szó ügyről — beleszólhassanak az őket érintő kérdésekbe, A nemrég megalakult elöljárósá­gok épipen arra hivatottak, hogy — a közös tanácsok és szerveik, a-hová az. aprófalvak döntő része tartozik — a társközségek lakos­ságával jó egyetértésben irányítsanak. A területfejlesztés változó „hangsúlyai”, és a községi lakosság érdekeinek aktívabb kép­viselete a kistelepüléseken folyó politikai munkával szemben is fokozott követelménye­ket támasztanak. Ebben megkülönböztetett szerepük van az ott élő és dolgozó kommu­nistáknak. A kistelepülések több szempont­ból is sajátosságot kölcsönöznek a pártéi et- ntek. A szervezettséget illetően ez abban mutatkozik meg, hogy sok helyen a kis tag­létszám miatt nem működhet alapszervezet. Ezért szükséges minél több helyen élni azzal a lehetőséggel, hogy tervszerű átjelentéssel erősítsék a pártszervezeteket, pártcsoporto­kat. Ahol pedig pártcsoport .tem szervezhe­tő. egy-egy párttagot bízzanak meg a po­litikai munkával. A környező nagyobb települések üzemei­ben és intézményeiben dolgozó és munka­helyük pártalapszervezetéhez tartozó kom­munistákkal szemben jogos igény, hogy el­kötelezettségük, közéleti aktivitásuk lakó­helyükön is megmutatkozzon. A tömégpoli- tikai munkát szervező pártszervek vonják be őket a kistelepülések társadalmi, kulturá­lis és sportéletébe. Bevált módszer, hogy megbízatást vállalnak a tanácsi és más szer­veik testületéiben, részt vesznek a politikai évfordulók, közösségi akciók rendezésében, a Hazafias Népfront hélyi tevékenységében, az utcabizottságok munkájában stb. Különösen fontos az aprófalvakban élő kommunisták személyes példamutatása, a kisebb közösségekben közvetlenebbek a kap­csolatok, itt a kommunisták naponta meg­mérettetnek. A helyi közvélemény sokszor az ő magatartásuk, a párt politikája mellet­ti kiállásuk alapján általánosít. Az aprófalvakban tevékenykedő párttago® számára kedvező lehetőség, hogy az embe­rekkel naponta érintkezve, testközelből sze­rezhetnek információkat, lemérhetik a lakos, ság politikai reagálását. Fontos, hogy az em­berek véleményét a szokásos módon ne csu­pán összegyűjtsék és jó postásként továb­bítsák, hanem ha szükséges, tájékoztassanak, vitatkozzanak, érveljenek. Gyakori téma pél­dául az ellátás hiányossága, hogy a szak­bolt, az orvosi rendelő, vagy a szolgáltató intézmény a szomszéd községben létesül. Nem könnyű elfogadtatni, hogy ezeket meg­fizethetetlenül drága lenne minden egyes helyen kiépíteni. A pártszerveknek vállalni­uk kel] a meggyőző munkát, hogy ne min­denáron közvetlen helyi megoldásokra tö­rekedjenek, hanem ha az gazdaságosabb, és összefogással gyorsabban megvalósítható, a többi társközséggel együttműködve, közösen szerezzék és oldják meg az egybs települések igényeinek kielégítését; használják ki a tér­ségben levő lehetőségeket. A községi lakosság településfejlesztő kö­zös erőfeszítéseinek eredményei közismertek. Sok új létesítmény, felújított közösségi in­tézmény és berendezés példázza a kistelepü­léseik törekvését, hogy a tőlük telhetőt meg­tegyék gondjaik enyhítésére, A párttagok ezekben az akciókban vállalják a kezdemé­nyező, mozgósító szerepet. Mint ahogyan jő példával szolgálhatnak a közvetlen lakó­környezetük réndbentartásával és csinosítá­sával. Az aprófalvakban különösen érvényes té­tel, hogy nincs olyan közösségi probléma, amiben a párttagság ne lenne illetékes. Ami az állampolgárokat foglalkoztatja, azzal a pártnak ig törődnie kell. Elengedhetetlenül fontos, hogy a határozatokat hozó testületek a települést érintő állásfoglalásaik kialakí­tásában és a végrehajtás ellenőrzésében job­ban támaszkodjanak a párttagok, pártcso­portok tapasztalataira. Az élet sokszínűsége az aprófalvakban is számtalan döntést igénylő szituációt, állás- foglalást igénylő kérdést vet fék Nehéz ren­dezőelvet felállítani arra, hogy a kommu­nisták mikor, mit támogassanak, vagy el­lenezzenek az elöljáróságok törekvéseiből. Egy-egy támpontot azonban általános ér­vényűnek tekinthetünk. Nevezetesen, hogy a kisközségek nagyobb önállóságának és az elöljáróságok gazdaszerepének kiteljesedése ne gyengítse, hanem erősítse és szélesítse az , egymáshoz már eddig is sok szálon kötődő közös tanácsú községek kapcsolatát. Ugyan­akkor attól sem szabad idegenkedni, ha az elöljáróság másik közös tanács társközségével is keresi a kölcsönös érdekeltségen alapuló együttműködést, mert lehetnek olyan terüle­tek, ahol ez a kedvezőbb a lakosság számá­ra. B. X. ! gyümölcsfajták Több mint ezer nj szőlő- és gyümölcsfajta termőképes­ségét, betegségekkel szembe­ni ellenállóságát, felhasznál­hatóságát tanulmányozzák a szakemberek az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézet helvéciai állomásán. Az almának például kétszáz változatát vizsgáztatják, s ezen belül is egy-egy fajtá­ból többfélét. Jonatánból 25. Starkingból 20 új tulajdonsá­gokkal rendelkező klón ver­seng az elismerésért. Közü­lük több — pédául az ida- red és a Jonatán Gold — már a köztermesztésben is bebizonyította kiválóságát. Velük együtt lett gyorsan népszerű egy éretten is zöld és zöldalmaízű különleges fajta. Ennek még a termesz­tése is eltér a többi almáé­tól: ez ugyanis úgynevezett idegenbeporzó, tehát ahhoz, hogy teremjen, partnerfáról kell gondoskodni a számára. A csonthéjasok között kü­lönösen sok az új szilva-, kajszi- és cseresznyefajta. Csemege- és borszőlőhibridet mintegy kétszázat tartanak megfigyelés alatt az állomás szakemberei. Válogatásuk fő szempontja a betegségekkel szembeni ellenálló-képesség, a fagytűrés és a regeneráló­dás. A különféle gyümölcsök felhasználhatóságát is szé­leskörűen vizsgálják. Az al­mát különböző hőfokon tá­rolják, s tavasszal értékelik, melyik, milyen arányban őrizte meg frissességét, szí­nét, beltartalmi értékét. A csonthéjasokból befőttet és mélyhűtött árukat is készíte­nek, hogy pontos képet kap­janak ipari értékéről, s ar­ról. hogyan őrzi meg a mi­nőségét tartósított állapot­ban. (MTI) 1 Év vége előtt a BRG, bányagépgyár, Vegyépszer Megyénk kiemelkedő üze­ménél . vizsgáltuk az 1985 ös tervteljesítés lehetőségét. azo_ kát a gondokat, amelyek ne­hezítették az évközi mun­kát. A BRG Salgótarjáni Gyárá­ban 9,6 százalékkal emelke­dett az árbevételi terv a ta­valyihoz képest. Ez az adat meghaladja az elektronikus berendezéseket gyártó válla­latok elé állított követel­ményt, a gyár vezetői azon­ban reálisnak tartották meg­valósulását. Másfél hónappal az esztendő zárása előtt már korántsem volt ilyen felhőt­len a kép. Egész évben anyaghiánnyal küszködtek- A késve érkezett alkatrésze­ket túlműszakban építették be. A ..finisre” azonban olyan mértékűvé vált az el­látás akadozásából eredő tor­lódás, hogy veszélybe került a terv teljesítése. Különösen a készáruszerelők, a vég­mérők és a meósok számára jelentett többletfeladatot a határidő tartása. Emellett nö­velték legnagyobb vásárló­juk — a Szovjetunió export­ját. és ez jellemzi a tőkéspi­acra termelt áru mennyisé­gét is. A Vegyépszer Salgótarjáni Gyárában várhatóan lemara­dás lesz az árbevételben, a nyereségtervet azonban — számításaik szerint — mint­egy 9 millió forinttal szár­nyalják túl. Az év végéig esedékes munkáik közül hát­ravan hat. egyenként 100 köbméteres erjesztőtartály légvártása. a Komáromi Sör­gyárnak 14 millió forint ér­tékben. A Caola számára két berendezést készítenek, a megrendelések értéke több mint 27 millió forint. Export- tevékenységükből kiemelr kednek az NDK-megrendelés- re gyártott mérőállomások, a Kubába szállítandó turbinás áramlásmérők, turbinák és tartalék alkatrészek, vala­mint a szovjet piacra szánt 57 turbinás áramlásmérő, ösz- szesen 24 millió forint érték­ben. A gyár szakemberei kö­zül még 29-en dolgoznak az NSZK-ban, ketten az NDK- ban és egy Kamerunban.' Feladataik nagyságára jel­lemző. hogy az előző évhez képest 13 százalékkal maga­sabb termelési értéket állí­tanak elő 1985-ben. Reális tervek, jó piackuta­tás jellemezte az Országos Bányagépgyártó Vállalat Sal­gótarjáni Gyárának idei te­vékenységét. Az előző évi­nél 10 százalékkal magasabb tervet sikerül teljesíteniük, Igénybe vették a vállalati) gazdasági munkaközösségek tevékenységét, és a kooperá-' ciós lehetőségeket is. A vár­ható jó eredmények magya­rázata a termékszerkezet kedvező alakulásában és a tudatosabb költséggazdálko­dásban keresendő. Hátralevő munkáik közül jelentős, mint­egy 32 millió forint értékben gyártanak szállítóberendezé­seket hazai bányáink számá­ra, valamint NDK-exportra szalagefejeket 14 millió forint­ért. A szállításokat decem­ber 20-ára befejezik, beleért­ve a 12 millió forintos alkat­részmennyiséget is. A jövő­ben nagyobb teret szentel­nek a piackutatásnak; első­sorban a kínai exportlehető­ségeket szeretnék bővíteni. szerda 3 NOGRAD — 1985. november 27.,

Next

/
Thumbnails
Contents