Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-25 / 276. szám
f^olv*',fás az 1 oldalról) TP. Ennek jogosságát a tagság elvekben ugyan elfogadta, a gyakorlati végrehajtásban ugyan bizonytalan. A bizal" miak nagy része még nem meri vállalni az ebből adódó konfliktusokat, ugyanakkor s '.ociálpolitikai megfontolások is nehezítik az előitelépést. Figyelemmel oz észrevételek iránt A beszámoló, valamint a választóértekezletek hozzászólásai arra is utalnak, hogy a megye szakszervezeti szer" vei kiemelt figyelmet fordítottak a közgondolkodás alakulására. a dolgozók körében végzett agitációs, propaganda-, nevelőmunka fejlesztésére, hatékonyságának növelésére, az emberközpontúság erősítésére. Hatására erősödött a marxizmus—lenánizmus eszmeinek befolyása, fejlődött a dolgozók szocialista tudata, növekedett. íéielősségérzete, Eredményeik megtartásáért, továbbfejlesztéséért. Az agitációs, propaganda-, nevelő-, felvilágosító munka hatékonyságát több tényező kedvezőtlenül befolyásolta. Például a nemzetközi helyzet feszültségei, a gazdasági növekedés lassulása, az életszínvonal stagnálása, a különböző indítékú ellentmondások. Ezt ügyeltembe véve jóleső érzés, hogy megyénk szervezett dolgozói a korábbinál többet tettek gazdálkodási céljaink megvalósításáért. Mindezek el'enére csökkentek a reálbérek, atrblyet a dolgozók nagy részé nem tudott többletmunkából származó jövedelemmel ellensúlyozni. Az eltartottak számának arányában nőttek az egyenlőtlenségek, csökkent a nyugdijak vásárlóértéke. Jogos megjegyzések Ugyanakkor egyet kell érteni azon erősödő türelmetlenséggel, jogos rosszallással, amely a szaporodó, társadalmi szándékainktól idegen jelenségekkel szemben emel szót. Nem fogadható el, hogy ma még lehet munka nélkül jövedelemhez jutni, ügyeskedni, a fogyasztókat megkárosítani. Ném ért egyet a tagság azzal sem. hogy az állami vállalatoknál erkölcsileg és anyagilag leértékelődjék a fő munkaidőben végzett tevékenység. A választási előkészületek tapasztalatait igazolják, hogy a tagság életét nem csak anyagi tényezők formálják. Tudatukat, közérzetüket a szocializmus építésének eredményei, belpolitikai helyzetünk kiegyensúlyozottsága is meghatározza. A szakszervezet iránti bizalom továbbfejlesztése érdekében elfogadva m jogos kritikai észrevételeket, változatlanul kettős feladat áll a mozgalom vezetése elé: a tagság rendszeres tájékoztatása, a népgazdaság, a megye, az adott vállalat helyzetéről. szakszervezeti tevékenységéről, majd a munkával egvidőben kell megismerni, közvetíteni, képviselni a dolgozók érdekeit, véleményét, és azokat a döntési pontokra eljuttatni. Ennek a tevékenységnek a szakszer vezet csak akkor tud megfelelni. ha még körültekintőbben segítik a tagság szakmai, politikai, általános műveltségének fejlődését. Ily módon növekedik a sokoldalúan képzett, tájékozott, a közösség gondjait felismerő, a közösségért tenniakaró dolgozók száma. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa jelentős erőfeszítéseket. tett tevékenysége megújítására, korszerűsítésére. A megváltozott körülményeket a szervezett dolgozók igényeit figyelembe véve fejlesztette a tovább vezető, irányító munkát, a munkamegosztást. a hatékonyabb, eredményesebb szakszervezeti tevékenység végzésének, a tartalmasabb szervezeti élet kialakításának feltételeit. A jogosítványaihoz jobban igazodó munkastílussal és módszerekkel oldotta meg feladatait. Tevékenysége ösz- szehangoltabbá vált, erősödött. megalapozottabb a képviseleti munka. Egyre eredményesebben segítette és ellenőrizte a SZOT határozatainak végrehajtását, tett eleget jelző szerepének. A párt igényli a javaslatodat Az előadó foglalkozott még a különböző szervekkel kialakult kapcsolatok eredményességével, majd rátért a szakszervezetek pártirányítására. Hangsúlyozta, hogy az MSZMP Központi Bizottság 1983. október 12-i, a szakszervezeti munka fejlesztéséről és a párt feladatairól szóló határozata révén a közvélemény előtt szélesebb nyilvánosságot kapott a szakszervezeti munka, a pártszervezetek nagyobb figyelmet fordítottak a szakszervezetek tevékenységére. A szakszervezetek pártirányítása elvi-politikai eszközökkel, a mozgalomban dolgozó kommunisták útján eredményesen valósul meg. A párt igényli a szakszervezet javaslatait, tapasztalatait. a határozatok előkészítésében, a döntések megalapozottságában. Befejezésül az előadó elmondta, hogy a nehezebb körülmények között is. a szervezett dolgozók megyénkben támogatják a párt bevált politikájának további folytatását, bíznak egy gyorsabb ütemű társadalmi, gazdasági fejlődés kibontakozásában, melyhez munkájuk továbbia- vításávai kivannak hozzájárulni. II tagság érdekében, képviseletében A beszámolót követő vitában Nagy József, az építők szak- szervezetének megyei titkára az építő- és építőanyagipar d Igozóinak megyei és országos átlagot meghaladó eredményeiről, a lakásárak emelkedésének okairól beszélt, majd a tisztségviselők alapos felkészítését szorgalmazta. Szóvá tette, hogy a főszezonban csökken a beutalók száma, kijelentette. hogy kevesebb, de korszerűbb mozgalmi statisztikára volna szükség- Tóth István, Kányás-aknaüzem szak- szervezeti bizottságának tagja szókról a kezdeményezésekről szólt, amelyekkel hozzájárultak s termelés és gazdálkodás javításához, a lakossági szénellátás jobbátételéhez. Sinkó Rezső. a Salgótarjáni Kohászati Üzemek szakszervezeti bizalmija bizonyította: a szocialista munkaversenynek nagy része van abban, hogy a gvár dolgozóinak bérszínvonala meghaladja a fogyasztói áremelkedést. Érzékeltette, hogy az át- do1 gozott munkaverseny-sza- bálvzatuk miiven irányban és nr—en eredményesen befelvá- io'ta a munka verseny tartalmi javulását, lendületét. Szólt • versenyt gátló tényezőkről is- Tihanyi Pálné, a balassagyarmati kórház szakszervezeti bizottságának titkára, az SZMT tagja a rekonstrukció eredményeként a gyógyító munka szakmai színvonalának emelését szolgáló előnyös változásokról szólt, melyek együtt jártak a dolgozók élet- és munkakörülményeinek javításával- Szabó Mihály, a Mátraaljai Állami Gazdaság dolgozója, az SZMT tagja arról az előnyös változásról szólt, amelyek Pásztón és vonzáskörzetében, valamint a gazdaságukban, a tömegsport fejlesztésében bekövetkezett. Szorgalmazta a tornatermek és a sportpályák megnyitását. Kelemen Béla, a szécsényi szakmaközi bizottság titkára azt érzékeltette, hogy a különböző szervezetekkel való jó együttműködés, az igazi partnerkapcsolat milyen sikereket hozott. Rnmhánvi Istvánná, a Salgótarjáni Ruhagyár szb-titká- ra. az SZMT tagja elmondta, hogy a bizalmiak munkája révén a szakszervezeti munka is közvetlenebbé vált. Jónak tartia a megvebizottság nélküli alapszervezeteknél a te- rületfelelősi rendszert- Székely István, a Volán 2. sz. Vállalatának gépkocsivezetője, szak- szervezeti bizalmi a megyeszámolt a tapasztalatokról, amelyek szerint a dolgozók megértéssel fogadják alapvető feladatainkat: a népgazdaság egyensúlyi helyzetének és fi* zefőfcópességének javítását, a jövedelemtermelő képesség növelését és ezek alapján az életszínvonal érzékelhető javítását. Mindehhez az út a hatékonyságon, a korszerű termékeken, a veszteséges gyártmányok megszüntetésén keresztül vezet. A megye üzemeire különösen vonatkozik a műszafci-ttechnikai fejlesztés gyorsítása, s emellett nem szabad megfeledkeznünk az emberi tényezőkben rejlő leli etőségek kibontakoztatásáról sem. Felhívta a figyelmet a belső tartalékokkal való észszerű gazdálkodásra, az ésszerű anyag-, energia- és munkaerőtakarékosságra. Szükségesnek tartotta a partnerek jobb együttműködését, az érdekeltség javítását, a dolgozók ösztönzését. Hangsúlyozta, hogy azokat a vezetőiket kell támogatni, akik mernek vállalkozni, az új követelmények szellemében ttevékenykednek, fegyelmet, rendet követelnek, figyelembe veszik az adottságokat. A területfejlesztés feladatai között említette az alapellátás. az oktatás felételeintek —, főként a középiskolákban — javítását, a megkezdett egészségügyi rekonstrukciók folytatását. Kiemelte az életszínvonal-politikai célkitűzésekké] kapcsolatban, hogy csak a jobb teljesítmény ad lehetőséget béremelésre, s elsősorban azok jövedtelmét kell növelni, akik többet és jobban dolgoznak. Szólt az igazságosabb közteherviselés szükségességéről is. Géczi János elismerő szavakat mondott a megyében zajló szakszervezeti munkáról. Az alapszervezetek. bizottságok jelentős szerepet töltenék be az érdekképviseletben, a szociálpolitikában, a dolgozók műveltségének növelésében. Az új vonásokat kedvezően fogadták, bár a kibontakoztatás területén sok a tennivaló. Az SZMT folyamatosan továbbította más szer.vekhtez is a dolgozók igényeit, koordinálta az érdekvédelmi munkát. Az utóbbi időben azonban a vezetés egysége kívánni valót hagyott maga után. A' feladatokról szólva kiemelte: a szakszervezetek legfontosabb teendője a párt XIII. kongresszusa határozatai mtegva* lósításához való hozzájárulás. Segítsék elő az aktívabb politizáló légkört, vegyenek részt a hetedik ötéves terv előkészítésében, tárják fel a reális lehetőségeket. védjék bátrabban a dolgozók jogos érdekeit, lépjenek fel a lazaság, a korrupció, a hatalom* mai való visszaélés teilen. A szakszervezetben dolgozó kommunisták feladata pedig a párt politikájának hatékonyabb képviselete. Végezetül biztosította a megye szakszervezeti mozgalmait, hogy a pártszervek és -szervezetek továbbra is megadnak minden segítséget a nép ügyét szolgáló, szakszervezeti munka sikeréhez. Paróczai Péterné, a Pénzügyi és Számvitteli Főiskola tanársegédje, főbizalmija a pedagógusok anyagi megbecsülését szorgalmazta. Majd utalt arra, hogy a szakszervezeti munka középpontjában a közép- és felsőfokú oktatás továbbfejlesztésének programját állítják. Nagy Sándor, az SZMT tevékenységét egészében jónak ítélte meg. majd elismeréssel szólt arról, a megértő, fe- gytelmezett magatartásról, a-me' lyet a tagság tanúsított a nehezebbé vált helyzetben. Utalt arra, hogy a szakszervezetnek ki kell alakítani álláspontját az új és a sorom következő újabb jelenségekkel kapcsolatban. Foglalkozott a szakszervezetek btelső életének, tevékenységének megjavításával. majd elmondta, hogy az alacsony nyugdíjak differenciált megvalósításán fáradoznak, figyelembe véve az eltöltött szolgálati időt is. A bányászok helyzetével kapcsolatban is biztatóak a kilátások. Időhiány miatt hatan írásban adtaik be felszólalásukat. A vitában felvetődő kérdésekre Medved Károly válaszolt. A beszámolókat a vitában elhangzottakkal ég a válasszal a küldöttértekezlet egyhangúlag elfogadta, majd megválasztotta a vezető testületeket és a számvizsgáló bizottságot. kai termeltek több gabonát, mint az előző terveik lusban. A megye exportja 50 százalékkal több a korábbi ötéves tervinél' Az eredmények mellett a regi és új problémákkal változatlanul meg kellett küzdeni. Még mindig nem kielégítő a versenyképesség, az eszközök hatékonysága, kevés a korszerű termék, indokolatlanul magasak a termelési költségek. Az üzemek műszaki fejlődése megtorpant, több helyen csökkent a beruházási lehetőség. A megyei pártbizottság első titkára a továbbiakban, a lakosság életkörülményeinek alakulásáról beszélt. Elmondta, hogy a kiemelt társadalmi programok — lakásépítés, iskolai tanterem bővítés, ivóvíz- ellátás, az egészségügy fej- Itesztése — megvalósulnak, amellett gondot okoz. főként a fiatal házasoknak, hogy megdrágultak a iák ások. amit nem mindig indokolnak az építőanyagát-emelések. Korszerűsítésre vár a közlekedés, a hírközlés, a kistelepülések ellátása, nem fejlődött mteg- felelően a kömyezetvédtelem. Hangsúlyozta, hogy a szerény és életszínvonal-politikai célkitű- fo- zések sem teljesülhetnek maradéktalanul. Bár vannak jó üzemek, ahol az eredményességgel párhuzamosam átlagon felül növekedtek a jövtedel- mek, de a többségre nem ez a jellemző, a fogyasztói árszínvonalat sem tudták ellensúlyozni. így a társadalom egyes rétegei megélhetésének körülményed ntehezedtek. Géczi János ezután arról szólt, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa ég a szakszervezeti aktívák fontos szerepet töltenek be a párt XIII. kongresszusa határozatainak végrehajtásában. BeAz SZMT elnökségének tagjai: Agner Gyula, az SZMT vezető titkára. (Medved Károly, az SZMT eddigi vezető titkára más beosztásba kerül), Tóth Józsefné. Sarlós Béla és Vincze János SZMT-titkárok, valamint Bozó Józsefné főmunkatárs. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának tagjai: Alics János. Agner Gyula, Bartha László, Bernát Miklós, Bodor Lászióné, Bollók Béláné, Bozó Józsefné, Danyi Sándor, Deák Géza, Farkas József, Gonda János, Hartly Já- nosné, Havas Ferenc, Ivanics András, Kadlót Sándor, Kanyó Béla, Kelemen Béla, Krenács József, Kriston István, Kürtösi Boldizsárné, dr. Lóczi Ilona, Majoros János, Bede Béla, Megyeri Tiborné, Merlák Ervin, Nagy ■ József, Paróczai Péterné dr., Podmaniczky Pál, Radván Erzsébet, Romhányi Istvánné, Sarló Béla, Sándor László, Sugár Erzsébet, Szabó Jánosné, Tóth István, Tóth Józsefné, Varga Gyula, Vaskor Edit, Vályi Károly, Vincze János, Verbovszki Ernő. Az SZMT új vezető titkára: Agner Gyula Egy kis kitérő után jön visz- sza oda, ahol nemrég még közgazdasági osztályvezetőként dolgozott• így hát nem lesz új számára, a mostani felelősség- teljes megbízatás. A Balassi Gimnáziumban érettségizett, majd egy évig az egészségügyben dolgozott. Ezután pályát módosított, amely nemcsak új munkahelyet jelentett. A változás hozzásegítette. öt ahhoz, hogy a közösség sokirányú szolgálatában gyorsan eljusson o szakszervezeti mozgalomhoz. 19H8-ban. az akkor megalakult . Nagyháto- nyi Községgazdálkodási Vállalathoz került utókalkulátornak, később pedig ott munkaügyi vezető lett■ Több társával együtt megszervezték a KtSZ-t, melynek ö lett a titkára• TJavannkkor társadalmi munkában látta el a nagybá- tonvi területi KlSZ-bizottság titkári teendőit is- Tagja lett a- akkori saloótarjáni járási KI FZ-bizottságnak és a nagy- űfőnyi vártbizottsáanak. Emellett. előnyösen meomutatta ké- npcsépoit a PfVD.S’Z ifivsnoi hi * nt f.« na óh an is. Az újabb iordulópontra 197H —75-ben került sor, amelynek eredményeként az ifjúsági mozgalomból a szakszervezeti Az SZMT új vezető Agner Gyula titkára mozgalomba került. A HVDSZ akkori megyei titkára munkatársat keresett. Így jutott el Agner Gyulához, aki örömmel fogadta hívó szavait és ajánlatát- Itt végzett eredményes munkája révén 1978-ban átkerült az SZMT állományába, ahol mint a közgadasági osztály munkatársa tevékenykedett- Nem sokkal később a Politikai Főiskola hároméves nappali tagozatán kezdte meg tanulmányait, vörös diplomával tért vissza, megbízták az SZMT közgazdasági osztályának a vezetésével- Ebből a beosztásából 1985 februárjában került, át a megyei jtártbizott- ság apparátusába, ahol a pártós tömegszervezeti osztály vezetőiének, helyettese lett. Az itt töltött rövid idő alatt újabb, gazdag politikai és mozgalmi tapasztalatokkal gyarapította tudását. Közéleti tevékenységének elismeréseként 197?-ben megkapta a KISZ Aranykoszorú s jelvényét., 7984-ben pedig a Szakszervezeti munkáért ezüst, fni-nzntnt. Nős. eov nyolcéves j-iolánn és egy hétéves fiii édesapjaNÖGRÁD — 1985. november 25-, hétfő 3 székhely helyijárati közlekedése javításáért kifejtett erőfeszítésekről szólt. Javasolta a helyijáratú gépkocsivezetők nyugdíjkorhatárának leszállítását. Vaskor Edit pedagógus, a balassagyarmati 217- sz- Szakmunkásképző Intézet nevelő tanára, az SZMT tagja az oktatási intézményekben dolgozók felelősségéről beszélt, indítványozta a pedagógusok nagyobb anyagi-erkölcsi elismerését, javasolta; a szakszervezetek a nagyobb településeken kezdeményezzék értelmiségi klubok alakítását' Viczián Gyula. a Társadalombiztosítási Igazgatóság megyei igazgatója szólt arról, hogy megyénkben 53 ezer a nyugdíjas, jelentős részük nyugdíjának reálértékét nem sikerült megőrizni az elmúlt években. Tetemes a táppénzesnapok száma is, tavaly másfél millió nap esett ki a termelésből megyénkben. Erkölcsileg és politikailag is károsnak tartotta, hogy olykor a nem rászorultak is táppénzes állományba kerülnek. Radván Erzsébet, a Nógrád Megvei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat eladója hangsúlyozta,- hogy s kereskedelemben dol- gozók nagy befolyással vannak ä á vásárlóik hangulatára. Szólt a c kisboltok ráfizetéses üzemelte- " téséről, javasolta, hogy a keli reskedelmi dolgozóknak Sal• gótarjánban üzemorvosi ren- " delőt nyissanak- Takács Gyu- z la, a salgótarjáni síküveggyár- szb-titkára a gyár és a városi- tanács együttműködését ele- mezte, amely hatékony a la- kásépítésben, a gvermekintéz- menyek fenntartásában- Komo- í róczt Csaba, az Ipolyvidéki Erii dő- és Fafeldolgozó Gazdaság- szb-titkára a szakszervezeti ta- i gok szabad idejének hasznos a eltöltéséről beszélt- Letovai II- a dikó, a Hazafias Népfront Nóg- s rád Megyei Bizottságának tit- t kára tervszerűnek ítélte az • SZMT és a HNF egvüttműkö- ’ dését. majd a népfront előtt 7 álló időszerű feladatokról adott- tájékoztatást. Kiemelte a közös- tennivalókat. ígv például a " munkásság közéleti aktivitásá- a nak növelését, a háztartási s baleset elleni védelmet. Ezt i követően Géazi János, az i MSZMP Központi Bizottságá- i nak tagia, a megyei pártbiaott- i. ság első titkára kért szótÉsszerűen gazdálkodni a belsrf tartalékokkal A tanácskozás végén Lipták Józsefnek az SZMT volt elnökének eredményes tevékenysége felismeréséül Nagy Sándor, a Szakszervezeti munkáért kitüntetés arany fokozatát nyújtotta át. Elöljáróban a megyei párt- bizottság nevében köszöntötte a szakszervezeti küldöttértekezlet résztvevőit, megyénk szakszervezeti tagságát- Elmondotta, hogy az esemény jelentős szerepet tölt be a megye társadalmi életében- Olyan időszakban kerül érre sor, amikor az előttünk álló feladatok bonyolultabbá váltak, a szakszervezeti mozgalom előtt is újszerű teendők jelentkeznek- Elismeréssel szólt az elmúlt esztendők szakszervezeti munkáját értékelő beszámolóról, a végzett tevékenységről. A továbbiakban arról beszélt, hogy megyénkben a XIII. pártkongresszust megelőzően és azt követően is komoly eszmecsere folyt, amely jó alapot szolgáltatott helyzetünk reális megítéléséhez, a valós értékek felismeréséhez és a meglévő feszültségek számbavételéhez. A párt XIII. kongresszusa után kedvező volt a dolgozók hangulata, a megalapozott optimizmus vált jellemzővé. Mindez abból táplálkozott, hogy az emberek választ kaptak az őket foglalkoztató kérdésekre, a kongresszusi határozatot reális és teliesíthető programként fogadták el- Erősödött a párt iránti bizalom, élénkült a közélet- Az utóbbi időben azonban az emberek hangulatát olyan tényezők zavarják, mint a tüzelőellátás, a munka nélkül szerzett jövedelmek, egyes területeken a településfejlesztési hozzájárulás nem helyesen kiválasztott célkitűzései. Géczi János elvtárs felhívta a figyelmet az ilyen jelenségek megelőzésére, a rendellenességek elleni határozott fellépésre. Ezt követően szólt arról, hogy a belpolitikai hangulatot a nemzetközi helyzet is befolyásolja. Megyénk lakossága is nagy várakozással tekintett a genfi csúcstalálkozó elé, hiszen az emberek szeretnének békében, biztonságban, normális kapcsolatok között élni. Bár a megegyezésről nem voltai: illúzióink, kötelességünk, hogy szerény lehetőségeinkkel minél inkább hozzájáruljunk a szocialista társadalom erősítéséhez. A párt és a kormány előtt e területen álló feladatok teljesítéséhez. Felidézte, hogy a szakszervezetek legutóbbi küldöttértekezlete milyen fontos célokat tűzött ki- Mint mondotta, a szervezettebb, összehangoltabb munka igénye, a különböző szervek új módszerekkel munkálkodása, a versenyképesség javítása, a népgazdaság előtt álló célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulás fogalmazódott. meg- A hatodik ötéves tervben megyénkben a termelés üteme megközelítően a tervezettnek megfelelően alakult. A szénbányászat a szintentartást irányozta elő, a kohászat a talponmaradásért küzdött, a tsz-ek. erdőgazdaságok nagyobb ütemű fejlesztésére nem kerülhetett sor. A gazdálkodó egvségeteet mégis elismerés illeti. Különösen a gépipar és az építőipar fejlődött dinamikusan A mezőgazdasági üzemek búzából rekord- termést értek el, 20 százalék-
