Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-23 / 275. szám
TOROM) Csatározás a kukák körül I. forduló Űjra itt van... S ha kedve van, játsszon velünk! A Salgótarjáni Városi Tanács, a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ és a NÓGRÁD szerkesztőségének új játéka, a Tarjáni találgató kezdődik ma. öt héten át játszunk itt a lap hasábjain, új felad ványainkkal mindig szombaton jelentkezünk. Milyen ez a játék? Hétről hétre négy kérdést teszünk fel. Kettőre szavakkal, kettőre számokkal kell válaszolnia, úgy, hogy a végén négy betűt kap. Például: az első kérdés válasza ez a szó: JÁTÉK. A hozzá tartozó alkérdés válasza: 15. Akkor önnek a JÁTÉK szó első és ötödik betűjére van szüksége; a mellékelt kép egy-egy rubrikájába a J és a K betűt kell beírnia. Ezzel a módszerrel hetente négy betűt gyűjthet, öt hét múlva húsz lesz. S akkor következik a hatodik forduló: a rendelkezésére álló húsz betűből össze kell raknia egy ötszavas mondatot, amely nem más, mint a szilveszteri végjáték, a városi kabaré címe. Egyelőre ennyit. Kezdhetjük? 1. A hagyomány úgy tartja, hogy a falu a nevét arról a vitézről kapta, aki 1241 ben, a muhi csatavesztés bői menekülő IV. Béla királynak átadta a lovát, mert a király lova a Tarján patak átugrásakor a lábát törte. A vész elmúltával a vitéz királyi adományként kapta meg áldozatkészsége színhelyét. Tehát mi a falu (a mai Tarján egyik részének) neve? 2. Az országban egyedülálló volt az az újság, amely a hetvenes években Salgótarján utcáin megjelent. Szó szerint értendő ez, hiszen a Hazafias Népfront Nógrád Megyei Elnökségének védnökségével megjelent kiadvány plakátújság volt, vagy ahogyan ez „hivatalosan” ezeken írattatott: irodalmi plakát. De mi volt a neve, címe? 1/a. A város munkáslakosságának politikai öntudatát igazolja az is, hogy már az első világháborút megelőző években megtartott községi választásokon a szociáldemokrata párt jelöltjei kerültek ki győztesen. November 3-án megalakult a Nemzeti Tanács — tagjainak fele munkás volt — , december 25-én pedig a KMP helyi csoportja. Melyik évben történt ez? (Aa évszázad nélküli utolsó két számra van szükségeö 2*a. A NÖGRÁD 1985. november 1H, hétfői számában beszámolt a megye építőiparának „évszakos” feladatairól is. Ebből az írásból tudjuk, hogy Nógrád megye harmadik városában egy speciális épület készül. Azt viszont elfelejtettük, hogy hány „önálló” egység kap helyet ebben a tömbben. Nos, hány? Ma megvan aa előbb leírt módszerrel kikeresett négy betűje, írja (tintával, javítás nélkül!) a képen levő rubrikába. Most már csak azt kell kitalálnia, hol, melyik közintézményben van az az alkotás, amelynek egy részletét ábrázolja a kép. Erre azért van szükség, mert a lapból kivágott képet a megfejtés betűivel oda kell elvinnie. Mikor? Ma, szombaton délután kettőtől hatig, vagy vasárnap 10 órától este hatig. Minden mást ott tud meg. S, hogy kellően mohók legyünk: szilveszter napján szeretnénk egy különleges kiállítást nyitni, ahol ön az alkotó pontosabban az ötletadó és fotósunk a kivitelező. Teendője csak annyi, hogy a NÓGRÁD szerkesztősége címére (Salgótarján, Palócz tér 4. 3100) beküldeni írásban azt a megyeszékhelyi „látványosságot”, ami nagyon nem tetszik önnek a városban. Bár ez nem ver senvfeladat, számítunk „nyitott szemére” és a legjobb ötleteket díjazni fogjuk. És még valami: hetente is sorsolunk ajándékot a jó megfejtők között; de hogy miképpen, most nem áruljuk el, mert úgyis megtudja azon a helyszínen, ahová elviszi a megfejtését, azaz a képet. Jó szórakozást! Jó egy esztendeje dúl a hálj borúság' a Salgótarjáni Egyesült Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet és a városgazdálkodási üzem között. A hadiállapot kiváltó oka a szemét- szállítási díj felemelése volt —, noha nem az új tarifa képezi a vita tárgyát. Az elmúlt évben a városgazdálkodási üzem árrendezési kérelemmel fordult a megyei tanács ipari osztályához, miután az utoljára 1964-ben megállapított szemétszállítási díj már hosszabb idő óta nem fedezte a költségeket. Az új, a lakossági szemét elszállítására vonatkozó díjat köbméterenként 66 forintba állapították meg— A városgazdálkodási üzem tavaly júniusban hozta tudomásunkra a megváltozott tarifát — mondja Kugel Tibor, a lakásszövetkezet elnöke- — Közölte azt is. hogy az új árat visszamenőleges hatállyal, áprilistól alkalmazza. Kínos helyzetbe kerültünk, hiszen a márciusi részközgyűléseken a lakók már megszavazták a költségeket, köztük a szemétszállításit is- Az igazi gond azonban akkor állt elő, amikor az első számlát megkaptuk. Az általunk kezelt lakásokban ugyanis egész egyszerűen nem képződhet annyi szemét, mint amennyinek az eíhordását be akarják vasalni rajtunk! Hogy mire alapozzák ezt a szövetkezetben? A képlet egyszerű. A szeméttároló edények száma adott, hiszen bérleti díjat fizetnek utánuk. Űrtartalmuk szintén, az ürítés heti gyakorisága ugyancsak. Ezek szorzatából adódik a szállítandó mennviség— Ha a kukák és konténerek minden esetben színültig teltek is, az üzem akkor is egyharmaddal kevesebbet visz el, mint amennyiért a pénzt NŰGRÁD — 1985. november 23., szombot kéri — tudatja Kugel Tibor- — Mi a felemelt díjat nem vitatjuk.- Véleményünk szerint azonban a fizetség csak a valóban elvégzett szolgáltatás után jár! Az idei nyáron a városgazdálkodási üzem új ármegállapítási kérelemmel fordult a megyei tanács ipari osztályához. — Rájöttünk, hogy először szabálytalanul jártunk el — magyarázza Bodnár Benedek műszaki vezető. — A szemét- szállítás maximált áras, az ár megállapításánál messzemenő pontosságra, korrektségre van szükség. Ezért kértük, hogy az ár engedélyezésében ne csak a köbméterenkénti, hanem a szobaszám szerinti díj is szerepeljen, tükrözve ezáltal a képződött hulladék mennyiségét is. A köbméterenkénti 66 forint az üzem szállítási önköltsége- Egy ÉVM-irányelv alapján ezt vetítik a lakások szobáinak számára, feltételezve, hogy nagyobb lakásban több ember él, tehát több a szemét is— Kőtelező az irányelv elfogadása? — Nem — válaszol Pataki Csaba üzemvezető- — Alkalmazása azonban általánosan elfogadott. — Ha nem kötelező, akkor talán a megegyezésre is mód nyílik. — Nem tudunk engedni álláspontunkból. A szövetkezetnek a szemét mennyiségére vonatkozó számításában talán igaza van, bár mi nem számoltunk utána- Véleményük elfogadása esetén azonban megindulna a lavina- Jönnének a családi házban lakók, hogy ők a szemét nagy részét eltüzelik, elássák- A valóban összegyűlt szemét mennyiségének mérésére nincs lehetőség úgy, mint a villamosenergiafogyasztásnál vagy a vízdíj esetében. Egyébként járatszervezési okok miatt nem tudunk ilyen igényeket elfogadni. — A szobaszám szerinti szemétszállítási díj átlagos költségeket tükröz — teszi hozzá Bodnár Benedek. — Nemcsak a valódi mennyiségeket, hanem a szállítási távolságokat sem veszi figyelembe. A mennyiség és a szállítási út nyilvántartására számítóközpontot kellene működtetnünk, aminek költségei messze nem állnak arányban a szolgáltatássalMindkét fél véleményének meghallgatása után is nehéz az igazságtétel- A peres ügyet első fokon tárgyaló salgótarjáni gazdasági bíróság sem adott határozottan igazat egyiknek sem- Azt tanácsolta: próbáljanak valahogyan egyezségre juni. A megegyezés azonban egyáltalán nem tűnik közeli lehetőségnek. Most a csatározás ott tart, hogy a szövetkezet csak az általa jogosnak ítélt összeget fizette be az üzem számlájára szemétszállítási díj gvanánt. Az elmúlt — nem teljes — évre kevés híján 189 ezer forint a vitatott összeg, az ideire a 200 ezer forinton jócskán felül lesz. Hogyan; látják az ügy rendezésének esélyeit? — Eltökélt . szándékunk, hogy fellebbezünk — 'mondja Kugel Tibor- — Bármilyen törvényes tarifa alapján hajlandók vagyunk fizetni, de csak az elvégzett szolgáltatásért! — Nekünk igazán nem hiányzik a pereskedés — mondja Pataki Csaba- — A tanácsrendelet minket jelölt ki a s.zolgáltatás elvégzésére. a s-zövefkezetnek azonban joga,, van mással megkötni a szerződést- Szénái Márta Megjelent Gyulán Huszár Mátyásnak, a Körösök és a Berettyó szabályozását megalapozó vízügyi értekezése. Ez ma már tudománytörténeti jelentőségű mű, 1823- ban németül es -latinul íródott, és bár kéziratban maradt, közismert volt a szakemberek körében. A tudcr I Körösök vízrajza 1823-ban mányos munkákban gyakran idézett értekezés könyvalakban most került először a vízügyi szakemberek, a hely- történeti kutatók asztalára. A rendkívül értékes munka részletes leírását adja a vízszabályozás előtti Kőrösköznek, a folyóknak és árterüknek s megadja a szabályozás lehetséges módját is. A Marostól a Hortobágyig terjedő térség vízrajzi leírását tartalmazó, s rendkívül szép kiállítású gyulai kötet Huszár Mátyás eredeti térképeiből is ízelítőt ad, Pályázót mozgáskorlátozottaknak A Mozgáskorlátozottad Egyesületeinek Országos Szövetsége .. alkotói pályázatot hirdet mozgássérültek részéra irodalom és költészet, képzőművészet, amatőrfilm; és keresztrejtvény témakörökben! A pályázatokon csak mozgás- sérültek indulhatnak. A ke- resztrejtvényfejtők pályázatán azok vehetnek részt, akik 1986. január 15ig' írásban jelentkeznek. a képzőművészek és amatőrfilm-készítők január 20ig nyújthatják be jelentkezésüket, az irodalmi pályázatra pedig március 31-ig -kell a pályamunkákat beküldeni a mozgássérültek Fejér megyei egyesülete címére (Székesfehérvár postafiók: 55.) Bővebb felvilágosítást nyújt ugyanezen a címen Horváth Klára, a szövetség, kulturális titkára, A pályázatok eredményeit 1986 májusában Székes- fehérváron, a mozgássérültek első országos kulturális fesztiválja keretében hirdetik ki. Honfoglalás kora előtti vasbánvák A honfoglalás kora előtti időből származó vasbáhyákra bukkantak Kópháza határában a soproni Liszt Ferenc Múzeum szakemberei. A bányagödrök egyikébe leástak, s a keskeny akna alján, hat és fél méter mélységben jó minőségű vasércet találtak. Az anyagot a Soproni Bányászati Kutatóintézetben megvizsgálták és megállapították, hogy kiválóan alkalmas vasolvasztásra. A felfedezés tudományos jelentőségét növeli, hogy hazánk területén ezúttal találtak első alkalommal VIII—X. századi vasbányát. Ebből az időszakból származó kohókat már korábban feltárták a régészek, az azonban mind ez idáig kétséges volt, hogy hol bányászták az olvasztáshoz szükséges ércet. , N am vagyunk vele elégedettek, ezt ő is tudja. A tarjáni elfoglaltságai miatt rendszertelenül jár ki, néha napokig kell keresnem, ha beszélni akarok vele. Már egészen drasztikus megoldások is eszembe jutottak Gyurival kapcsolatban, de beláttam, úgysem vezetne eredményre — avat be gondjaiba, a Ka- rancslapujtői Községi Közös Tanács elnöke összeráncolt homlokkal, amikor a népművelő munkájáról kérdezem. Tórák Sándor tehát nem elégedett Oszvald Gvörgy- gvel, s ugyanezen a* állásponton van Lipták Tiborné, a végrehajtó bizottság megbízott titkára is. — Egy éve dolgozik nálunk Gyuri, akkor még Molnár Évával, egy népművelés fakultáción érettségizett fiatallal dolgoztak együtt. Évát azonban kudarcok érték Gyuri munkatársaként, és elment. Képesített művelődési ház igazgatónk talán nem is volt még, a képesítés nélküliek személye is évente változott az elmúlt tíz évben. Ezúttal azonban várnánk valamit! Jó lenne, ha az emberek beszoknának a művelődési házba. Amikor átmegyek az utca másik oldalára, az általános iskolába, szintén a népművelőről kérdezem Novák Sán- dorné igazgatóhelyettest. Jóval nagyobb toleranciával közelít a kérdéshez, az eredmények felsorolásával kezdi: — Eddig Salgótarjába jártunk színházba a gyerekekkel. Gvuri idén megszervezte helvben a gyermekei őad ásókat. Jó néhány szakkört működtet a művelődési ház, idén hat újat is indított. Év elején konzultált az úttörőcsapattal, mire lenne szükségünk. Mi azonban szeretnénk az iskola és a művelődési ház kapcsolatát továhbfei- lpc-7ter". tőleg a gyerekek szabad ideiének megszervezésében szeretnénk jobban támaszkodni a népművelőre. A közelmúltban napirendre is tűztük a kérdést a pedagó- guspártalapszervezet ülésén, a népművelőt azonban hiába hívtuk, nem jött el... fgy csak azt beszéltük meg, amit egyébként is szoktunk magunk között, semmit sem haladtunk előre. Hozzá tenném, azonban, hogy nehéz helyzetben van a népművelő. Nem csak a mienk, mindegyik. Nem könnyű ma aktivizálni az embereket. Halljuk, mi erről a véleménye a népművelőnek? Namindenki elismerte a köz- művelődésben vállalt szerepemet, eddig végzett munkámat. Hozzátéve, hogy sajnos képesítésnélkülinek számi- to*k. Ennek ellenére vannak elképzeléseim arról, milyennek kellene lennie a művelődésnek egy falusi közösségben. Lapujtőn én ajánlkoztam, hogy jönnék népművelőnek, és ezt a vállalkozást komolyan is gondoltam. Nem ugródeszkának tekintem a város közeli művelődési házat, tíz évre le is kötöttem magam oda, mivel elkezdtem Mozgásban pokba tellett azonban amíg megtudhattam. Ottjártam- kor nem találtam meg a rideg-hideg művelődési házban Oszvald Györgyöt. Kerestem hát Salgótarjánban. Napjában többször látták a megyei népművelési központban, a Táncházban, ám amikor itt kerestem, épp Ka- rancslapujtőn időzött. Aztán Bárnába és Cetedre utazott, hogy az ottani általános iskolásoknak élő zenét szolgáltasson, majd újra próbára sietett a Táncházba. A Népművészet ifjú mestere címet viselő Düvő népzenei együttes vezetőjét napokig üldöztem. Csöppnyi fáziskéséssel. Mire összejött a randevúnk, meggyőződtem róla, nem a lábát lóbálja akkor, amikor nincs Lapujtőn. A nagy bajuszú fiatalember eredetileg rendszerszervező üzemmérnök, a Nógrád tánc együttes, és a Düvő alapító tagja, a Táncházban folyó módszertani és folklór gvűj- tő-rendszerező munka egyik legaktívabb szervezője, végrehajtója. — Amikor búcsút mondtam előző munkahelyemnek és szakmámnak, elesve ezzel néhány ezer forinttól is, tanulmányaimat az egri főiskola magyar—népművelés szakán. Készséggel elismerem azonban, hogy követtem el néhány hibát népművelői működésem kezdetén: volt, hogy nem egyeztettem kellő körültekintéssel a lapujtöi rendezvény és a Düvő fellépésének idejét; volt, hogy az ottani program szervezésénél figyelmen kívül hagytam, hogy falun ilyenkor az állatokat szokták etetni... — Mennyi időt tölt Lapuj- I tőn? — Ha utána számolunk, meg van a nyolc óra. Persze nem feltétlenül reggel nyolctól délután négyig vagyok ott. S tulajdonképpen lapujtöi népművelő vagyok akkor is, amikor a megyei művelődési központban iö- vök-megyek. mert az ottani kapcsolataim teszik lehetővé, hogy esetleg olcsón, jó színvonalú, és nem hakniminőségű műsort szervezzek a faluban. Bár én nem vagyok rendezvénycentrikus, még akkor sem, ha az ilyen, művelődésben elmaradott községben ezt várják is el. — Mi okozhatja még a népszerűtlenségét a tanácson? — Azt hiszem, a pénzügyek. Eddig az elődöm költségvetésével dolgoztam, al$i meggyőződésem szerint légből kapott szempontok szerint osztotta fel a ház pénzét. Én képtelen voltam úgy követni a különböző rubrikákat, ahogy ő azt meghatározta annak idején. Életidegennek találtam és konfliktusokat okozott, hogy az én munkámat a rubrikák akarják szabályozni. Amíg én vagvok a művelődési ház igazgatója, jogom van felelősen dönteni, hogyan gazdálkodom a pénzzel. a gamesznek meg az a dolga, hogy ezt adminisztrálja. Ha majd túllépem a költségvetést, jöhet a szemrehányás. — Most már csak azt árulja el, miért nem ment el a pedagóguspártatapszervezet ülésére? Arcán grimasz jelenik meg, mint amikor kínos, rossz emlékek idéződnek fel. Visszakérdez: — Amikor beragadtam a ködbe? Könnyű lenne ítélkezni, ha Oszvald Gvörgy kijelentené, hogy hagyjam őt békén Ka- rancslapujtővel, van neki elég dolga a Düvővel, különben is előbbre való, — az egész me- gve folklórja szempontjából fontos — Düvő. mint egy városszéli falu közművelődése. Oszvald György azonban nem is gondol ilyet. Tíz évre kötötte magát ahhoz a faluhoz és tervei vannak. Azon rágódik, hogyan bűvészkedheti ki a tárgyi feltételek javítására való pénzt, hogyan teheti barátságosabbá, meghittebbé a művelődési házat, hogyan töltheti meg élettel. Ugyanazt akarja, mint a falu vezetői. Talán,- ha együtt akarnák, hamarabb összejönne. Persze az is jó mególdns- nak tűnik, ha két Oszvald Gyöcgv lenne — és az egyik mindig Lapujtőn. Veszprémi Erzsébet
