Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

Reagan a csúcstalálkozóról Konstruktívak voltak Az SZKP kongresszusa elé: Az élelmiszer-gazdaságról a megbeszélések Kis Csaba, az MTI tudósító­ja jelenti: Konstruktív találkozónak minősítette Mihail Gorbacsov- val. az SZKP KB főtitkárával Genfben folytatott kétnapos megbeszélését Ronald Reagan amerikai elnök a kongresszus két háza előtt csütörtök éjjel elmondott beszédében. „A meg­beszélések olyan konstruktí­vak voltak, hogy a jövő év­ben az Egyesült Államokban kívánom üdvözölni Gorbacsov urat, és elfogadtam meghívá­sát arra. hogv a rákövetkező évben Moszkvába látogassak. Nem állíthatom, hogy az olyan alapvető kérdések terén, mint az ideológia vagy a nemzetkö­zi kérdések, egyetértettünk volna- De jobban megértjük most egymást, s ez a béke kulcsa” — mondotta az elnök, aki különösen a négyszemköz­ti megbeszéléseket emelte ki­Bár Reagan abból indult ki, hogy az Egyesült Államoknak „továbbra sem lehetnek illú­ziói a Szovjetunió iránt”, azt is kijelentette, hogy noha a két ország közötti versenv fennmarad, biztosítani kell, hogy az békés maradjon. Az amerikai elnök azt mon­dotta, hogv az Egvesült Álla­mok „ma ismét erős” és ez adja meg a lehetőséget arra, hogy „magabiztosan tárgyal­jon. és ügyeljen arra. hogv a szabadság és a béke előmozdí­tására egyetlen lehetőséget se hagyjanak ki”. A tárgyalások eredményeit Reagan a következőkben ösz­szegezte: — Lökést adtak a nukleáris fegyverek korláto­zásáról folytatott tárgyalá­soknak. Közölte: a két fél ar­ra utasította a tárgyalókül­döttségeket, hogy gyorsítsák meg a munkát. Közölte, hogy kifejtette az amerikai álláspontot az úgy­nevezett hadászati védelmi kezdeményezésről- „Ez a pár­beszéd igen közvetlen véle­ménycserét hozott” — mon­dotta. tagadva, hogy az Egye­sült Államok e terve katonai fölény, elsőcsapás-mérő képes­ség megszerzésére irányulna­Utalt arra, hogy kifejtette az amerikai álláspontot az úgy- ne-’ezett regionális kérdések és az emberi jogok kérdésé­ben is. Előbbiről azt mondot­ta. hogy világosan kifejtette, kivel rokonszenvez az Egye­sült Államok, az utóbbiról pe­dig. hogy az „nem elvont er­kölcsi kérdés”. „Sok kérdés­ben álláspontunk továbbra is távol áll egymástól, ahogy er­re számítani is lehetett. De számos kérdésben megállapo­dásra jutottunk” — jelentette ki Reagan. A megállapodások sorából kiemelte azt. hogv folvtatják a csúcstalálkozókat. Reagan méltatólag szólt a Genfben aláírt kulturális meg- állaoodásról. kiemelve, hogv növelni fogják a széles korú kanalatokat az emberek kö­zötti területen, így például a diákok, a tanárok, a fiatalok cseréiét- Szólt a New York-i szovjet és a kiievi amerikai konzulátus felállításáról, il­letve a csendes-óceáni légtér biztonságáról — Japánnal együtt — létrejött megegye­zésről, és közölte: a két fél együttesen kívánja előmozdí­tani a fúziós energia felhasz­nálásának kutatására irányuló nemzetközi együttműködést­Az elnök azt mondotta, hogy bár az Egyesült Államok a világ különböző tájain „to­vábbra is támogatni fogja azokat, akik „a szabadságért” harcolnak, megállapodás jött létre, hogy növelik a kétolda­lú megbeszéléseket a regioná­lis konfliktusokról, a politikai megoldások lehetőségéről­Kifejtettem Gorbacsov úr­nak, hogy csökkentenünk kell a közöttünk fennálló bizalmat­lanságot és a gyanakvást, ha csökkenteni akarjuk a fegy­verzetet- Ehhez tettekre, nem csupán szavakra van szükség- Azt hiszem, egyetértett ebben velem. Hogy hova jutunk in­nen? A kapcsolatok megjaví­tására irányuló óhajunk erős. Készek vagyunk arra, hogv lépésről lépésre haladjunk előre. Nem akarunk hamis bé­két vagy gyenge békét. Az amerikai politikusok egyébként máris megkezdték a csúcstalálkozó értelmezését. — ki-ki saját ízlésének meg­felelően- Caspar Weinberger hadügyminiszter például ha­ladéktalanul nyilatkozatban fejezte ki megelégedését, afe­lett, hogy az Egyesült Államok folytatja majd az űrfegwer- kezési program végrehajtását­Szovjet lapvélemények Megerősödött a párbeszéd szükségessége Fazekas László, at MTI tudósítója jelenti: Csaknem egész terjed elmü­ket a Gorbacsov—Rteagan csúcstalálkozó híreinek, a vele kapcsolatos események­nek szánták pénteken a szov­jet lapok. A szovjet televízió csütörtökön háromszor is eltért eredeti programjától, hogy egyenes közvetítésben számoljon bte előbb a találko­zót lezáró hivatalos záróün­nepségről, élőben közvetítve Mihail Gorbacsov ég Ronald Reagan ott elmondott beszé­dét. Egyenes adásban lát­hatták a szovjet tévénézők Mihail Gorbacsov sajtóérte­kezletét is, amelyet aztán az esti híradó megismételt. Az Izvesztyija pénteki szá­ma megállapítja, a találkozó csupán azoknak okozhatott csalódást, akik csodára szá­mítottak, ami Egyszerűen le­hetetlen nyugtalan, veszélyek­kel terhes világunkban. Ki- ■ ábrándulást kelthetett azok­ban is, akik titokban vagy akár nyíltan abban bíztak, hogy teljesen megszűnik a két nukleáris nagyhatalom kö­zötti párbeszéd. Igazuk volt azonban a politikai realisták­nak, akik arra számítottak, hogy szovjet és amerikai rész­ről nyíltan megerősítik az olyan párbeszéd szükséges­ségét, amely tükrözi a vitás kérdések megoldására irá­nyuló közös szándékot. Azt persze csak a jövő mutatja meg, milyen hatással lesz a találkozó a szovjet— amerikai kapcsolatok és az egész nemzetközi helyzet ala­kulására. A reális értékelés­ben nem hagyható figyel­men kívül, hogy a fegyvErke- zési hajsza megfékezésével, a béke szilárdabbá tételével összefüggő legfontosabb kér­désekben Genfben sem sike­rült megállapodásra jutni. Belgrádi visszhang „Nem sok és nem kevés" egymagában is biztató. Genf megteremtette a további tár­gyalások alapjait- A szovjet— amerikai csúcs azt hozta,amit a jelenlegi helyzetben várni lehetett, és azt érzékeltette, hogy a jövőt illetően a várt­nál nagyobbak a lehetőségek — állapította meg a Politika hasábjain Dobrivoje Vidics, a JKSZ KB elnökség tagja. (MTI) Nem tudjuk átadni a fel­vásárlóknak a megtermelt hagymát — panaszkodott a szovjet televízióban egy kol­hozelnök. Egy másik a Szov- jetszkaja Rosszijában arról szólt, hogy nem a termék- mennyiség, hanem a tervtel­jesítés éves százalékos javu­lásának arányában határoz­zák meg a gazdaságok rang­sorát. Háziasszonyok a tévé­ben a bolti, zöldség minősé­gét kifogásolták. Egy tallinni közgazdász a Trudban arról szólt, hogy a különböző ér­dekek miatt a megtermelt termékek egy része még a feldolgozás előtt tönkremegy. Mennyi is? A szakemberek szerint a szemes termények 17—20 százaléka. A húsz szá­zalék 200 millió tonnás ter­més esetén 40 millió tonna. Annyi, vagy több mint a Szovjetunió vetőmagszükség­lete. Annyi, vagy több mint amennyit az ország lakosai kenyér, liszt, száraztészta for­májában egy év alatt meg­esznek. Az utóbbi években a Szov­jetunióban agráripari komp­lexumnak nevezik az élelmi­szer-gazdaságot. Ennek fej­lesztésére fogadták el 1982 májusában a Szovjetunió éleimiszerprogramját. Azóta kiderült, hogy az SZKP XXVI. kongresszusának határoza­taival összhangban kidolgo­zott program sikeres végre­hajtásához át kell szervezni, központosítani kell az élelmi­szer-gazdaság irányítási rend­szerét. Ezt már az SZKP ez év áprilisi teljes ülése meg­állapította. Az élelmiszer-gazdaság ed­digi irányítási mechanizmu­sának legátfogóbb elemzését adta a „Novij Mír” tekinté­lyes irodalmi és társadalom­politikai folyóirat. Megállapí­totta, hogy miközben agrár­ipari komplexumról beszél­tek, az élelmiszer-gazdaságból lényegében kimaradt az ipar. A mezőgazdasági nyersanya­gokat feldolgozó ipari ágaza­tokat csaik formálisan egye­sítették a mezőgazdasági ter­meléssel. Már régen elmúlt az az idő, amikor elég volt egy hozzá­értő, lelkes kolhozelnök, s a termelés azonnal javult. Ma a mezőgazdasági termelés 70—80 százalékban a gépek megbízhatóságától, a műtrá­gyák és a vegyszerek meny- nviségétől. egyszóval az ipartól függ. A kolhozelnök pedig nem válogathat a pia­con a gépállomások, a szállí­tók és az építők között. A csomagolóanyagok hiánya miatt — az országos tervbi­zottság számítása szerint — a tejtermékek 20—25 száza­léka nem jut el a fogyasz­tóig. A vágások alacsonv techno’ógiai színvonala miatt évi 200 millió rubel kár ke­letkezik a húsiparban ... Egy észt kolhozban 1984- ben 225 mázsa burgonyát ta­karítottak be egv hektárról. A felvásárlók 160—170 má­zsás terméssel számoltak, a „felesleget” nem vették át. A kolhoz hiába ment a fogyasz­tási szövetkezethez, ott saját tagjai álltak sorban a jó ház­táji krumplitermés tömött zsákjaival. A burgonyából takarmány lett, jól megnövelte a tejter­melés önköltségét, ugyanak­kor másutt hiányzott a bol­tokból. Logikus lett volna a „felesleget” oda szállítani, ahol hiányzik. Csakhogy ha a felvásárlási terv 160—170 mázsás hektáronkénti ter­mésből indult ki. miért tett volna másként a szállítási terv? Pontosan előre kiszá­mították, mikor, hova, meny­nyi vagon kell a termés el­szállításához, ezen felül nem volt üres kocsi. Hasonló gon­dok voltak máshol a hússal: a háztáji hizlalók 40 tonná­val többet adtak le, így env- nyivel csökkent a kolhoz el­adási kerete. 3000 sertést tápláltak az ólakban felesle­gesen, hosszabb-rövidebb ideig, amíg a húskombinát átvette őket. Közben Észtországban is létrehozták a járási agrár­ipari egyesüléseket, amelyek feladata az élelmiszer-gazda­ság egységes irányítása. Fenn­tartásukra az említett kolhoz évi hetvenezer rubelt fizetett, csak nem tudja miért, mert a burgonyaeladás gondjaitól nem mentesült. Nem oldód­tak meg más gondjai sem: a termésátlagok alapján máso­dik a köztársaságban, az át­lagfizetéseket tekintve, hete­dik. A csaknem kétszer ak­kora területet felszántó trak­toros havi fizetése öt rubel­lel volt több társáénál. És mindez az érvényben levő szabályokkal, rendelkezések­kel szigorú összhangban. Az egyesülésnek semmilyen módja nem volt arra, hogy a gazdasági szabályozók rend­szerét használja fel irányítá­si eszközként, a jelentéseket, elszámolásokat pedig tovább­ra is külön készítették az egyes minisztériumoknak. A teljes szovjet élelmiszer-gaz­daságot összesen 13 orszá­gos minisztérium irányítja. A járási egyesüléseket összefo­gó észt „Agroprom” is csak egy újabb köztársasági mi­nisztérium lett lényegében, gazdasági eszközök nélkül. Ellenben rendeletéi, utasítá­sai kötelezőek lettek a kol­hozok számára, jóllehet, a kolhoz nem állami tulajdon- forma, s a szövetkezeti és az állami tulajdonforma ilyen­fajta „közelítésére” senki sem hatalmazta fel az Agropro- mot. Ha a kolhoz jobban dolgo­zott, több pénze lett, ezen meg nem vehetett traktort, vagy bármi mást, mert a vá­sárláshoz nem pénzre, hanem engedélyezett beruházási alap­ra és kiutalásra volt szük­ség, a kettő pedig nem ugyan­az. Ezen a helyzeten sem vál­toztatott az Agroprom létre­hozása. A Novij Mír Grúziában is körülnézett. Itt az egyik probléma az volt, hogy a tea­levelet nem mindig vette át időben a feldolgozó. Nem jó, ha a levél elöregszik a cser­jéken, állapította meg egy kolhoz, és saját feldolgozó­üzemet épített a földek mel- lett. A teát osztályon felüliként értékesítették, a kombinátok pedig a gyengébb minőségű keverékek javítására hasz­nálták. Volt tehát pénz a feldől* gozókapacitás bővítésére, csak az egymástól független, kü­lönböző érdekű minisztériu­mok az ilyen pénzeket nem tudják mozgatni. A kis üzem termelése évi 1,5 ezer tonna. A kombinátoké 8—12 ezer. A minisztérium miért építene kicsit, ha ez rontja a tér* melékenység mutatóit. Te­het viszont mást: akadályoz­za a kolhozüzem techniká* val való ellátását, nem küld oda szakembereket. Tisztes­ségtelen verseny a szocialis­ta gazdaságban — így fo­galmaz a Novij Mír. Közben Grúziában 37 ilyen kisüzem jött létre, csökkentve a ter­melés és a feldolgozás kö­zötti szakadékot. Grúziában létrehozták az az élelmiszer-gazdaság egészét irányító állami bizottságot. Ez nemcsak a termelők és a feldolgozók érdekeinek egyez­tetését biztosította, hanem azt is, hogy a járási egyesülések egyes partnerek ágazati ér­dekeit hatékonyan rendelhet­ték alá az össztársadalmi ér­dekeknek. A korábban monooolhelv- zetben levő gépállomások vagy éoítővállalatok már nem teljesíthették tervüket csupán a közeli, sík területen fekvő kolhozoknak nvúitott szol­gáltatások elvégzésével, a he­gyi szövetkezetek rovására. A gépállomások dolgozóinak fi* zetése függ attól, hogs* mi­iven lett a termés ott. ahol dolgoztak. A teherkocsipark számbavételekor kiderült, hogv jobb szervezéssel 14 te­herautó elszállíthatja azt, amit korábban 63 szállított. Az alkatrészelosztásnál is ki­derült. a korábbi széttagolt­ság okozta a hiányok egy ré* szét. A kedvező grúzial tapasz^ falatok és a megoldásra vá* ró feladatok sokasága egv" aránt oka volt annak, hogy az SZKP KB PB megvitatta az agráripari komplexum irá­nyításának tökéletesítésére kidolgozott javaslatokat. Ezek végrehajtásával át lehet tér­ni arra, hogv az élelmiszer- gazdaság ágazatait a terve­zés. a finanszírozás és az irá­nyítás valamennyi szintién egvséges egészként kezeli ék. Felszámolható a hivatali, irá- nvitgsi széttagoltság. erő'-'t- hető a mezőgazdaság, a fal- dolgozó ipar és a kiszoleá’ő ágazatok integrációja. meg­teremthetők a gazdálkodási mechanizmus további javítá­sának feltételei. Lehetőség nyílhat arra pél­dául, hogy néhány kolhoz közösen építhessen utat, vagy javíttassa azokat. Minden ágazat abban lesz érdekelt, hogy növekedjék az élelmi­szer-termelés. Az élelmiszer­program megvalósítása érde­kében az élelmiszer-gazdaság rendszerként fog működni. M. Lengyel László Kambodzsa visszautasítja a vádakat Bangkok újabb vádaskodá­sa, miszerint Thaiföldet kam­bodzsai területről támadás ér­te volna, alaptalan- A rága­lomkampány egvebek között ürügyet akar teremteni arra, hogy Thaiföld fokozza beavat­kozását Kambodzsa belügveibe — szögezi le a Phnom Penh-i hírügynökség állásfoglalása. A népi Kambodzsa — Viet­nammal együtt — ismételten kMelenti, hogy a Thaiföld fé­lő’ betörő khmer ellenforra- cL'márok visszaverése közben eddig sem sértette meg Thai­föld határait, és a jövőben is t'szteletben tartja a szomszéd énom területi sérthetetlensé­gé Aggasztó, hogv Bangkok — m!közben mmd közvetle­nebb és növekvő támogatást ad Pol Pótnak és szövetsége­seinek — erősödő rágalomhad­járatot folytat Kambodzsa el­len- Annak ürügyén, hogy Kambodzsa és az ott harcoló vietnami önkéntesek. úgy­mond, Thaiföld elleni támadás­ra készülnek, valójában a thai hadsereg épít ki mind több támadásra alkalmas harcállás­pontot a két ország határán. Emellett az utóbbi hetekben az eddigieknél is több hatáf- sertést és közvetlen katonai, illetve felderítő akciót hajtott végre a thai haderő Kambod­zsa ellen — emlékeztet az ál­lásfoglalás, amely figyelmez­tet: Kambodzsa népe és had­serege a jövőben is visszaver minden támadást és külső be­avatkozást­2 NÓGRÁD - 1985, november 23., szombat Felújítják a szovjet—amerikai légiforgalmat Felújítják a közvetlen lé- giforgamat a Szovjetunió és az Egyesült Államok között- Ezt Elizabeth Dole amerikai közlekedésügyi miniszter je­lentette be pénteken. A lé­giforgalom felújításáról már huzamosabb idő óta folytak tárgyalások a két ország kö­zött, de azok félbeszakadtak, s csak hétfőn kEzdték meg új­ra a megbeszélést a szovjet fővárosban. A megállapodást elegendő diplomáciai úton ratifikálni, így annak aláírá­sára nem került sor a genfi csúcstalálkozó befejező nap­ján, annál kevésbé, mert a tárgyalások még tartottak. Az új megállapodás értel­mében mindkét országból he­tente négy-négy járatot indí­tanak. A szovjet légiforgal- 4 mi vállalat, az AEroflot New Yorkba és Washingtonba, az amerikai részről erre felha­talmazott társaság a Pan Ame­rican Moszkvába és Lenin- grádba indíthat járatokat. Mint emlékezetes, az ame­rikai kormány 1981. decembe­rében megtagadta a további leszállási engedélyt az Aeroflot gépeitől, „megtorlá­sul” a lengyElországi esemé­nyek miatt. Dole egyébként pénteki saj­tókonferenciáján egyenes ösz- szefüggésbe hozta a légiforga­lom felújításáról szóló meg­állapodást a most véget ért csúcstalálkozóval és azt mon­dotta, az új szerződés is elő­segíti majd a közvetlen kap­csolatok fejlesztését, kifeje­zésig juttatja a két ország készségét a megállapodások­ra. Szovjet űrhajósok Vaszjutyin alapos kórházi kivizsgáláson esik át Fazekas László, az MTI tu­dósítója jelenti: Elfogadhatóan érzem ma­gam — válaszolta a szovjet televízió riporterének kérdé­sére rögtön a leszállás után Vlagyimir Vaszjutyin, aki két társával, Szavinihhel és Vol- kovval együtt csütörtökön tért vissza a Szaljut—7 űrállomás­ról. A három szovjet űrhajós a tervezettnél korábban fejezte be útját, Vaszjutyin parancs­nok betegsége miatt. Hatvan­öt napot töltöttek egvü.tt a vi­lágűrben, 400 tudományos kí­sérletet végeztek, és 16 millió kilométeres utat tettek meg. a Szovjetunió területe fölött filmfelvételeket készítve. A televízió csütörtök esti híradójában Vlagyimir Satalov altábornagy, a szovjet űrhajó­sok felkészülésének irányítója sajnálattal állapította meg, hogy Vaszjutyin betegsége mi­att nem sikerült maradékta­lanul végrehajtani a progra­mot- Elmondta, hogy az űrha­jóson egy idő óta rossz köz­érzet, ólmos fáradtság vett erőt. Korábban is előfordult már, hogy egy-egv kozmo­nauta megbetegedett, ám eddig az orvosok földről érkezett utasításai alapján szedett gyógvszerek mindig segítettek a bajon- Vaszjutyin magas lázzal járó betegsége azonban a gyógyszeres kezelés ellenére is folvtatódott, s az orvosok megállapítása szerint alapo­sabb kivizsgálást, kórházi ke­zelést tesz szükségessé- Ezért döntöttek az űrprogram irá­nyítói a visszatérés mellett. r „Nem sok és nem kevés” cí­mű első oldalas genfi tudósí­tásában a Borba pénteki szá­mában megállapította, hogy Gorbacsov és Reagan találko­zója lényegében a várakozás­nak megfelelő eredményeket hozta. „Kezdetnek elegendő” című beszámolójában a Poli­tika úgy véli, hogy ,a legma­gasabb szintű szovjet—ameri­kai párbeszéd felújítása már

Next

/
Thumbnails
Contents