Nógrád, 1985. november (41. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-15 / 268. szám
Több termelés — Kisvállalat — nagy feladatok kevesebb energiával A magyar vállalatok többsége megértesse! fogadta az Ipari Minisztérium és az Országos Energiagazdálkodási Hatáság takarékossági felhívását. Hiszen köztudott, energaiforrá- saink korlátozottan gvarapít- hatók. kivált egyik évről a másikra. Az import döntő hányadát szállító Szovjetunió kitermelőipara tartósnak tűnő problémákkal küzd. (Egyre távolabbról. egyre nehezebb körülmények között kell a nyersanyagokat kitermelni, szállítani : az alapvető energiahordozóknak már ma is csaknem felét Szibéria adja. s 1990-re ez az arány elérheti a 60 százalékot.) Á Szovjetunió — s ez végül is természetes — igyekszik növekvő költségeit elismertetni. Számunkra viszont ez azt jelenti, hogy csak ilven feltételek mellett tud-, nánk energiahordozó importunkat növelni. fmí maradt S hazai lehetőségeink sem rózsásabbak. Például a szén termelését bővíthetnénk, ám ennek is határt szab, hogy új szénbánya telepítése meglehetősen költséges. Végül —noha természetesen itt nincs mód minden szempontot sorra venni — ma olyan nagy az energetikai beruházásokra költött pénz aránya, hogy az nemcsak nem növelhető, hanem bizonyára már a következő tervciklusban csökkenteni kell — egyszerűen azért, hogy több jusson a gazdaság más területein az elengedhetetlen fejlesztésekre. A számítások szerint — mint ezt dr. Varga Sándortól, az OEGH főenergetikusától megtudtuk — az idén legfeljebb I százalékkal használhat föl több energiát az ország, mint tavaly. Ez nem kis mennyiség (mintegy 20 petajoule. hozzávetőlegesen a Paksi Atomerőmű éves termelésnövekedésének harmada). Csakhogy már az első fél évben ennél többet elhasznált az ország, jórészt a rendkívül hideg év eleji hónapok emésztették fel * többletet. A továbbiakban tehát abból kell kijönni, ami ..maradt”. Vagyis az úgynevezett anyagi ágazatok a tavalyinál kevesebb energiamennyiséget használhatnak fel. Mindezt természetesen úgy. hogy a gazdaság lassanként érzékelhető ütemváltása ne lanyhuljon, hogy se a belföldi termelés, se a? export tervezett számai ne kerüljenek veszélybe. Végül is összességében az a .cél, hogy a termeléshez felhasznált energia az idén kevesebb legyen, mint a tavaly s emellett sok helyütt még a korábbinál is többet kell termelni. Az így megtakarított energiamennyiségnek kell ugvanis fedeznie a lakosság fogyasztásának növekedését. Megállapodás a vállalatokkal Igv érthető talán, mi az oka annak, hogy most már alighanem minden vezető odafigyel vállalata energiagazdálkodására. Dr. Varga Sándor elmondta, hogy már az év első felében kiválasztották a legtöbb energiát fogyasztó vállalatokat, Az így kijelölt 84 vállalattal (ezek az ipar energia- igényének mintegy kétharmadát használják fel), az Országos Energiagazdálkodási Hatóság és az Energiafelügyelet megállapodást kötött. Eszerint 25 gazdasági egység vállalta, hogy 5 százalékkal kevesebb energiát használ fel az idén, mint 1983-ban, amikor köztudottan viszonylag legkisebb volt a fogyasztás. (E vállalatok között olyanok vannak, mint például a Székesfehérvári Könnyűfémmű, a Tungsram, a Borsodi Vegyi Kombinát.) A megtakarításra — termelési terveik teljesítése mellett — úgy nyílik módjuk, hogy különböző energiagazdálkodást racionalizáló béruházásokat hoznak tető alá. A 84-ből további 20 vállalattal abban állapodtak meg, hogy nem használnak több energiát a tavalyinál, míg 39 vállaltnak — egyetértésükkel — feltételül szabták, hogy egyszázaléknyi termelésérték-nö- vekedéshez csupán 0,25 százalék energiatöbbletet használhatnak fel. (Megjegvzendő: ez a mutató meglehetősen szigor rú. nagyjából fele annak, amit országosan el szeretnénk érni.) Hogy e megállapodásoknak nagyobb nyoma téka legyen, úgynevezett többletenergia- igénybevételi díjat is megállapítottak a kormányzati szervek. Az általános energiafogyasztáson belül meghatározták mind a 84 vállalatnál, hogy mennyi villamos energiát, olajat, illetve földgázt fogyaszthatnak. Ha e kontingenseket túllépik, dupla — sőt a gázért két és félszeres — díjat kénytelenek fizetni. Ugyanakkor a vállalatok eset!v;“s többletigényüket más energia- hordozóval, így például szénnel nem fedezhetik. Elkerülhető a korlátozás Mivel a nélkülözhetetlen megtakarításhoz további fogyasztók bevonására is szük- 'ség volt. túl az említett 84, energiára „legéhesebb” cégen, még háromszáz vállalatot - kiválasztottak. Közülük ötvenet — mint a 84-et korábban — az OEGH és az Energiafelügyelet szakemberei jártak végig, a több' 250-et pedig a körzeti energiafelügyeletek, illetve a területi energiabizottságok képviselői látogattak meg. Ha ez a 384 vállalat nem fogyaszt többet a megállapodásokban rögzítetteknél, 15 pe- tajoüle lesz a megtakarítás az előző évhez képest. S ez egyáltalán nem jelentéktelen mennyiség — a valóban biztonságos energiaellátáshoz azonban nem bizonyos, hogy elegendő. Az ipari miniszter ezért felszólította a többi tárcát és főhatóságot, valamint a megyei tanácsok elnökeit is, tegyenek meg mindent az energiatakarékosságért. Ha mindenütt mindenki komolyan veszi teendőit, akkor remélhetően nem kerül sor olyan mértékű ipari energia- korlátozásökra. mint az elmúlt télen. Hacsak a napi középHőmérséklet nem csökken —13 Celsius-fok alá. Ez ugyanis az a határ, amíg a ..források” — a kőolaj, a földgáz, a szén, az erőművek és így tovább — jelen lehetőségeink szerint korlátozás nélkül bírják a terhelést. S most e források közé az immár nagyon komolyan veendő megtakarítás is „besorolt”. Trömböczky Péter flz új vállalatvezetési formák bevezetésének tapasztalatai Eddig a vállalatok több mint negyedénél került sor az új irányítási formák bevezetésére, illetve a vezetőválasztásra, s az átállások eddigi tapasztalatai kedvezőek —, állapították meg előzetes felméréseik alapján az Országos Vezetőképző Központ szakemberei, akik november 22-én országos tanácskozás keretében kívánják elősegíteni az átállás legfontosabb tapasztalatainak értékelését. Az Elnöki Tanács 1984. évi törvényerejű rendelete, illetve a kormány valamint a SZOT elnöksége együttes irányelvei szerint 1986 végéig a vállalatok többségénél be kell fejezni az új vezetési formák bevezetését. A tervek szerint a vállalatok 27 százaléka marad 1986 után is államigazgatási irányítás alatt, amit részben tevékenységük, részben az általuk kielégített szükségletek jellege tesz Indokolttá. A jövőben vállalati tanács irányítja a cégek 47 százalékát, főleg az 500 fős kollektívát meghaladó nagyvállalatoknál. A többi 26 százaléknál pedig a dolgozók által közvetlenül választott vezetőség látja el az irányítási teendőket. (MTI) Felfelé az Salgótarjánban Nincs irigylésre méltó helyzetben Ravasz Béla, a Salgótarjáni Autójavító Kisvállalat igazgatója. Tisztségét tavaly április 20-tól tölti be. Akkor már' összecsaptak a hullámok a vállalat képzeletbeli feje fölött, mert másfél millió forint veszteség halmozódott fel. Az év végén 2,5 millió forint veszteségei könyveltek fel. A’ veszteséges gazdálkodásnak számos oka volt. Például szennyvízbírságra tavaly félmillió forintot fizettek ki... — Nyitott vállalat vagyunk, sok az ügyfelünk — magyarázza Ravasz Béla — és a 135 dolgozónk között ilyen is, olyan is akad. Az árbevétel 20 százalékát adja a szocialista országokból származó személygépkocsik garanciális javítása. A kis tehergépkocsik rendbehozásából származik a bevétel 35—40 százaléka. És még valamit. Korábban a zárt technológiás vizsgáztatási jogunk nem volt meg. Ehhez megteremtettük a feltételeket. Az femberi tényezőkön kellett javítani, valamint a technikai feltételekéi korszerűsíteni. Most már bízik bennünk az Autófelügyelet, 'ezért felkészíthetjük és vizsgáztathatjuk a gépjárműveket. Két szigorú feltételnek keli eléget tenni, mégpedig a biztonságtechnikának és az esztétikai előírásoknak. A zárt technológiás vizsgáztatási rendszerben 15 személygépkocsit. és 4—5 típusú kis tehergépkocsit vizsgáztatnak. Ez nem kevés pénzt hoz a konyhára. — Dicsekvés nélkül mondhatom, hogy az idén megindultunk felfelé az emelkedőn. A 10 hónapi árbevételi tervünk 26.8 millió forint volt, melyet teijesítfettünk és 1,1 millió forint nyereségre tettünk szert. A terv 1,3 millió forint nyereség elérése az év végéig. Egy autójavító szervizben nem huszadrangú dolog, hogy milyen technikai feltételek között dolgoznak a motorok „orvosai”. A szűkös lehetőségeken belül az idén vásároltak két szeméi ygépkocsi- emfelőt. három Krokodil elnevezésű emelőt az UAZ gépkocsik javításához és egyet a pásztói szerviz számára. — Számunkra az lenne a gazdaságosabb, ha minél több tehergépkocsit javítanánk — vélekedik Ravasz Béla —, de szolgáltatáspolitikai célok is vannak a világon. A tehergépkocsik javításáért ugyanis óránként 130 forintot kérhetünk, míg a személygépkocsik rendbehozataláért csak 100 forintot. Ennek ellenére a fogyasztói szolgáltatói arány az idén 51 százalék fölött alakul. A szerviz vezetője tárgyilagosan és világosan felismeri, hogy csak az út kezdetén vannak. Sok még a kihasználatlan tartalék, hogy a termelésben és a gazdálkodásban előbbre jussanak. A jó szánTavasszal kezdték el Salgótarjánban, a Gorkij-telepen. az öregek napközi otthona és garzonház építését. A kivitelező Agrofil Építőipari Szövetkezeti Vállalat jelenleg az „A” jelű épület zárófödémét és a ,3” épület alapozási munkáit végzi.- bp dák és a szakértelem a szerviz vezetőjénél adott. Ravasz Béla elismert szakember. A 48 éves autógépész üzemmérnök 1958 januárjától dolgozik a szakmában. Mielőtt [ ffelkérték a vállalat vezetésé- j re, a Volán 2. ■ sz. Vállalatnál szerviz- és diagnosztikai osztályvezető volt. — Magamró] még annyit,’ hogy egy fiú- és egv leány- gyermekem van. Csilla külkereskedelmi főiskolát végzett és a salgótarjáni öblösüveggyárban dolgozik a kereskedelmi osztályon. Roland még csak 12 éves és jól veszi az akadályokat az általános iskola hatodik osztályában. Feltűnő, hogy mennyire érdeklődik a technika iránt. Ravasz Béla —, aki igazán nem tartja ravasz embernek magát — szintén autótulajdonos. Szívesen járja az országot 1300-as típusú Lada személygépkocsiján. — Jobbára magam javítom. Ha felfogy a tudomány, akkor behozom ide, a szervizbe. Ugyanúgy fizetek és számlát kapok, mint bárki más. Rend és bizalom — ez az alapelvem. melyből soha nem engedek. A munkatársaim is tudják, hogy értek az autójavításhoz, ezért nem tudnak „átverni”. Remélhetőleg az ügyfelek sem távoznak csalódottan a Salgótarjáni Autójavító Kisvállalattól, mondván, hogy kicserélték a jó pótkerekét, vagy „elfemelték” a szerszá- mostáskáját, netán a vadonatúj akkumulátorát. A hírnév visszaszerzéséért, a tisztességes szolgáltatásért, az eredményes gazdálkodásért serénykedik Ravasz Béla. Rozgonyi István v Érdemes hétköznapok _ ó val a hétköznapokat éljük már, de azért az ünnep zsibongatóan szép perceit nem felejti olyan könnyen az ember. így van ezzel Guth József is Balassagyarmaton. Asztalán halmazban papírok intézendő ügyek, tárgyal a munkatársaival, szólnak a telefonok és a vonal másik végén az országból, a megyéből a legkülönbözőbb ügyfelek, gyógyszerészek, gyárak képviselői. De ebből a hétköznapi lüktetésből mindig kicsendül eg.y-egy ünnepire forduló hang: gratulálunk. A titkárnő is sűrű időközönként halomba rakva hozza még most is a jó kívánságokat tartalmazó táviratokat, leveleket. Guth Józsefet, a gyógyszertárák megyei igazgatóját most az októberi forradalom évfordulóján tüntették ki az Április 4. Érdemrenddel. Ügy adódott, hogy a kitüntetettek őt kérték meg, hogy nevükben is köszönje meg az elismerést. Amikor felállt a beszéde elmondására, mintha ellágyult volna az arca. A hangja is megilletődöttséget sejtetett. Azért tűnt ez szokatlannak, mert ő mindig határozott ember volt. A termete le fntawwfb az áfataguáL A haja megritkult és őszbe fordult. Az arcvonását barázda keményítette meg. Amikor beszélt, sápadtabb volt a • szokottnál. De azért szépen hangzott a köszönet és az ígéret, hogy továbbra is mint eddig, végzik munkájukat. A kemény nemzedék tagja Guth József is. Ki tudná megszámolni hányán vannak azok, akiket a mindennapi munkáján túl, több mint két évtizede a politika ismeretére oktat. Az ember amikor belegondol ebbe. érti meg a jó kívánságok özönét. Hát a munkatársai? Azokat említi minden alkalommal: ha ezzel a kitüntetéssel elismerték a munkáját, azt a munkatársainak is köszönheti. Valaki mondta is nagy derűt keltbe, hogv a vállalatnál már annyi kitüntetett lett Guth József igazgatása alatt, hogy számát sem tudják. Eddig csak az igazgatóról feledkeztek meg. Azt mondják, hogy egyszer a szakszervezet meg a társadalmi szervek vezetői ostromba fogták az igazgatót, hogy emelje a bent az embereknek. A legjobban tudta, hogy ezen a téren lépni kell. De miből, amikor nem volt fedezet és megkérdezte: — Hogyan gondoljátok? Azok meg álltak szófián, mert nem tudták megmondani hogyan. Akkoriban volt ez, amikor harminc esztendővel ezelőtt kinevezték Guth Józsefet a gyógyszertárak megyei igazgatójává. Nem volt ismeretlen számára a szakma, ott dolgozott már évtizede ellenőrként, tanácsadóként. A viszonyok bizony nagyon mostohák voltak. Düledező gyógyszertári épületek, elavult felszerelés, lakás nélküli gyógyszerészek.. A patikák száma is alacsony. Mondta is emlékezve erre az időre: — A megyénk nem volt vonzó a gyógyszerészek számára. .. Az őt ostromgyűrűbe vett társadalmi szervezetek képviselőinek is megmondta, amit kérnek, az őt is érdekli, de teremtsék meg a feltételét annak, hogy fizetni tudjanak. Elsősorban azoknak, akik azt munkával kiérdemlik. Meg azt, hogy tegyék vonzóvá a megyét a gyógyszerészek számára is, mert gyógyszerellátás nélkül nincs egészségügy. A gyógyszertár vállalatnál ez lett a követelmény. Nem arról volt szó, hogy a gyógyszerellátással akadoztak volna. azt megteremtették. De a körülmények, amelyek között a gyógyszerészek dolgoztak, azt tartani nem volt szabad tovább. Az igazgatónak van egy fényképgyűjteménye a régi és az új gyógyszertári állapotokról. A dokumentum mindennél többet mond. Amit tettek, hogy megváltoztassák a régi körülményeket, azt nem látványosan, harsogón tették. Mondta is az igazgató: — Minket az egészségügy ellátása hajtott, más nem érdekeit. .. Pedig nehéz időszaka volt ez a gyógyszerészet vezetőinek, gyógyszerészeknek egyaránt. Sok irányú munkát végeztek. Gvógvszertárakat építettek, lakásokat melléje és gvógysze- részeket neveltek, innen a megyéből való fiatalokat. Ott jártaik minduntalan a középiskolákban. Akik csak egy kicsit érdeklődtek a szakma iránt a tanulók közül, azt felkarolták, lépését nyomon követték, ösztöndíjat adtak neki. És ahogy múltak az évek, úgy változott a gyógyszerészet helyzete a megyében. De kemény következetes munka kellett ehhez. Milyen nagy viharral született a salgótarjáni központi gyógyszertár is. Felényit ígérték ami most van. Azt mondta az igazgató, hogy a vállalat minden vezetője talpon volt és azon kilincseltek, hogy olyan gyógyszertára legyen a városnak, amilyen lett. Látszik, hogy tudatosan nem szól önmagáról. Még csak,jelét sem teszi annak az erőfeszítésnek érzékelésére, ami reá nehezedett az elmúlt évtizedek alatt. Mindent a munkatársainak tulajdonít. Figyelmeztet, hogy Monostori Tibor- né. az ország egyik legrégibb titkárnője és azt is hozzáteszi, hogy jól végzi a munkáját. Meg arról beszél, hogy milyen nagy izgalommal készítik a legújabb gyógyszertárat Ka- ra.n ess ágon. Már volt, aki megkérdezte egy kis iróniával,a hangjában, hogy minek ez a nagy szerénység. Ma már nem divat, tették hozzá cinikusan. Guth József azt válaszolta: — Én régi ember vagyok, a kemény korszak embere, hiszek a pártban, annak tanításában. Én maigam is tanítom a párt politikáját és az emberségre, szerénységre oktat. S ahogyan tanítom, szeretnék úgy is élni. A mindennapi munkáját is ennek a vallomásának megfelelően látja el. Azt mondta: — Az egészségügy az emberek ügye. ezért ezt csak jól szabad szolgálni. Ez kötelességünk. .. A hétköznapok következő nek az ünnep után. Az egyszerű cselekedetek ideje. Azt mondta Guth József, hogy ezek az egyszerű cselekedetek hozzák meg az igazi ünnepeket. Azért érdemesek a hétköznapok... Bobál Gyula NÖGRÁD — 1985. november 15., péntek 3
