Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-17 / 244. szám

AUTÓ-MOTOR II motorizáció távlatai Hajózni szükséges — mond­ták a régi rómaiak, lévén szá. mukra a hajózás a legfonto­sabb közlekedési és kereske­delmi lehetőség. Ma azt mondhatnánk, sőt mondjuk is, hogy „autózni szükséges”. A motorizáció a huszadik szá­zad második felében a min­dennapi élet tartozéka. . Mi ezt egy kissé későn vet­tük észre. Amikor — a hat­vanas évek végén, a hetvenes évek elején — Magyarorszá­gon ugrásszerűen megnőtt a géokocsik száma, már jócs­kán lemaradtunk a hozzánk hasonló fejlettségű országok- tó> De ne kutassuk a múltat, jobb előre nézni. Kérdés, hogy valóban jobb-e. Mert az el­maradás azóta sem csökkent, ma feleannyi személyautó fut a hazai utakon, mint a ha­sonló fejlettségű nvugat-eu- rópai országokban. Természe­tesen ezer lakosra számolva. KEMÉNY CIKKÉ VÁLT Ennél nagyobb baj és több gondot okoz, hogy a meglevő 1,4 millió személyautó átlag- életkora 8,5—8,6 év. Ami azt jelenti, hogy csupán a selej­tezésre érett kocsik pótlására évente 140 ezer új autónak kellene munkába állnia. Valóban munkába, mert az autó már régen nem „státusz- szimbólum”, hanem jelentős közlekedési eszköz. Még ak­kor is így van ez, ha — első­sorban a drága üzemanyag miatt — sok ezer gépkocsi- tulajdonos csak a hét végén öl járművébe. Akkor viszont többnyire családostól, ami — négytagú átlagcsaládot és ugyanakkora kocsi-befogadó- képességet számítva — annyit jelent, hogy az ország lakos­ságának felé közlekedik sze­mélygépkocsival. Ez pedig je­lentős — többek között — a tömegközlekedés tehermente­sítése szempontjából is. A 140 ezer helyett azonban évente csak százezer kocsi ér­kezik. Ennyinek a beszerzése elé is egyre nagyobb akadá­lyok tornyosulnak, mindenek- ^előtt az, hogy a gyártó szo­cialista országok — Csehszlo. vákia, az NDK — elsősorban saját lakosságuk ugyanígy nö­vekvő igényeit akarják ki­elégíteni. Nekünk pedig nincs sze­mélyautó-gyártásunk. Köztu­dott, hogy a KGST-n belül ml autóbuszokat, gépkocsi- hátsóhidakat és más alkatré­szeket gyártunk. Egyik sem olyan „kemény” cikk, amiért versenyeznének a felhaszná­lók, illetve vásárlók. Magya­rán: a jelenlegi „felállásban” semmi reményünk nincs ar­ra. hogy több személygépko- e»it hozassunk be. legalábbis belátható időn belül. Mégis több személygépkocsi keli, hiszen a motorizációra is áll az, amisok mindenre: a megállás visszafejlődést je­lent. Már csak azért is, mert az autópark elöregedése to­vábbi nehézségeket okoz. Több alkatrész kell az elhasználó­dottak pótlására, fokozódik a balesetek veszélye az öreg ko­csikkal. nem is szólva az üzemanvag-fogvasztásról, ami uavancsak emelkedik az évek számával. Ingven viszont sehol — sem a szocialista országokban, som nvugaton — nem adnak génkoesit. Méícsak „ouha” pikkekért sem. noha a gét-)Vo- csí is annak számít a tőkés­országokban. HÁROM LEHETŐSÉG A Közlekedési Minisztéri­um szakemberei szerint há­rom megoldási lehetőség van: vagy továbbra gyártjuk azo­kat a cserecikkeket, amelye­ket eddig, vagy átállunk kor­szerű gépkocsifőegységek gyártására, vagy összeszerelő üzemet állítunk fel valame­lyik autógyárral közösen. Ez utóbbi később önálló gépko­csigyárrá fejlődhetnénk. A három variáció nem mond ellent egymásnak, any-' nyira, hogy elképzelhető egy­más mellett létezésük is. Az viszont mindháromra áll, hogy az alap: a korszerűbb termékek gyártása. Korszerű gépkocsifőegységek előállítá­sához is idő kell — de első­sorban szervezésen, hozzáál­láson múlik, hogy mennyi idő összeszerelő üzem felál­lításához és a termelés meg­indulásához viszont minden­képpen több időre van szük­ség. Előzetes számítások sze­rint legjobb esetben is a nyolcadik ötéves terv második felében kerülhetnének ki on­nan az első gépkocsik. Vagy­is az ezredforduló felé. Készül a távlati terv is, mely előirányozza a hazai mo­torizáció jövőjét ugyancsak 2000-ig. Tehát nem is olyan hosszú távra. Ebben a terv­ben szerepelnek az említett változatok — és talán még mások is, amelyek a . terv véglegesítéséig felmerülnek —, továbbá a magyar viszo­nyok közt elfogadható legked­vezőbb és legmagasabb gépko. csiéleíkor, a pótalkatrész-kér. dés megoldása és még sok minden. Nem utolsósorban az is, hogy milyen társadalmi­politikai hatása lehet a gép­kocsikérdés kedvező megoldá_ sának, illetve annak, ha nem sikerül a várt változásokat megvalósítani. A JÖVÖ KOCSIJA Hogy milyen lenne a mi viszonyaink között a legideá­lisabb gépkocsi — arról köz­vélemény-kutatás, tudományos előrejelzések, felkérések alap, ján már kezd kibontakozni a kép: 1000 köbcentiméter körü­li és 100 kilométerenként 5—6 liter üzemanyagot fogyasztó lehetne az autó. Talán, (vagy inkább remélhetőleg) ilyene­ket gyártanak majd abban a leendő összeszerelő üzemben. Ilyen kocsikon fogják járni a hazai és külföldi utakat a mai tizenévesek — életük delén. Feltéve, hogy változatlanul maradnak az igények. A mai és a holnapi autó­soknak — egyelőre 1990-ig — csak a külkereskedelem sze^ rezheti be a vágyott jármű­veket, természetesen megfele­lő magyar iparcikkek ellené­ben. Elsősorban ezen múlik, hogv a hatodik ötéves tervben a jelenleginél több. a keresletet legalább is megközelítő számú kocsi jöjjön hazánkba. Ám az autózáshoz nemcsak járművekre van szükség, ha­nem megfelelő utakra, javító- hálózatra, benzinkutakra is, vagyis arra, amit infrastruk­túra néven szoktak összefog­lalni. Ami az autópályát ille­ti: e'téren nem lehetnek vér­mes reményeink, az építés csak lassanként halad a he­tedik ötéves terv idején. Töb­bi útjainknál pedig a karban­tartás, a vagyonmegóvás ma a legfontosabb, s azt is mi­nél takarékosabban kell vé­gezni, mert keresik ehhez a legmegfe'előbb technológiát. Szervizből, műhelvből is több kell, vagy legalább arra kell felkészülni, hogv ha több tí­pusú kocsi jön be, valamenv- nvihez legven megfelelő pót- alkatrész, és hozzáértő szere­lő jól felszerelt műhelyekben. Mert autózni szükséges. De költséges is. s nemcsak a gép­kocsik tulajdonosainak. Várkonyi Endre Adorján és Petrán nyert állásból veszített Feszült légkör, harcos játszmák és nagy csalódá­sok — .így lehet összegezni a szi- ráki kastélyszálló­ban zajló Hungaroil—Honvéd Kupa sakknagymester-versenv 10. fordulóját, A játékidő vé­gén. fölényes, nyertnek te­kinthető állásokat rontottak 'vesztesre a hazai sakkozók. Adorján kezdte a sort. Sö­téttel fölényes álláshoz jutott Klingerrel szemben, a bonyo­lult pozícióban azonban el­nézte fiatal ellenfele kombi­nációját, döntő anyagi hát­rányba került, s a parti fel­adására kényszerült. Petrán világossal hibás vezéráldozat­tal akart nyerni. Ehelyett azonnal feladásra kényszerült Vaiserrel szemben. A. két élen álló csatájában, a Tukmakov —Pintér találkozón sötét az egész játékidő alatt védeke­zett. de a függőben helyzete nehéz. További eredmények: Horváth—Sax döntetlen, Yap—Uhlmann 0:1. A Georgiev—Utasi és a Kna- ak—Djurics játszmákban sö­tét áll valamivel jobban. A torna állása a 10. for­dul) után: Pintér 6.5 (1). Tuk­makov (szovjet) 6 (1), Ador­ján 6, Uhlmann (NDK) 5.5 (1). Kiinger (osztrák) 5.5. Ge­orgiev (bolgár) 5 (2), Vaiser (szovjet) 5, Sax 4.5 (1), Yap (Fülöp-szigeteki) 4.5, Knaak (NDK) 4 (3), Horváth 3.5, Petrán 3 (2),' Utasi 2.5 (1), Djurics (jugoszláv) 2 (2) pont. Csütörtökön a 11. fordulóra kerül sor. * Sax Gyula, a Budapesti Honvéd SE élversenyzője, el­ső táblás. Már gyermekkorá­ban versenyszerűen sakkozott és kimagasló eredményeket, győzelmeket mondhat magáé­nak az országos úttörő serdü­lő- és ifjúsági bajnokságokon. Elmúlt 10 esztendő és nyu­godtan mondhatjuk, hogy a következő évtizedek magyar élsakkozásának egyik kiemel­kedő. tudású reprezentánsa. A sakkmesteri címet 1969-ben szerzi meg. 1971-ben — Ador­ján és Ribli .sikerét megismé­telve, — „ifjúsági Európa-baj- nok. 1974-ben nemzetközi, 1978-ban nemzetközi nagymes­teri minősítést szerez. A ma­gyar válogatott állandó tagja, aki döntő szerephez jutott az 1978. és az . 1980. évi sakk­olimpiákon, amikor válogatot­tunk világra szóló eredményt ért el. Egymás után kétszer, 1976-ban és 1977-ben győzött a magyar bajnokságon. Az egyik legtöbbet versenyző nagymesterünk, akinek siker­listáját nehéz lenne felsorolni. Közel 30 olyan tornagyőzel­met aratott, amelyeken a vi­lág élsakkozói közül számo­sán a vert mezőnyben utána végeztek. Az elmúlt két év­ben elismerésre méltó sikerét Zürich. Metz, Ohra. Róma, Luganó, Bagneux és Balaton- berény nemzetközi tornáinak megnyerése is gazdagítja. Magyarország — Wales 3—0 (1-0) Cardiff: Magyarország: Disztl P. — Róth, Disztl L., Garaba, Pée tér — Sallai, Nyilasi, Nagy, Détári — Esterházy, Hajszán. A fehér mezes magyar csa­pat kezdte a játékot, de mind­járt a hazaiak támadta«. Eléggé exőszakosan játszottak, úgy ahogy azt várni lehetett. A 8. percben nagyon szép magyar támadás futott, Ny’- lasi indította Hajszánt, a szélső kilépett a védők közül, higgadtan a támadást követő Esterházy elé adott, aki 6 m- ről biztosan lőtt a hálóba. (1:0). Szünet nélkül támadott a hazai csapat, mert a magyar játékosok rendre elveszítették a labdát. Szünet után az 51. percben Hajszán lőtt gólt (2—0). A 87. percben Détári gurított a ka­puba. (3—0). Férfi NB II., Középcsoport Viszonylag Sikerül-e dobogóra jutni a Volánnak? Az OB II. Keleti csoportjá­ban három fordulóval a befe­jezés előtt még nem dőlt el, hogy ki lesz a feljutó, s ugyanígy nem tisztázódott: a Szeged vagy Nyíregyháza sakkcsapata búcsúzik a máso­dik vonaltól. Az St. Volán csapata különversenyt vív a tavaly még OB I.-es Debrece­ni USE sakkozóival. A 10. forduló eredményei: Pénzverő—Eger 8—6, Láng— Miskolc 3,5—10,5, Postás— Gyöngyös 8,5—5,5, Makó—Ka- ba 9—5, Hajdúszoboszló— Debrecen 5—9, Vízügy SC— Szeged 8—6. A bajnokság állása 1. Bp. Postás 10 9 - 1 95.5 2. Miskolci M. 3„Debr. USE 4. St. Volán 5. Vízügyi SC ' fi. Eger” SE 7. Gyöngyösi SE 1« 8 2 - 93.5 M S 3 i 80.5 1« T I ! 59,5 10 4 2 4 78,5 10 4 1 5 72 1« 4 1 5 71 8. Pénzverő SE 9. Láng Vasas 10. Makói SVSE 11. Szegedi VSE 10 4 1 5 71 10 5 1 4 70,5 10 6 - 4 8«,5 10 2 1 7 5« 12. Nyíregyháza 10 3 - 7 56 18. Hajdúszob. 10 1 - 9 50 14. Kaba 10 1 - 9 43,5 A 11. fordulóban október 20-án,- az St. Volán Szegeden játszik, a debreceniek pedig Budapestre látogatnak a Pénz­verőhöz. (Sz. L.) Egyéni pályacsúcs Somoskőújfalun Helyezések „A .teke. NB&s XI. » előzői; «J&trdulójá- -batá > o -Somoskőúj­falun, a hazaiak egyik verseny­zője, Molnár Já­nos kilenc fával megjavította az egyéni pályacsúcsot. Ma­gabiztos győzelmet arattak otthonukban a mátranovákíak is az újoncok rangadóján. Az idegenben szereplő, másodosz­tályú nógrádi csapatok g vá­rakozásnak megfelelően alul­maradtak, az 'NBt f/ád- újfalu .viszont^ p-f' meglepetés­re — idegenben nyert.«,. EredményeknőiNB II: Szolnoki ÁÉV:—Somoskőúj­falu 5:3 (1972—1908); férfiak: Somoskőújfalu—Egri • Sparta­cus 6:2 (2719—2472), Mátra- nováki Vasas—OKGT 7:1 (2513—2329), Hajdúnánás—St. Síküveggyár 6:2 (2575—2413). NB III: PÁKÜSE—Nádújfalu 3;5 (2345—2351), Lőrinci SE— Pásztó 5:3 (2318—2264). Pakson A hétvégén a Paksi Atom­erőmű Sportegyesülete Atom Kupa elnevezéssel ökölvívó­versenyt rendezett. A viadalon 19 egyesület 113 versenyzője lépett a kötelek közé. Nógrád megyét a Bgy. SE öklözői kép­viselték, közülü.í nrhányan értékes helyezéssel -térhettek haza. NB-s bajnokság Felemás eredmény Nyíregyházán Serdülők SBTC—Nyíregyháza 3—2 (0—2) SBTC: Csongrá­di — ; Lakatos, Mester, Balya, Molnár — Roz­inán, Rigó, Ju­hász — Tarlósi (Váradi), Szalai, Balázs (Bat- ta). Edző: Kökény József. Góllövők: Juhász, Rigó, Sza­lai. Jók: Molnár, Rigó, Juhász és Szalai. A vendég salgótarjáni - gár­da nagy fegyvertényt hajtott végre; 'hiszen kétgólos hazai vezetés után fordította meg a találkozó állását. Ifjúságiak N y íregy háza—SBTC 3—0 (2—0) SBTC: Kuti — Gyetvai, Hajdú, Janik, Makovinyi — Gáspár, Dániel, Kun (Forgács) — Sándor (Nagy), Jambrik, Bakos. Edző: Patkó József. Jók: Kuti, Nagy. A salgótarjáni csapat a há­romgólos vereséget elsősorban védelmének hibái miatt szen­vedte el. Az SBTC Gyetvai (66. perc) kiállítása miatt kö­zel fél órán keresztül 10 em­berrel játszott, így eleve nem volt módja még a szépítő gól megszerzésére sem. szoros eredmény TFSE—Bgy. Justitia 91—71 (46—23) Balassagyar­mat, városi sport- csarnok, 50 néző, v: Földházi, Hal­mos. Justitia: Benkő 17, Csaba T. 10, Géczi 10, Bednár 8, Markó 12, cs: Kalcsó 14, Rith. Edző: Benkő Péter. Az első osztályból kiesett főiskolások azonnal átvették a játék irányítását, és gyors indításokból szerezték pontja­ikat. A hazai tartalékos gár­da megpróbálta lassítani az iramot, de ez csak rövid idő­re sikerült. A második játék­részben ismét eredményeseb­ben dobtak a fővárosiak. Az ellenfél legjobb dobói; Telegdi 31, Szűcs 22. Jók: Szűcs, Telegdi, Kovács, ill. Benkő, Markó, Bednár. Ágasvár Kupa Hét végén kellemes őszi időben, az Ágasvár pásztói oldalában rendezte meg Pásztó város sportszövetsége az idei országos II. osztályú tájfutó kupa versenyét Eredmények, felnőttek: 1. Szilfai (Bgy MtíDOS2. Molnár (Bgy. MEDOSZ), 3. Holtner (MÁG-Pásztó), Ifjú­ságiak: 1. Becsó (MÁG-Pász­tó), serdülők: 1. Reviczky (MÁG-Pásztó), úttörők: 1. Bognár (MÁG-Pásztó), gyer­mek: 1. Szőke (MÁG-Pász- tó), Nők; serdülők: 1. Rbgu’y (Bátonyterenye), 2. Simkó (Bgy.), 3. Abay (Bgy.). Úttö­rők: 1. Bognár (MÁG-Pász- tó), gyermek: 1. Csetneki (P. Dózsa). Területi ifjúsági bajnokság, Mátra-csoport Egyedül a Nagybátony nyert Diákfoci '85 Madách-siker a nyitányon Nagybátony—Siroki Vasas 5—0 (3—0). Bátonyterenye, 100 néző, v.: Pecze. Góllövők: Vályi (2), Cseszták, Oláh (11-esből) és Veiner (öngól). Jók: Gazdag I., Letovai, Balázs, Horváth és Cseszták. Borsodi Bányász—Salgó­tarjáni Síküveggyár 3—2 (1-1). Salgótarján, 100 néző, v.: Váradi. Góllövők: Velki, Bá­lint. Jók: Rusznyák és Velki. Gyöngyösi SE—Romhány 4—1 (2—1). Gyöngyös, 200 néző, góllö­vő: Szikora. Jók: Bagyinszki. Varga L., Szilfai. Edelénv—Balassagyarmat 8—0 (4—0). A találkozóról részletes tu­dósítást nem kaptunk! A bajnokság további ered­ményei: Göd—Özd 0—4, Bor- sodnádasd—Hatvan 1—0, Recsk—BVSC 0—8. A bajnokság állása 1. Ózd 8 8­­59- 2 16 2. Gyöngyös 8 7 1­36- 3 lő 3. BVSC 8 6 1 1 21- 9 13 4. Hatvan 7 5­2 40- 5 10 5. Göd 8 4 2 2 29-12 10 6. Borsodi B. 8 3 4 1 10-16 10 7. Borsodnéd. 8 4 2 3 13-13 10 8. Sajóbábony 7 4 1 2 26-18 9 9. Edelény 8 3 1 4 22-17 7 10. Nagybátony 8 3­5 11-20 6 11. Balassagy. 7 3­4 14-26 6 12. Síküveg. 9 3­6 23-44 6 13. Bél apáti. 9 1 2 6 13-37 4 14. Siro-k 7 1 1 5 5-32 3 15. Romhány 8 1­7 4-26 2 16. Recsk 9­1 8 6-59 1 A selejtező után, a múlt héten megkezdődött a Nóg­rád megyei középiskolás lab­darúgókupa középdöntőinek mérkőzéssorozata. A nyolc csapat párosítása a követke­ző: 1. Madách Gimn. St.— Nógrádi Szakközép. Szécsény, 2. Balassi Gimn. Bgy.—211. Sz. ISZI St., 3. 209. Sz. ISZI 3t.—Stromfeld Szakközép. St., 4. Bolyai Gimn. St.—217. Sz. ISZI Bgy. Az eddig lejátszott mérkő­zéseken a papírforma érvé­nyesült. Legelső mérkőzésen a Madách fél tucat gólt „pakolt be” a szécsényi szakközépis­kolások hálójába, a vissza­vágóra ezért nem is került sor(!?). Bátonyterenyén nagy küzdelemben nvert az első találkozón a 209. Sz. ISZI a Stromfeld ellen, reményeiket azonban a Jónást is pályára küldő gépipari technikum a visszavágón eloszlatta. Így a tavalyi két döntős már biz­tosította helyét a legjobb négy között. Mégcsak az első mérkőzést játszotta a Balas­si Gimnázium a tarjáni ISZI- vel, és a döntetlen a vendé­geknek kedvező. A Bolyai alulmaradt, a 217-es Számú ISZI-vel szemben, így a visz- szavágón próbálhatja meg a to'-ábbjutást kiharcolni... Eredmények: Madách— Nógrádi Szakközépiskola Szé­csény 6—0, ill. 3—0, Strom­feld—209. Sz. ISZI Bátonyte­renye 6—3, ill. 2—3. Balassi —211. Sz. TSZI S.-tarián 2—2, Bolvai—217. Sz. ISZI Bg*. 0—3.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents