Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK I XLI, ÉVF., 240. SZÁM ÁRA: 2,20 FORINT 1985. OKTÓBER 12., SZOMBAT Befejezte munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka Pénteken a Parlamentben a kormányprogram feletti vitára! folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka. A legfelső népképviseleti testületünk fórumán megjelent Lo- sonezi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülést Cservenka Fcrencné, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Elsőként Kapolyi László ipari miniszter emelkedett szólásra. Kapolyi László Kapjon szabad utat a nyereséges tevékenység ' Elöljáróban arról szólt: az iparra háruló legfontosabb feladat. hogy az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához, a nemzeti jövedelem gyarapításához és így gazdaságunk gyorsabb fejlődésének egyik lendítőjévé váljon. Kapcsolódva több hozzászóló észrevételéhez a miniszter azt elemezte, milyen utat tett meg eddig és hol tart ma az ipar feladatainak megoldásában. Szólt a mind élesebbé váló külpiaci versengés kedvezőtlen hatásairól, technológiai elmaradásunkról, s arról, hogy ez iparban foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent, ezért egyes ágazatokban és városokban gondok jelentkeznek. Kedvezőnek értékelte, hogy az ipar export-import egyenlege jelentősen javul. Figyelmeztető azonban —, tette hozzá —, hogy a népgadasági egyensúly javítását szolgáló, növekvő mértékű hozzájárulás döntően az import mérséklésével valósul meg. — A termelési szerkezet korszerűsítésében a hatékonyság szerinti szelekció nem érvényesül megfelelő mértékben. A változás iránya viszont kedvező, nő az elektronikai ipar. a feldolgozó vegyipar aránya. A miniszter elmondta: a termelés növekedése az utóbbi hónapokban felgyorsult, az ipar termelése a tavalyit várhatóan mintegy 2 százalékkal meghaladja majd, de nem éri el a tervezettet. A szocialista exportban jók az eredmények — leginkább a könnyűipar, a gépipar és a vegyipar kivitele nőtt — a konvertibilis elszámolású export várhatóan a tavalyi szinten marad, nem éri el‘ a tervezettet. Kapolyi László a változó iknrü'ménvekhez alkalmazko- •dás érdekében nagyobb vállalati erőfeszítéseket sürgeiett. Mindezek megvalósítása érdekében célszerűnek ítélte olyan, a feladatok szerint differenciáló rendszerszemléletű ösztönzők bevezetését, amelyek segítik a műszaki feilesztés bredménveinek gyártásbavéte- lét és kiterjednek az exportálók minél szélesebb körére. A szabá’vozás eszközrendszerében Kapolvi I,ászló kiemelt jelentőségűnek tartotta a felhalmozás szelektív sza- bálvozását, valamint a fő munkaidőben végzett tevékenység jövedelmeinek az adagosnál naffvobb mértékű növelési lehetőségét. Ehhez azonban a gazdaság jövedelemtermelő képességének gvor- sabban kell emelkednie — mutatott rá. A továbbiakban a lakossági szénellátásról szólva a miniszter a helyzetet különösen nehéznek nevezte. A kereslet az elmúlt évekhez viszonyítva csaknem egymillió tonnával nőtt; szénhiány van, különösen Észak- és Kelet-Magyar- országon, valamint az Alföldön. Ennek megszüntetésére mind a kormány, mind a szénbányászat intézkedéseket tett: t millió tonnával több szenet importálunk, és 5.2 millió torna hazai szenet termelünk lakossági célra. A bányászok legtöbb pihenőnapjukat feláldozzák, azért, hogy a szénhiány csak átmeneti legyen és minél hamarabb megszűnjön. A hazai lakosság számára végzett széntermelésben november 15-ig behozzák a lemaradást. Az ipar fejlesztési elképzeléseiről szólva a miniszter a piaci igények, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk és hazai értékesítésünk jelentőségét hangsúlyozta Külkereskedelmi stratégiánkban továbbra is a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott műszaki-gazdasági együttműködés a fejlődés meghatározó tényezője. Energiahordozó-importunk 90 százalékát, anyagimportunk kétharmadát és beruházási importunk jelentős részét is a Szovjetuniótól vásároljuk. Részt veszünk a Szovjetunió fejlesztési programjainak megvalósításában, például a krivoj-rogi vasércdúsítómű építésében, a jam- burgi földgázkitermelésben, egyes közszükségleti cikkek gyártásának növelésében és az a^rártemelés korszerűsítésében. A fejlett tőkés- és a fejlődő órszágokkal is bővíteni kívánjuk az ipari termékek forgalmát. Az ipar felelőssége ma — és a jövőben még inkább — az, hogy átfogó fejlesztéspolitikával teremtsen húzóerőt gazdasági fejlődésünk folyamatában — mondotta Kapolyi László. Az iparfejlesztés stratégiája éppen abban áll, hogy a fejlődés felgyorsítását a jövede- lémteremtő képesség növelésével, a társadalmi erőforrások korábbinál hatékonyabb felhasználásával tegye lehetővé. A minőségi javulást elősegítheti az eszközök kevésbé hatékony területekről történő átcsoportosítása is. ami differenciált megközelítést igényel, nemcsak a termelés- és a fejlesztéspolitikában, hanem a szabályozásban is. Kapjon szabad utat a nyereséges tevé- kenvség. A nem gazdaságos termékek közül gazdaságossá, nyereségessé kell tenni azokat, amelyekre a népgazdaságnak szüksége van, még kell viszont szüntetni mindazt, ami gazdaságtalan és más forrásból pótolható. Az energetika egész rendszerének minőségi fejlesztésével csökkentjük a gazdaság energiaigényességét. eközben növeljük az atomerőművi vil- lamosenergia-termelés . arányát. rekonstruáljuk a szénerőműveket, fejlesztésekkel fokozzuk a villamosenergiarendszer rugalmasságát. A vaskohászatban radikális technológiai szerkezetváltásra van szükség. Folytatódik az alumíniumipar minőségi fejlesztése, teljesen megszüntetjük a hazai vasérc- és szí* nesfémérc-termelést. miközben dinamikusan nő a nem fémes ásványok bányászata. A feldolgozóipar fejlesztésével emelni kell az ipari termékek feldolgozottsági fokát, növelve e folyamatban a szellemi munka arányát. Az elektronizálás lehetőségeinek kihasználásával gyors ütemben kell előrelépni az informatika, a számítás- technika ipari alkalmazásában, a fejlesztési, tervezési, gyártási és mérési folyamatok korszerűsítésében. A strukturális változás fő területei azok lesznek, amelyeken a mennyiségi fejlődéssel minőségi változások is együtt járnak. Látni kell, hogy több nagy- vállalat termelési szerkezete konzerválódott, termékeik jelentős része elvesztette piac- képességét, s ebből a helyzetből önerőből nem képesek kitörni. Az új technológiák meghonosítása .tőkeigényes, ezért központi segítséget igényel. E vállalati kör helyzetét úgy rendezzük, hogy — az ott dolgozó kollektívákat maximális erőfeszítésre késztetve — az átmeneti időszakra biztonságot, a kibontakozáshoz pedig perspektívát adunk. A kormányprogram alapján az iparfejlesztés egyik fő vonala a meglevő kapacitások jobb kihasználása, az ehhez szükséges átcsoportosítások megvalósítása, valamint — a pótlólagos források biztosítása mellett — a meglevő állóeszközök és munkaerő-állomány hatékonyabb működtetése lesz. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: fontos, hogy a vállalatok magatartását meghatározó eszközök, szabályozók ösztönözzenek, egyszersmind kényszerítsenek a meglévő erőforrások maximális hasznosítására. Kapolyi László végezetül az új vállalatvezetési formák kialakításának menetéről, az ipar szervezeti korszerűsítéséről szólt, majd az ipari dolgozók másfél milliós kollektívájának nevében helytállást ígért a kormány- program megvalósításában. Kapolyi László szavai után újból hozzászólások következtek. Szót kapott Szabó Sándor (Csongrádi, Rujsz Lászlóné (Vas), Lakos László (Pest), Vida Kocsárd (Somogy), Straub F. Brúnó (országos listán megválasztott képviselő), Regor Péter (Budapest) és Király Zoltán (Csongrád) megyei képiselő. Lázár György válasza Bevezetőben a kormány nevében megköszönte, hogy a vitában felszólaló, véleményét kifejtő valamennyi képviselő egyetértett a kormány munkaprogramjával. Ígéretet tett arra, hogy a felmerült észrevételeket, javaslatokat az elkövetkező hetekben feldolgozzák, nagy részüket a VII. ötéves tervjavaslat véglegesítésekor hasznosítják, illetőleg a terv részét képe- (Folytatás a 2. oldalon) Devosics Miklós és dr. Ábrahám Kálmán cserélt véleményt a Parlament folyosóján HVDSZ megyei választói értekezlet Folyamatosan és jó színvonalon éltek jogaikkal Salgótarjánban, tegnap az SZMT oktatási központjában tartotta meg megyei választói értekezletét a HVDSZ Nógrád Megyei Bizottsága. Az egybegyűlteket Toldi Tibor, a mégyebizottság elnöke köszöntötte, majd Danyi Sándor, a megyebizottság titkára tartotta meg szóbeli beszámolóját a választás óta végzett munkáról. Utalt arra, hogy a gazdaságirányítás elemeiben bekövetkezett változások az ágazatban is érezhetően befolyásolták a munka tartalmát. Ezeket a változásokat a megyebizottság és az alapszervezetek figyelemmel kísérték. irányító, szervező és ellenőrző munkájukat úgy igyekeztek alakítani, fejleszteni, hogy egyre jobban megfeleljenek a követelményeknek. Az eltelt időszakban tovább fejlődött a szakszervezeti szervek termelést, gazdálkodást segítő munkája. A vállalatok. költségvetési üzemek, az iparágak átlagának megfelelően, vágj' azt meghaladóan növelték célkitűzéseiket. Az ipari vállalatok termelési, szolgáltatási tevékenységüket az 1979. évi 246 millióról 399 millióra, a kommunális vállalatok 331 millióról 585, a költségvetési üzemek 161 millióról 254 millióra növelték termelésüket. Az ipari, tanácsi vállalatok az elmúlt években dinamikusan fejlődtek és növekvő mértékben segítették elő a belföldi áruellátást, a lakossági igények .kielégítését. A kommunális vállalatok igazodva a tanácsi szervekhez, eredményesen látták el feladataikat, építőipari és szolgáltatási tevékenységük árbevételei elérik az -eiédeti elképzeléseket. Ugyanez mondható a költségvetési üzemekre is. Az elért eredmények azért, is értékesek, mert a foglalkoztatók száma csupán 3,7 százalékkal nőtt. A sikerekben meghatározó szerepük volt a szocialista munkaversenyben, szocialista brigádmozgalomban résztvevőknek. Tevékenységük tartalma sok új vonással gazdagodott, vállalásaik a legfontosabb gazdaságpoutixai célokra irányultak, elősegítették a hatékonyabb gazdálkodást. A termelési és szolgáltatási érték növekedésével összhangban alakult a bérek és a jövedelmi viszonyok. Az iparban 39,2, a szolgáltatásban 50.4, a kommunális vállalatoknál 37,4 százalékkal nőtt a bérszínvonal. A bérpolitikai elvek érvényesülését a dolgozók egyetértésükkel, és széleskörűen támogatták. A választási időszakban középpontba az alapszervezeti munka erősítése került. Ma már a bizalmitestületek egyre inkább betöltik szerepüket az érdekegyeztetésben és a feladatok meghatározásában. A dolgozókat érintő minden lényeges kérdésben folyamatosan és jó színvonalon éltek jogaikkal. A beszámolót követő vitában Farkas Sándor, az Ipoly Bútorgyár szakszervezeti bizottságának titkára tényekkel bizonyította, hogy sikeresen és nagy felelősséggel látták el partnerkapcsolatukból adódó feladataikat. Halmi Gyula, a megyebizottság munkavédelmi bizottságának vezetője hangsúlyozta, hogy a segítő szándék határozta meg konkrét tevékenységüket. Takacs Zoltánná, a Salgótarjáni Javító-Karbantartó Kisvállalat szakszervezeti titkára elmondta, hogy az átállás az új gazdasági formára nem okozott törést. Ellenkezőleg: meggyorsította a fejlődést, a bér- színvonaluk eléri a megyei átlagot. Merlák Olga. a megyebizottság nőbizottságának vezetője a nők példamutató munkáját, tanulási kedvét, a nőj tisztségviselők eredményes tevékenységét méltatta, majd szóvá tette, hogy kevés az első számú női vezető. Ágner Gyula, a megyei pártbizottság ősz tál yvüze toil eiyettese tolmácsolta a megyei pártbizottság elismerését a szakszervezeti tisztségviselőknek eddig végzett eredményes munkájukért, majd a szakszervezetek pártirányitá- sával kapcsolatban megemlítette, hogy lényeges változások következtek be a párt Központi Bizottsága és a megyei pártbizottság ezzel kapcsolatos határozata után. Elismerte, hogy a bizalmiak fel- készültsége, hozzáértése, tekintélye nőtt. Foglalkozott azzal, hogy a gazdaság élénkítésével kapcsolatos elképzeléseinket, az életszínvonalpolitikai terveket csak akkor tudjuk megvalósítani, ha jelentősen nő a hatékonyság, a vállalatok teljesítőképessege. Csecsödi Sándorné, a megyebizottság pénzügyi és gazdasági bizottságának vezetője szerint a tagdíjakat a tagság érdekében használták fel. Czene Vilmos, a Salgótarjáni Ingatlankezelő Vállalat szak- szervezeti bizottságán&K titkára a választási dernokiatiz- mus tapasztalatait ismertette. Szabó Kálmán, a megyei tanács ipari osztályvezetője a vállalati tanácsok megválasztásának soron levő és megoldásra váró feladataira utalt. Dr. Sáli Ferenc, a HVDSZ főbikára kijelentette, hogy felelősségből, megfontoltságból, higgadtságból jól vizsgáztak a szakszervezeti tisztségviselők. A jqvőben azon fáradoznak, hogy erősítsék a közszolgáltatások társadalmi rangját és presztízsét. Hangsúlyozta, hogy a szakszervezeteknek is meg kell újulniuk, hogy 1 kezdeményezéseiket a tagsággal együtt valósítsák meg. Utalt arra, hogy a jövőben még nagyobb szerepe lesz a szakszervezeti csoportoknak. Gajdár János, a megyebi2G kHOÚg kultürális bizottságánál: vcAitője, az információ es tájékoztatás ösztönző szerepet ecsetelte. Deák László, a Balassagyarmati Városgazdálkodási Vállalat párttitkára jónak ítélte a megyebizottság munkáját, munkastílusát, majd a bizalmiak felkészültségének növelését szorgalmazta. A vitában elhangzottakra adott válasz után elfogadták a beszámolót, majd megválasztották a titkárságot és a különböző munkabizottságokat. A titkár Danyi Sándor lett. A megyei választói értekezlet döntött arról is, hogy az SZMT küldöttértekezletén tizenegyen, a HVDSZ IX. kongresszusán pedig hatan vesznek részt. SZMT-iilés Megtárgyalták a megyei küldöttértekezlet beszámolóját A Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa, tegnap, Medved Károly, az SZMT vezető titkára előterjesztése alapján megtárgyalta a megyei küldöttértekezlet írásos beszámolóját és a szóbeli kiegészítővel kapcsolatos elképzeléseket. Ezután Tóth .Józsefné titkár előterjesztésében elfogadta a küldöttértekezlet tisztségviselőinek névsorát, döntött a küldöttértekezlet létszámáról, az SZMT, az elnökség, a munka- és réteg- bizottságok összetételéről, majd személyi kérdést tárgyalt. A küldöttértekezlet beszámolójának vitájába nyolcán kapcsolódtak be, A testületi ülésen részt vett és felszólalt Skoda Ferenc, a megyéi pártbizottság titkára is.
