Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-02 / 231. szám

vruo Pi?otFrÄ^f*ff, egyesuoftekí az i*S!zmp fööbti Ad megyei bizottsága és a megyei tan A cs l/tpja XU. ÉVF., 231. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. OKTÓBER 2., SZERDA Fjí delien a népfroniűfzotiságek újjáválasztása 1 Zsiletek munkáját iniiiisili aktív résztvétel A Hazafias Népfront de­cemberben sorra kerülő kong­resszusának előkészítése je­gyeben ezekben a hetekben tartják a helyi bizottságokat újjáválasztó városkörzeti- és falugyűléseket. Nógrád me­gyében .több mint négyezer tagja lesz a 184 bizottságnak, s ennél is nagyobb azo-k szá­ma, akiket a népfront külön­böző munkabizottságaiba vá­lasztanak majd meg. A megvei népfrontbizottsá- gnn kedden elvégzett össze­gezés szerint eddig a városkörzeti tanácsko­zások és falugyűlések csaknem 55 százalékát tartották meg, megalakult a nyolc első ízben megválasztott körzeti nép­frontbizottság is. A kezdemé­nyezést az tette szükségessé, hogy jelentősen gyarapodott esves településrészek lakóinak száma, az új bizottságok ré- / vén közvetlenebb, élőbb kap­csolatot szeretnének kialakíta­ni a lakossággal, egvszerűbbé kívánják tenni a szervezést. A 'zeotember 16-án meg­kezdődött és eddig lezajlott népfrontfórumok tapasztalatai igen vegyesek. Az első hetek tanúsága szerint a városok­ban kevésbé jól sikerült a mozgósítás, a plakátok, a meghívók és a szóbeli invitá­lás ellenére is alacsonyabb von a megjelenés aránya. A falvak, a szervezésben egy­szerűbb helyzetben vannak, s ahol jól éltek a helvi lehető­ségekkel, például a hangosbe­szélő használatával, ott igen sokan jelentek meg a nép­fronté vűlésen. Palotáshalmon, Jobbágyiban, Örhalomban, Galga gután. Benczúrfalván például a lakosság igen nagy számban vett részt a nép- frontbizottság újjáválasztásán. A megjelenés .aránvát ter­mészetesen befolyásolja az időpont is, ebből megfele­lő tanulságot leszűrte a Ha­Z^-pTPC: ]\Tprv-F”rYT-!+ ■priTról+V^r^rwajl a kora délutáni órákban a falun élő ember az őszi mezőgazdasági munkákat végzi, nehezen mehet el a közéleti fórumra. Az önkritikus értékeléshez tartozik, hogy alacsonyabb volt a részvételi arány ott is, ahol esetenként rossz volt az előkészítő ipunka, vagy ahol Múzeumi hónap Évtizedek óta minden októberben a közönség figyelme fokozottan a múzeumok és a műemlékek felé fordul ha­zánkban. Hagyományosan októberben rendezik meg a mú­zeumi és műemléki hónap eseménysorozatát. Az. idei hónap különösen gazdagnak ígérkezik, a hagyományos múzeumi pezsgést tovább élénkítik a hónap első felében a szovjet kultúra napjainak nemzetközi rangú rendezvényei — köz­tük a kiállítások. például a leningrádi Ermitázs szkíta aranykincsének budapesti bemutatása, vagy az orosz és szovjet festészeti tárlat —, továbbá a hónap közepén Buda­pesten megnyíló európai kulturális fórum, amely hat héten át látja vendégül 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Kanada kulturális életének prominens képvise_ lőít, hogy szándékunk , szerint Helsinki szellemében vitas­sák meg a kulturális alkotás, terjesztés és együttműködés kérdéseit, s Európa kulturális területen is több legyen, mint ma. Visszatérve a múzeumi és műemléki hónapra, okkal mond­hatjuk, hogy hazánkban a társadalom gondoskodása is ki­fejezésre jut a múlt értékei iránti figyelemben, s plasztiku­san nyilvánul meg a történelmi emlékek és hagyományok ápolásának, a művészeti és a természeti értékek óvásának politikai felelőssége. 'Múzeumaink, műemlékvédelemmel foglalkozó állami és társadalmi szervezeteink megtisztelő kötelességüknek tartják, hogy folyamatosan közkinccsé te­gyék évszázadok felhalmozott tapasztalatait, a tárgyakban, épületekben, emberi alkotásokban megőrzött történelmi is­mereteket, nemzedékeken át kézről kézre adva, ily módon is az értéket, a szépséget és a haladó eszmeiséget. A szocia_ lista múzeumpolitika az elmúlt évtizedekben megvalósítot­ta a „nyitott” intézmény elvét. Múzeumainkban ki-ki meg­találhatja az érdeklődésének megfelelőt, tovább gazdagodik a társadalom és az egyén önismerete. Tudjuk, a művelődés soha le nem záruló folyamat, s a múzeumok e közművelődési folyamat nélkülözhetetlen láncszemei, a tudatformálás hatékony alakítói. Szerényte­lenség nélkül állíthatjuk, hogy hazánk napjainkban már nemzetközi színvonalú és teljes körű múzeumi hálózattal rendelkezik, műemlékvédelmünk ugyancsak nemzetközi eredményekkel dicsekedhet, annak ellenére, hogy természete­sen nem vagyunk mentesek e téreh sem a gondoktól. Nógrád a legkisebb területű megyék közé tartozik, ennek megfelelően múzeumi hálózata is közepes. Jelentősége azon­ban elsősorban nem a méretekben van. hanem abban a je­lentős szerepben, amelyet múzeumaink a megye tudomá­nyos és közművelődési életében játszanak. A megvei szer­vezet három nagy múzeummal rendelkezik Salgótarjánban, Balassagyarmaton és Szécsényben, valamint hat kiállító­hellyel. Utóbbiak között van a csesztvei Madách Tmre-em- lékműzeum. a horpácsi Mikszáth Kálmán-emlékház. a hol­lókői falumúz.eum. a banki szlovák nemzetiségi állandó ki_ állítás, a karancsberénvi Nógrádi-partizáncsoport emlék­múzeuma. s Pásztón az oskolamester háza. A múzeumi és műemléki hónán nógrádi megnvitó ünnep­ségét ma tartják Szécsényben. ahol újra megnyílik a fel­újított Kubinyi Ferenc Múzeum, s az úi álladó kiállítások mellett például Szinyei Morse Pál-emléWkiállítást rendez­nek a Magyár Nemzeti Múzeum anyagából. Salgótarján­ban Kondor Béla-emlékkiállítást. Balassagyarmaton _ kéz- művesioar-történeti bemutató várja majd az érdeklődőket és számos komoly szakmai program, irodalmi emléknap, vetélkedő, soeciális műtárgyismertető várja esv hónapon át az érdeklődőket. Tóth Elemér korábban ígért és valóra nem váltott tervek, félbehagyott te­lepülésfejlesztő munkák tar­tották távol a lakosság egy részét. Figyelemre méltó a résztvevők életkorának vizs­gálata is. A többség a közép- korosztályhoz tártozik,. sok hé- lyen csekély — 1—2 százalé­kos — a fiatalok aránya. De van példa ennek ellenkezőjé­re is. örhalomban a népfront­gyűlés több mint száz részt-' vevőjének hatvan százaléka a fiatalok közül került ki: Az utóbbi napok tapasztalatai alapján azonban egvre több fiatal megy el a közéleti fó­rumra, s ez a javuló előké­szítő munkának köszönhető. A beszámolók többnyire alaposnak minősíthetők, de az is előfordul, hogy hiányosak, túlságosan általánosságokra szorítkoznak és mellőzik a helyi konkrétumokat. Az is tapasztalható, hogy itt-ott na­gyon részletező a tanács be­számolója. S egy szélsőséges példa: a településfejlesztési hozzájárulás körüli félreértés miatt el kellett halasztani Romhány Il-es körzetének (Kétbodony) népfrontgyűlését, amit azóta sikeresen me.gtar- ottak. A résztvevőik aktivitásával elégedett a Hazafias Népfront egy-egv fórumon átlagosan 7—R ember kér szót. Többen a népfront munkáját minősí­tik, kevesebb szó esik a sze­mélyekről, a jelöltekről. Hol vannak a fiatalok? — sokszor ezt kellett kérdezni a népfrontbizottságok összeállí­tásakor is, a tagok 18—30 százaléka tartozik a fiatalab­bak közé. A népfrontfórumokon szó esik a VII. ötéves tervkoncep­cióról és a tervezett település­fejlesztési hozzájárulásról is. Az általános tapasztalat' sze­rint ott fogadják egyetértéssel a kezdeményezést, ahol a tervkoncepcióhoz kapcso­lódva világos és egyér­telmű célokat fogalmaznak meg, s ez találkozik a lakosság igényeivel. A „félidő” után folytatódik tovább a népfrontbizottságok újjáválasztása. s a következő napokban felhasználják a szervezésben és előkészítésben az eddigi tapasztalatokat is. Salgótarján nyugati városrészén épül az új, 300 ezer kötetes megyei könyvtár. A LAKÓ- TERV tervei alapján az intézmény kivitelezési munkálatait a NÄEV szakemberei végzik. Jelenleg földmunkák és a vasszerkezeti elemek szerelése folyik. Az épület műszaki átadá­sát 1987 végére tervezik. — bábel-felv. — Sikeres évek után síelez helyzetben a Fentasner Öles® tartott a *€SSSÖSI megyei elnöksége A bátonvterenyei Pentamer Ipari és Szolgáltató Szövetke­zet idei gazdálkodását vitatta meg tegnapi ülésén a KISZÖV megyei elnöksége. A szövet­kezet idei gazdasági helyze­téről Pintér Barna elnök adott számot a testületnek. Hosszú éveken át tartó biz­tonságos és eredményes gaz­dálkodás után idén nehéz helyzetbe jutott a Pert tamer. A szövetkezet sorozatgyártás­ra berendezkedni nem túllőtt, s az egyeui termékekre szóló rendelések között is technikai feiszereltsegének megfelelően kénytelen válogatni. Ezért ha­tározott néhány éve úgy, hogy a kisebb anyagi-gépi ráfor­dításokkal járó technológiai szerelések irányába nyit. Az ötlet jónak bizonyult, még külföldi szerelésekre is vál­lalkozott — ez a lehetőség azonban különböző okoknál fogva mára bedugult. A termelési szerkezet javí­tása, illetve a lehetőségekhez való igazítása céljából külön­böző részlegeket vett át a szövetkezet, ezek azonban nem váltották be a hozzájuk fű­zött reményeket — felszámol­ták őket. Űj termékek beve­zetésevei is próbálkozott — ezeket a tavaszi BNV-n be is mutatta —, az eredményre gyakorolt halas azonban csak a későbbiekben varhato. Az első fél évre szóló ter­melési tervét aiig hatvan szá­zalékra teljesítette a Penta­mer, ami több ugyan az előző év első felének teljesítményé­től, de súlyos gondokat takar. Nemcsak a tervhez mért le­maradás okoz nehézségeket, hanem a termelékenység visz- szaesése is. A nem termelő létszám jelentősen bővült, a fizikai dolgozók körének ter­vezett gyarapítását pedig mindmáig nem sikerült meg­oldani. A termelés költségei aránytalanul nagymértékben nőttek, s noha a munka ter­melékenysége visszaesett. a munkások megtartása érdeké­ben 5,5 százalékos bérfejlesz­tést. hajtottak végre. Mind­ezek következtében az első fél­évi gazdálkodás jövedelmező­sége igen kedvezőtlen, a mér­leg mindössze 50 ezer forint nyereséget mutat. A szövetkezet vezetősége a problémákat elemezve intéz­kedési tervet készített, az esz­tendő hátralévő részét illető­en. A terv következetes vég­rehajtása várhatóan enyhíti valamelyest a Pentamer gond­jait, megoldás azonban csak mélyreható, hosszú távra szóló intézkedésektől remélhető. Az elnökség tagjai minde­nekelőtt a költségek, közülük is az állandó költségek rész­letes elemzésére hívták fel a Pentamer figyelmét. A Költ­séggazdálkodás nem kielégítő voitár. utal az a tény, hogy az állandó költségek csaknem 90 százalékkal emelkedtek az idén. A vasasszakmában ma igen bajos jól fizető - munkát találni. ,s többek között ezért sem célszerű a létszám min­denáron való bővítése. Járha­tóbb útnak tűnik — s ezt. is a Pentamer figyelmébe aján­lotta az elnökség — a koope­rációs kapcsolatok bővítése, korrekt kooperációs partnerek keresése. Az új termékek pi­acra adása és a kooperációs kapcsolatok kiépítése közötti egészséges aránv létrejötte te­relheti a szövetkezetét ismét a biztonságosabb gazdálkodás fe­lé. Építőipari szakemberek ankelja Versenyhelyset a megyében A megye építőipari válla­latainak, szövetkezeteinek es más, építéssel, tervezéssel, be­ruházással foglalkozó gazdál­kodási egységeinek vezetői, képviselői — mintegy harmin­cán — a megyei építőipar versenyhelyzetét vitatták meg tegnap Salgótarjánban a Nóg­rád Megyei Tanácson tartott ankéton. A tanácskozás beve­zető előadásában Halász Csa­ba, az ÉVM osztályvezetője az építőiparban 1983-ban be­vezetett versenytárgyalások két és fél éves tapasztalatait összegezte. Bevezetőjében vizsgálta. hogv a gazdasági környezet feltételrendszeré­nek változása mennyiben se­gíti elő, vagy akadályozza a versenytárgyalások elterjedé­sét, gazdaságossági hatását. Megállapította, hogy országo­san az építőipari piacon je­lentkezik a kereslet-kínálat egyensúlya, bár egyes válla­latoknál munkaellátottsági gondok is mutatkoznak. Váz­latosan szólt az építőipar VII. .ötéves tervi koncepciójáról, ki­emelve, hogy a fenntartási-fel­újítási munkák aránya tovább növekszik. A következő öt év építőipari helyzetének elő­zetes felmérése szerint a leg­több megyében — köztük Nógrádban is — kínálati többlet keletkezik majd, s ez ,, növelheti a versenytárgyalá­sok jelentőségét. Országos adatokat elemezve elmondta, hogy tavaly minden harmadik versenyre kötelezett munka közül csak egyre hirdették meg a versenyt, míg az idén eddig minden másodig építő­ipari | munka maradt ki a versenyeztetésből. Elenyésző viszont a műszaki ttervezox versenyeztetése, ennél jobb képet mutat a tervezők és kivitelezők együttes részvétele a versenytárgyalásokon. A résztvevők hozzászólása­ikban — többek között — szóltak arról, hogy a ver­senyfelhívások megjelenteté­se gyakorta „rapszodikus”, nern egyértelmű a kiírás, s helyenként a mennyiségi elő­irányzatok sem korreklék, nincs elég idő a kivitelezők számára szabatosan kidolgo­zott pályázatok benyújtásá­ra. — Az ankéton több olyan észrevétel is elhangzott., ame­lyek a jövő évtől várható szabálymódosításokhoz hasz­nos, célszerű segítséget adhat­nak. Magyar—szovjet járműipari megállapodás Kedden a MOGÜRT KülkeJ reskedeln^i Vállalat és a szov­jet Avtoexport külkereskedel­mi egyesülés vezetői Buda­pesten aláírták a jövő évre szóló járműipari megállapo­dást. Eszerint 1986-ban a köl­csönös szállítások értéke csak­úgy mint a legutóbbi években, meghaladja majd a 800 mil­lió rubelt. A partnerek tár­gyalásokat folytattak a követ­kező ötéves tervidőszak ex­port-, illetve importtételeiről is. egyeztették az igényeket és a lehetőségeket. A most aláírt szerződés ma­gában foglalja azt az 1000 La­da típusú gépkocsit is, ame­lyet még az idén terven fe­lül szállít a szovjet vállalat a MOGÜRT-nek Ikarus buszo­kért.

Next

/
Thumbnails
Contents