Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-10 / 238. szám

Közművelődési tennivalók Pasztán és vonzáskörzetében Miután elkezdődött az is­kolaév, véget ért a nyári munka, Pásztón és körzeté­ben is fellendült a közmű­velődési élet. A Lovász József Művelő­dési Központban pénteken­ként rendszeresek a nyugdí­jasklub foglalkozásai, öttől tízig találkozhatnak egymás­sal az idősebbek, alkalman­ként programok is várják őket. Hamarosan elkezdődik az „ifjúsági délután” elne­vezésű program, többek kö­zött diaporámavetélkedők­kel. A fiatalok jó, kis közös­sége — házasodás, katonai szolgálat, továbbtanulás mi­att — széthullott, s egyelőre nem látják reálisnak új if­júsági klub szervezését. De, ha az ifjúsági délutáno­kon újabb törzsközönség jön össze, már nem lesz akadá­lya ennek. Az általános iskolás korú gyerekeknek kéthetente játszóházat szerveznek. A házban működő aktív cso­portok egy részéhez után­pótlás-nevelő közösségek is csatlakoznak. így a Muzsla néptáncegyüttesnek hete­dik-nyolcadik osztályosok­ból Liliom néven működik ifigárdája, Fürjecske néven a legkisebbeknek. Zömében az idősebb pásztói emberek közül verbuválódott a Roz­maring népdalkor, a gyere­keknek pedig népzenei szak­kört szerveztek. A városhoz tartozó Mát- raszőlősön általános iskolá­sok népi táncot tanulhatnak, a nyolcadikosoknak klubot működtetnek. Innen kerül ki majd a Dean Reed nevét viselő ifjúsági klub tagsá­gának utánpótlása. Szép si­kert könyvelhetnek el ezek a fiatalok: 100 ezer forint támogatást kaptak az Orszá­gos Közművelődési Tanács­tól, melyből szabadidős-ud­vart szeretnének kialakítani. Hasznoson is az ifjúsági klub élete a legélénkebb. Emellett kedveltek a játszó­házas gyerekfoglalkozások. A pásztói Lovász József Művelődési Központ a vá­rosban lakókon kívül a kör­nyező településekről is szí­vesen látja tervezett ko­molyzenei sorozatára a hall­gatókat. Négy megyei zene­kart mutatnak be. Főleg a középiskolások érdeklődé­sére számítanak, de lesz egy- egy felnőttek számára hir­detett koncert is. Előtte a műsorról írásos anyagot ad­nak ki, így nem csupán él- ménytadó, hanem ismeret- terjesztő szerepet is kap ez a bemutatósorozat. A teljesség igénye nélkül érdemes szólni még két, Pásztó körzetéhez tartozó település közművelődéséről. Palotáshalmon és Szirákon egyaránt a kiscsoportok, klubok erősítése, vonzóbbá tétele a fő célkitűzés. Igé­nyes szórakoztatás, ismeret- terjesztés, jó hobbik ter­jesztése a lényeg — mind­ezt kismotoros népi hímző­szakkörrel, iskolamozival, vagy ifjúsági klubfoglalko­zásokkal valósítják meg, hogy a művelődési házak kínálata és az érdeklődés találkozzon egymással. Felkészülni a „számítógép-korszakra” Emeltszintű szakmunkásképzés Tizenhat esztendeje fogadta az Országgyűlés az 1969. VI. évi törvényt. A kulturális tárca szakemberei és a hon­atyák ezzel próbáltak pontot tenni egy sók éves vita vé­gere. A hagyományos szak­munkásképzés mellett beve­zették a szakmunkástanulók emeltszintű oktatását. Az in­doklás szerint szükség van a jövő szakmunkásainak na­gyobb tudására. De a hagyo­mányos képzésben tanulók nagyobb elméleti tudására nincs szükség? Őket nem várja a modern technika? A végleges megoldás vára­tott magára. Egészen 1975-ig, akkor vezették be a szak­munkásképző intézetekben az egységes emeltszintű ok­tatást. Ügy tűnik, ez és az 1978-ban megtörtént általá­nos tantervi korszerűsítés valóban lezárta a vitát. Je­lenleg nemcsak a nagyobb tudás, hanem a könnyebb továbbtanulási lehetőség is az új oktatási rendszer mel­lett szól. Évente körülbelül ötven­ezren végeznek az ország szakmunkásképző intézetei­ben, közülük körülbelül har­mincezren folytatják a tanu­lást. Az egyik' lehetőség nap­pali tagozaton elvégezni a szakközépiskolát, amely szá­mukra az emeltszintű kép­zés miatt csupán három évig tart. Ez a lehetőség a Műve­lődési Minisztérium illetékese szerint csupán jogi kinyilat­koztatás. A jogalkotó jó szán­déka nem találkozott az élet szülte gyakorlattal. Ezek a fi­atalok pénzt akarnak keresni, anert szükségük van rá. Ma­Az új tanműhelyben egyidőben 75 autószerelő, autóvilla­mossági, karosszérialakatos és anyagmozgató-gépszerelő diák tanulhatja meg a szakma fogásait. Képünkön: mérési gya­korlaton az elsőéves tanuló rad a másik út: estin vagy levelezőn megszerezni az érett­ségit. Itt néhány tantárgy kü­lönbözeti vizsgája után mind­járt a középiskola harmadik osztály-ba kerülnek a diákok. A leg,-oben ezt az utat vá­lasztják, s ez érthető is. Munka — pénzkeresés. to­vábbtanulás — a későbbi szakmai sikerek alapja. Egy­szerű képlet, de sok idő kel­lett, míg részéi összeálltak. Az idén 174 ezren kezdték tanulást az ország mint­egy 300 szakmunkásképző in­tézetében. A tapasztalatok szerint közülük kevesen tud­ják, hogy az általános emelt­szintű oktatás mit jelent, mi­lyen későbbi előnyökkel jár. Tanáraik feladata: tájékoztat­ni es felkészíteni őket a to­vábbtanulásra. Ezek a gyere­kek mit sem tudnak a ha­gyományos képzésről, a szak­emberek régebbi vitáiról. A felvilágosításra pedig szükség van, hiszen minél többen ta­nulnak tovább, annál nagyobb a lehetősége annak, hogy majd megfeleljenek a jövő számító­gép-vezérlésű munkakövetel­ményeinek. A hagyományos eszterga­gépre, a kalapácsra, a része­iére még sokáig szükség lesz. De csupán ezeknél megma­radni több mint felelőtlenség. Vadas László !Kis palóc néprajz Szeptember, október estéin vidám hangulat töltötte be a nógrádi, hevesd, borsodi pa­lóc falvak számos portáját, ud­varát. Ekkor zajlott a falu ha­gyományos társaséletének egyik legszínésebb eseménye: a közösen végzett kukorica- fosztás. Némely kisebb falu­ban manapság is nyomára lel­hetünk ennek a szokásnak, amelyet egy-két évtizede még teljes elevenségében gyako­roltak. Így aztán palócföl­di gyűjtéseim során élmény­szerű beszámolókat hallhat­tam erről a kedvelt munkaal­kalomról. Egyegy háznál előre meg­mondták az ismerősöknek, hogy mikor kezdik a fosz- tást. Ilyenkor húszan-har* mincan is összegyűltek. Ro­konok, szomszédok, a házbeli legények barátai, a lányok ba­rátnői. Legnagyobb részbén fiatalokból verbuválódott a társaság. A legtöbb portán az udvar végében álló hatalmas gazdasági épület: a csűr alatt telepedtek le a több szekérnyi csöves kukorica köré. Volt olyan hely, ahol 'az udvaron vagy a nyitott szín alatt vé­gezték a kukoricafosztást. Né­ha a fiatalok és az idősebbek különültek. A csűr alatt az egyik oszlopra akasztott vi­harlámpa, vagy petróleum- lámpa világított. A kukorica­csöveket kibontották és le­velénél fogva koszorúba fon­ták, netán párosával összekö­tötték, hogy a fosztás befeje­zése után fel lehessen akasz­tani a csöveket a ház és a csűr eresze alá száradni. Fosztás közben a gazdaasz- szony nagy fazék kukoricát tett fel főni a konyhában. A fiatalok eleintte hallgatták az öregek elbeszéléseit, meséit, de hamarosan rátértek a da­lolásra, viháncolásra. A jobb módú helyeken borral, pálin­kával kínálták meg a munkát végzőket, ami nemcsak dalt, hanem sok tréfát is előcsalt a fiatalokból. Például az üszö­gös kukoricával észrevétlenül bekenték egymás arcát, lábát. Azt is gyakran megtették, hogy a legény mondta a mellette ülő lánynak: — Nézz má’ erre! — és amikor az odafor­dult, beleütötte fejét az üszö­gös kukoricacsőbe, ami telje­sen összekente. Ezt a tréfát kormozkodásnak mondták. Néhányan a kukorica hajából bajuszt, szakállt csináltak maguknak a többiek mfegne- vettetésére. Mások észrevét­lenül kukoricaleveleket dug- dostak a lányok szoknyája alá. Amikor aztán valamelyik felállt közülük és hullott a szoknyájából a sok fosztás- levél, nagy nevetés tört ki. Az is előfordult, hogy a le­gények erővel tették meg ugyanezt. Amint mondták: „össze-összesúgott egy pár legény. Hallod-e ezt gyuggas- suk meg. Arra mentek mind. A legények megfogták a ljányt és a sok fosztáslevéllel teli­tömték a szoknyáját. Nagy ri­csaj vót.” Valamirevaló fosztóból a maskurázás sem hiányozhatott. A legények mindenféle ron­gyot, cundrát magukra aggat­tak, kukoricabajuszt ragasz­tottak, hogy ne ismerjék fel őket, majd a fosztok közé ug­rálva ijesztgették a lányokat. Sok helyütt nemcsak a legé­nyek öltöztek fel maskarába, hanem a vállalkozóbb kedvű lányok is. Gyakran a legé­nyek szoknyát, a lányok nad­rágot vettek fel. A többiek ne* vették őket. néha pedig „raj­ta mentek és lerángatták ró­luk a maskurát’’, ha nem tud­tak idejében megszökni. Mis­kolc vidékén a maskarás le­gények hántolóról hántolóra jártak, az amúgy is megrémült leánynép ijesztgetésére. Az abaúji falvakban úgy emlékez­ték vissza, hogy a legények krumplifogakat vettek a szá­jukba, bekormozták az arcú* kát, rossz, rongyos ruhába bújtak és így ■ ijeszgették a lányokat. A sok tréfa mellett gyak­ran táncolás töltötte ki az es­tét. Citera- és ’hegedűszó mel­lett mind gyakrabban válto­gatták a hántást a tánccal. Ti­zenegy óra felé a háziasszony megjelent a főtt kukoricával a vendégek megkinálására. Ez egyben az aznapi fosztás be­fejezését is jelentette. A le­gények nemegyszer meg előbb eldugták a fazekat, hogy a keresés idéjével is meghosszabbítsák a szórako­zást. Egy helyen négy-öt napig tartott a fosztás, azután men­tek a szomszédba, vagy oda, ahonnan segíteni jöttek. Azo­kat hívták, akikhez szívesen mentek vissza segíteni, mert a kukoricafosztás — a jelen­tősebb munkákhoz hasonlóan — kölcsönbe történt. Ez volt talán a legvidámabb és leg­látogatottabb kaláka, amely a munka és szórakozás ösz- szefonódásának jó példáját szolgálja. A kukoricafosztás a falu hagyományos társadal­mi összetartozásának, a tár­sas élet igénylésének is él® bizonysága. Sclmeczi Kovács Attila Eszperantó, Csipetke, „házisárkány"... Mosolygós arcú gyermekrajz hívogatja a salgótarjáni ifjú­sági-művelődési ház kapujá­ban a gyerekeket az intéz­mény új klubjába, az eszpe­rantó klubba, Nem is ered­ménytelenül! Az ifjú, eszpe- rantisták eddigi egy hónapos tevékenysége igazolta Soós Károly klubvezetőt, aki a nyá­ri napközis táborban tapasz­talta, hogy az iskoláskorúak nagy éreklődéssel fordultak a világ legkönnyebb nyelve felé. Ez adta az indíttatást a klub életre hívásához. A gyerekek élvezik a gyors előrehaladást, s a játékos, koruknak megfe­lelő könnyed tanítási mód­szer csak még vonzóbbá teszi számukra a klubot, a nyelvet. Nemrégiben például Budar pestre kirándultak, ahol nem­csak az eszperantó múzeumot fedezték fel maguknak, hanem kipróbálták eddig megszerzett tudásukat is, az állatkerti cse­vegés már az „új” nyelven folyt. — Több céllal indítottuk ezt a klubot — tájékoztat Kovács Agostonné. az intézmény munkatársa. — Azon kívül, hogy lehetőséget adunk az egyre szélesedő eszperantó mozgalomhoz való csatlako­zásra, szeretnénk ezt a klu­bot megyei eszperantista köz­ponttá fejleszteni. Nem titkolt célunk az sem, hogy a szülő­ket gyerekeik révén csalogas­suk be a házba. Erre számí­tunk az óvodásoknak meghir­detett angol nyelvtanfolyam esetében is, amelyre szintén s-ép számmal jelentkeztek. A papa vagy a mama biztosan elkíséri a kicsit a tanfolyam- r-, a várakozási időt pedig szeretnénk tartalommal meg­tölteni: szülők klubja lenne belőle. A gyerekeknek az idén ősz­től két játékos, a kreativitást segítő foglalkozássorozatot kezdtek. A játszóházba az óvódáskor.úakat várják, míg a Csipetke kör az általános iskolások részére alakult. Mindkettőben papírral, textil­lel, anyaggal játszhatnak a gyerekek, a nagyobbak — ezen kívül — , meséket dol­goznak fel, túráznak, táncház­ban szórakoznak. / középiskolás korosztály­nak szóló klub a születés ne­héz perceit éli. Működését a szakmunkástanuló intézettel közösen tervezik. A művelő­dési házban a hét minden .napjának külön karaktert kí­vánnak adni, ahol az azonos érdeklődésűek egymásra talál­hatnak. Kéthetenként pedig maga az iskola szervezne programokat. A kötetlenség kedvelői előtt egész nap tárva a ház ajtaja: sakkozni, pingpongozni, be­szélgetni, tévét nézni bárki, bármikor betérhet. A közeli. A 15 jelű épületben lévő sza­badidő-klubot délutánonként szintén mindenki használhat^ ja. — Űj kiscsoportjainkon kí­vül, természetesen, a régiek is működnek — mondja Ko­vács Agostonné. — Sikeres a fotó-, a tiniklub és a mi körünkben csak IMH-házisár- kányklubnak emlegetett sár- kányépítő kör. Az ifjúsági-művelődési ház működésének hat éve alatt nem idegenkedett az új kez­deményezésektől. Igyekeztek — több-kevesebb sikerrel — teret adni a meglévő igények kielégítésének, felderíteni az újabbakat, és nem kis részt vállaltak a környék művelő­dési szokásainak befolyásolá­sában. A múlt héten első íz­ben rendezték meg — siker­rel — a lakótelepi napokat, de szoros kapcsolatot alakítottak ki a szomszédos Petőfalvi La­jos Általános Iskolával és az óvodákkal is. — Az uttóbi időben nagy hangsúlyt fektettünk a gyere­kek foglalkoztatására és a to­vábbiakban is ez a tervünk — fogalmazza meg a irányvona­la* Szoboszlay Béláné igazga­tó. — Meggyőződésünk, hogv h'a a kicsiknek jó alapot adunk művelődési szokásaik kialakításához. kulturálisan igényes, érdeklődő felnőttekké válnak, akikre biztosan szá­míthatunk e falak között ak­kor is, ha elhagyják az isko­lapadot, K. E. műsor KOSSUTH RADIO: *.15: Mad kulturális programok 8.20: Nem könnyű Pintér István jegyzete t.30: Donizetti: Lammermouri Lucia. Edgar áriája és a III. felvonás fináléja S.47: Karvezetők. XXV 1. rész. 9.44: A szovjet rádió napja 10.05: Diákfélóra ».35: Labirintus. (Tsm.) ».5«: Népi dallamok nagy mesterek kezében. I. rész. ■L.2«: Kobajasi Keniesiro két operettnyitányt vezényel 11.39: A kelletlen leány XV /12. rész. 12.45: A szovjet rádió napja 13.13: A párizsi Conservatoire zenekara játszik 13.40: Kapcsoljuk a miskolci körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai 14.20: A szovjet rádió napja 14.54: Most jelent meg 15.24: Zenei tükör 16.05: Révkalauz 17.00: Szép Jeíena 17.49: Nóták 19.15: Hol volt. hol nem volt... 10.25: Mai könyvajánlatunk. (Ism.) 10.30: Esti magazin 19.15: ..Alkonyat.” Petelei István novelláinak rádióváltozata 20.05: Évfordulók nyomában 21.04: A szovjet rádió napja 21.40: Reformértelmiség 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Benkó-dixieland- együttes játszik 22.43: Régi növények új fehér­jeforrások. TI. rész 22.58: Bach: Angol szvitek TT/2. rész 0.15: Éjfél után. .. 4 MÖGRAD - 1985. október 10. csütörtök PETŐFI RADIO: 8.05: Népdalok 8.20: A Szabó család. (Ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben. 12.10: Fúvósátiratok 12.30: Mezők, falvak éneke 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Burka Sándor tárogatón játszik 14.15: Idősebbek hullámhosszán 15.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operasiágerek 15.45: Törvénykönyv. (Ism.) 16.00: Találkozás a stúdióban 17.05: A budapesti Ragtime Band felvételeiből 17.30: Tanakodó, arról, hogy milyen ma egyetemistának lenni 18.30: Slágerlista 19.05: Operettkedvelóknek 20.00: A Poptarisznya dalaiból 20.55: Tudósítás a szabadfogású birkózó-vb-ről 21.05: Budapesti művészeti hetek 22.15: A szovjet rádió napja 23.20: Kovács Andor szerzem én veiből 23.50: R égi fú v ósm u zsika 0.15: Éjfél után. MISKOLCI STÜDIŐ: 17.00: Mii sorts mertetés. hírek, időjárás. 17.05; A Tiszától a Du­náig. Észak-magyarországi ké­peslap. Szerkesztő: Pongrácz Ju­dit. (A tartalomból: Mit szeret­ne még elérni? — Szószólóban. Gyarmati Béla jegyzete. - — Ta­lálkozás a mun-kaheLLyétl.) 18.00: Észak - m a g y a r or szá gi kr ón lka. 18.25—18.3ß: Lap- és műsorelöze- tes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.55: Tv-torna (ism.) 9 00: Iskola tévé 9.20: Fizikai kísérletek TI. 9 30: Élővilág (ált. isk. 6. oszt.) 9.55: Shakespeare: A vihar. Angol film (ism.) 12.00: Képújság 15.15: Iskolatévé 15.35: Andok 81. Vulkánok hátán. 16.10: Hírek 16.15: Kamera. A film lexiká­ja. I. 16.45: Műsoron a számítógép. X/7. rész (ism.) 17 io: Képújság 17.15: Tévébörze 17.25: Tizen Túliak Társasága 18.15: Az Országházból jelent­jük... 18 55: Reklám 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-hiradó 20.00: Szellők szárnyán. Huszka- est a IV-es stúdióban. 21 00: Hírháttér 21.50: A nevem: Fábián Éva 22.00: József Attila kortársai. Zelk. Zoltán 22.25: Tv-híradó 3. 22.35: Himnusz 2. MŰSOR: 17 20: Telesport 18.30: Pocok, az ördögmotoros. III. rész. (ism.) 19 00: Filmösszeállítás 19.35: Beethoven: c-moll szonáta. Op. 111. 20.00: A nagy sivatagok VI 6. rész: A sivatagok sivatagja. 20 50: Tv-híradó 2. 21.10: Reklám 21.15: Szabadfogású birkózó-vb. 22.15: Képújság BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Bratislava] zenei ünnepségek. ’85. 21.10: Szórakoztató vetélkedő 21.50: Fekete-fehér gyöngyszemek 22.25: Tudni és akarni 22.45: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Télá szemeszter 21.15: A rendőrség naplójából! 21.30: Időszerű "események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra ailatot 22.10: A rejtélyes Sfinx MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-tö'l: Süsü, a sárkány. Színes magyar bábjátékfilm. Háromne­gyed 6 és 8-tól: Az élet muzsi­kája. Színes, zenés, látványos magyar—szovjet koprodukció. — Balassagyarmati Madách: Há­romnegyed 6 és 8-tól: Nyomás utána (14). Színes, szinkronizált olásé filmvígjáték. — Madách Kamara: Démonok a kertben (14). Színes spanyol film. — Pásztói Mátra: A negyvenegye­dik. Szovjet film. MESEMOZT: Vidám körhinta. — Szécsényi Rá­kóczi: Álmodik az álltaikért. Szí­nes magyar természetfilm. — Kisterenyei Petőfi: Androidok lázadása (14). Színes, szinkrom- zált USA fantasztikus kaland- film. — Nagylóc: Egy zseni, két haver, egy balek. Színes, szink­ronizált olasz—francia—NSZK western. — Jobbágyi: Fehér totó. Színes NDK-indiánfiJtn. Kukoricafosztás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents