Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-09 / 237. szám

IKinek kell a bürokrácia? test a végrehajtásért felelős nem érzi magá* nak. következményeiért a felelősséget egyik közreműködő szerv sem akarja vállalni.” Iparszüneteltetés, -újragyakorlás esetén a kisiparos miért tartozik bejelentési kötele" zettséggel az illetékhivatalnak, amikor az az iparhatóság határozatából erről értesülhet?” „Miért van szükség az adóívek minden évbfen való ismételt kiküldésére, ha az adó* zásban nem történt változás?” „A gépi iktatás a hatósági adatok kiadásá­ra képes ugyan, ám nálunk ennek ellenére változatlanul ki kell tölt'ani az úgynevezett zöld lapot. Mit értünk így el a korszerűsítés­sel? Hiszen, most már duplán könyvelünk. Lassan az egész apparátus kedve elment a számítógépek használatától...” „Amikor ellenőrizni mentünk, kiderült, hogy a cigányügyi előadó olyan községekbe jár úgymond’ ellenőrizni, ahol nincsenek is cigányok!” (Az okokról — ne általában!) Csaknem valamennyi előadó megpróbált rávilágítani a bürokrácia eredőjére. Bevezetőül dr. Fonyó Gyula, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalá­nak elnökhelyettese arra hívta föl a figyel­met. hogy óvakodjunk az általánosítástól: minden bürokratikus jelenséget a maga konkrétságában kell vizsgálni és bírálni. Az „egyik hozzászóló M. Croziert idézte, aki azt mondta: „túl könnyedén vetjük el a nehézsé­geket. olvan absztrakt madárijesztőkre hivat­kozva. mint a haladás, a technika, a bürok­rácia. . . nem ők a bűnösök, hanem azok az emberek, akik tudatosan vagy nem tudato­san létrehozzák!” Azt hiszem, nem árt_ Le­ninre is utalni, aki azt írta, hogy a bürok­ratizmus akkor alakul ki. ha a szervezet struktúrája nincs összhangban a funkciójá- val. Sokan kritizálták a jogalkotást es -alkal mazást. Ez utóbbiról szólva említette dr. Béres József, a Salgótarjáni Városi Tanács osztályvezetője: egyszerűség, gyorsaság, pon­tosság. hatékonyság és törvényesség — ha ezeknek a feltételeknek az ügyintéző eleget tud tenni, kiküszöbölhető a bürokratizmus. — Ez egy többlépcsős folyamat, ahol any" nyi ellenőrzés, szűrő, véleménynyilvánítási le­hetőség iktatódik közbe, hogy minden jog­szabálynak tökéletesnek kell lennie — mondta a jogalkotási folyamat kapcsán dr. Mayer Eri- ka. az Egészségügyi Minisztérium képvisele­tében. — A folyamatból „csak” egyetlen té­nyező marad ki: az érintett társadalmi cső portok beleszólási joga. Nem arra van szük­ség — folytatta —. hogy laikusok tömés» kontárkod jón szigorú szakmai kérdésekben, a jogszabályok koncepcióit kellene szélesebb körben, valóságos társadalmi viták során kialakítani, lehetőséget nyújtva azoknak a tár­sadalmi csoportoknak a beleszólásra, amelyek életviszonyait a születendő jogszabály maj­dan befolyásolja. (Visszaszorul hát a bürokrácia?) Vissza kell szorítani! — ezt sugallta a negyven elő­adás, azt is elismerve, hogy az eddigi küz­delemnek nem sok eredménye volt. Tálán, most a fiataloknak sikerül. Persze, a nehezebb kérdés: hogyan?^ íme egy válaszcsokor: egyszerűsítés, korszerűsítés, az ügyfelek pontos tájékoztatása, jól hasz nálható jogszabályok, következetesebb ellen­őrzés. szőrös kapcsolat a lakossággal, helyes jogalkalmazás, széles körű propaganda, s fő­ként: tájékozott, fölkészült, embertisztelő én hivatástudattal teli szakember ek. Sok. Hogy ez mikorra várható? Ezt senki nem jósolhatta meg. Mint állampolgár annyit tu­dok: már nagyon várjuk! Tanka László Zaranek úr megígérte ne­künk, hogy elintéz valami apróságot. Nem intézte el. Tegnap találkoztunk a Kó­kusz eszpresszóban. ■ Barátaim! — mondta. — Bocsássanak meg! Ügy visel­kedtem. mint egy disznó! — Szóra sem érdemes — mondta Solowiejczyk asszony. Zaranek azonban más véle­ményen volt. — Ellenkezőleg — mondta. — Az illendőség megkívánja, hogy magyarázattal szolgáljak Hnöknek. Solowiejczyk asszony kedve­sen elmosolyodott. — Ugyan, ne vegye annyira a szivére a dolgot. Vannak emberek, akik mindent el tudnak intézni és vannak, akik nem tudnak. Ne törődjünk töb­bet a dologgal. — Azt már nem! — kiál­totta Zaranek. — Én el tud­tam volna önöknek mindent intézni öt perc alatt, és sem­mi mentségem nincs. Ügy vi­selkedtem, mint egy jaragat- lan tuskó. — Egészségére — mondta közben Bezpalczcyk. Zaranek kiitta a poharat és savanyú arcot vágott. — Halla'Janul kellemetlen nekem a dMog — mondta. — Mindig is disznó voltam, ezen már nem lehet segíteni. — Ugyan, ne túlozzon — mondta Solowiejczyk asszony. — Biztosan el akarta intézni az ügyet, de nem boldogult vele. Maga rendes ember, csak nem. elég ügyes. Zaranek ekkor hirtelen le­tette a poharat és felállt. — Bocsássanak meg — mondta hűvösen —, de ekko­ra szemtelenséget nem vagyok hajlandó eltűrni. Megbántottan távozott. Nem is csoda. Solowiejczyk asszony nagyon is kíméletle­nül beszélt vele Irta: Megan (Ford.: L ipcseyné, Bánfalvi Júlia). Folyamatosan halad Bátonvterenyén a Nógrádi Szénbányák Vállalat szénmosójának építése, A következő fv végére elkészülő beruházáson több vállalat dolgozik. ' — bp — .4iilti<lllllUllllMitl|||tMttlltllllllfllllHMinillllllHllllllffflll|flll||H4llllllllllt<tllllttlllllllltt1lltllMltllllllltllllltllNHIIIHHHIIIHtltltlllltl tlllllltlIllltlIIIIIIIHIItttlIllllfttNIItlIIIMMiMMMtlIMtlffflflIMnilVtlIHIIItflillltti­Havonta 400—500 közepes nagyságú konténert fuvaroznak el a beérkezett vagonok­ból a MÁV salgótarjáni külső állomásán. Mutató-bemutató „Este kiülök az óráim közé..." Hány óra? Ránézünk a számlapra, és a mutatók ál­lásából megtudjuk. Ha vannak mutatók ... De, mi a sorsa a ré'., szép órának, ha eltörik a díszes mutatók egyike? Dob­juk ki? Tegyünk a helyébe akármilyen fémpálcikát? modern karórák idejé­ben alig figyelünk a fali, il­letve lábon álló régi időmé­rőkre. Szinte lehetetlen hoz­zájuk alkatrészt szerezni, pe­dig pontosságban föl vehetik a versenyt a maiakkal. Fogyat- kozóban vannak az órások is, ennek az egykor igen megbe­csült mesterségnek a folyta­tói. Az első pillanatban zűrza­varos képet mutat Fekete Gá- bo- salgótarjáni órásmester műhelye, pedig mindennek megvan a maga helye. Az idős mester még az inasévei­ben megtanulta a szakma for­télyaival azt is, milyen fon­tos a rend. Nem dob el soha semmit, hanem az éppen fö­löslegesnek látszó alkatrészt el teszi: jó lesz egyszer vala­mihez. Az egymáson tornyo­sulA dobozkák csak a kívül­álló szemében rejtélyesek, az órásmester rögtön tudja. mit. merre keressen. — Érdekes fejlődést jártak végig a mutatók, amelyek va­lamikor. kezdetben az óra leg­egyszerűbb alkatrészeként szü­lettek meg. Csupán egy fém­rudacska volt, akár a mai órákon — kezdte mesélni a mester, majd így folytatta: — Fokozatosan az egész időmé­rő szerkezet legpompásabb darabjának rangjára emelke­dett a mutató. Kifogyhatatlan fantázia tükröződik a for­mákban, a felhasznált anya­gokban. a dí szí és ben. Az idők folyamán kialakultak a külön­böző szokások: milyen muta­tó illik például a kandalló­órákra, vagy a toronyórákra. Régi mutatók csak nagyon ritkán találhatók meg páro­sán, hiszen a kettő nem szo­kott egyszerre elveszni, vagy eltörni. . Ezért sokszor nagy gondot jelent egy óra kiegé­szítése. Szerencsére, nálam igazán sokféle mutató megta­lálható. Délután két óra van és egyszerre megszólalnak a ka­kukkok. különböző haran­gok, csengők. — Hány időmérő van a házban? — Nem is tudom, rengeteg — szabadkozott. — Nagyon sokat hoznak javítani nap mint nap, ezért nem tudom pontosan. Kakukkosból —, ami a kedvencem — öt. Nagyon szeretek madaras órát készí­teni, mindent magam csinálok rajta. Én öntöm a súlyokat, egyedül készítem a számlapot is. — Amikor egyszerre meg­szólalt ez a sok kis madár, feltűnt, hogy nem egyforma a hangjuk. — Nem is lehet, mert mindegyikben más síp van. — Azzal előhúzott egy nagy ska­tulyát, ami telis-tele volt fa­sípokkal. — Minden a sípok állásától függ — mutatta és megnyomta a végénél, ami egy kis fúitaióhoz hasonlított. — KAKUKK — csendült fed nyomban a hang. s bármelyi­ket megszólaltotta szoprán-, alt-, basszus-, tenorkakukkok jeleztek mindenfelé. — A másik érdekes dolog a harangjáték, ahol kis kala­pácsok ütnek egy-egy temru- dacskát. Ahhoz, hogy szép hangja legyen és egyszerre több bim-bam is szóljon, ügves és pontos munkára van szükség. Sokszor vagyok úgy, hegy este, ha nem tudok el­aludni, kiülök az óráim közé. Bár, tulajdonképpen bárhová megyek a lakásba, mindenhol tele van a fal: Jólesik el­gyönyörködnöm bennük. — A digitális órákhoz is ért? — Ahhoz nem kell nagy tu­domány! Elemcserén kívül ner nagyon kell vele mást csinálni. A kvarchomok kijel­zi az időt, még a mutatójával sem történhet semmi. A ma­gam részéről a kis csavaro­kat. fogaskerekeket, rugókat imádom! Azzal bástyázom körbe magam. Folytatta volna még, de be­nyitott az órásmester felesé­ge. — Jaj, fiam, már megint micsoda rendetlenséget csi­náltál! Lassan be sem tudok jönni a lakásba a dobozaid­tól. Vankó Magdolna I Fogyó nóndoriak? Magyarnándor lakossága az elmúlt öt esztendő alatt ki­lenccel kevesbedett, ami 0,7 százalékos csökkenést jelent a népességben. A társközségek­ben élők száma gyorsabban fogy a statisztika szerint. Ugyanezen idő alatt Mohorán hatvannal, Cserháthaiápon huszonkettővel, míg Deber- csényben tízzel lettek keve­sebben. Mindent egybevetve Magyarnándorban és körzeté­ben öt esztendő alatt 3.6 szá­zalékkal csökkent a népesség. Az elkövetkezendő öt eszten­dőben — a számítások sze­rint — megáll a csökkenés, s valószínűsíthetően gyarapodik is maid a lélekszám. A de­mográfiai adatokat figyelembe véve. 1390-ben háromezerszá- zan élnek majd a négy tele­pülésen. Üvegszálas fényreklám Japán mérnökök hadat üzentek a hagyományos neon­reklámoknak. Az ezernyi rö­vid üvegszálból álló új be­rendezés ugyan körülbelül 20 százalékkal többe kerül, de 40—80 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt és jóval ke­vesebb karbantartásra van szüksége. A magas házak te­tején, stadionokban elhelye­zett fényreklámokat izzólám­pákból vagy neoncsövekből alakítják ki. Az izzólámpák­ból csak fekete-fehér reklá­mot, a fénycsövekből pedig csak viszonylag kis méretű alakzatokat lehet kialakítani. Mindkét rendszer jelentős részben nem fénnyé, hanem hővé alakítja át a felvett energiát. Sok gondot okoz, how az izzólámpák vagy az egyes fénycsövek gvakran ki­égnek vagy víz szivárog a villamos összeköttetésekbe. Az üvegszálas rendszer tö­kéletesen időjárásálló. és csak kevés fényforrásra van szük­sége. Az első üvegszálas fény­reklám már öt éve működik egy 11 emeletes tokiói épület tetején. A 0,5—5 centiméter átmérőiű.'alkalmas műgyantá­ból kialakított ootikni szálak hálózata balongénlámoákhoz. xenonlámpákhoz, nitrogénlé­zerekhez vagy hangolható fes­téklézerekhez csatlakozhat. — Mondja, jóember mért ír ilyen hosszú beszámolókat? Ez is huszonnégy oldalas... — emeli föl a vaskos papirosomat az ellenőr, — Az az igazság — süti le a szemét a ta­nácsi előadó —, hogy amíg minden évben kétezer forint jutalmat kapok a felettes szerv­től ezekért a részletes előterjesztésekért, ad­dig nem írok rövidebben. Meg aztán, ha nem írok bele mindent, az ülésen a notórius fcér- dezgetők úgyis számon kérik! Ez nem vicc. Igaz történet, napjainkban játszódott valahol. Érezzük a bajt. Nem kell hozzá jósnak len­ni. Elegendő ügyfélként elmenni, mondjuk a tanácsra, az OTP'be, a postára, a biztosító­hoz, az IKV-hoz. . . Minek sorolni, bizonyára mindenki találkozott már „a” Bürokratával. Asztalnál ül, csontkteretes szemüveget visel, görnyedt hátú. arcát nem látni az iratcso­mótól, kétszer megkérdezi, mi járatban va­gyunk, papírokat, igazolásokat, kérvényeket, bélyegeket kér. Szükség szerint kioktat, üvöl­töz és megaláz. Valahogy így él a köztudat­ban a Bürokrata, pedig szemüveg nélkül, fi­nom hangon, egyenes gerinccel és papírok mellőzésével is lehet valaki Bürokrata. Ök is érzik a bajt, akik ezen a területen dolgoznak. Annyi kritikát még nemigen ka­pott a bürokrácia, mint amennyit nemrégi­ben a salgótarjáni országos találkozón ép­pen azok a fiatal tanácsi és igazságügyi szak­emberek zúdítottak rá, akik lehetséges elő­idézői e korántsem kívánatos jelenségnek. Persze, ha ilyen hévvel, önkritikával és hi­vatástudattal vitatkozna mindenki a bürok­rácia ellen, akkor semmi gondunk nem len­ne vele. De van. (Egy kis fogalomtisztázás.) A köznyelv csupán rosszallóan használja a bürokrácia kifejezést, jóllehet negatív tartalma mellett értjük alatta a speciális munkaszervezetet, sőt a kiváltságos hivatalnoki kart is. Ahogy dr. Vincze Gyula, a Szolnok Megyei Föld­hivatal dolgozója utalt rá, Max Weber az ideális, a legjobb, a legpontosabb és leggaz­daságosabb szervezési módnak tekintette a bürokratizmust. És mi, állampolgárok? Az egyik legmeg- alázóbb, legvisszataszítóbb, s legrosszabb tár­sadalmi jelenségnek. — Az irodalmi alkotásokban és a közvé­leményben a ddszfunkcionális jelenségek nyer­nek kemény és jogos ítéleteket — mondta a szolnoki fiatalember. — És nemcsak az ügy­fél életét keserítik meg, de gátolják, hogy a hivatal maradéktalanul elláthassa feladatát, sőt a szervezet belső életében is zavart okoz­hatnak, a dolgozók személyiségében torzu­lásokat hozhatnak létre. (Némely torzulásról.) Akár példatárt is ki­adhatnának a rendezvényen elhangzott „eset- tanulmányokból”, nézzünk közülük néhány fölvetést, minden kommentár nélkül. „Miért igényel négy határozatot a rendsze­res szociális segélyezettek évente négyszer ajánlott rendkívüli segélyezése?” „Egy felmérés szerint az ingatlannyilván­tartás több mint 400 különféle tulajdonszer­zési jogcímet tartalmaz, ezek között sok az átfedő, azonos tartalmú, elavult jogcímű. Az adatfeldolgozások során a földhivatalok évfen­te 100 tonna papírt használnak fel.” „Helyi szinten egyre inkább terjedő gya­korlat a testületi napirendeknek több szerv által történő előzetes megvitatása, az egyez­tetések sorozata. Ez arra vezethet, hogy a helyzetértékelés, a döntési alternatívák olyan változásokon mennek keresztül, amelyek már alig hasonlítanak az eredeti elképzelésekhez. Követkfezésképpen: a megszületendő dön­A kevésbé törékeny üveg Hat ország hét üveggyárá­nak kooperációban célja olyan üveggyöngyöreg előállítása, amely tízszer olyan szilárd és fele olyan súlyú, mint az ed­digi üvegpalackok, és elviseli a csúcstechnikában való fel- használással járó igénybevé-. teli. Az International Part­ners in Glass Researchnek egyetlen nyugatnémet tagja a Wiegand und Söhne bajor üveepalackgyár, Steinbach am Wald ban. Sértődés

Next

/
Thumbnails
Contents