Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-07 / 235. szám
leHes mT tanUrwy f«wlafl(07tj»nmsÉg? fii ■Kinn a földeken Erleímes munka, kellő érdekeltség A kérdés történelmileg és szükségszerűen helyes megközelítése s az egyedül helyes válasz: teljes és hatékony foglalkoztatottság! Gazdaságunk stagnáló jövedelemtermelő képességének egyik fő okát sokan a hatékony foglalkoztatottság hiányában,- illetve annak a teljes foglalkoztatottság oltárán való feláldozásában látják. A munkamorál alacsony színvonalát. az érdektelenséget, az azonosulás hiányát és a d viáns magatartás terjedését. a teljes foglalkoztatottságra törő gazdaságpolitika szükségszerű melléktermékének tekintik. \z effajta vélekedések sok részigazságát nem vitatva, e felfogás legalapvetőbb hibája, hogy a szóban forgó jelenségek kapcsán lényegében tükröződési problémával állunk szemben. Még pontosabban a gondok gyökere e jelenségeket szülő viszonyokban, gazdálkodási rendszerünkben és értékrendünkben van. A megoldást ds ezért a jelenségeket szülő viszonyokban kell keresni, s nem fordítva. Ilyen megközelítésben viszont csalóka látszat az, mintha a teljes foglalkoztatottság elvének feladásával hatékonysági problémáinkon úrrá lehetnénk. Nagyfokú leegyszerűsítés tehát, hogy némi munkanélküli-segély- lyel e gondjaink megoldhatók. A gyakorlatban — s esetünkben ez már több évtizedes gyakorlatot jelent — legalább ennyire hibás és súlyos következményekkel jár a hatékonysági követelményeknek a teljes foglalkoztatottság érdekében történő feloldása. A társadalompolitikai érdekeknek gyakran csak vélt érdekeknek, a gazdaságpolitikai érdekek fölé helyezése — összehangolásuk helyett — egyike korszakosnak tekinthető tévedéseinknek. Az utóbbi másfél évtizedben — s ez nem véletlen, — nincs olyan gazdaságpolitikai fórum, eszmecsere, ahol a teljes és hatékony foglalkoztatottság kérdése szóba ne kerülne. A két oldal összekapcsolását a polemizálok többsége feloldhatatlan dilemmának tartja. Azt. hogy a munkához való jog nem azonos a munkahelyhez való joggal. illetőleg, hogy a teljes foglalkoztatottság állami, a hatékony foglalkoztatás pedig elsősorban (azért csak elsősorban, mert ez az állam számára sem közömbös) vállalati feladat, a közvélemény többsége már elfogadta, megértette. Makacsul visszatérő kérdés viszont, hogy a hatékonyság növelése, a fegyelem, a munkamorál javítása csak bizonyos arányú munkanélküliséggel érhető el. Nagyon sok ilyen vitában vettem már részt. Az ilyen polémiák fonalát odavezetve: helyes, próbáljuk ki, de mit szólna hozzá a vitázó és családja, ha rajta kezdenénk. A szőlő eddig minden ilyen esetben hihetetlen gyorsasággal meg- savanyodott. A termelésirányítók azonban továbbra is kitartanak amellett, hogy szinte semmilyen eszköz nem áll rendelkezésükre a fegyelmezésre, a hatékonyabb munka kikényszerítésére. Ezek után a teljes és hatékony foglalkoztatottság két legalapvetőbb kérdését indokolt röviden szemügyre venni. A teljes foglalkoztatottsága létbiztonság egyik legfontosabb pillére, s mint ilyen, a szocializmus égjük vívmánya. E vívmány feladása a rendszer jellegének és stabilitásának megkérdőjelezésével lenné egyértelmű, s igen hamar a deviáns magatartás elviselhetetlen mértékű kiszélesedéséhez. A munkanélküliség senkit nem elégítene ki. A keresők azért elégedetlenkednének, mert másokat is el kellene tartaniuk, a munka- nélküliek pedig, mert nincs munkájuk, összhatásában is csak a vállalati mutatók javulnának, népgazdasági szinten a nemzeti jövedelem nem, vagy csak kismértékben nőne. A tiszta jövedelem növekményének egy részét viszont munkanélküli-segélyre kellene fordítani. A végeredmény tehát: egy, a kiindulásnál is rosszabb helyzet. A munkanélküliség és a hatékonyság közötti kapcsolat igen gyenge. Japánban például a magas hatékonyság és a fegyelem szinte teljes foglalkoztatottsággal párosul. Az USA-ban és Nyugat-Európában a munkanélküliség inga. dozása és a hatékonyság dinamikája között szintén nincs kimutatható összefüggés. Herbert, A. Simon amerikai No- bei-díjas közgazdász szerint: „.. sem a technológiai fejlődés általában és különösen az automatizálás nem idézte elő és nem is fogja előidézni az emberi munkaerő munkanélküliségét. vagy elszegényesedést.” S valóban, az USA-ban 2020- ban a fizikai munka túlnyomó részét már robotok végzik, a jólét magas, szintjét és a más területeken dolgozók részére csupán néhány órás munkanapot biztosítva. A munkanélküliség szorgalmazása ezek után annak beismerésével lenne egyértelmű, hogy a vezetés-szervezés, ösztönzés, fegyelmezés területein képtelenek vagyunk nagyobb eredményeket biztosító viszonyok kialakítására. Az eddigiekre nézve ezt sajnos, igaznak kell nézni, ami visz- szafelé tekintve súlyos kritika. A helyzet azonban nem reménytelen. Van mód a változtatásra. Kiindulópont az lehet, hogy minden normális, egészséges ember számára lét. szükséglet az értelmes munka, ha abban érdekelt. Ezek bármelyikének a hiányában a munka robottá válik. Az ilyen munka feltételei a megújulási folyamat eredményeként szerencsére kialakíthatók. amit egyébként — talán legmeggyőzőbb érvként — a vgmk eredményei is igazolnak. A vgmk-ek számos fogyatékosságuk ellenére éppen ezen a ponton jelentettek már eddig is komoly kihívást nagyüzemi viszonyainkkal szemben. A hatékonyság, az önszervező képesség, a fegyelem és kontroll tekintetében a vgrak eredményei jelentősen meghaladják az üzemek több. sége által főmunkaidőben elért színvonalat. A külső grok-k, a szerződéses, vagy jövedelemérdekeltségű boltok, a kisvállalkozások területeiről hasonló tapasztalatok nyerhetők. A dolog nyitja: az értelmes munkának jó megszervezése és megfelelő érdekeltséggel való párosítása. Az egzisztenciális biztonság és a hatékonysági kényszer közötti dilemma tehát feloldható. A közöttük eddig kialakult, s kibékíthetetlennek hitt ellentmondás nagyrészt ugyanis saját viszonyaink, gyengéink terméke. Dr. Barta Imre, a közgazdaságtudományok kandidátusa (Következik: Az érdekeltség szerepe.) fi városiasodás jellegzetességeiről Nem várt létszámban — F,z » jobbik eset — vélekedett e*y fiatalasszony, amikor néhányan kezükben két-három székkel léptek be az ajtón. A bátonyterenyei városgazdálkodási vállalat nagy helyiségében kevésnek bizonyultak az előre bekészitett ülőalkalmatosságok, pedig még hat óra előtt behoztak két hosszú lócát is. Ä szervezők ötven-hatvan személy megjelenésére számítottak a Hazafias Népfront bátonyterenye-bányavárosi lakossági gyűlésén, ahol körülbelül nyolevanan jelentek meg. A népfront hetedfk kongresszusa óta végzett munkát Bodor József, a körzeti bizottság elnöke ismertette. Tavaly februárjában változás történt a bizottság összetételében. a 27 fős bizottságban és a 7 fős elnökségben a lakosság. minden rétege képviselve van. A munkabizottságok tevékenységét értékelve megemlítette, hogy a nő- és rétegpolitikai munkabizottság eredményes munkát végez a nők és a nyugdíjasok körében. így szervezésükben rendszeresen megünneplik a nőnapot és megszervezik az öregek napját. A gazdaságpolitikai munkabizottság tevékenységét tükrözi az a lakossági szemléletváltozás, hogy megértették. miszerint a körz.et fejlődése —, mint ahogy a nehéz gazdasági körülmények között a népgazdaságé is — .mérsékeltebb ütemű az utóbbi években. Szervezőmunkájukat dicséri, hogy egyre többen vállalnak közhasznú társadalmi munkát. ígv volt ez a maconkai temető elkerítésénél. a hatos számú, szár férőhelyes óvoda építésénél és a parkosítási munkálatoknál is. Az elmúlt évben a tanácscsal és a szocialista brigádokkal közösen 16 millió forintot tett ki a lakosság társadalmi munkájának értéke. A közoktatási és művelődési munka- bizottság jelentős szerepet játszott a hátrányos és veszélyeztetett gyermekek számának csökkentésében, és a szülőtanár kapcsolat megteremtésében. A népfront körzeti bizottságának elnöke szólt arról, hogy a népfront szervezőmunkája mozgósította a lakosságot a falu- és békegyűlésekre, a tanácstagi és országgyűlési képviselők beszámolóira. A jövő feladataiként jelölte meg. hogy többet kell foglalkozni a lakóbizottságofckai. az időskorúak helyzetének javításával és a fiatalok nevelésével. (Ez utóbbi feladat fontossága a helyszínen is érzékelhető volt. mivel a mintegy nvolcvan résztvevő közül, a fiatalabb korosztályba 30—35 éves korig — tartozó férfiak közül nésven-öien ha lehettek a bánvavárosi gyűlésen. Ennél sokkal na^vnbb aránvú volt a hason'ó korú nők részvétele. Legtöbben azonban az ötven év körüliek és a nyugdíjasok voltak jelen.) A lakossági gyűlés másik napirendjeként Szabó Ferenc, a nagyközségi tanács elnökhelyettese a hetedik ötéves terv településfejlesztési elképzeléseit ismertette. Szó esett ebben a helyi járat bővítéséről, az útállapotok megőrzéséről, a kereskedelmi ellátás javításáról, a vendéglátás fejlesztéséről, sőt az új szeméttelep létesítéséről is. Fontos tanácsi feladat lesz a bányakolóniók lakásainak pótlása, és javítani kell a sok lakossági kritikát kapott lakásfelújítások színvonalán. A hozzászólásokban felmerültek egyéni problémák, de a körzet kisebb-nagyobb lakó- közösségét érintő megoldásra váró gondok is —, így például a szemétégetés kellemetlen füstjének zavaró hatása a közeli lakásokban, összességében a felvetett gondolatok a bányavárosi körzet lakóinak azt a törekvését szolgálták, hogv Bátonyterenye minden területen — szolgáltatásban, ellátásban, infrastruktúrában — erősítse a városiasodó nagyközség jellegzetességeit. A szép számú hozzászólónak nemigen kellett a levezető elnök biztatása. — Így alakult, hogv az ajtóhoz közel helyet fogtálé buszsofőr. igencsak nézte az óráiét, hogy egvperc- cel srm előbb —. de nem is később! — induljon menet- rendszerű járatához. — zsély — Időben bálád minden Az a bizonyos propeller és kitalálója, Maglódi János. Freistág János — akárcsak a többi traktoros —, ugyancsak korán kel. Öt, fél hat körül már mindig talpon találni a szentéi házban a negyvennégy éves, vállas férfit. Tavasztól őszig változatlan tennivalójának helye: a romhánvi szövetkezet földjei. Itt állunk a falu fölötti dombok tetején, épp, hogy látszik a templom tornya. A 120-as Zetorok megcsöncfesed- tek, ebédidő van. Most jutnak a harapnivalóhoz. pedig két órája, hogy a delet elharangozták. — Napi tíz-tizenkét órát megyünk, a silózásnál volt úgy, hogy tizennégy órát. A trágyázáson a sor, ez a feladat. — A kereset? — Hatezer forint körül. Nem sok, nem is kevés. Ha eljárnék Vácra, vagy Pestre, többre akkor se jutnék és még zötyögtetne naponta a busz. Amíg az emberek a melengető napon az ételhez fognak, Balatoni György, a Rákóczi Mezeje Termelőszövet kezet növénytermesztési fő- ágazatvezetője körbemutatva a dombon magyarázza: — Itt öt éven át hetven hektáron lucernát termesztettünk, hatvan-hatvanöt mázsát adott. Az idén holland perjével dúsítottuk, mert a lucerna már rosszul termett volna. Szenázsként kitűnő takarmány lesz. Ez a szerves trágyázás az új vetnivaló, a silókukorica előkészítése. — Igaz a hír, hogy volt elvan silókukorica-tábla, ahonnan a hektáronkénti hatszáz mázsát vágtak le? — Igaz. Az országos átlag úgy kétszáz körül van. Jó előkészítés, megfelelő technológia és tisztességes mennyiségű műtrágya — ennyi a titka. Ezen a táblán is ennyit várunk jövőre. A betakarítás egy részével már végeztek Romhányban. Ami a gabonaféléket illeti, kicsit szomorúak. Az őszi árpa cserben hagyta a szövetkezetei —, ahogy itt fogalmaznak az emberek. A tervezettnél krsebb lesz az árbevétel, de a nyereség is — ál_ lapítja meg tárgyilagosan a szövetkezet elnöke, Kuraii Béla', ö is. meg a vezetőség is igyekszik a változó gazdálkodási feltételekhez •alkalmazkodni. Amint hírét vették, már le is csaptak egy angol módszerre: a búza direkt vetéséről van szó. Most negyvenöt hektárt ezzel a módszerrel vetettek, s, ha beválik, jövőre a teljes hétszázötven hektárt ezzel a módszerrel termesztik majd. A lényege, hogy a magot közvetlenül a tarlóba vetik, megtakarítván ezzel néhány energiaigényes munkafázist. A terméseredmények — másutt — semmi vei sem rosszabbak, mint a hagyomáftvos módszer esetében, legföljebb több gyomirKurucki János ekevasat cserél tót kíván ez a fajta vetés. Ám, ami energiában megspórolható, az jóval nagyobb haszon. Tehenészetük például érdekeltségi rendszerben mű ködik néhány hónapja. Ami most is látható: fele annyi ember jóval gazdaságosabban dolgozik, nincs fegyelmi probléma, minőségibb a munka. Egyébként az őszi betakarításban és a talaj-előkészítésben, vetésben nem marad magára a szövetkezet. Évek óta kisegítik egymást a kiskörzeti koöperáció tagjai: Nógrád, Diósjenő, Rétság , és Romhány a nagy munkák idején összevonja az erőket. Innen a silózáshoz kért segítséget a diósjenői szövetkezet, most onnan jöttek ide a trágyaterítés befejezését segíteni. Kétszáztizenegy hektár napraforgó betakarítása vár Maglódi Jánosra és társára, akiket délután persze, a táblában találunk. Az E—512-es kombájnok oldalán furcsa kis propeller terelgeti a levegőt. A huszonhat éves fiatalember találmánya. — Amikor a gép dolgozik, száll a pelyva, a por, rárakódott a hűtőre, örökké fölforrt a víz. Egy forgó tengelyt kellett csak meghosszabbítani, fölszereltük rá ezt a ventillá_ tort és megszűnt a gond. — Egy nyáron negyven söprű elkopott, mert mindig takarítgatni kellett a hűtőt — bólint Kovács János, az idősebbik kombájnos. — Most elég ez az egy, amit a szezon elején vételeztünk. No, meg persze, időt is nyerünk ezzel a kis találmánnyal. Amint a napraforgóval végeznek. következik a kukorica: rekordtermésre számíta nak. Két hét múlva kiderül, jól számítottak-e. Csak az idő közbe ne szóljon. — aznap már másodszor. — Közbeszólhatna — mond« ja Kurucki János, amikor a hatalmas Rába-Steiger nyergéből lekászálódik. Mutatja a törött ekevasakat. Olyan kemény a föld, akár a szikla. Eső kéne. — Naponta kétszer is cserélni kell a vasakat, nem bírják a strapát. Tizenhét-tizennyolc hektárt tudnánk megszántani, most jó, ha tizenkettővel végzünk az állandó szerelgetés miatt. A zsebünk is bánja. — Százhúsz-százharminc forinttal keresünk kevesebbet emiatt — bólint rá Zachar József. — Dolgoznánk mi jobban is, de a föld nem engedi. Huszonnégyből tizenkét órát birkóznak a tereskei határ földjeivel a hatalmas gépek. — Mit szól a család, hogy ritkán látják? — Magának mit szólnának? — vág vissza Zachar József. Dolgozni kell, a munka nem várhat. Jövőre is kell a termés. Jó ütemben haladnak az őszi munkák — adja az újságíró tolla alá az írnivalót Kuraii Béla, az elnök. — A gabonafélék betakarj fásával idejében végeztünk, tárolókban a jövő évi siló is. Lábon még a napraforgó, de már dolgoznak benne a gépek, s megkezdtük a cukorrépa fölszedését is. Háromszázhúsz mázsával kalkuláltunk hektáronként, de jobbnak mutatkozik. A mák alá készítjük elő a talajt, akárcsak az őszi búzának. Ideje szerint halad minden. Az idén a növénytermesztés árbevételét harminckétmillió forintra számítják a szakemberek. Hogy mennyi lesz jövőre? Azon dolgoznak most. Hortobágyi Zoltán Maetcatjeak: az üj kendert A következő napokban országszerte befejezi a kender betakarítását és felvásárlását a Szegedi Kenderfonó és Szövőipari Vállalat. Azt máris megállapították, hogy több mint 50 000 tonna — 30 százaléktan első osztályú —• kender termett,, amely kielégíti az ország kikészítő, valamint fonó- és szövőgyárainak nyersanyagigényeit. Á múlt évit jóval meghaladó mennyiségre azért van szükség, mert átmeneti visz- szaesés után világszerte megnőtt a kereslet a természetes szálas anyagok iránt. A magyar export is évről évre líöJ vekszik nemcsak késztermékből, hanem mind több nyersrostot és kórót is szállítunk, főleg a szomszédos országokba. Minden rostkikészítő telepen hozzáláttak már az uj termés, áztatásáhos.
