Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-05 / 234. szám

mAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGyEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 234. SZÁM ARA: 2,20 FORINT 1985. OKTÓBER 5., SZOMBAT Losonczi Pál hazaérkezett afrikai útjáról Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke pénteken hazaér­kezet afrikai útjáról. Kíséretében volt Villányi Miklós mezőgazdasági és élel­mezésügyi minisztériumi ál­lamtitkár, Nagy Gábor kül­ügyminiszter-helyettes, Hor­váth Ottó egészségügyi mi­niszterhelyettes, Németh Jenő, a Minisztertanács Tájékozta­tási Hivatalának elnökhelyet­tese, Székács Imre, a TESCO vezérigazgatója. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Katona Im­re, az Elnöki Tanács titkára, Kővári Péter külügyminiszter- helyettes. (MTI) MTESZ sajtótájékoztatója ül muszcslki fejlesztés A könyvkötészet múltja és jelene címmel ipaL és stílustörténeti kiállítás látható. Pásztón a Lovász József Művelődési Központban. Október 12-e után még Taron, majd Bujákon is megtekinthetik az érdeklődők. — Kép: Bencze — Hz Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése lfísszsatehintés az elmúlt évre Tegnap, Salgótarjánban, az új Technika Házában Ürmös- sv László, a MTESZ megyei felnöke, az októberben meg­kezdődött XV. műszaki és köz- gazdasági hónap alkalmából sajtótájékoztatót tartott. Utalt arra, hogy az idei rendezvények újszerű körül­mények között, az új szék­házban, kulturált körülmények között kerülnek megrende­zésre, nem pepiig kölcsönkért helyiségekben, mint a korábbi években. Űj vonása az idei rendezvényeknek, hogy közö­sen bonyolítják le azokat a TIT-tel, a közgazdasági tár­saság megyei és a Magyar Tudományos Akadémia mis­kolci területi szervezetével együtt. A hónap folyamán kiemelkedő eseményként ke­rül majd sor a TIT országos vándorgyűlésére. Az idei program szerint az előadások egy alapvető gon­dolat, a műszaki fejlesztéssel kapcsolatos téma köré cso­portosulnak. Ennek során foglalkoznak majd az anyag­energiagazdálkodás ijövetel- ményeivel, előadás hangzik el a VII. ötéves terv lehető­ségeiről, az adott környezeti sajátosságok figyelembevéte­lével. O.i vonásként jelentkezik a szomszédos megyék — Heves, Pest. Borsod — tudományos egyesületeinek bekapcsolása if. Az általuk nyújtott elő­adások bizonyos témákban az érdeklődő műszaki, közgazda- sági szakemberek olyan új ismereteket adnak, amelyeket feltehetően hasznosítani tudnak majd munkájukban, tudomá­nyos tevékenységükben. Egy­úttal mód nyílik a meglévő kapcsolatok további erősítésé­re is. A MTESZ munkájában az idén is nagy helyet kap áz oktatás, a szakmai tovább­képzés. Ennek megfelelőien az érdekelt szakemberek részle­tesebben foglalkoznak majd az újból beindult technikus- képzés tennivalóival. A fiatal szakemberek képzésének, to­vábbképzésének, biztosítanak nyilvános fórumot, amikor az FMKT-pályázaton díjat nyert műveket a gyárakban, a helyszínen publikálják. Ezek­nek szélesebb körű megis­mertetése érdekében sokat te­hetnek az üzémi lapok is. A műszaki, közgazdasági hónap újszerűségei közé so­rolhatjuk továbbá azt is, hogy a rendezvények átfogják a megye fontosabb települé­seit, jól kapcsolódnak ) az időszerű és sajátos soron lévő, valamint a távlati feladatok­hoz. Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága Bog­nár József elnökletével pénte­ken kibővített ülést tartott a Parlamentben. A testület tag­jai, valamint más országgyű­lési bizottságokból megjelent képviselők megvitatták a Ma­gvar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének a végrehaj­tásáról szóló jelentést. Á szokásoknak megfelelő­en először az ülésen megje­lent más országgyűlési bizott­ságok képviselői összegezték a testületi üléseiken elhang­zott észrevételeket. Az egves bizottságok nevében felszóla­lók egyöntetűen elfogadásra ajánlották az 1984. évi költ­ségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot. S tad inger István, az építési és közlekedési bizottság el­nöke egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogv a ta­valyi költségvetés végrehaj­tásáról szóló előterjesztéshez készített jelentésekben nem kaptak kellő nyomatékot azok a gondok, amelyek at elmúlt évben jelentkeztek, s tenden- ciaszerűségük miatt az idei gazdálkodásra is rányomják bélyegüket Pesta László, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke kifejtette, hogy a testületük munkájában résztvevők több­sége újonnan választott kép­viselő, most kezdi tényleges munkáját. Bölcsey György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottság titkára arról számolt be, hogy ülésükön a tavalyi költségvetés végrehajtásában meglévő, ám már a jövőre vonatkozó tapasztalatokat fogalmazták meg. Hellner Károly, a keres­kedelmi bizottság titkára rá­mutatott, hogy az ellátás szín­vonala tavaly megfelelő volt, bár az i nurci kk-forgoí mazás- ban néhány helyen hiányos­ságok mutatkoztak. A ..vendég*’ hozzászólókat követően — mivel más bi­zottságoktól nem volt a ta­nácskozásnak résztvevője —; Horváth Lajos (Baranya me­gye), a terv- és költségveté­si bizottság titkára is arról szólt elsőként, hogy a taná­csok tavaly kiegyensúlyozot­tan. nagy felelősséggel gazdál­kodtak. A vitában felszólalt még Csöndes Zoltán (Budapest), Puskás Sándor (Heves me­gye), Szabó Kálmán (Buda­pest), Devcsics Miklós (Nóg- rád megye), Novák Béla (Pest megye). Antal Ferenc (Veszprém megye). Az elhangzott vélemények­re. kérdésekre Rácz Albert államtitkár, az Állami Kér­és Munkaügyi Hivatal elnö­ke. Hoós János országos tervhivatali államtitkár. Sza­kai! József, a Központi Néni Ellenőrzési ' Bizottság elnöke, Madarasi Attila pénzügymi­nisztériumi államtitkár vála­szolt. Az ülés Bognár Józ«®' zár­szavával ért véget. (MTI) i MciptVGtCZ» t@riS^Ílff€6ÍO caz energpea€cslkoa’&§l€e&sssig Salgótarjánban pénteken délután a Technika Házában tartotta meg tanácskozását az Energiagazdálkodási Tudomá­nyos Egyesület, amelyen részt vett Varga Sándor, az Ipari Minisztérium föenergexikusa is. Az összejövetelen elsőként dr. Kecskeméti Sándor, a Sál- gótarjáni Kohászati Üzemek energia-főosztályának vezetője adott számot a megye legna­gyobb nehézipari üzemének energiagazdálkodásáról. Többek között elmondotta, hogy a hatvanas évek végén hozott jelentős változást a szénről a földgázra való át­térés. Ennek eredményeként jelentősen csökkentek a hő- veszteségek. javultak a mun­kakörülmények és a vállalat kevésbé szennyezte az élővi­zeket és a levegőt. A vasasnagyüzem energia- gazdálkodása mintegy tíz esz­tendeje mondható tervszerű­nek. Elsősorban a ráfordítást nem igénylő műszaki és szer­vezési intézkedésekkel igye­keztek csökkenteni évről évre az energiafelhasználást. Hoz­zásegítettek mindehhez a je­lentős műszaki fejlesztések, így a sósavás huzalpácolás, a süllvesztékes kovácsolás beve­zetése. Minden esztendőben terv ké­szült a szigorú energiafelhasz­nálására. mert évről évre többe került az energiahordo­zók vásárlása. Márpedig a kohászati üze­mek nem kevés energiát hasz­nál el évente, és nem mind­egy. hogy a kollektíva „zse­béből” mennyit kell áldozni minderre. Sok gondot okozott és okoz ma is a távhőellátás biztosí­tása. Megállapodás született a Gagarin Hőerőmű, az ingat­lankezelő vállalat és az SKÜ között, melynek értelmében a vállalatot ellátják a szükséges energiával. Majd a népgazda­sági célokat is figyelembe vé­ve, a vállalat elhatározta, hogy a kazántelep rendelke­zésére álló földgázteljesít­ményt kihasználva — amely olcsóbb az erőmű olajtüzelésű kazánjainál — amennyit csak lehet, az acélgyár saját maga állít elő. Erre egy számadat; az 1982-es évi összes gőzfelhasz­nálásnál; már 31 százalék volt se iát termelésű az előző évi 0.5 százalékkal szemben. Mindig is fő téma volt a kölcsönös együttműködés, és az látszott járható útnak, ha az SKÜ minden időszakban annyi gőzt termel, amennyire szüksége van. és amennyit a kazánjai biztosítani tudnak. I ' Ami az idei évet illeti, a kohászati üzemekben folvik a fűtés korszerűsítése, felújítot­tak több kemencét, fokozták a műszerezettséget, valamint a félmeleg-alakítási és hideg­folyatá-' technológia alkalma­zásává’ fajlagos energia-meg- takasítást értek el. Több pályázat is szolgálja az energiatakarékosságot. Kor­szerűsíteni kívánják a komp­resszorokat, a kovácsológyári kemencéket, előtérbe kerül a védőgáz minőségének javítá­sa. a saját kazántelep fejlesz­tése. Hozzászólt az elmondottak­hoz Kádár János, az öblös- üveggyár főenergetikusa, majd Varga Sándor kért szót. Ezt követően vezetőségválasztásra került sor. Az Energiagazdál­kodási Tudományos Egyesület elnöke dr. Kecskeméti Sándor, titkára Csőke Béla, az ingat- , lankezelő vállalat főmérnöke lett. fiz QSC1SZ elnökségének ülése Az OKISZ elnöksége pén­teki ülésén, Rév Lajos elnök vezetésével megvitatta a VII. ötéves népgazdasági tervja­vaslatot. Az ülésen részt vett Kapolyi László ipari minisz­ter is. Az OKISZ ■ elnöksége a tervjavaslattal kapcsolatos észrevételeit megküldi a kor­mánynak. Lázár György fogadta Gerhard Schürert Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Gerhard Schürer miniszterelnök-he­lyettest, az NDK Állami TLrv- bizottságának elnökét, aki hivatalos tárgyalásokra pén­teken Budapestre érkezett. A szívélyes, baráti légkörű meg­beszélésen részt vett Berényi Lajos, az Országos Tervhiva­tal elnök-helyettese, jelen volt Georg Folk, az NDK budar pesti nagykövetségének taná­csosa. (MTI) Magyar—osztrák gazdasági tárgyalások Budapesten tartotta 5. együttes ülését — október 1. és 4. között — a' magyar— osztrák árucsere-forgalmi, va­lamint a gazdasági, ipari és műszaki együttműködési ve­gyes bizottság Török István külkereskedelmi miniszté­riumi államtitkár, valamint Erich Schmidt osztrák ke­reskedelmi és iparügyi állam­titkár vezetésével. Erich Schmidtet fogadta Marjai József miniszterelnök­helyettes. (MTI) j Megnyitották a múzeumi hónapot A veszprémi Bakonyi Múze­umban pénteken Rátkai Fe­renc művelődési miniszter­helyettes ünnepélyesen meg­nyitotta az országos múzeu­mi és műemléki hónapot. Elmondotta, hogy csaknem három évtizede élénk társa­dalmi érdeklődés tartja élet­ben a múzeumi hónap ese- ménydús, sok új látnivalót és ismeretet kínáló országos programsorozatát. Hangoztat­ta, hogy változik 1 a múzeu­mok szerepe: ezek az intéz­mények ma egyre több fel­adatot vállalnak az iskolai oktatás, a kultürális tömegtá­jékoztatás és a közművelődés tennivalóiból. Hangoztatta a miniszterhe­lyettes: a megyei múzeumok regionális kutatásszervező »s -finanszírozó központokká vál­nak, hogy el tudják látni a helytörténeti gyűjtemények, emlékmúzeumok és táj házak szakmai irányítását, felügye­letét. A múzeumi hálózatban szakosodás következik be: úf állandó- kiállítások nyílnak, amelyek sajátős és egyedi anyagot kínálnak az adott körzetben, egyben áttekintést adnak a tájegység gazdasági, történelmi, és kulturális fej­lődéséről: ezeket az állandó bemutatókat egészítik ki alkalmi és ideiglenes kiállítá­sok. (MTI) / gyorsÉSsfisa

Next

/
Thumbnails
Contents