Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-04 / 233. szám

RutA-moVor Az éjszakai vezetés problémái Az éjszakai vezetés idősza­ka a szürkülettel kezdődik. Sokak számára már a szür­kület is sötétségnek számít, mert nem tudják jól megkü­lönböztetni a tárgyakat. A szürkület időtartama este és reggel is azonos: addig tart, amíg a nap a pályáján 6 szögfokot megtesz, ez kb. 30— 40 percnyi idő. Legrövidebb októberben és márciusban, leghosszabb júniusban és de­cemberben. A szürkület ideje alatt az emberi szem fokozatosan hoz­zászokik a sötétséghez. A sö­tétséget viszonylagosan kell értelmezni, mert a gépjármű- vezetés során mindig van bi­zonyos mértékű világítás, ha más nincs, akkor a saját lám­pánk fénye. A fő problémát p világításnál az okozza, ha a szemünket folyton változó erősségű fényhatások érik. A sötétből a fénybe vagy fény­ből a sötétbe jutáskor a szem­nek időre van szüksége, amíg hozzászokik az új fényviszo­nyokhoz. Ezen idő alatt külö­nösen fontos a reflektor he­lyes használata; szemünknek a sötéthez való alkalmazkodá­si ideje alatt jobban meg kell világítani előttünk az utat. Az úttest és annak közvet­len környezete, ahonnan vá­ratlan meglepetés érheti a ve­zetőt, jó megvilágítást igé­nyel. Ha ez nincs, akkor a menetsebességet a látási viszo­nyoknak megfelelően szabá­lyoznunk kell. A világítás nem mindig megfelelő. A gyenge, pontsze­rűi fényforrások nem adnak kielégítő fénykévéket. A fény színe akkor volna ideális, ha B napfény sokféle színéből állna össze, mi.vel azonban ez igen költséges lenne, ezért fényforrásaink egy színből készülnek, Ez esetben a sárga a legideálisabb szín, mert ködben nagyobb távolságra hatol, és ha a szemünkbe jut, nem okoz olyan nagy mérté­kű káprázást. A lámpák rossz elhelyezése is fáraszt, kápráz­tat. ha például alacsonyan vannak elhelyezve. oldalról nem árnyékolják őket, fényük e szemet túlzottan igénybe veszi. A ' felismerést, meglátást nagymértékben nehezíti, hogy úttesteink színe a lehető leg­rosszabb, a szürkés drappos, bizonytalan színék dominál­nak. amelyeken a tárgyak nem emelkednek ki a környezet­ből. Még nehezebb a helyzet, ha az úttest nedves. Ha kis­mértékű a nedvesség, akkor felületének színe elsötétedik, a ráeső fénysugarakat elnyeli, nem veri vissza: ha pedig na­gyobb mértékben vizes az út­felület, akkor szétszórja a rá­eső fénysugarakat, ilyen eset­ben tehát nagyobb a vakítás veszélye. Éljünk a szabályok adta vi­lágítási lehetőséggel, de csak akkor, ha előzőleg gondosan beállítottuk a fényszórót, s nem vakítjuk el a velünk szembejövőt. Ha a szembejö- v gépkocsivezető idegesen villogtatja reflektorát, hogy a másiknak így adja tudtára tiltakozását, ezzel csak rontja a helyzetet, mert újabb káp- rázásokat, vakítást okoz. A tompított reflektor fénye igen fontos a tárgyak, az alakok felismerése céljából, de azért is, hogy a fényvisszaverő anyagoknak, prizmáknak, jel­zőberendezéseknek legyen mit visszaverniük, végül azért, hogy a gyalogosok is jól ész­leljék fénysugaráról a gépko­csit. Ha tompítanunk kell az or­szágúti fényt, az párosuljon a sebesség csökkentésével is, annál is inkább, mert saját látásunk is akadályozva van. A két jármű ugyanis egy­mással szemben haladva va­kítja egymást, a járművek mögötti útrészt viszont teljes sötétség fedi. A káprázás mi­att a vezetők semmit sem lát­nak. „vakon” vezetnek. Ha ilvenkor kivilágításán jármű, gyalogos vagy valamely tárgy kerül eléjük, nem veszik ész­re, tehát nem tudják kikerül­ni. Addig, amíg technikai meg­oldás nincs, csak azt lehet ajánlani, hogy a vezetők ne nézzenek a szembejövő gép­kocsi reflektorába, akkor nem vakít annyira. Ha az út jobb oldalára figyelünk, a vakítást is elkerüljük, és az úton ha­ladó más járművet is bizto­sabban felismerhetjük. Ter­mészetesen ezzel nem helyet­tesíthetjük a sebesség csök­kentését vagy a gépkocsi meg­állítását. Ez utóbbit arra az esetre ajánlhatjuk, ha az el- vakítás hirtelen ér bennünket. Az elvakító gépkocsivezető a felidézett veszélybe maga is belesodródhat, mert. a helyzet kimenetelét előre soha nem tudhatja. Nem egy olyan eset Történt már, hogy az elvakí-i főtt gépkocsivezető az előtte haladó kivilágítatlan járműbe ütközött, oldalt sodródott a vakító jármű elé, és vele is összeütközött. Vannak olyan szemüvegek, amelyek ha nem is teljes mértékben, de részben védik a szemet a káprázástól. Ezek viselését az orvosok nem aiánlják. mert több a hátrá­nyuk. mint az előnyük: ugvanis csökkentik a megvi­lágítás mértékét, s ezzel ne­hezítik a tárgyak felismeré­sét. B. I. Idősek, vigyázat a volánnál I V. Straub a marburgi egye­tem szemészprofesszoea egy Berlinben megtartott közle- k<- désbiztonsági kongresszuson foglalkozott a 60 évnél idő­sebb emberek látásromlás mi­att bekövetkező közlekedési baleseteivel. Tapasztalatai szerint 60 éves kör felett a látásromlás miatti baleset gépkocsiveze­tőknél nem ritka. Okai között a szemlencse magjának a za- varosodása szerepel, ami ter­mészetes élettani jelenség. Emiatt aztán a szembeeső fény szétszóródik, és nem jut a szemfenéken a sárga folt­ra, ahol a látás a legélesebb 60 éves kor felett különösen éjszaka veszélyes a gépkocsi­vezetés, mert a szemközt jövő járművek reflektorfénye gyakran okoz átmeneti teljes látásvesztést. De veszélyes idő­sebb korban az autóvezetés esti szürkületben is, mert az idősebb ember szaruhártyájá­nak anyagcseréje csökken, ami enyhe zavarosodáshoz vezet. Emiatt csökken a szembejutó fény mennyisége, ami esti szürkületben gátolja a szem alkalmazkodóképességét — kü­lönösen akkor, ha a szemközt jövő jármű vezetője nem kap­csolja be a világítást. A harmadik kockázat abban rejlik, hogy az idős ember pupillája lassabban reagál a változó fényviszonyokra, és éppen ezért az idős emberek­nek több fdőre van szüksége ahhoz, hogy éleslátása isméi teljes legyen, mint a fiatal­nak. A marburgi szem észprof esz- szor felhívta az idősebb em­berek figyelmét arra, hogy, ha feltétlenül nem szükséges, ne üljenek volán mögé esti szür­kületben és éjszaka. Ha vi­szont elkerülhetetlenül szük­séges, akkor fokozott óvatos­sággal és mindenekelőtt las­sabban vezessenek. Vezető nélkül dolgozik a traktor Rosztov megye földjem (Oroszország dgli része) ki­próbálták a csoportos trak­torvezetést. A mezőn két traktor haladt egymás után. Az elsőn gép­kezelő ült a kormánynál, » hátsó traktor vezetőfülkéje üres volt. A traktorokat ósz- szekötő vékony kábelen az első traktor vezetője által adott parancsok a dublőrtrak- toron elhelyezett vezérlőiül kébe érkeznek. A traktoron az első gépet vezeti, a máso­dik traktor szinkronmozgását pedig egy elektronikus-me­chanikus koordinátor bifcto­sítja. A kipróbálás során kitűnt: a komplexum felhasználása a mezei munkákban 1,6-sze- resére— 1.9-szeresére növelt a gépkezelők munkattermelé- kenységét, a talajmegmunká­lás minősége pedig megfelel az agrotechnikai követelmé­nyeknek. Napirenden: Balassagyarmat és környéke versenysportja Vasárnap jói vizsgázott szabadidős-sportból a Mozdulj Gyarmat! tömegsportnap minden szervezője és résztvevője. Több sportágban is sikerült olyan feltételeket teremteni Balassagyarmaton, amelyek vonzották a vállalkozó kedvű résztvevőket, az egészséges mozgás pártján lévőket. Most már az a feladat, hogy a dolog ne maradjon kampányszerű, hanem rendszeres, sportszerű mozgásra szokjanak rá a vá­rosban minél többen. Ehhez, persze már jóval nehezebb megteremteni a feltételeket. De, hogy ez milyen fontos, azt már régen felismerték az illetékesek. Ám, a társadalmi­gazdasági fejlődéssel párhu­zamosan az emberek egyre igényesebbek. Színvonalas lé­tesítmények, sportszerek és -szerelések is szükségeltetnek ahhoz, hogy mind többen sportoljanak szabad idejük­ben. Jó jel: a helybeli Balassi Gimnáziumban a közeli na­pokban vehetnek birtokukba egy vadonatúj tornacsarnokot a diákok, s már elkezdődött egy ugyanilyen terem építése egy másik balassagyarmati iskolában is. Ha ehlfez hozzá­vesszük, hogy az óvodástor­nának, a testnevelés tagoza­tos iskolába készülő kicsinyek szakszerű felmérésének már sokéves hagyománya van itt; ebből nyilvánvaló, hogy a he­lyi szakemberek az elején: a legkisebbekkel kezdik a sportolásra szoktatást. Annál nagyobb gond, hogy miután elvégzik a középis­kolát vagy a szakmunkáskép­ző intézetet (olykor már előbb is), rendszerint elhagyják a várost a legtehetségesebb sportolók. Van ugyan több második vonalbeli szakosz­tálya is Balassagyarmatnak, ám ez nerp igen elégíti ki a legambíciózusabbakat. Az anyagi háttér is egyre szűkö­sebb lesz, hiszen a gazdasági élet mindinkább megköveteli a vállalatoktól, hogy kétszer is megnézzék, mire adnak pénzt, támogatást, mihez ad­ják a nevüket — megéri-e | nekik? Így aztán a helybeli sportegyesületek (is) alapve­tően tanácsi, állami támoga­tásból tartják fenn magukat. A két évvel fezelőtti egye­sületi átszervezés óta több az igazolt sportoló és pártoló tag a városban, ám egv-két régebben népszerű sportág — éppen mecénás híján — visz- szaíejlődött tömegsoortszintre. Itt tart most a tenisz és az egyelőre itt tart a nemrég be­indított motorsport is: vala­mivel előbbre a tájékozódási futás, amelvet szűk, de lel­kes gárda űz. Természetesen Balassagyar­maton is a lesnépazerűbb sportág a labdarúgás. Az egyre távolabbi múltban NB II-es csapata volt a városnak, ám azóta megjárta az együt­tes a mfegvei szintet is, még ba csak egyetlen év erejéig, is. Az idén ősszel ismét a te­rületi bajnokságban kezdhe­tett a gárda, de vajmi kevés sikerrel eddig: a kieső ré­giókban tanyázik. Jócskán erősítenie kell a. bemtmaradás- hoz. Az atléták közül az idén három igen tehetséges spor­toló távozott el a városból, így jelfenleg csak a serdülő versenyzők nevelésére, sikerei­re építhet a Bgy. SE. A szak­emberek már bizonyítottak, de a felnőtt sportolók — hiá­nyoznak. Az NB II-es férfi kézilabdacsapatnak igen jó bázisa a kábelgyár. Lombos István edző játékosainak ne­vét megismerték országszerte; a hazai mérkőzéseken szinte bármelyik ellenfélnek méltó partnerei a pályán. Jókora lendületet kapott a közelmúltban az ökölvívó­sport a városban. Szikora István mellett a két Lakatos is a sportág legjobbjai kö­zött jegyzik már; a legutóbbi egyéni OB-ról két bronzérem­mel tértek haza (Szikora köz­ben bevonult, így már a Bp. Honvéd versenyzője.) A csa­pat pedig — az SBTC öklözői- nek segítségével — bejutott az NB II-be, és nagyszerű új edzőteremben gyakorolhat, amelyet társadalmi munkában alakítottak át raktárból. Kevésbé dicsekedhet a Bgy. SE az asztalitenisz- és a Ius- titia, a kosárlabda-szakosztá­lyával. Mindkét csapat elöre­gedett, nincs utánpótlás, így a sereghajtók közt szerepelve egyetlen céljuk a bentmaradás lehet a harmadik, illetve a második vonalban. A lfegtöbb felnőttet foglalkoztató tenisz­szakosztály is csak úgy ma­radhat az NB Ill-ban, ha valamelyik, feljutásra esélyes csapat visszalép a magasabb szinten szerepléstől. Külön elismerést érdemel viszont a lövészszakosztály, amely a fémipari vállalat MHSZ-klubja keretében mű­ködik. Munkájukat immár országos és Európa-bajnoki sikerek fémjelzik, elsősorban Hegedűs Attila révén, aki legutóbb is világcsúccsal lett egyéni első és a magyar ju- niorválogatottal is aranyér­met szerzett futóvadlövésben a kontinensbajnokságon. Ö és társai, Batuska János edző szakszerű irányításával egy­két év alatt „kinőtték” az amatőrkereteket, és a kor­szerűtlen pályát, felszerelést — megérdemelnék a támoga­tást ahhoz, hogy méltó fel­tétetek között gyakorolhassa­nak. A város körzetének verseny- sportja jószerivel mindenütt a labdarúgást jelenti kizáró­lag. Ezen kívül Érsekvadker- ten a kézilabdának, Nógrád- kövesden az asztalitenisznek vannak hívei, ám ez utóbbi nagyközség —, akárcsak Ma- gyarnándor — lélekszámával nem arányosan veszi ki ré­szét a sportéletből. Kevés a pénz, errfe hivatkoznak min­denütt — alighanem a szer­vezőerő, a mozgósító erejű nevelő munka, illetve az erre vállalkozó szakember is ke­vés. Pedig a körzetben heten rendelkeznek edzői képesítés­sel, míg a városban ugyan­csak hét a fő- és 17 a mellék­foglalkozású szakvezetők szá­ma. Az utánpótlás-nevelés gond­jait jelzi: a város és környé­ke 4500 általános iskolása közül mindössze 250-en 4 iga­zolt versenyzők. Pfedig Balas­sagyarmaton sportiskola és testnevelés tagozatos általános iskola is működik! Főleg a labdarúgósportnak és az at­létikának nevelnek a szakem­berek újoncokat, sőt, már külön fociosztály szervezésé­ről is gondolkodnak. Nehéz­kes az úszásoktatás, létesít­mény híján. Szeretnék a szak­emberek a helybeli középis­kolákat sportágra „szakosíta­ni”, hogy szervezettebben kapjanak utánpótlást a szak­osztályok. Az igazi az lenne, ha a körzetekben is meg tudnák oldani a versenysport utánpótlását, dfe mindössze hat labdarúgó serdülőcsapat funk cionál. az atlétáktól és a ké­zilabdázóktól hiányoznak a gyerekek. Ez a helyzet most. A vá­ros mintegy félezer versenyző­je közül jelenleg egyetlen nem­zetközi4 szintű sportoló emel­kedik ki, de a többiek is hét­ről hétre próbálnak minél jobb eredményeket elérni a pályán, ök maguk és szurko­lóik, szakvezetőik sem elége dettek. Összfefogottabb, kö­vetkezetesebb, jobb és több munka, megfelelő feltételek kellenek az előbbrelép^sb^z. V. F. Szurkolóankétot rendez ok­tóber 8-án, 16.30 órakor a Balassagyarmati Sportegye­sület elnöksége és labdarúgó­szakosztálya. A Kossuth La­jos út 1. szám alatti párthelyi­ségben ez alkalommal alakul meg az egyesület baráti köre is. A rendezvényre szeretettel várják a város sportbarátait. NB III. Sportnap Folytatódott a keresztbeverés Az NB III. Mar- T ton cső portjában I változatlanul az ay — ■, St. Volán vezet ^ I veretlenül. A ke­• * resztbeverések­kel igen komp­likáltan néz ki a táblázat. Ott az egyenlő pontszámúaknái az egymás közötti eredmény szá­mít. Az 5.-től a 2. helyig még mindenki esélyes. Az St. Vo­lán a harmadik fordulóban pontot vesztett, mert ifjúsági játékosai iskolai elfoglaltsá­guk miatt nem vehettek részt a találkozón. A Balassagyar­mat változatlánul pont nélkül áll az utolsó helyen. A harmadik forduló ered ményei: Petőfibányai B.— Bgy. SE 10—6, Gy: Kovács 4, Petró 3, Herle 3, ill: Csépány 2, Buth 2, Rozsnyai 1, Burai 1. St. Volán—Váci Izzó 8—8. Gy: Kocsa 4, Béczi 2, Kiss 1, Hernádi 1, ill: Lábai 3, Helmes 3, Jeszenszki 2. További eredmények: öz- di Kohász—Egri Ko­lacskovszki 4—12, Karácsondi KSE—Hatvan 4—12. A bajnokság állása 1. St. Volán 2. Hatvan 3. Eger 4. Ózd 5. Petőfibánya 6. Vác 7. K^rácsond 8. Bgy. SE 3 2 1 - 31-17 5 32-1 30-18 4 32-1 20-19 4 32-1 26-22 4 32-1 23-25 4 3 1 1 1 26-22 3 3 - - 3 15-33 - 3 - - 3 12-36 . M. I»« A MEDOSZ Nógrád Megyei Bizottsága Romhányban ren­dezte meg az idei sportnapot. A helybeli termelőszövetkezet vendégeiként részt vettek a versenyen a szlovákiai Rapov- ce mezőgazdaságban dolgozó sportolói is. Atlétikában külö­nösen Hodurné Farkas Ilona (St. AGROFIL) és Bátka Jó­zsef (MÁG-P ásztó) tűnt ki: mindketten három-három fu­tószámot nyertek meg. Az ug­rószámokban a szintén pász­tói Rózsa Tibor diadalmasko­dott. Női kézilabdában és kis­pályás labdarúgásban a MÁG, a férfiaknál a romhá- nyi tsz bizonyult a legjobb­nak. Sakkban és teniszben az Ipolvvidéki EFAG versenyzői nvertek. Az összesített pont­versenyben a pásztóiak nyer- -tek Tíz gól a megyei „rangadón" TERÜLETI IFJÜSÄGI BAJNOKSÁG, MATRA-CSOPORT St. Síküveggyár —Romhány 10—0 (7—0), Salgótar­ján, 200 néző, vs Oláh I. Góllöt. vők: Oláh S. (4),4 Berki (2), Rusznyák (2), Kiss,' Reviczky. Borsodi Bányász— Nagyba tony 2—0 (0—0). Bá- tonyterenye, 100 néző, v: Zau- rech. Sajóbábony—Balassa­gyarmat 3—1 (részletes ered-’ ményt nem kaptunk ) Továb­bi eredmények: Bélapátfalva —Ózd 0—11, Reesk—Gyön­gyös 0—8. Edelény—Sírok 9—0, Göd—BVSC 1—2. A bajnokság állása 1. ózd 6 6 _ _ 45- 1 13 2. Gyöngyös 6 6­­30- 1 12 3. BVSC 6 5­1 11-17 10 4. Hatvan 5 4­1 33- 4 8 5. Göd 6 3 2 1 26- 8 3 6. B.-nádasd 7 3 2 2 11-11 8 7. Sajóbábony 6 3 1 2 16-17 7 8. Borsodi B. 6 2 3 1 12-13 7 9. B.-gyarmat 6 3­3 14-17 8 10. Síküveggyár 7 3­4 21-31 6 11. Edelény 6 2 1 3 14-10 5 12. Nagybátony 7 2­5 6-20 41 13. Bélapátfalva 8 1 1 6 12-36 3 14. Romhány 6 1­5 3-19 2 15. Siroki Vasas 5­1 4 3-26 1 16. Reesk 7­1 6 5-41 1 Úszás Salgótarjániak kupasikerei TLszaf öld váron rendeztek kupa­versenyt nemrégiben az úszók­nak. akik közö.tt ott voltak az SKSE sportolói is. A pontverseny­ben a mezőtúriak mögött 77 ponttal második lett a Nógrád megyei együttes, megelőzve Jász­berény és Tiszxtöldvár csapatát. Egyénileg 3—3 első és második, valamint 2 harmadik helyet sze_ reztek. Az elmúlt hét végén pe­dig Szolnokon szerepeltek, ato! 69 ponttal szintén másodikak let­tek a hazaiak mögött, megelőzve ezúttal a mezőtúriakat is. Az SKSE 4xl00-as fiúgyorsváltója el­ső, Berente Linda 50 m-es mell­úszásban második, 400 gyorson Kiss Kinga és Motyovszki Gábor harmadik, 100 háton Halmos Pé­ter ugyancsak bronzérmes lett. Meglepetések fordulója Az NB II. múM heti fordulójában a Nógrád megyei ,-,rangadón” a Sal­gótarjáni Síküveg- 1 gyár otthonában könnyedén nyert az újonc Mátranovák ellen. Mindkét somosi csapat kiengedte ke­zéből a győzelmet: a férfigár­da idegenben 5 fa különbség­gel szenvedett vereséget, a nők viszont otthonukban sem tudták megszerezni a 2 pon­tot. Az NB Ill-ban Nádújfalu csapata jó egyéni teljesítmé­nyekkel, magabiztos győzelmet aratott. Részletes eredmények, fér­fiak: St. Síküveggyár—Mátranováki Vasas 7:1 (2669—2193) Síküveggyár: Jakus L. 479, Kohut 447, Jakus J. 393, Dá­vid I. 471. Képe 444, ifj. Dá­vid I. 435. Mátranovák: Fo­dor 410. Kozma 341, Nádasdi I. 366, Nagy 316, ifj. Kecskés 347, Miskei .413. E. Agria—Somos 6:2 (2412—2407) Agria: Kádár 428, Gém- biczki 411, Vaharcs 341, Mes­ter 418, Bárdos 404, Jéger 410. Somos: Németh 374, Szabd 420, Kéri 401, Balázs 4&4, Fancsik 379, Molnár 429 Nők: Somoskőújfalu—Szánt 3:5 (2146—2189) Somos: Szabó 424, Kövesli­geti 346, Bereiné 344, Angyal 240, Nagy 403, Kormány 389. Szánk: Fehérné 367, Nagy né 369, Tóthné 350. Tövfeli 346, Tol diné 363, Havmóczi 394. NB III: Nádújfalu—Petőfibánya 6:2 (2436—2355) Nádújfalu: Fodor 418, Jan- kuiy 423, Kotroczó T. 406. Kotroczó I. 407, Czene 396, Kotroczó M. 386. Petőfibánya: Ivancsics 389. Sarankó A. 407, Sarankó L. 399, Domboróczki 374, Kovács 387, Sebák 399. Pásztó csapata szabadnapos volt. — pauchli —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents