Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-30 / 255. szám
Őszi séta Balassagyarmaton. Képünkön a Rákóczi Üti Általános Iskola másodikos tanulói* — RT.— Újítások a kereskedelemben NOGRAD AZ OLVASD KÉRDEZ Minden negyedik közlekedési baleset oka az alkohol Folytatjuk a legutóbbi NÓGR ÁD-fórumon elhangzott kér- dések-válaszok közreadását. A fórum vendégének, Szerémi Sándor rendőr ezredesnek ezúttal azokat a válaszait gyűjtöttük egybe, amelyek a rendőri szervezet változásaival, felépítésével, a rendőrség működésével kapcsolatosak- Ezentúl szó esik ebben az utóbbi évek közlekedési baleseteiről és azok okairól is. Pályakezdő fiatalok Az utóbbi időben mind több felelős vezető beszél arról, ami évek óta tudott: igen nehéz a pályakezdő fiatalok helyzete, főleg az egyetemet végzett orvosoké, mérnököké, közgazdászoké és így tovább. Nem azért nehéz, mert nem tudnak elhelyezkbdni. Ez a gond ritka. Azért nehéz, mert a kezdő fizetések igen alacsonyak, és, ha a pályakezdés egyidőben történik a családalapítással, akkor még nagyobb a gond. A megoldás az ország teherbíró képességének függvénye. és remélhető, hogy sikerül, valamit enyhíteni • pályakezdők gondjain. Nem is erről Van szó, hanem egy másik társadalmi jelenségről. A fiatalok, amíg tanulnak, rendszerint e szülői ház stegítségét élvezik. Ha a szülőtől kapott zsebpénz vagy az egyetemi ösztöndíj nem is túl magas, megélhetési gondjaik nincsenek. A legtöbb fiatal megszokott egy életnívót, azt az életnívót, amelyet a szülei több évtizedes kemény munkával biztosítani tudnak a részére, amelyet sok nélkülözés, munka érán megteremtettek. Ha a fiatal pályakezdő a szülei háztartásában marad, akkor kevesebb a gond, sőt még az ő kezdő fizetése is növeli a család háztartási pénzét és a saját céljaira is többet fordíthat, mint annak előtte. Ilyenkor lenne mód a takarékoskodásra is. Sok szülőt ismerek, aki csak azért követel a gyermekétől havi összeget a fizetéséből, hogy azt számára — rendszerint titokban — félretegye, és majd amikor családalapításra, önálló életkezdésre, lakásvásárlásra kerül a sor, akkor „elővarázsolhassa”. Ahol így van, jól van. Nehezebb a helyzet, ha a szülőnek nincs módja rá — vagy nincs gondja rá. Sokan azt mondják: mi is megkiiszködíünk azért, hogy vigyük valamire, nem árt, ha a fiatalok is megküzde- nek az indulásért. Ez így Igaz. de nem szabad elítélni. ha magasabb nívón küzdenek meg érte. Nem szabad megütközni azon, ha ■nekik a mosógép olyan természetes, mint nagyanyáinknak a fateknő volt; ha úgy vélik, hogy a televízió fontosabb a díszes ebédlő- asztalnál. Szülői segítség nélkül nagyon nehéz a pályakezdés, az önálló életkezdés. Van, aki a félretett pénzzel tud segíteni, másik azzal, hogy vasárnapi ebédet főz a fiataloknak, vagy éppen fizikai munkával segít az új otthon megteremtésében. A változatok végtelenek, d* egy a lényeg: ne hagyjuk magukra a fiatalokat. (sm) A kereskedelemben évről évre számos hasznos ötlet születik, sok praktikus megoldást vezetnek be a vállalatoknál. Az újítómozgalom eredménye például az az alumíniumelemekből összeállítható bolti berendezés, amelyet a FÉR Ruházati Kereskedelmi Vállalat egy szakembere konstruált, s amelyet igen rövid idő alatt, a korábbiakhoz képest 40 százalékos anyagmegtakarítással lehet előállítani. Három, kirakatrendezéssel foglalkozó szakember önműködően megváltozó kirakatsor ötletét valósította meg. Az újfajta kirakat lényege, hogy a bemutatott árucikkek állandó mozgásban vannak, s a látványt fényeffektusok is fokozzák. A kereskedelemben és a vendéglátásban az elmúlt évben az újítások mintegy 75 millió forint hasznot hoztak, ez több mint kétszer annyi, mint egy esztendővel korábban. A Belkereskedelmi Minisztérium a SZÖVOSZ-szal és a KPVDSZ-szel közösen az idén is meghirdette októberre és novemberre az újítási hónapokat. Főként olyan ötleteket n z 1985-ös év politikai, társadalmi esemenyei a szokásosnál is több lehetőséget teremtettek arra, hogy a közügyek iránt érdeklődők elmondják véleményüket Salgótarján helyzetéről, megfogalmazzák a fejlesztésre vonatkozó elképzeléseiket. A lakossági fórumok állásfoglalásai, a viták felszínre hozták a különböző rétegek, egyes lakóterületek igényeit, esetenként az eltérő érdekeket, amelyeket a városi tanács a VII. ötéves tervidőszakra vonatkozó koncepció összeállításánál figyelembe vett. Tudjuk azt. hogy az elmúlt években a lakosság cselekvő támogatása, a rendkívül jelentős mértékű társadalmi munka volt az a forrás, amely elősegítette céljaink megvalósítását. Az előttünk álló tervidőszakra csak akkor tudunk megvalósítható, mozgósító erejű tervet készíteni, ha döntéseink reális helyzetelemzésen alapulnak, valamint ha helyesen rangsoroljuk a felmerült igényeket,. A tervkoncepció vitája során alapvető egyetértés alakult ki abban, hogy a lakás- . építés az eddigi elismert gyakorlatnak megfelelően továbbra is kapjon kiemelt figyelmet. A VII. ötéves tervidőszakban 1675 lakás megépítésével számolunk és ha ez megvalósul, közel kerülhetünk a mennyiségi lakáshiány megszüntetéséhez. A lakosság -alapellátását saoigáiá kwamués javaslatokat várnak, amelyek javítják a kereskedelmi és vendéglátómunka hatékonyságát, a munka- és üzem. szervezést, a bolti, raktári és vendéglátó-ipari helyeken a dolgozók munkakörülményeit. Olyan újításokra is számítanak, amelyek lehetővé teszik, hogy a jelenleg még importált kereskedelemtechnikai eszközöket hazai gyártmányokkal váltsák fel. A szervezők felhívták az újítók figyelmét a kistelepülések ellátásának korszerűsítésére, a kereskedelmi szolgáltatások bővítésére, a kisboltok igényeinek jobban" megfelelő gyűjtőcsomagolás kifejlesztésére, újfajta árubemutató szerkezetek kialakítására. Javasolták, hogy az újítók foglalkozzanak a használtcikk- kereskedelem vállalati, szövetkezeti kereteinek megteremtésével, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok újrafeldolgozásának módszereivel is. Szorgalmazzák az ^nergia- megtakarítást eredményező eszközök kidolgozását is, az '■ energiaforrások jobb hasznosítását, elsősorban a napenergia bevezetésével. nális hálózat bővítésének szándéka, valamint a művelődési és egészségügyi alapellátás kiemelt társadalompolitikai célként történő megfogalmazása is megkapta a véleményalkotók támogatását. A társadalmi konzultációnak van egy olyan tapasztalata is, hogy az állampolgárok — kellő információ hiányában — nem ismerik azokat a feltételeket, amelyek között az előttünk álló feladatokat meg kell valósítani. Mivel alapvető érdekünk, hogy a tanács által elfogadott rangsor a városban élők helyeslésével találkozzon, őszinte tájékoztatást kell adnunk a célok mellett azokról az igényekről is» amelyeket várhatóan nem tudunk kielégíteni. A rendelkezésre álló anyagi eszközök még a jogos igények egy részének teljesítését sem teszik lehetővé. Éppen ezért a tervkoncepciónknak is van egy olyan része. amelyben azt tárjuk fel, hogy milyen feszültségekkel kell várhatóan számolni az előttünk álló években. Az elmúlt hetekben lezajlott városlcörzeti tanácskozások tapasztalatai indokolják azt, hogy a leggyakoribb kérdésekre visszatérjünk. Több városrészben is felvetették, miért nem valósul meg a versenyméretű fedett sportuszoda építése, amely már a VL ötéves — Nem lenne-e indokolt a rendőrőrs visszaállítása Bá- tonyterenyén, mivel a városi jogú nagyközség „bűnügyi fertőzöttsége” köztudottan nagy? — Közel tíz éve hozott döntést a Belügyminisztérium vezetése az illetékes párt-, állami szervek egyetértésével az akkori nagybátonyi rendőrőrs átszervezéséről. A átszervezést kell hangsúlyozni, mert nem megszűnt egy rendőri egység, hanem annak átszervezésére intézkedtünk. A városi jogú nagyközség és vonzáskörzete közrend-közbiztonság viszonyait folyamatosan értékeljük. Itt is törvénytisztelő a lakosság túlnyomó többsége és bűnügvi- leg nem fertőzöttebb a térség. mint más hasonló szerepkörű település. Tehát jelenleg a kérdésre válaszom nemleges. — Harmincéves a körzeti megbízotti szolgálat. Mi a biztosíték arra, hogy háromnégy község közbiztonsága felett egy körzeti megbízott rendőr jól tud őrködni? — A biztosítékát abban látom. hogy körzeti megbízot- taink túlnyomó többsége élvezi a lakosság bizalmát, támogatják feladata ellátásában. Elvi alapon együttműködnek a települések párt-, állami, társadalmi és gazdaság*' vezetőivel. Szakmai munkában nélkülözhetetlen segítséget kapnak az önkéntes rendőröktől. munkásőröktől, határ- menti’terépüíéseken az önkéntes, a sorállományú és a hivatásos határőröktől. Természetesen a rendőr-főkapitány- 'ság és rendőrkapitányságok munkatársai is rendszeresen segítik őket* — Kevés-e a rendőri létszám a megyében, s, ha igen, jelent-e ez gondot a feladat ellátásában? — A gondok megoldása nem a rendőri létszám kérdése* Mint, ahogy a bűnözés társadalmi jelenség, az ellene folyó küzdelemnek is azzá kell válni, s akkor nem lesz „kevés a rendőri létszám”. tervidőszakban is szerepelt az elképzelések között. Ma egy fedett uszoda beruházási költsége megközelítőleg 250 millió forint, s ez több mint 15 százalékát lekötné fejlesztési pénzeszközeinknek. A szakipari munkák túlsúlya miatt a több fórumon is felajánlott társadalmi munka a költségeknek csak kis hányadát tudná pótolni. Lelkes sportbarátok — elfogadva a realitásokat — társadalmi munkában egy későbbi előkészítés lehetőségeit keresik. Nem épül új általános iskola a Gorkij-lakótelepen, mert úgy ítéljük meg, hogy bizonyos átmeneti megoldásokkal — Ifjúsági Művelődési Ház igénybevétele, esetleg utaztatás — a tanulók elhelyezését biztosítani tudjuk. A város általános iskoláiban a gyermeklétszám csökkenése az elkövetkező években kedvezőbb helyzetet teremt, ezért anyagi eszközéinket a demográfiai hullám várható középiskolai feszültségeinek csökkentésére célszerű fordítani. A város lakótelepein új parkok építésére, a meglévők felújítására, természeti értékeink igény szerinti megvédésére nem leszünk képesek, de reméljük, hogy mint a korábbi években is. a lakosság társadalmi munkájával ezen a területen számolhatunk leginkább. Jelenleg tény, hogy növekvő terhek hárulnak munkatársainkra, melyek eredményes megoldásához nem napi nyolc órás szolgálat szükséges* — Mikor használja az eljáró rendőr fegyverét, volt-e példa az utóbbi öt évben a megyében fegyverhasználatra? — A fegyverhasználat lehetőségeit kormányrendelet, feb tételeit belügyminiszteri utasítás szabályozza. Ezek szerint súlyos bűntett elkövetésének megakadályozására, vagy ilyen bűncselekményt elkövető elfogására; hatóság őrizetéből megszökött személy kézreke- rítésére, mások, vagy saját élete, testi épsége ellen irányuló támadás elhárítására lehet fegyvert használni. A felsorolásból látható, hogy fegyvert csak végső esetben használhat a rendőr. Az elmúlt öt évben erre e^y alkalommal került sor, amit a katonai »ügyész törvényesnek, jogszerűnek minősített. — A bűncselekmény, vagy szabálysértés elkövetésére hajlamos személyt a rendőr jelenléte visszatarthatja az elkövetéstől. Ezt mérlegelve, nem lenne-e célszerű több járőrt állítani az utcákra? — A bűncselekmények és szabálysértések töredékét követik csak el az „utcán”. Az elkövetésre hajlamos személyek mellé rendőrt nem tudunk állítani. — Milyen az ittas vezetés aránya a megyében az országos átlaghoz viszonyítva? Használja-e a rendőrség az elektromos szondát? — Megyénk területén bekövetkezett személyi sérülés ses balesetek 20—28 százalékánál kimutatható az alkohol. Ez magasabb az országos átlagnál. Évente váltakozva Bács-Kiskun és Szabolcs- Szatmár megyékben rosszabb csupán a helyzet. Az 1985-ös első félévi statisztikát nézve, aggasztó a rétsági térség, ahol a bekövetkezett balesetek 58 százalékánál alkoholt mutattunk ki! A rendőri állománynál nincs rendszeresítve elektromos szonda* Az anyagi okok miatt nem teljesíthető jogos igények mellett időről időre felmerülnek olyan fejlesztési kérések is. amelyek ma — minden jószandóK ebenere — reális alap nélküli álmoknak, vágyaknak tekinthetőek. Legyen önálló színháza Salgótarjánnak — így hangzik az egyik évek óta visszatérő kérés, érvelve azzal, ncgy kevés a városban a színházi előadás, szűk a repertoár. í eiválial- hatja-e ma egy 50 ezt-i lakosú megyeszékhely önálló színház létrehozását? Velemenyem szerint nem, mert tőlünk . jóval nagyobb városokban is komoly gond (nem is mindig csak anyagi) egy1 önálló színház működtetése. A Budapesttől és Szolnoktól viszonylag kis távolságra lévő városunk továbbra is a bérletes sorozatokra rendezkedhet be, más városok színházainak vendégjátékát fogadva. Az előadások számának növelésénél figyelembe kell venni, hogy a színházlátogató közönség hajlandó- e a jelentősen megnövekedett költségek egy részének átvállalására. Oldjuk meg a város tömeg- közlekedését trolibuszokkal, mert környezetvédelmi szempontból és a működtetés költségeiben kedvezőbb, mint az — Hogyan alakultak a* utóbbi években a közlekedési balesetek, melyek a leggyakoribb okok? Mit mutat a gyermekbalesetek statisztikája? — Évente átlag 380 személyi sérüléses baleset történik Nógrád útjain* Ennek 8 százaléka halálos, 40 százaléka súlyos sérüléssel járt. Az össz- balesetek 98 százalékában emberi tényezők játsszák a főszerepet* Gyakori baleseti ok a gyorshajtás, a figyelmetlen, gondatlan vezetés, valamint az áthaladásra, irány- változtatásra, előzésre vonatkozó szabályok megszegése. Ez év első felében személygépkocsi-vezetők okozták a balesetek több mint felét. A felsorolt kedvezőtlen adatok mellett örvendetes, hogy mérsékelten csökkent a gyermekbalesetek gyakorisága. 1980— 1984. években 43 gyermeket ütöttek el járművezetők, 1985. első felében 7 gyermekbal- eset vcjlt. — Panaszos ügyekben mikor van fogadónapja a főkapitánynak? — Minden hónap első hétfőjén, 8—12 óráig. — Hogyan segíti a rendőrfőkapitányság a különböző helyeken működő önkéntea rendőri csoportokat? — Megyénkben több mint 1600 önkéntes rendőr segíti valamennyi szakszolgálati águnk — bűnüldözés, közbiztonság. kőzlekedésrendészet, igazgatásrendészet — eredményes munkáját. Folyamatosan gondoskodunk ki- és továbbképzésükről, e’látjuk őket a zavartalan szolgálathoz szükséges eszközökkel, felszerelésekkel. Az irányításukért felelősöket rendszeresen beszámoltatjuk, évente az önkéntes rendőrök bevonásával értékeljük a végzett munkát, meghatározzuk a feladatokat. A csoportok között munka- versenyt szervezünk, a legjobbakat elismerésben részesítjük* autóbusz — halljuk évek óta. Ezek az érvek igazak, de a mai gazdasági helyzetben a több száz milliós beruházás költségeit senki nem tudja vállalni. Legyen Salgótarján belterületén is egy ifjúsági ház. hiszen a zagyvapálfalvai városrész távol esik a belvárostól — olvashattuk a NÓGRÁD hasábjain a fiatalok kérését. Új létesítmény építése lenne a helyes megoldás? Ügy vélem, nem. Sokkal jobban ki lehetne viszont használni a meglevő létesítményeket, a József Attila Művelődési Házat és magát az Ifjúsági Művelődési Házat. is. Lassan a feledés homályába merülnek az iskolai kiültök és számos olyan rendezvény is kevésbé látogatott, arhelvet a fiatalok kérésére és kívánságaiknak megfelelően kezdeményeztek. T ermészetesen a leírtak nem jelentik — nem is jelenthetik — azt. how a felsorolt vágyak, kérések, idények egv későbbi időszakban valósulhatnak meg. Addig is bízunk abban, hogy a jelenleg megfogalmazott céljainkat a város lakossága magáénak fogadja el és így közös erővel munkálkodhatunk azok valóra váltásáért. Dr. Balogh Miklós Salgótarján Város Tanácsának elnökhelyettese í NÓGRÁD — 1985. október 30-, szerda 5 Elképzelések és a realitások
