Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-25 / 251. szám

Lakossági igények és anyagi áldozatvállalás Fekete Attila, pásztói tanácselnök a te epiilésíeilesztési hozzátáru'á'rgi Háztartási gépek, híradástechnikai készülékek, gáztűzhelyek javításával és szervizelésé­vel, illetve központi antenna szerelésével foglalkoznak a Balassagyarmati Javító és Kar­bantartó Kisvállalat szervizében. Az Ipoly-parti város új szolgáltatása, hogy a meghi­básodott és bejelentett háztartási gépeket és televíziót még aznap megjavítják a szak­emberek Balassagyarmat területén. Felvételeink a szerviz munkáját mutatja be. Hrubiák Lajos és Czibulya Sándor rtv-műszerészek — felső képen — televízió javítását végzik, míg jobb alsó képen Sramó József háztartásigép-szerelő LEHEL típusú hűtőszekrény ga­ranciális szerelését végzi. (Rigó Tibor felvételei) Miként sikerült a széntermelés? 3ól dolgoztak a külfejtési bányászok r Október eddig eltelt idő- tszakában a Nógrádi Szénbá­nyák dolgozói havi tervüket túlteljesítették. A produkció 102 százalék volt, amely a gyakorlatban 1200 tonna több­letet jelentett. Ezúttal is ki­emelkedett a külfejtési bá­nyaüzem teljesítménye, mert havi tervét közel 150 száza­lékra valósította meg. Jónak mondható Szorospatak több mint 1300 tonnás túlszárnya-' lása, mert ez csaknem 112 szá­zalékos teljesítést jelent. Ménkesen 98,3 százalékos eredményt értek el. de re­ménykeltő, hogy október vé­géig a lemaradás behozható. Úgy tűnik, hogy Kányáson nincs lehetőség a havi terv teljesítésére és a hétezer ton­nás lemaradás pótlása az év utolsó két hónapjára hárul. Vágatkészítésben továbbra sem sikerült az elképzelése­ket megvalósítani. Kányáson 102. Ménkesen 80 méterrel maradtak el az időarányos tervtől. Szorospatakon viszont s korábbinál derűsebb a hely­zet. mert 56 méterrel túlszár­nyalták az előzetes elképze­lést, vagyis 157 százalékra teljesítették a tervet. A közeljövő kilátásai azt mutatják, hogy Kányáson no­vember elejétől jelentős vál­tozások várhatók. Ekkorra tervezik a nyugatnémet gyártmányú Hemscheidt típu­sú önjáró berendezés mun­kába állítását. Ugyanakkor egy lefogyó front pótlására a 41. számú robbantásos fejtést is beszerelik. A munkahelyek számúnak novelese a kányási termelés számottevő növelé­sét teszi lehetővé. Ménkesen és Szorospatakon a fejtési le­hetőségek adottak, a terme­lésben különösebb változás a további hetekben nem vár­ható. Vágatkészítésben ezután is csak a gépek jobb kihasz­nálásától remélhető eredmény. Nem véletlen, hogy Szorospa- takon dicsekedhetnek a leg­jobb teljesítménnyel, mert manapság minden erőt csak az elővájásra összpontosíta­nak és jól kihasználják a GPKSZ vágathajtó gép lehe­tőségeit. Kányáson három korszerű szerkezet minél tö­kéletesebb kihasználása tehe­ti lehetővé a teljesítmények növelését. Ménkesen jobb szállítási tehetségeket kivan­nak biztosítani, ezáltal szá­mottevő széntöbblet várható. Repülőgép — műanyagból A moszkvai repülőpapon mutat­ták be a műanyagból készt*;:, SZU—26 típusú sportrepülőgépet. A gép alkotói: a Pavel Szuhoj (1895—1975), a neves szovjet repü- | lőgép-konstruktőr nevét viselő kí­sérleti tervezőiroda fiatal szak­embereinek egy csoportja. Az új gép 360 lóerős motorja természetesen fémből van. Titán, ötvözetből készítették a futómű hordrugóit, a géptörzs merevítő- vázát pedig rozsdamentes acél­csövekből. Minden más műanyag­ból van. Kertészeti szaporítóanyagok bő választékban r A Gyümölcs- és Dísznö­vénytermesztési Fejlesztő Vál­latát árudáiban megkezdődött az őszi telepítésekhez szüksé­ges szaporítóanyagok árusí­tása. Ezúttal vírusmentes olt­ványokat, alanyokat is forga­lomba hoznak, és több új nemesítésű gyümölcsöt kínál­nak a kiskerttulajdonosok­nak. Üj gyümölcsfajta a ribiszke és a köszméte fajhibridje, a rikö, amely szerencsésen egyesíti a két gyümölcs tu­lajdonságait. Küllemét tekint­ve inkább a feketeribizlihez áll közelebb. íze zamatos és szedésénél a tüskék nem sér­tenek, mert. az új fajtának nincs tüskéje. Olyan szedret 5s árusítanak, amely szintén tüske nélküli. A vásárlók ré- goj-Umn wm talál lak. Jseilű választékban a gyümölcsfa- telepeken vírusmentes „anya­got”. A vállalat most sokfé­lét árusít belőlük. Nagy elő­nyük: mivel egészségesek, te­lepítés után nem fertőzik a területen lévő állományt. Az új telepítéseknél különösen jó hasznát veszik majd az ilyen gyümölcsöknek a kistermelők. Szintén vírusmentes „kivitel­ben” árusítják néhány cse­resznye- és meggyfajta oltvá­nyát és egyes csonthéjas gyümölcsök úgynevezett ala­nyát. A korábban hiánycikknek számító piros Vilmos körtéből az idén nagyobb a vállalat kínálata, kapható továbbá az érdi bőtermő meggvfajta és az ugyancsak keresett Űjfe- hértői fürtös. a Ford és ChaoiEttoift barack, .. Az elmúlt években alapo­san megváltozott Pásztó. a településfejlesztés jelei lépten- nyomon tetten érhetők. A ma nem kevés kényelmetlen­séget okozó útbontásokat, for­galmi akadályokat, elterelése­ket is azzal a tudattal viseli el az itteni polgár, hogy ez a holnapi nagyobb kényelem­nek, a jobb ellátásnak az ára. A fejlesztés pénzügyi forrásai természetesen Pásztón sem kiapad hatatlanok, a város gya­rapítása csakis a szűkén mért pénz ésszerű és gazdaságos fel- használásával lehetséges. A tempót pedig gyorsíthatja, a valós igények kielégítését előbbre hozhatja a lakosság anyagi áldozatvállalása. A jövő év elejétől a tele­pülésfejlesztési hozzájárulás intézménye ad erre lehetősé­get. Az alapelv itt is ugyan­az, mint szerte az országban: az Elnöki Tanács 1984. évi 12. számú törvényerejű rendele­tének cél ja, hogy elősegítse a tanács pénzeszközeinek ki­egészítését, ily módon meg­gyorsítsa a település igényei­nek kielégítését, a közfelada­tok teljesítését. — A törvényerejű rendelet 1986. január 1-én lép hatályba, s ezzel egyidejűleg érvényét yeszti a lakosság községfej­lesztési hozzájárulásáról szó­ló 1967. évi 28. számú tör­vényerejű rendelet — idézi a jogszabályokat Fekete Attila, Pásztó Város Tanácsának el­nöke. — így a mi városi ta­nácsunknak is január 1-től van lehetősége arra, hogy rendelettel településfejleszté­si hozzájárulást állapítson meg. Természetesen a lakos­ság többségének előzetes egyetértése alapján. S. hogy kiket érinthet a le­endő településfejlesztési hoz­zájárulás? A fizetési kötele­zettség alapja a lakásbérlet, valamint a tulajdonosnak a személyi tulajdonon alapuló lakászhasználata. Továbbá a személyi tulajdonban, illetve tartós használatban lévő in­gatlan. haszonélvezet fennál­lása esetén pedig a hozzájá­rulás 'izetési kötelezettsége a tulajdonos helyett a haszon- élvezőt, haszonélvezőket ter­heli. A jogszabály alapján te­hát a lakás vagy egyéb in­gatlan bérlője, tulajdonosa, haszonélvezője jöhet számí­tásba a fizetési kötelezettség megállapításakor. Az eddigi tapasztalatok sze­rint ott zökkenőmentesebb a településfejlesztési hozzájáru­lás előkészítése, ahol egy ne­vezőn van a tanács és a la­kosság. — Pásztón az előkészítés eddigi szakaszában is messze­menően érvényesült a lakos­ság akarata és véleménye — mondja a városi tanács elnö­ke. — Ezt tükrözi az a tény is. hogy nem valami globális célt fogalmaztunk meg, ha­nem a városrészek nagykö­zösségeket foglalkoztató gond­jait kívánjuk enyhíteni a ta­nácsi és lakossági pénzek együttes eredményeként. Ugyancsak széle-: körű lakos­sági véleménygyűjtés után a végrehajtó bizottság úgy fog­lalt állást, a maximálisan megállapítható évi kétezer fo- rit helyett ezer forintban ja­vasolja megszabni a település- fejlesztési hozzájárulás össze­gét. A közigazgatási terület­ből ezt is csak a régi Pász­tón, valamint Mátraszőlős és Mátrakeresztes városrészek­ben. Hasznos városrészben nem tervezzük településfej­lesztési hozzájárulás bevezeté­sét. — Mi annak az oka, hogy Hasznos már a tervezés so­rán is kimarad a tehóból? — Ebben a városrészben vízműtársulatot kell szervez­ni. ennek költségeihez pedig előreláthatóan mintegy 25 ezer forinttal hozzájárulnak a családok. Igazságtalan vol­na az itt élőket kétszeresen is terhelni. — Az egyéb városrészekben milyen célokhoz kívánják igénybe venni a lakosság pénzügyi segítségét? — Nagyon fontosnak tartom a sorrendet, ugyanis a tele­pülésfejlesztési hozzájárulás­sal is gyorsítandó feladatokat nem a tanács találta ki — válaszol Fekete Attila tanács­elnök — Az állampolgárok a városban rendezett különböző fórumokon — városkörzeti ta­nácskozásokon, tanácstagi be­számolókon és a korábbi je­lölő gyűléseken — meglő gal- mazták egy sor olyan teendőt, amelyeket fontosnak tarta­nak. Mi úgy gondoltuk, a legjobb ehhez ..érni az anyagi segítséget. A lakosság előze­tes véleményével egyezően az a szándékunk, hogy a hozzá­járulás Pásztón a ravatalozó építését, a szabadidő-park be­fejezését, Mátraszőlősön a váltott tanítás megszüntetését, Mátrakeresztesen pedig utak építését segítse. — A népfrontbizottságokat újjáválasztó városkörzeti ta­nácskozáson többen kinyil­vánították: egyetértenek a megfogalmazott célokkal, s a tervezett összeggel is. Ez a tanács tapasztalata is? — Továbbra is széles kör­ben kérjük a véleménynyil­vánítást a településfejlesztési hozzájárulás bevezetéséről, az összegről, a tervezett időtar­tamról, a célokról. A városi tanács testületé csak ezután alkotja meg a rendeletet, s abban az esetben, ha a szán­dékokat a lakosság többsége egyetértéssel támogatja. Erre sok jel van. — A tanácsrendelet kitér majd arra is, hogy kik men­tesülhetnek, illetve kaphatnak kedvezményt a településfej­lesztési hozzájárulás fizetésé­ben. — Várhatóan ezek közé tartozik az, akinél az egy fő­re jutó jövedelem nem halad­ja meg a 2500 forintot; a há­rom^ vagy ennél többgyerme­kes nagycsaládosok; a 3500 forint alatti jövedelemmel rendelkező egyedüállók. S, azok a már említettek, akik közműfejlesztési hozzájáru­lást, illetve társulati hozzájá­rulást fizetnek. ☆ Ezek tehát a pásztói tervek a településfejlesztési hozzájá­rulásról. Amiről még tudni kell, hogy bevezetése esetén is csak kiegészíti a tanács törekvéseit, mert a város fej­lesztése nemcsak ezen az anyagi erőn múlik. A\ véle­ménycserét kijvető igenlő dön­tés esetén azonban az anyagi erőforrások egyesítése kétség­telenül meggyoríshatja a la­kossági igények kielégítését. K. G. 1 EMEEREKKEL szemben ülni, méghozzá olyan gondo­lattal, vajon rám szavaznak-e vagy nem, megdobogtatja az ember szívét még akkor is, ha bármennyire erős ideg­zetű is a jelölt. Nagybátony- ban a Volán üzemigazgató­ságán az üzemi szakszervezeti bizottság titkári választásán Horváth Sándor nézett így szembe választóival, mint üzemi szakszervezeti bizott­sági titkárjelölt. Életerős fia­talember még alig néhány lépésre a harminctól, de ba­rázdás arccal. A világos sze­me meg sem rezzent. Leg­följebb a hajának gyakoribb igazgatásából gondolhatta valaki is, hogy mi dúl ben­ne. Egyhangúan választot­ták meg és most ott ült bent Vágvölgyi Istvánnál az üzem­igazgatóiban, szerelőruhá­ban. Ott volt Kriston István is. a vállalati szakszervezeti bizottság titkára. Meleg kéz­fogással gratuláltak Hor­váth Sándornak, aki igaz, már második ízben lett az üzemi szakszervezéti bizott­ság titkára, mégis mintha megilletődött volna az elisme­réstől. Azt mondta: — Nem_ lesz könnyű dol­gom... Olyasmit mondott még, de inkább magának, mint a je­lenlevőknek, hogy náluk olyan nehéz körülmények kö­zött dolgoznak az emberek, amilyen kevés hélyen van. Mégis el kell végezniük, ami rájuk hárul. Az üzemigazga­tó mintha enyhíteni kívánná a dolgokat, már csak azért is, hogy a vállalati szakszer­vezeti titkárt bizonyos mér­tékig befolyásolja, igaz, nem olyan magabiztosan, de még­iscsak kimondta; — Na, azért már változott valamit a helyzet... Arról van szó, hogy ennek a közlekedési üzemigazgató­ságnak régi a telepe. Az i- épületek is, az . advar meg Jönnek az új hétköznapok... egyenesen etrongyolódott. A munkahelyek sem a mennyországra emlékeztetl­ek. Ha hideg van, ha meieg, . vagy szakadó eső, kint kell dolgozni az embereknek. Dol­gozni meg kell. Ez az üzem- igazgatóság szállítja a bá­nyászokat, meg más üzemek dolgozóinak többségét. Olyan nincs, hogy nem indul a já­rat. Menni kell, pedig eléggé elavultak a járművek. A sze­relők tudják legjobban ezt. AZtán az alkatrészhiány, egyenesen kétségbeejtő. Igaz, most folynak az udvaron a foltozgatások és úgy tűnik, eredményesen. A mostoha körülmények között végzett munkáért pótlékot is kapnak a szerelők. Erre utalt Vég- völgyi István, az igazgató. Kriston István ebbe a ki­alakulónak tűnő vitába nfem szólt bele, Horváth Sanyi sem kívánt vitatkozni. Annyit mondott csupán: — Ezt én jól tudom... Hogyne tudná, amikor mint üzemi bizottsági tit­kár ott van a vezetés leg- központibb forgatagában. De nem csak ezen keresztül, hi­szen maga is karbantartó nyolc munkatársával, akiket irányít. Mesterszakra u nkás- képesítése van, igen komoly hozzáértése a járművekhez. Azt mondták, ha kibontja a motort, akár az orvos a beteg felett, olvas annak állapotá­ból. Honnan ez a szaktudá­sa? Az egész famíliája ,mo- torszerelő. Ügy tartja, annak a munkának íze van, meg szaga, meg színé és ha ezzel összeszokik az ember. nem tud nélküle meglenni, Hor­váth Sándort még az is meg- kiUöftbóaeti, jtagy a _ »agj kollektívákban érzi jól ma­gát. Vállalhatott volna már maszek-autószerelői utat is, meg is próbálta. — Hiányoztak az emberek. Én szeretek sok ember kö­zött élni és dolgozni... Ez a mozgalmi érzék is a családiból eredő. Fehérvári emberek a szülők, akik ma­guk is munkások. A mozga­lomban éltek. Aztán amikor egy egri jó hangulatú ki­rándulásról nem Székesfe­hérvárra, hanem Pásztora tért Gyenge Valéria nyo­mában, hogy örök hűséget vállaljanak egymássá'., ebben á családban is mindenki a mozgalomhoz tartozott. Azt mondta az újdonsült titkár: éppen ennek köszönheti, hogy ha a nap hosszúra nyúlik és az éjszakába ér, — mert a politikai munka nem tűr ha­lasztást —, akkor otthon megértik, hiszen a felesége is párttisztséget visel. Ami­kor mindezek szépen kitá­rulkoztak az igazgatói szobá­ban, Kriston István megszó­lalt csendesen: — Ezért volt a választásod egységes... Valóban, mert a mozga­lomhoz való tartozáson ke­resztül Horváth Sándor fel­vállalja az emberekkel való törődést. Milyen jó érzés az annak, akinek gondja van, ha valaki meghallgatja. Hor­váth Sándor nagyon szeret a fiával kirándulni, amikor jut erre idő. Vasárnaponként leginkább. De hány esetben előfordult már, hogy az in­dulás előtt beállított hozzá valaki és panaszkodott, se­gítséget kért még abban is, hogy ha összeszólalkozott a feleségével és dúlt a családi háború. Horváth Sándor megtanulta otthon az apjától is, de Karsai Ferenctől, az öreg szakitól, hogy az a me- lós, aki panaszkodásra szán­ja el magát, télé van keserű­séggel és azt türelmesen meg kell hallgatni és vele ha azt megérdemli, egyetértést kell tanúsítani. Ott bent a munkahelyen is ilyen ez az ember. Csendes, halk és okos szavú. Minden ami körülötte történik a magáénak tudja. Azt is, ha a javítás után kiindul a jármű és a pilóta rnagyujját emelve jelzá, minden rend­ben. Aztán azt is, amikor munka után egy kacsintással invitálják a dolgozó ember­hez szokásos kis koccintásra. Persze, hogy megy, odatar­tozik »közéjük, a munká­sok közé. — ök is jönnek, amikor szólítom őket... — mondta. Mert hívja, méghozzá kom­munista műszakra, más tár­sadalmi munkára és aztán hívja őket országjáró ki­rándulásra, az emberi kap­csolatok megőrzésére. A kommunista műszakokból megépítettek maguknak egy kis hétvégi portát kint a ré­gi bányában, a tóparton. Itt az igazi együttlét a munka után. Ott vannak az asszo­nyok, gyerekek, ismerked­nek a családok, jókedv kere­kedik, hogy a munkára fel­frissülve indulhassanak. MOST ŰJ NAPOK követ­keznek az üzemi bizottsági titkár számára. Folytatnia kell, ahol abbahagyta, de ahogyan mondta is, már más színvonalon és más ízzeL Még jobban... Bobál Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents