Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-24 / 250. szám

Jogi tanácsadó Téves bejegyzés kiigazítása Cs. János szécsényi olvasónk levelében pontosan és lo­gikusan követi végig egy földterület tulajdoni sorsának ala­kulását. Ezek szérint két testvérnek — valamikor — egy­más mellett két egyforma nagyságú földterülete volt. Ha­láluk után egyiknek a földjét két gyermeke, másiknak a földjét — mivel gyermekei nem voltak — testvéreinek gyer­mekei, többen örökölték. Ám mivel így a földterület igen­csak elaprózódott volna, megvette ezt az előbb említett két gyermek egyike, és ekképp neki a valamikori két egymás melletti földterület egészéből háromnegyed rész lett a tu­lajdona, míg a másik gyermek tulajdona egvnegyed rész lett. — Ilyen elosztásban használta a földet 1958-tól a két gyermek, s így később mindkettőjük özveg.ve is. A három­negyed részt használó özvegy halála után lett tulajdonos többedmagával Cs. János is. Akiknek örökölt földként már nem ezt a háromnegyed részt osztották fel, mert az 1978- as földmérés során ismét két egyforma nagyságú, egymás mellett levő földterületként jegyezték be az ingatlan-nyil­vántartásba az ingatlant. Mégpedig annak ellenére, hogy amíg mindkét özvegy élt, ők is a háromnegyed rész-egy­negyed rész felosztásban használták a földút. Olvasónk azt kérdezi, hogy tízéves használat után, ha nem is a használó a tulajdonos, valóban a használó tulaj­donába kerül-e a föld? Avagy az ő esetében mit lehet ten­ni, hogy az ingatlan-nyilvántartásban is a tulajdonosok nevére legyen bejegyezve az említett földterület? A tíz év említésével olvasónk valószínűleg az elbirtoklás jogintézményére gondol. A Polgári törvénykönyv rendelke­zése szerint: elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdon­jogát, aki a dolgot sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja. Az ingatlan tulajdonjogát azonban elbirtoklás útján akkor sem lehet megszegni, ha az elbirtoklás felté­telei csak a föld egy részére vonatkozólag állnak fenn, és a föld nem osztható meg. További szabályként a törvény- könyv rendelkezik arról is, hogy az új birtokos saját el­birtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely elődjének birtoklása idején már elbirtokíási időnek minő­sült. — Az idézett szabályok szerint és olvasónk hozzánk írt levelének tartalma alapján bár szó lehet az elbirtoklás tényének, bekövetkeztének vizsgálatáról, ám úgy gondolom, mégsem ez jelenti az ügyben a tulajdonjog tisztázását. Még­pedig azért nem, mert ha a levélben leírt vagyonátruházási cselekmények és az öröklés ténye, menete bizonyítható, úgy olvasónk kérheti az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés módo­sítását, változtatását illetve kijavítását. Ennek érdekében elsősorban is az illetékes földhivatalt kell olvasónknak meg­keresnie, ha a földhivatali eljárásban az ingatlan-nyilván­tartásban a bejegyzés kiigazítására nem kerülne sor. úgy e bejegyzés kiigazítását keresettel a bíróságtól is lehet kér­ni. Dr. Zs. A* Dráguló feltételek /VlálnaterMelcs szakcsoportban A hegyes, dombos, kötött talajáról ismert Felsőpetény- ben, mint ma már minden faluban, vegyesen élnek űze­tni és mezőgazdásági munká­sok, értelmiségiek. Ki-ki a ma­ga módja szerint igyekszik keresetét kiegészíteni, amely­re egyik lehetőséget a háztáji és kisegítő gazdaságok kínál­nak. Ennek keretén olyan családok, amelyek régebben nem foglalkoztak mezőgazda- sági munkákkal — fiatal üze­mi munkások, értelmiségiek — a Naszályvőlgye Termelő- szövetkezet támogatásával máinatermelő-szakcsoportot hoztak létre. A tsz tíz-tizen- két parcellán jó területet biztosított, de drágán és nem gondosan végezte a talajelő­készítő munkát. Így is neki- kezdtek 1983 őszén a málna- telepítésnek, az idén már el­érkezett az első várva várt termés is. Igaz az átvétel és az értékesítés megint gondot jelentett a termelőknek. Ezt kisebb zökkenőkkel a terme­lőszövetkezet oldotta meg, ami növelte és növeli a ter­melési kedvet. Ezzel ellenté­tesen hatnak az átvételi árak, a műveléshez szükséges kis­gépek magas beszerzési ára, beszerzésük nehézségei. Az {/íf/á<sí hónap a kereskedelembe* Megyénk kereskedelmi vál- alatai és szövetkezetei az idén »mmel októberben szervez- ék meg az újítási hónapot. A Nógrád Megyei Vendég- átó Vállalat vezetése ez év izeptemberében tekintette át íz újítás helyzetét. Az érté- celé'- bemutatja, hogy 1983- jan 4. 1984-ben 9. 1985 szep- emberéig 5 újítási javaslatot ivújtottak be, melyekből 1983- aan 1, 1984-ben 4, 1985-ben 3 sérült elfogadásra. Az elfo­'ottakból 1984-ben 1, 1985- oen 3 újítást vezettek be. il- :etve hasznosítottak. A mér- íető gazdasági eredmény alap­ján 1984-ben 1500 forint, 1985-ben 5660 forint újítási ií!-‘ fizettek ki. Az eszmei •liánon kifizetett újítási díj 1983-ban 1000 forint. 1984-ben 2400 forint. 1985-ben 800 fo­rint. Az idén fogadták e! és vezették be a központ köny­velési osztálya Hámán Kató Szocialista Brigádjának a se­lejtezett anyagok hasznosítá­sáról szóló újítási javaslatát. Elfogadták és bevezették Hu- dák Imre. karbantartó rész­leg. üzemvezető-helyettesnek a főzőüstök főzőterének víziéi­től résére tett, újítási javasla- lát is. Elfogadták és bevezet­ték Gajdácsi József kecske­méti kismarosnak a fázisvédő készülékek hasznosítására be- nvújtott úiíxását, melvet vé­gül az OTH találmánvként szabadalmazott. A vállalat ebből a készülékből 5 dara­bot rendelt meg. A vállalat éves úiítási fel- adattervében olvan fő célki­tűzések szerepelnek, mint a gének és berendezések átala­kítása a gazdaságos üzemelte­tés érdekében, a munka- és üzembiztonság elősegítése, a szállítási, az energiafelhasz­nálási költségek csökkentése, az új kereskedelmi formák bevezetésének elősegítése. Az újítási hónap értékelé­sére november elején kerül sor. Eddig már 4 újítási ja­vaslatot nyűitottak be a vál­lalat dolgozói. Reméljük, hogy az úiítási hónap alatt a töb­bi kereskedelmi vállalatnál és az áfészeknél is számotte­vő eredmények születnek. Dudás Pál Ifj. Nyerges Ottó Bátonyte- renye Mátra-lakóteiepi olva­sónk a lakótelep gondjait ir­ta meg levelében, kérve, tud­juk meg mi várható azok megoldásában. így ír: A kö­zelmúltban elkezdődött Bá- tonyterenye Mátra-lakótele- pen a magánkisüzletek épí­tése- Ez egyrészről nagyon jó dolog, ha a lakosság jobb el­látását szolgálja, másfelől vi­szont helyteleníthető, ha ez a gyermekek mozgásterét csök­kenti. A lakótelepen éld, az óvoda építésében és az ud- va” szépítésében nagyon sokat segítő szülők több éves mun­kája menne tönkre a kis üz­letek megépítése miatt. Sze­retnénk azt is pontosan meg­tudni —, cálfolva az ellenté­tes lakótelepi híreket —, hogy mikor várható új isko­la építése a lakótelepien, hi­szen a nagvbátonyi iskola ki- használtsági foka így is meg­haladja már az ideálisát. Re­méljük egv-két év múlva nem kell gyermekeinknek két mű­szakos iskolába járni. Olvasónk kérdéseire a Bá- tonyterenyei Városi Jogú Nagy­községi Tanács elnökétől, Sza­bó Nándortól az alábbi vá­laszt kaptuk: „Megítélésünk szerint is a levél írója közérdekben fogott tollat, ami dicséretes dolog. Ennek ellenére a tanácsi szer­vek nincsenek abban a hely­zetben, hogy a jelzett közér­dek érvényesülését biztosít­hatnák. Ugyanis jelen van egy másfajta lakossági igény is, aminek kielégítése ugyan­csak kívánatos. Ezért ugyan­csak a lakók, valamint kiske­reskedők kérésének eleget téve adtunk megbízást a Mátra-lakótelepi szabályozási terv elkészítésére. Elkészítése előtt egyeztetések történtek a lak itélep ' beépítési tervéhek tervezőjével, valamint a me­gyei főépítésszel, akik az eeveztetés után elkészült köz­terület-szabályozási terv el­fogadását javasolták. Az így e’ 'ogadott terv a lakótelepien egvrészt kétszintes garázsok, másrészt elárusítópavilonok építését tette lehetővé. A pa­vilonsor elhelyezése a sza­bályozási terv szerint részben az óvoda által használt terü­leten történhet. Annak ellenére, hogy az óvoda területe még az igény- bevétel után is nagyobb, mint amennyinek az idevo­natkozó normák figyelembe­vételével a rendezési terv is feltünteti, megvan a lehe­tősége —, ha ennek igénye, illetve szükségessége felme­rül —, hogy az óvoda terüle­tét az igénybevétel előtti nagyságúra kiegészítsük. Ezzel a megoldással az óvo­da és a gyermekek érdekeit is messzemenően figyelembe vettük. Kétségtelen, hogy gon­dot jelent, a lakók által léte­sített park egy része megsem­misül. Ez sajnálatos tény, de úgy ítélem meg, hogy ezen érdekvédelem miatt helytelen lenne a lakosság igényeinek jobb kielégítése érdekében szükséges intézkedésekről le­mondani. Az iskolával kapcsolatban feltett kérdésre: Kétségtelen, hogy a Bartók Béla Általános Iskola kihasz­náltsága erősen meghaladja az ideálisát. A feszültség eny­hítése érdekében a kisegítő osztályokat (3) és a hozzá tartozó egy napközis csopor­tot a jövő tanévtől kezdve az önálló kisegítő iskolába tele- pítiiik át. Ezen túl is terve­zünk intézkedéseket a vár­ható létszámnövekedés miatt. Főnek érdekében egy bizott­ságot hozunk létre, melynek feladata a megfelelő intézke­dések előkészítése lesz. Re­mélhetőleg sikerül azegy mű­szakos oktatás fenntartása. A VII. ötéves tervidőszakban új iskola építésére nincsen lehe­tőségünk. csupán az építke­zés előkészítésére, mely a VIII. ötéves tervben realizá­lódik majd.” KÖZMŰVESlTENEK-E A MUZSLÁN? Ugyancsak közérdekű kérés­sel kereste fel szerkesztőségi fogadószobánkat a pásztói Muzsla üdülőtelkek tulajdo­nosai nevében D. Varga Sán­dor olvasónk. Elmondotta, hogy a Muzslán kialakított telkek 80 százalékát már be­építették, megközelítése azon­ban nagyon nehézkes, rossz idő esetén, egy-egy nagyobb esőzés után, szinte megköze­líthetetlen gépjárművel, de gyalog is csak gumicsizmá­ban. Ugyancsak megoldatlan még a villanyhálózat kiépíté­se. A tulajdonosok mindegyi­ké kész a társadalmi munká­ra, a pénzbeli hozzájárulásra is. Tudni szeretnék azonban, mindezek mikor kerülhetnek sorra, a Pásztói Városi Ta­nács mikorra tervezi e köz­művek megvalósítását. A Muzsla üdülőterület köz­művesítésének lehetőségeiről Pásztó Város Tanácsának el­nöke, Fekete Attila a követ­kező tájékoztatást adta la­punknak : „A koordinációs tárgyaláso­kat lefolytattuk, az üdülőte­rülethez vezető út felújítása, valamint a villamosenergia­ellátás kialakítása indokolt, azonban ez ideig a megvaló­sítás pénzügyi fedezete nem áll rendelkezésre. A közművek létesítésével, illetve közműfejlesztési hozzá­járulás fizetésével kapcsolatos jogszabályok 1983. év végén megváltoztak és ennek követ­keztében az üdülőtelkek, illet­ve zártkerti ingatlanok köz- művesítési költségeit az .érin­tett telkek tulajdonosainak (használóinak) keli viselniük. Az üdülőterület villamosener- gia-ellátása nagyfeszültségű Fellendülőben a brigádmozgalom nyújtották be. A gazdasági munkákból is derekasan ki­vették részüket. A termelési feladatok végrehajtása, a szo­cialista export teljesítése ér­dekében az elmúlt tervciklus alatt 74 ezer társadalmi mun­kaórát vállaltunk, aminek ér­téke meghaladja az 1,3 millió forintot. A Bánki Donát brigád fel­hívására a földrengés sújtotta családok megsegítésére eddig 2300 órát — 54 ezer forint ér­tékben — dolgoztak brigádja­ink. Kiemelten foglalkoznak kollektíváink a környezetvé­delemmel, a különböző, kü­lönösen a régi, elavult létesít­mények patronálásával, fi­gyelembe véve, hogy a helyi tanácsok ilyen jellegű épüle­tek karbantartására kevesebb pénzt tudnak biztosítani. A gyár klubját egyre több brigád veszi igénybe, ami ör­vendetes. A szabad idő hasz­nos, szórakoztató eltöltésére tartalmas programot biztosí­tanak gyárunk erre illetékes szervezői. Lőcsei I,ászióné BRG salgótarjáni gyára Fákat ültettek Mozgalmas volt a hét vége a salgótarjáni Beszterce-lakó- telepen. A Hazafias Népfront irányításával és szervezésé­ben. az Ybl Miklós úti lakó­házak elé a már tavasszal fü­vesített területekre fenyőfá­kat ültettek a szabad idejük egy részét áldozva a lakók. Külön eleismerés illeti a munkában szorgalmasan részt vevő iskolás korú gyermeke­ket, akik ásóval, lapáttal ke­zükben serényen munkálkod­tak környezetük szépítésében. Az Ybl Miklós út 61. sz. ház előtt folyó szorgos munkát kapta lencsevégre: Tóth Veronika Véradás ßercelcn Bércéi községben a közel­múltban véradást szervez­tünk. Nem volt hiábavaló Miklósik Ignácné, a körzeti Vöröskereszt-titkár, valamint a községi és a Vörös Csillag Termelőszövetkezet véradó­felelőse Szűcs Ferencné, Kér tész Jánosné szervezőmunká ja, mert folyamatosan kilenc venketten jelentek meg és ér tették meg a véradás élet mentő szerepét. Ezúton mon­dok köszönetét minden ön­kéntes véradónak és szervező­nek. Kikillay Edit Vöröskeres zt-titkái Bércéi NÓGRÁD — 1985. október 24., csütörtök Közérdekű kérdések nyomában Mi lesz a gifcrnickintézMCMifckkcl ? és kisfeszültségű hálózat ki­építésével biztosítható csak, amely jelentős összegű anya­gi terhet ró az érintettekre. Az útépítés az előbbihez hasonlóan csak az érintettek pénzügyi fedezetvállalása mellett valósítható meg. Az útépítést nehezíti az „ körül­mény is. hogy az üdülőterület­hez vezető körülbelül 1,5 km út a helyi termelőszövetkezet kezelésében van. A leirt nehézségek ellenére a tanács már többször ellá­tott koordinációs feladatokat az említett közművek megva­lósítása érdekében, azonban eddig ez nem járt eredménnyel. 1984. év folyamán az üdülő- területhez vezető út felújítá­sához szükséges mintegy 2 millió forint befizetését szer­veztük. azonban a munkála­tok nem jártak eredménnyel, mivel az önkéntes befizetést a megkeresettek nem vállal­ták. Az ismertetett nehézségek ellenére reális lehetőség van a közművek kiépítésében, előbbre lépni: a helyi terme­lőszövetkezet megrendelése alapján készítik a villanyhá­lózat kiépítéséhez szükséges terveket; a miskolci ÉMÁSZ vállalta a szekunder hálózat megépítését saját költségveté­se terhére. Szükséges még a villanyhá­lózat megvalósításához az érintett telektulajdonosok, gazdálkodó szervezetek pénz­beli hozzájárulása, illetve a primer hálózat költségeinek a vállalása. A tanács vállalta a közmű­építés 'koordinálását, és aktiv segtíséget nyújt a közművek megvalósításához. Az út épí­tésére a villanyhálózat meg­valósítása után hasonló, kö­zös összefogás alapján kerül- he* sor.” A BRG salgótarjáni gyárá­ban több mint ezer fő dolgo­zik, a létszám fele brigádok­ban. Az év elején 34 brigád tevékenykedett, hozzájuk to­vábbi három csatlakozott és három kollektíva kibővített létszámmal újjáalakult. A fellendülés a helyi gazdasági vezetők nagyobb figyelmének, a kisebb közösségek jobb em­beri kapcsolatainak, az ösz- szefogás erősítésének köszön­hető. A dolgozók nagyobb ré­sze igényli is, mint ahogy Fülöp Attila, a szerelő II. üzem, egyik hét fővel újon­nan alakult. Gagarin nevét viselő brigádjának vezetője elmondta. Gyárunkban is a szocialis­ta brigádmozgalom hármas jelszavát követjük, melyek közül egyre nagyobb szerepet kap a szocialista életmód ele­meinek fejlődése. Követel­ményként fogalmazódik meg az önművelés. Villanyszere­lőink sikeresen szerepeltek szakmai vetélkedőn, ahol har­madik helyezést értek el. Az újítási tevékenység is kedve­zően alakult, az újítások 94 százalékát a brigádok tagjai ■ non.hon Összeállította: Tóth Jolán egyre dráguló növényvédelmi munka sem hat serkentőleg a szakcsoport tevékenységére. Akadt néhány család, amely már 2—3 éve uborkatermesz­téssel, -értékesítéssel — 50— 100 négyszögölös területen — próbálkozott. Az idén a gyor­san terjedt növényi betegsé­gek, a kedvezőtlen időjárás miatt a várt eredmény elma­radt. Közrejátszott ebben az is, hogy az átvételi és a pia­ci árak között nyolcszoros, tízszeres volt a különbség. A termelőktől kilónként 2,50— 2,70 forintért átvett uborka a piacokon 25, 30, 35 forintos áron jelent meg! A váltott műszakban dolgo­zóknak egyre nehezebb az ál­lattartás. Az új családi házak mellett gazdasági épü­letek alig épülnek. Egyes ter­melőszövetkezetek nem min­dig adják meg a kellő támo­gatást, anyagi ösztönzést. Drá­gán biztosítják még az alom­szalmát i$, holott sokat célta­lanul felégetnek az aratás után a tarlókon. Többen tar­tanak nyulakal, akik azért pa­naszkodnak, hogy az átvevők túlzottan válogatnak és keve­set fizetnek. Vidovszky András Felsőpetény

Next

/
Thumbnails
Contents