Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-24 / 250. szám
fl Varsó! Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének Díszebéd a VSZ tagállamai NYILATKOZA TA r Az utóbbi években nagy mértékben fokozódott a nemzetközi feszültség. A világ közel került ahhoz, a határhoz, amelyen túl az események ellenőrizhetetlenné válhatnak — hangzik a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének, 1985. október 22—23-i ülésén elfogadott közös nyilakozat. A fegyverkezési verseny erőteljesen fokozódik. Az amerikai közép-hatótávolságú nukleáris- rakéták számos nyugat- európai NATO-országban történő telepítése új, veszélyes helyzetet teremtett földrészünkön, válaszintézkedésekre kényszerítette a Szovjetuniót és néhány rrtás szocialista országot. Különös aggodalmat vált ki annak veszélye, hogy a fegyverkezési versenyt kiterjesztik a világűrre. Ez megingatná, a kialakult hadászati helyzetet, a világűrt az emberiséget fenyegető halálos veszedelem új forrásává változtatná. A feszültség és a háborús veszély növekedésének okai az imperiaiizmus, — mindenekelőtt az Egyesült Államok — politikájában rejlenek, amely nyíltan katonai fölényre törekszik, hogy rákényszerítse akaratát más népekre és államokra. A Varsói Szerződés tagállamai semmilyen körülmények között sem mondanak le népeik biztonságáról. Nem törekszenek katonai fölényre, de azt sem engedik meg senkinek, hogy velük szemben erre szert tegyen. Határozottan ellenzik a fegyverkezési versenyt és annak eszkalációját, síkra- száilnak az erőegyensúly lehető legalacsonyabb szinten történő megvalósításáért Külpolitikájuk fő célja a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a katonai szembenállás szintjének csökkentése, a nemzetközi kapcsolatoknak a békés egymás mellett élés és az enyhülés szellemében történő fejlesztése volt és marad. Abból indulnak ki, hogy az ideológiai különbségeknek nem szabad befolyásolniuk az államközi kapcsolatokat és aláásniuk azok stabilitását, s hogy napjainkban különösen szükség van a nemzetközi helyzet normalizálásáért fellépő összes állam és erő aktív együttműködésére. Erre irányul a Varsói Szerződés tagállamai és más békeszetető országok javaslatainak egész sora. A különböző társadalmi rendszerű országok politikai párbeszéde, a józanul gondolkodó körök tevékenysége, a háborúellenes mozgalmak és a béke erőinek aktivitása bizonyítja, hogy vissza lehet térni az enyhüléshez, azt ki lehet terjeszteni az államközi kapcsolatok Valamennyi területére és fordulatot lehet elérni a szilárd biztonság és az együttműködés felé. Egy ilyen fordulathoz véget kell vetni az erő és a konfrontáció politikájának. A nemzetközi helyzet megjavítása új, korunk realitásainak megfelelő politikai megközelítést, kölcsönös önmérsékletet követel. Olyan halaszthatatlan intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé tennék a fegyverkezési verseny megállítását és a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozását, a/fegyverzetek ■— mindenekelőtt a nukleáris fegyverzetek — nagymértékű csökkentését. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői kiemelték az űrfegyverek, valamint a stratégiai és a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverzetek kérdésköréről Genfben folyó szovjet—amerikai tárgyalások nagy jelentőségét. Támogatják a Szovjetunió konstruktív álláspontját, »mely a fegyverkezési verseny világűrre történő kiterjesztésének megakadályozásával és a földön való fegyverkezési bajsza megszüntetésével összefüggő feladatok gyakorlati megoldására irányul; azon nagy jelentőségű, új kezdeményezését — javaslatát —, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok állapodjon meg a tamadó űrfegyverek teljes betiltásáról és az egymás területének elérésére képes nukleáris fegyverzetek radikális. 50 százalékos csökkentéséről. A szövetséges szocialista országok vezetői úgy vélik, hogy a közelgő szovjet—amerikai csúcstalálkozónak hozzá kell járulnia a világban jelenleg meglevő veszélyes feszültség enyhítéséhez, a háborús veszély csökkentéséhez, a fegyverkezési verseny megszüntetéséhez, a leszerelés irányába történő tényleges előrelépést szolgáló, kölcsönösen elfogadható döntésekhez. A nukleáris veszély elhárításáért vívott harc legfontosabb feladata az események jelenlegi veszélyes menetének megállítása, az európai katonai szembenállás szintjének csökkentése. Meg kell állítani a nukleáris fegyverek további telepítését a kontinensen, ezen túlmenően el kell érni csökkentésüket. A Varsói Szerződés tagállamai határozottan síkra- szállnak azért, hogy Európa teljes mértékben mentesüljön mind a közép-hatótávolságú, mind pedig a harcászati nukleáris fegyverektől. Fontos lépés lenne ezen az úton, és megkönnyítené áz európai közép-hatótávolságú nukleáris eszközök leggyorsabb, kölcsönös csökkentéséről szóló megállapodás elérését, ha azokról az űrfegyverek és a hadászati fegyverzetek kérdéskörétől különválasztott, azzal nem közvetlenül összefüggő, megfelelő megegyezés születne. Ezzel kapcsolatban különösen nagy jelentőségűek a Szovjetunió, jóakarata bizonyítékaként tett, olyan egyoldalú lépései, mint közepes hatótávolságú rakétái telepítésének moratóriuma Európában, csakúgy mint azoknak az SS—20- as rakétáknak kivonása a harckészültségből, amelyeket az amerikai közép-hatótávolságú rakéták európai telepítésére válaszul, pótlólagosan telepítettek a Szovjetunió európai részén. Az ülés résztvevői emlékeztetnek a NATO tagállamaihoz intézett, érvényben levő, közvetlen tárgyalások folytatására vonatkozó javaslataikra: — kössönek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról, a Varsói Szerződés és az Északatlanti Szövetség tagállamai közötti békés kapcsolatok fenntartásáról. A szerződés nyitott lenne minden európai és más, érdekeit ország számára; — fagyasszák be és csökkentsék katonai kiadásaikat; — mentesítsék Európát a vegyei fegyverektől. A résztvevők támogatják a Német Demokratikus Köztársaság es a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányainak erőfeszítéseit vegyifegyvermentes-övezet kialakítására Közép-Európában. A Varsói Szerződés tagállamai mielőbbi megállapodásokat szorgalmaznak a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon, és első lépésként javasolják a szovjet és az amerikai fegyveres erők csökkentését. Napjaink legfőbb feladata a fegyverkezési verseny, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezés megállítása, és a leszerelésre való áttérés. E feladat megoldásában nagy előrelépést jelentene, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok több elsőrendű fontosságú intézkedést tenne. Mindenekelőtt le kell állítani a támadó űrfegyverek, köztük a műholdelhárító eszközök létrehozásával, kipróbálásával és rendszerbe állításával kapcsolatos munkálatokat; a jelenlegi mennyiségi szinten be kell fagyasztani a meglevő nukleáris fegyverzetet, egyben maximálisan korlátozni kell korszerűsítésüket, és egyidejűleg be kell szüntetni e fegyverzet újabb fajtáinak és típusainak létrehozását, kipróbálását és telepítését; le kell állítani a közép-hatótávolságú rakéták európai telepítését. E lépések még a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti, a nukleáris és az űrfegyverek kérdését átfogó megállapodás kidolgozása előtt megvalósíthatók lennének. \ Napjainkban mind fontosabb és halaszthatatlanabb feladat a vegyi fegyverek — beleértve azok különösen veszélyes változata; a bináris fegyverek — teljes betiltása és megsemmisítése. Az ülésen képviselt államok megismétlik felhívásukat, hogy kezdődjenek konkrét tárgyalások a hagyományos fegyverzetek akár globális, akár regionális korlátozásáról és csökkentéséről, a fegyverkezési verseny megfékezéséről a tengereken és az óceánokon. Más államokkal kötött egyezmény alapján, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének megtartásával készek bármely fegyverfajtát korlátozni, csökkenteni, kivonni és örökre megsemmisíteni. Más nemzetközi kérdésekről folytatott véleménycseréjük során hangsúlyozták: az ülésen képviselt országok készek az aktív együttműködésre minden érdekelt országgal az Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában és a világ más térségeiben kialakult válsághelyzetek mielőbbi rendezése és aj feszültséggócok keletkezésének megakadályozása céljából. A Varsói Szerződés tagállamai támogatják a Román Szocialista Köztársaság javaslatát, hogy az ENSZ-közgyűlés 40. ülésszaka fogadjon el az egymással konfliktusban álló államokhoz szóló felhívást a harci cselekmények haladéktalan beszüntetéséről és a tárgyalások megkezdéséről, illetve arról, hogy az ENSZ minden tagállama a konfliktusokat és a vitákat -politikai eszközökkel rendezze. Megállapították, hogy növekszik az el nem kötelezett országok mozgalmának szerepe a nemzetközi életben. Határozottan síkraszállnak a nemzetközi kapcsolatok normalizálásáért a gazdaság, a tudomány és a technika területén. Napjainkban a tudományos-műszaki forradalom vívmányai és a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődése következtében lehetővé vált, hogy nemzetközi programok valósulj írnak meg a tudományos kutatás és a gyakorlati tervezőmunka területén és olyan technika és technológia jöjjön létre, melynek segítségével többszörösére növelhető a társadalom munkájának termelékenysége. Nem mindegy azonban, hogy milyen célt szolgálnak ezek a programok. Az ülés résztvevőinek meggyőződése szerint a mostani körülmények között elengedhetetlen, hogy a nemzetközi tudományos-műszaki együttműködést kizárólag békés céloknak rendeljék alá és világméretűvé tegyék. A jelenlegi nemzetközi helyzetben különösen nagy jelentőségű a szolidaritás és az egység megerősítése a szocialista országok között, amelyeket összeköt alapvető érdekeik azonossága, a szocialista és kommunista építés célja és a marxista—leninista világnézet. Ezzel kapcsolatban az ülés résztvevői hangsúlyozták a Varsói Szerződés aláírásával létrejött politikai-védelmi szövetség kiemelkedő szerepét. Az értekezlet résztvevői kifejezték eltökéltségüket, hogy a jövőben tovább szélesítik a szocialista és a kommunista építésről folytatott tapasztalatcseréjüket, minden erejükkel hozzájárulnak a testvérpártok közötti kapcsolatok, a kormányaik, parlamentjeik, minisztériumaik és intézményeik, társadalmi szervezeteik és dolgozó kollektíváik közötti kapcsolatok fejlődéséhez. Az együttműködés elmélyítésére törekednek a tudomány, a kultúra és az oktatás területén, ösztönzik az idegenforgalmi és a helyi kapcsolatok kiszélesítését és az állampolgáraik közötti érintkezést. A Varsói Szerződés tagállamai végezetül felhívással fordulnak Európa és a többi földrész minden országának kormányához és népéhez, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket az emberiség pusztulásával, fenyegető veszélyek elleni harcban. (MTI) 8CÖZLEMEHV (Folytatás az 1. oldalról) getés elhárításáért, az európai és a világhelyzet javításáért, a világűr militarizálá- sának megakadályozásáért, a fegyverkezési hajsza, mindenekelőtt a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a leszerelésért, valamiht az államok közötti kapcsolatoknak az enyhüléshez és az egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködéshez, a békés egymás mellett élés alapján való visszatéréséért folvtatnakHasznos véleménycserére került sor a Varsói Szerződés tagállamai közötti együttműködésnek időszerű kérdéseiről is. Az ülésen hangsúlyozták közös . tevékenységük fontosságát a nemzetközi viszonyok gyökeres megjavítása, a szövetséges országok egységének és összeforrottságának további erősítése, biztonságuk megbízható szavatolása érdekében. A Varsói Szerződés tagállamai politikai-védelmi szövetségének tevékenységét áttekintve a politikai tanácskozó testület ülésének résztvevői kedvezően értékelték a külügyminiszterek és a honvédelmi miniszterek bizottságának az 1983-as januári prágai ülés óta végzett munkáját, és meghatározták a további feladatokat. A politikai tanácskozó testület meghallgatta a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának jelentését az egyesített parancsnokság gyakorlati munkájáról és megfelelő döntést hozott. Az ülésen egyhangúlag elfogadták a Varsói Szerződés tagállamainak ,,A nukleáris veszély elhárításáért, az európai és a világhelyzet kedvező fordulatáért” című nyilatkozatát, amelyet külön hoznak nyilvánosságra. Megállapodtak abban, hogy az ülés házigazdájaként a Bolgár Népköztársaság gondoskodik a nyilatkozatnak az ENSZ hivatalos dokumentumaként történő terjesztéséről, és eljuttatja azt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet minden résztvevő államához. Emellett felhívják a figyelmet a Varsói Szerződés tagállamai nyilatkozatában megfogalmazott békés kezdeményezésekre és javaslatokra. Az ülés a barátság és az elvtársi együttműködés jegyében zajlott le. Kifejezte a Varsói Szerződés tagállamai nézeteinek egységét az európai és a világpolitika megvitatott fő kérdéseiben-' A Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének soron következő ülését a Magyar Népköztársaság fővárosában, Budapesten tartják. küldöttségvezetőinek tiszteletére A Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa szerdán díszebedet adott a bojanai kormányrezidencián a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületé szófiai ülésén részt vett küldöttségek tiszteletére. A díszebéden részt vettek a testvérországok küldöttségeinek vezetői: Mihail Gorbacsov, Kádár János, Erich Hor necker, Gustáv Husák, Nicolae Ceausescu, Wojciech Jaruzelski és a küldöttségek tagjai. Bolgár részről jelen voltak a BKP KB Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, A díszebéden Todor Zsiv- kov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke, valamint a Varsói Szerződés tagállamai küldöttségeinek nevében Kádár János, az MSZMP főtitkára mondott pohárköszöntőt. Hazaérkezett Szófiából a magyar pártós kormányküldöttség Kádár Jánosnak, az MSZMP főtitkárának vezetésével szerda délután hazautazott Szófiából az a magyar párt- és kormányküldöttség, amely résat vett a Varsói , Szerződés tagállamai politikád tanácskozó testületének ülésén. A küldöttség tagja volt Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Várkonyi Péter külügyminiszter és Oláh István hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai. A magyar párt- és kormányküldöttséget Todor Zsiv kov, a BKP KB főtitkára, a bolgár államtanács elnöke, Grisa Filipov, a BKP KB PB tagja, a bolgár miniszter- tanács elnöke, Dimitr Szta- nisev, a BKP KB titkára, Petr Mladenov külügyminiszter és Dobri Dzsurov hadse- regtátoornok, nemzetvédelmi miniszter, a BKP KB tagjai búcsúztatták a szófiai repülőterén. Jelen volt Gyovai Gyula! hazánk szófiai nagykövete. Ott voltak a szófiai magyar kolónia képviselői. Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának vezetésével szerdán feste hazaérkezett Szófiából a magyar párt- és kormányküldöttség, amely részt vett á Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese; Czinege Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Kamara János belügyminiszter, a Központi Bizottság tagjai; Tóth László közlekedési államtitkár, Kovács László, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Pacsek József altábornagy, honvédelmi és Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes. Jelen voit Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság magyarországi nagykövete is. (MTI) Mihail Gorbacsov ma megkezdi bulgáriai látogatását Szerdán Szófiában hivatalosan bejelentették, hogy október 24-én, csütörtökön megkezdődik Mihail Gorbacsov- nak, az SZKP KB főtitkárának baráti látogatása, amelyet a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának meghívására tesz Bulgáriában. (MTI) Képző- és előadóművészefről tárgyaltak az európai kulturális fórumon Az európai kulturális fórumon továbbra is munkabizottságokban, zárt ajtók mögött folyik az eszmecsere. A 33 európai országból, valamint az Egyesült Államokból és Kanadából érkezett küldöttek jelenleg a képzőművészettel és az előadóművészettel foglalkozó bizottságokban tárgyalnak a kulturális kapcsolatok, cserék előmozdításának lehetőségeiről — az MTI tudósítójának értesülése szerint kiegyensúlyozott, jó légkörben- Egyik középpontban álló kérdés, hogyan kaphatnának nagyobb lehetőséget a fiatal alkotóművészek tehetségük sokoldalúbb kibontakoztatásához, hogyan szélesíthetők a különböző művészeti főiskolák, oktatási intézmények közötti kapcsolatok, az együttműködés. A képzőművészetekkel foglalkozó munkabizottságban felszólalt Varga Imre Kos- suth-díjas szobrászművész. Kifejtette: a viszonylagos nyelvi elszigeteltségben élő kis nemzeteknek is a nagyokkal egyenlő esélyt kellene biztosítani ahhoz, hogy bekapcsolódjanak az európai kultúra áramkörébe. Aradi Nóra művészettörténész azt hangsúlyozta: a művészet és a kultúra tényleges értékei függetlenek attól, hogy kisebb vagy nagyobb országban hozták létre őket, mind az egyetemes európai kultúra tárházát gazdagítják. Az előadóművészetekkel foglalkozó bizottságban Lengyel György színházi rendező és Bors Jenő, a Hungaroton Hanglemezgyártó Vállalat vezérigazgatója szólalt fel. Bors Jenő elmondta, a magyar hanglemezgyártás is hozzájárult a magyar és az euróna: népek zenéjének megismertetéséhez és elterjesztéséhez E törekvés jegyében adták ki a kulturális fórum idejére az európai népek gyermekdalait tartalmazó hanglemezüket. Pénteken a fórum teljes ülésen összegezi a munkabizottságok eddigi eszmecseréjének tapasztalatait- (MTI) Sevardnadze Hew Yorkba utazott Szófiából New Yorkba utazott szerdán Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. hogy részt vegyen az ENSZ - közay ülés 40. üiéssza• kának ünnepi ülésein. A bolgár főváros repülőte■ rén Petr Mlademov bolgár ; külügyminiszter búcsúztatta ■ szovjet kollégáját. (MTI)
