Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-19 / 246. szám
Az én házam az én váram Koprodukciós filmsorozat Johann Sebastian Bachról Négyrészes sorozat sugárzását kezdi meg október 23- án televíziónk. Az NDK— magyar közös produkcióban készült Johann Sebastian Bach forgatókönyvét Claus Eidern írta, rendezője Lothar Beltag, operatőre Szálai András, címszereplője Ulrich Thein.. Az NDK-beli, magyar és csehszlovák szereplők között találjuk többek között Angelika Wal- lert, Kozák Andrást, Udvaros Dorottyát, Bács Ferencet, Hámori Ildikót, Gera Zoltánt, Jaroslaw Satorins- kyt. A közös produkció ötletét a Bach-évforduló adta. Az ötletek és a tévések találkoztak, és egyéves munkával elkészült a film. Ezalatt három ország hatvan városában járt a forgató- csoport. harminc templomban, húsz kastélyban készítették a felvételeket. Lothar Beilag — Brecht tanítványa volt. aki a többi között A kaukázusi krétakört adaptálta — ismert rendező hazájában. Nagyon alaposan felkészült a munkára, és saját bevallása szerint kitűnően tudott együtt dolgozni magyar kollegáival, elsősorban Szalai András operatőrrel, holott kezdetben elég sok felfogásbeli vitájuk volt. A Baehot alakító Ulrich Theint jól ismerheti közönségünk is, hisz színészként és rendezőként egyaránt gyakran találkozhattunk vele. Riadó a cirkuszban, Ed Martin, Berlini románc, Thomas Müntzer. A matrózok dala, öt töltényhüvely. Szeptemberi szerelem, Királyi gyermekek, Mamlock professzor — jobbnál jobb filmek, amelyek legtöbbjét Magyarországon is bemutatták. Felváltva játszik és rendez. Rendezőként elsősorban saját ' történeteit ' kívánja megvalósítani. „Ha meg akarom nyerni az embereket, olyan történeteket kell elmondanom, amelyek érdeklik őket, amelyeket megértenek” — vallja. A nemrég nálunk is bemutatott Anton, a varázsló főszerepéért 1979-ben díjat kapott a moszkvai fesztiválon. Hazájában nemzeti és művészeti díjjal tüntették ki. J. S. Bach alakjának megformálásában színészi kvalitásai mellett minden bizonynyal segítették zenei tanulmányai, muzikalitása, zenei műveltsége. A filmet ez év márciusában mutatták be az NDK- ban, sikerrel. A Neues Deutscland Lothar Bellag rendezését zeneinek nevezi és kiemeli. Szalai András kameramunkáját. azt, „ahogyan a puha fények, árnyékok és színek játékával hangulatokat modulál, elmossa a játéktér határait, és mélységet ad a képnek.” Kiemelik, hogy a szólisták soraiban olyan kiválóságokkal találkozhat a néző, mint Matthias Eisenberg, a lipcsei Gewandhaus orgonistája, Hans Pischner csembaló- művész. Adelheid • -Vogel szopránéhekesnő. Az együttesek között találjuk a lipcsei új Bach zenei kollégiumot és a Tamás-templom világhírű fiúkórusát. Nos. ennyi előzetes figyelemfelkeltés után érdeklődéssel várjuk Johann Sebastian Bach című négyrészes sorozatot, amelynek első részét október 23-án este 20 óra 30 perces kezdettel láthatjuk televíziónk 1- es programjában. Erdős Márta Ä pedagógus-utánpótlás helyzete Növelni a pálya megtartó erejét Nemcsak pedagógusok szakmai köreiben, hanem szülők, tanácsi szakemberek, főhatóságok berkeiben is gyakorta szó esik arról: milyen is jelenleg a nevelői ellátottság az iskolákban? Benne van a feltett kérdésekben mindaz, ami „iskolaügyben”, ezt a témát tekintve, foglalkoztatja az embereket. Nevezetesen: milyen is lesz a holnap, a holnapután iskolai élete, meddig kell a tantestületbe képesítés nélküli fiatalokat felvenni szeptemberek táján? Milyenek a kilátások a teljes és megfelelő ellátottság biztosítására? Hullámok és hatások A demográfiai mutatókból, lehet következtetni arra, — hogy körülbelül huszonöt évre vonatkozóan mekkora lesz, lehet az iskolák terhelése. Vagyis, mely iskolatípusokban várható rövid időszakban csúcs, miként és mikor húzódik át a nagy tömegű gverek- had a középiskolákba, illetve jut el a főiskolák és az egyetemek kapuihoz. E megközelítésből elemezve a születések adatait, körülbelül a következőkről van szó: a gyermekgondozási segély bevezetését követően, 1967 után a születések számában változás következett be. a megelőző Őt év mélypontjához képest. 1970—79 között a korábbi évek átlagánál évi 30— 40 ezerrel több gyermek jött a világra. Ezután lassú, majd — a nyolcvanas évek elejétől gyorsuló — csökkenési folyamat figyelhető meg. (Jelenleg már csak évi 115—120 ezer körül mozog a születési szám, szemben a csúccsal, amikor a 170, sőt 180 ezret is meghaladta.) Az iskolai osztálylétszámókát nézve: az általános iskolák alsó négy osztályában a nagy diáklétszám jelentkezése a nyolcvanas évek elejére esett. Onnan a hullám most. ezekben az években húzódik át, illetve tetőzik a felső tagozatban. A középiskolák első osztályaiban első ízben tavaly növekedett meg a diáklétszám, s a nyomás eltart a nyolcvanas évek végéig, keveset átnyúlik a század utolsó évtizedébe is. Aztán mindenütt kisebbek lesznek az osztálylétszámok. Elkövetkezik viszont —, úgy az évezred végére, illetve az ezredforduló idején —, az az idő, amikor az említett nagyobb ifjú korosztályok lesznek szülőkké s feltehetően „visszaköszön”, majd újból a népesebb gyermekkorosztályok jelentkezése, némileg kiegyenlítettebb számokkal. Mindezek kapcsán még nem számoltunk a most bevezetett gyermekgondozási díj várható. remélhető pozitív hatásával, ami a fiatal nők szülési kedvét illeti... Á holnapra gondolva Egy nemrégiben készült igen alapos, mélyreható elemzéseket tartalmazó művelődési minisztériumi felmérésben á pedagógusképzéssel foglalkozó szakemberek arra kívántak feleletet adni, hogy megfelelő-e a jelenlegi képzési ütem? Kell-e majd az a tanítói létszám, ami most alakul, illetve, mennyiben kell megtartani azokat a megemelt keretszámokat, amelyek a holnapra vonatkozóan is jellemzik a mértéket? Figyelembe vették az elemzések azt a tényt is, elméletileg elsősorban, hogy mely megyék, mely hazai régiók nélkülözik ma legjobban a kellő pedagógus- gárdát. Hol van. lenne igény —, s mennyire kielégíthető ez — esetleges újabb képzőintézmények megteremtésére? (Szerepel-e például Békés megyében. Pest megyében egy későbbi időpontban?) Kevéssé ígérhető meg —, így az elemzés —, hogy a katedrákon rövid idő alatt már nem lesz szükség a képesítés nélküli nevelőkre. (Akiknek mai, tekintélyes hányada amúgy is megszerzi két-három év leforgása alatt az oklevelet.) Jelenleg az arányszámuk 4 százalék körüli. Számolni kell. hosszú távon azzal is, hogy a pálya elnőiesedése miatt a nevelők 9—10 százaléka továbbra is tartósan távol lesz a munkahelyétől. Ugyancsak mérce a képzés mértékében, hogy jelenleg legalább 10—12 ezer nevelői képesítésű szakember nem dolgozik az oktatásban s feltehető, hogy az egyetemek, főiskolák változatlanul más területeknek ‘ is képeznek pedagógusvégzettségű fiatalokat. A fizetés, amelynek rendezésére, teljes megoldására célszerű töreked- n: még ugyancsak nem pályán tartó erő.--------------------------------------------1 K épzési gondok A most következő tervidőszakban is mintegy hatezer új óvónőre lesz szükség — a gyermekintézményekben, hogy megmaradhasson a jelenlegi, európai rangsort tekintve is igen szép, 85—90 százalékos ellátottság. ... Jelentős, többezres az igény —, s nem jelez csökkenést — az általános iskolai tanítók, majd tanárok iránt is. A mennyiségi fejlődés feltétlenül módot ad arra —, ezért is célszerű tartani a mai képzési keretszámokat —, hogy az alsó tagozatban kellemesebbé és tartalmasabbá lehessen tenni a tanulást, a felső tagozatban pedig hatékonyabb lehessen a nyelvoktatás, a testnevelés, hogy csak néhány példát említsünk. Fejleszteni kívánják a gyógypedagógiai ellátottságot is. Kétségtelenül a középiskolákban érződik most. úgy ha- rom-négy évig. a szaktanárok helyenkénti hiánya. Ezért is kívánják kiegészítő tanárképzéssel. egyéb munkaerő-gazdálkodási intézkedésekkel is enyhíteni a hiányt. Az előrejelzések szerint a jövő évtized közepére kielégíti majd az igényeket a jelenlegi megemelt mértékű középiskolai tanárképzés. Levelező oktatással 'segítik elő a szakmai pedagóguslétszám gyarapítását, például a gyakorlatvezető szakoktatókét. A másoddiplomák megszerzése — Budapesten és Veszprémben a mérnöktanárok képzése — kellő számú jelentkező esetén sokat segít a gondokon. Sok város segíti jelenleg is és fogja még erőteljesebben segíteni a pedagógusképzést, az országos gondok enyhítésében. Az óvónőképzés bővítése Zsámbékon és Szekszár- don már megkezdődött, Baján és Esztergomban az előkészítésére folynak munkálatok. A pálya megtartó erejét növelni : valahogvan ilyesformán lehet megfogalmazni azt a követelményt, ami a men v- nviség mellé — az életminőség javítását is felsorakoztatja. Benne foglaltatik a fizetések kellő rendezése, csakúgy, mint a letelepedéshez múlhatatlanul szükséges anya* f' segítség, a lakáshoz juttatás és a törődés ezer más le" hetősége. Várkonyi Margit , ..............mi,1,1,1,Hl,,,!,,,,„,mm,mm, mi»»»»»»i,,»»»»,m,»m,,imi,,»,»,,»»..iii»»»,,uu».»,»»»»»Hl»l»n»im:,,im,»»»», »i»»h»miiii»,,»„,,m,, mlHHil hhhih,i,<„»»»mm,»»»»»»», ................ MM ' 1.. 5 aztán hányféle kertben járhat az ember fia! A minap Balassagyarmaton jártam sietve-loholva keresve valakit, aki fontos számomra a Luther utcában (nem hosz- szú, inkább nagyon is rövid kis utca, hamar megleltem, akit akartam). Földszintes házsorból, múltat idéző, de már inkább mai keletű kapu nyílt, boltozatos kapualjféle fogadott és egy udvar, amiben nem a természet volt az Or. Ám egy éles kanyar után, követve a kis betonjárdát, egyszerre elém került a „kert”. Néhány bokros kis fa (vagy tán bokor egészen), valami kis fű. virág, és az egész sarkában szerényen, mégis valahogy határozottan a házigazda kerti szentélye — vastag fából ácsolt pad és asztal. Mintha csak egy erdei pihenőből kjrült volna ide a városi kövek közé. Kert ez is. Aki leül a padjára és jól megtámasztja könyökét az asztal két arasz vastag lapján, nem igen lát mást. mint a szinte homlokába érő zöldellő levélhalmazt s képzelhet akármilyen tágas-napos térségeket a kincset érő gyarmati csendben. Jártam aztán egészen másfajta kertben is, ahol mandulafa virágzott (akkor éppen nem virágzott, az igaz), ahol a magyar történelmet gyűjtötte össze kihajtó zöld ágak derűs és emlékező sorában a gazda — veit ott gesztenyeÚ t o n j á r ó Kertelő világ NÓGRAD - ,»985. olcsóba* 19. szombat csemete Pannonhalmáról, másféle venyige meg futónövény Pécsről Janus Pannoniusra emlékezve, volt ott győri bokor. komáromi orgona, sárospataki tölgyfia, debreceni akác, de mind valamennyien az eredeti helyekről a Bala- ton-felvidéki kertbe gyökerez- tetve. Talán csak a szépre nevelt fűienger volt helybeli, de ez sem egészen bizonyos. Jártam más kertben is. ami úg- burjánzott, hogy zöldjeivel valósággal befonta a kis házat, és láttam Oroszi környékén olyan kertet, amelyben a gazda bilincset rakott a csemetékre, hogy ki ne húzhassák, el ne vigyék az ártó szándékú „szellemek”. De ez a kert más tanulsággal is szolgált. Miként vadítható el az ember olyan mértékben, hogy éles kaszákkal-késekkel megtűzdelt vermet ás a kerítés mentén, amit gondosan befed zöld gallyakkal. hogy majd azok, akik távollétében rendre kifosztogatják nehezen megművelt kertjét — ide bemászva csapdába essenek s vérezzenek?! Mindez a „szent természet” ölén. elmondhatatlanul szép kilátással, megfizethetetlen körpanorámával elegyítve jelenik meg mai valóságunkban. Nem ilyen kertre vágyom. Már az is furcsa persze, hogy magam kertnézőben is megfordulok itt meg amott. Űjabban földnézőben is járok, egy fél holdra készülök alkudni (nem nagyon persze) a ludányi „hegyben”. Azt néztem ki magamnak, a ludányi kertes hegyei. mert újabban földre vágyom. Magánügy lehetne, ha a közíró- nak-újságírónak lennének magánügyei, de nemigen lehetnek, hiszen minden, ami át- eresztődik az emberen: a közléskényszer megtermékenyítésével kivetödik az üres lapokra az általánosabb érvényt keresve (s néha megtalálva). Üzennek is a kertek. Tegap este valaki (jó ismerős, barát) becsöngetett és ajándékképpen nagy papírdoboz vidám almát csúsztatott elém a küszöbre. Biokertész az illető, ebben a kategóriában díjat nyert kerttársaitól, merthogy éppen ő ért el teljes eredményeket ebben az újra felfedezett, de amúgy meg nagyon is nehezen művelhető műfajban. A saját alma, szőlő, körte és mindenféle bogyós, „elegyes” jóízű dolgok utáni vágy azonban nem kapott még el. Egyszerűen csak kertet szeretnék valahol a nógrádi földön, nem nagyot, nem divatosat (mármint a hely. a környék ne legyen divatos) nem újat. nem tanácsit, nem bérelhetőt, nem szövetkezetit, lehetőleg régi kertes hegyoldalban fekvőt és lehetőleg régit is. öreg fákkal (néhánnyal, nem sokkal, nem erdővel), s némi csendes kilátással valamelyik nógrádi völgyre, ahol út is vezet esetleg, ahol ma is járnak és jártak Görgey. Kazinczy, Madách, Mikszáth és Rákóczi idejében. De hát éppen ilyen valameny- nyi nógrádi völgy. Megtalálni „azt” a kertet mégsem lesz egvszerű. Mert hát milyen kertek lehetnek? Vagy milyenek vannak? És mi célból? — ez is nagy kérdés, ha ugyan érdemes kérdést fabrikálni arra az ösztönös szándékra, ami az embert a valamilyen földhöz köti, kötötte bármikor, bármilyen formában. Ma a legtöbb kerthez nem a létszükséglet tartozik, nem ez határozza meg művelőjét, ha lehetnek is kizárólag pénzt üldöző. földet zsigerelő, óriás terményekre törő kertelők — akkor sem. Jókor jövök én is ezzel a kerti (alatti) tudatommal, most, amikor már mindenki, aki kertre vágyott, azt* a kertelő embertársak tavaszi tói késő őszig végeznek, amety- lyel sokan valóban hasznot hajtanak, egyénit és társadalmit egyazon kis földön. Minek akkor? Ha nem vetem be jól fizető krizantémmal, nem szántatom fel valame- Ivik lófogatos gazdával. Minek nekem a kert? Nem restelkedem elmondani, hátha mást is jelent, mint egyéni hóbortot. A föld szellemisége fogott meg talán. A valahova tartozás erősödhetett meg az emberben olyan mértékben, hogy látni! is szeretné azt a földet, ahova tartozik (vagy ahova tartozni szeretne), hogy kézbe vehessen belőle egy marékkal. És nem távol attól a földtől, amit történelmi tudattal — de nagy szó ez is éppen itt! — magáénak is érez. Hogy miként a régi szegény paraszt — az urbánus lélek garast garasra rakva gyűjtöget egy fél holdra, csak azért, hogy aztán majd ráüljön a tetején, fent a domb gerincén, a kertecske végében és maga mellett megmarkolta kétoldalt azt a földet, amin iil — hogy ez miért lehet ma fontos valakinek (bárkinek), ki érti, de igazán? Földbe kapaszkodni, hogy ne vigyen el a szél... T. Pataki László alatt a lombos fák alatt piheni ki fáradalmit, amelyeke már ő ültetett. Hát akkoi most milyen kert legyen' Szőlős, gyümölcsös vagy vete menyes? (Apáczai Magyar enciklopédiája felsorolásában) Mindegy az. Az én elképzel kertelésemben éppen csak ösz- szegyűjthető a gaz, s szépei elfüstölhető, éppen csak megmetszhető a fa. ha igényli ezi és nem született már eleve vadnak. Ebben a képzeleti kertben nem terem világraszóló nagy és sehol máshol nem tapasztalt ízű gyümölcs ebben a kertben csak éppen besegít az ember, hogy ne legyen kárára a szomszédoknak a rendetlenségével, gazo- sodásával, hernyósodásával miegyéb bajt keltő „tevékenységével”. Akkor meg minek az „ilyen” embernek a kert? Ha nem akarja lekötni magát egyetlen kis földdarabra, ha nem akarja minden szabadidejét az ágak, ágyások, venyigék között tölteni, minek, ha nem akar biokertész, másmilyen fanyeső szakember lenni? Minek, ha nem kívánkozik állandóan a kert egészségnevelő szabad levegőjére, arra az örök mozgásra, amit
