Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)
1985-10-17 / 244. szám
Alacsony felvásárlási árak — drága munkagépek és takarmányok Az elmúlt napokban igen sok kistermelővel és kisállat- tenyésztővel beszélgettem, véleményüket, észrevételeiket a következők szerint foglalom össze. „ A zöldség-gyümölcs ellátásról megállapíthatók, hogy az előző évekhez hasonlóan, tálán az uborkát kivéve minden kapható a piacon. Csak a nyár folyamán ismét magas árak voltak, és a minőség sem volt mindig megfelelő. A kistermelők általában átadják termékeiket a felvásárlóknak (áfésznek. magánkereskedőknek), de mire a fogyasztóhoz kerül az áru, legalább kétszeres árért veheti meg a vevő, A háztáji gazdálkodást folytatók általában jó minőséget termelnek, csak nem mindig elegendőt. Gondolom tudnának többet is termelni, de gyakran nem jutnak hozzá a zsebükhöz mért kerti gépekhez, szerszámokhoz (fóliákhoz, öntözőberendezésekhez stb.) Tehát ezen kellene segíteni, hogy a termelőtől minél előbb a fogyasztóhoz kerüljön az áru, másodsorban pedig szorosabb együttműködésre a mezőgazdasági termelők és a háztáji gazdaságokban lévő szerződő felek között. kisállattenyésztést szintén ezek a nroblémák foglalkoztatják. Mivel itt is sok függ az ellátástól és a szervezéstől. A tenyésztők helyzete nehezebb lett, mint tavaly, a takarmányárak emelkedésével, de a felvásárlási árak maradtak vagy csökkentek. Megkerestem Balázs Józsefet, aki az országos baromfiipar Somoskőújfalui nyúlte- nyésztők szakcsoportjának 19t0—1982-ig volt a vezetője. A felvásárlásokkal valamint a xáp- és takarmányárusítással még ma is ő foglalkozik, í-gv tehát átfogó képet tud adni a kisállattenyésztők gondba írói: : ?>• — A kis á ti atten y és zt ók tevékenysége az utóbbi időkben csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy a táp- és takarmányárak növekedtek, viszont B felvásárlási árak megmaradtak. Aztán ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a fiatalok nem foglalkoznak vele, mi idősebbek pedig már nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni az igényeket. Különösen a nyúüenyésztőknel nem rózsás a helyzet. Míg 1980-ban 25 ezer darabot vásároltunk fel 70 ezer kilogramm súlyban, addig 1984- ben már csak 10 ezer darabot, közel 30 ezer kilogramm súlyban. A szakcsoportunk tagjai a nyolcvanas évek mintegy 150 főjéhez képest jelenleg mintegy 30 főre csökkent. — Tehát elment a tenyésztési kedv? — tettem fel a kérdést. — Szerintem nem ez a probléma, hanem az előbb említetteken kívül a nyúlte- nyésztőknél a régebbi 2,30 kilogramm súly helyett, csak 2,50 kilogrammtól veszik be az állatokat és már van felső határ, mivel 4 kilogramm fölött már csak 35 forint kilogrammja. Egyébként a színes 43 forint, a fehér pedig 46 forint. Ez alacsony ár a régebbieket figyelembe véve, így nem véletlen, hogy nem kifizetődő. — Az ellátás milyen a tavalyihoz képest? — Erről csak jót mondhatok. mert táp- és takarmányárukat mindig folyamatosan tudunk a kisállattenyésztők- nek biztosítani. — Véleménye szerint mikor lendülne fel a nyúlte- nyésztők kedve? — Szerintem ez több tényezőtől függ. de ha nyáron 50 és télen 60 forint körül lenne újra a felvásárlási ár, és nem december 1-től, hanem újra október 1-től lennének a téli árak, akkor talán elérhetnénk azt, hogy egy felvásárlásnál nem 30-an, hanem több mint százan jönnének. És 300 darab helyett 2000 darab körül vásárolnánk fel, mint ezt tettük ezelőtt 4—5 évvel. Balogh Tibor Somoskőújfalu A háztáji föld termésén érdemes állatokat tenyészteni Litke—Ipolytarnóc térségében a háztáji földeket művelőkkel beszélgettem. A háztáji földeken k; ki erejében, a családban élő fiatal munkaerőre alapozva tervezi meg azt. hogy mit termeljenek. A természeti adottságokhoz igazodva kialakult szokás a kukorica, burgonva. mák, bab és csak a családok számára szükséges zöldségféleségek termesztése. Azonban vannak olyan családok is. akik háztáji földjüket a tsz-nél átváltják terményért. Beszélgettem olyan emberekkel, akik azért váltják át földjüket terményért, mert betegek, öregek, vagy az aktív dolgozók azért, mert a munkaköri elfoglaltságuk nem ad lehetőséget a megművelésre. A többség^zonban azt vallja — magas termelési költségek, és kemény munka árán is, de érdemes a háztáji földet megművelni. Míg mások véleménye szerint a háztáji termésen érdemes állatokat tartani, tenyészteni. A munka által létrehozott termés jelentősen csökkenti a termelési költségeket. (Például: baromfi kacsa liba, szerződéses hízó) Mert ilyen is van. Ezek a házi állatok aztán a szabadpiaci értékesítés révén jövedelmeznek A szécsényi áfész 7. számú nyúltenyésztő szakcsoportja működik Útkén, mely magába foglalja az ipolytarnóci nyúltenvésztők számát is. Tevékenységükbe bepillantva. Lótincsi Gyuio. a c . pert elnöke adott erdenai lájékozta- tást, — Közel két évtizede alakult meg szakrsoo.iri.urk. Azóta szomorú állapotok jöttek létre. Jelentősen csökkent a szerződéses nyúltenyésztök száma. Pedig még nem is olyan régen, 1980-ban a NÖG RÁD július 31-i számában csoportunk eredményes tevékenységéről is olvashattunk Akkor még 46 taglétszámról számolhattam be. amely már akkor csökkenő volt, s mára ez a szám már húszra már séklődött. Az ez évi előiránv- zott terv 6684 kilogramm nyúl Szomorúan vallja: félő, hogy ez is teljesítve lesz-e! — Miben látja a csökkenés okát? — Véleményem szerint, több ok mellett a tagság kiöregedésében Meg azután a korábbi években a keresetek nyugdíjak alacsony összege jobban igényelte a kiegészítést. Vagy éppen más forrná* találnak, lemennek az Alföld re jól fizető munkát vállalni. Majd éveken át emelkedet; a takarmány és táp ára. igaz. vele együtt a felvásárlási ár is. azonban a tenyésztéssel, tartással kapcsolatos mindennapos munka, az maradt! — Tenyésztői több évtizedes tapasztalataiból mit mondana el a kezdő fiataloknak? — kérdeztem. — Elsősorban azt, hogy ez szép, hasznos és jövedelmező tevékenység, még akkor is, ha sok munkával jár Nem utolsósorban népgazdasági érdek! Kocsis Ferenc _ JpojjEtaraóc II háztáji gazdaságok tevékenységéről Hol, milyen hagyományai vannak a megyében a növénytermesztésnek-állattartásnak? A Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa meghatározta többek között a címben szereplő tevékenység fontos szerepét, amely így fogalmazódott meg: „A termelési és értékesítési biztonság növelésével ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének bővítését. A mezőgazdasági nagyüzemek, a felvásárló vállalatok és a fogyasztási szövetkezetek erősítsék kapcsolataikat a kistermelőkkel”. A továbbiakban a kongresszusi beszámoló rámutatott arra, hogy az elmúlt öt esztendőben a mezőgazdasági termékek 65 százalékot a nagyüzemek, míg a 35 százalékát a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. A határozatból fakadó feladataink szellemében lapunk levelezőit kértük, rríérjék fel saját környezetükben hol, mivel érdemes a háztájiban, kisegítő gazdaságokban foglalkozni? E munka során milyen gondok, akadályok jelentkeznek, s hogyan lehetne azokon úrrá lenni? Most a teljesség igénye nélkül közreadjuk levelezőink írásait azzal a céllal, hogy mindazok, akiknek feladata a háztáji és kisegítő gazdaságokkal való törődés, gondoskodás, segítsék, támogassák ezt a munkát a jövőben is. Méhészkedés jé eredményekkel Mátraverebély község, múltját nézve, soha nem volt pi" acra termelő község. A kevés föld miatt egyre inkább az agrárprotetárság lett a jellemző. Miután nem volt piacra termelő község, nem is nőtt össze igazán a gazdálkodással. A tsz megalakítását komolyan vették, a belépők abban látták jövőjüket. A számos állatokat (ló, tehén) mind bevitték, így jelenleg szarvasmarha is csak egy családnál, Csengerházán van. Anyakocát is csupán Kányá- son tartanak — négyet'ötöt —, de sertéshizlalással sokan foglalkoznak. Szerződést eladásra mindössze 2 család kötött Kányáson. Az eladásra szánt hízókat a hizlalók helyben értékesítik, így a csa'á- dók többsége vág sertést. Baromfit minden háznál tartanak, zömében csirkét, tyúkot, kevés kacsé), s elvétve libát. A beszerzés Szentkúton, a tsz tétedéről történik, ahol évente körülbelül 40 ezer előnevelt csirtce kerül eladásra. Ha a községből nem is kerül piacra, Szentkútról, az áfész 15—20 ezer baromfit szállít feldolgozó üzemekbe. A piacra termelés szempontjából jelentősebb a nyúl- tenyésztés. Virágzását 1968* tól 1981-ig élte, amikor évente a községből 10—12 ezer darabot adtak le. Külön szakcsoport működött éves munkaterv alapján. Ekkor az áfész mellett, mint felvásárló belépett a tsz is. Ez a versengés nem hozta meg a további fellendülést, a termelési kedvet. Visszaesés következett be, ami visszavezethető az abrakellátás akadozására, a takarmány árának emelkedését pedig nem követte megfelelően a felvásárlási ár alakulása, s így a tenyésztők kevésbé találták meg a számításukat. A község táp- és abraktakarmány-ellátás szempontjából más községektől kedvezőbb helyzetben van, mert az áfész mellett jelen van a gabonaforgalmi vállalat is. Igény alapján kedvezményes áron tenyészállatokkal való ellátás rendszéres. Az önálló szakcsoport már megszűnt, 12 taggal a kiste- renyed szakcsoporthoz taráznak. Leadásban azonban ettől többen vesznek részt. A tsz felvásárlása bázisa Ká- nyás, ahol az ide szerződöttek kaszálót, alkalomszerűen szemes takarmányt kapnak. Tápért mindig, más takarmányért is legtöbbször Vere- bélybe kell bejönniük, mert ott terményesbolt nincs. Az áfész és a tsz 1984-ben 7978 db nyulat vásárolt fel. A községben jelentős a méhészet. A 2—3 családdal rendelkezőkön kívül kilenc méhész 320 Családdal rendelkezik, s 1985-ben szerződés alapján és azon felül 12 ezer kilogramm mézet értékesített. A Hermes Áfész szakcsoportja keretében szakkör is működik 9 más település 42 méhészével mátraverebélyi székhellyel. Oláh Pál mátraverebélyi lakos vezetésével. A termelési kedv nem csökkent. mert az árak kedvezően alakultak, számításukat megtalálják, itt a felvásárlási verseny, a licitálás ösztönzőleg hatott. Az egész szakkör évi mézleadása 50—60 tonna. A zöldség-gyümöljs termelés nem jellemző. A közsúg nyugdíjasai és aktív d>Í4->zci ;s szabadságait alatt szívesebben járnak ts/rekbe, üzemekbe, mert jövedelmezőbb leit tartják, mint a háztáji gaz 1 Óvodást. A községi végrehajtó bizottság rendszeresen foglalkozik a háztáji és kisegítő gazdaságok helyzetével. Legutóbb 1985 februárjában tárgyalta, amikor a következőkben jelölte meg a szakigazgatási szerv feladatát: vetőmag" és takarmányeüátás folyamatos biztosítása, az iparcikküzletben vizsgálja meg a növényvédő és rovarölő szernek forgalmazási lehetőséget. A műveletlen területeket mérje fel hasznosításra. Az utóbbihoz csak annyit, hogy évek óta igen sok kert. amit régen, műveltek, parlagon hever. Ezbk művelése hozzájárulna legalább az önellátáshoz. ami ha közvetetten is, erősítené a háztáji gazdaság kiemelkedő jelentőségét. Ennek ellenőrzésére, megvizsgálására hatósági összefogás kellene rendeleteket alátámasz va. Ezen a téren még van kiaknázatlan tartalék,, még pedig nem is kevés. Verebélyi András Mátra vferebély Megéri segíteni Nagy szükség van rá A háztáji és kisegítő gazdaJ ságok szerepe mindig jelentős népgazdaságunkban községünk, Rimóc vonatkozásában is. A lakosság számára pedig (aki ezzel foglalkozik) kiegészítő jövedelmet jelent. Foglalkoznak községünkben nagy- és kisállattenyésztéssel (szarvasmarha, sertés, , nyúl, baromfi), növénytermesztéssel, (kukorica, burgonya, uborka, virág stb.). A nagyállattartás csökkenőben van, mert ahogy csökken a vele foglalkozók száma, úgy csökken az állatlétszám is. Egyébként befolyásolja ezt a felvásárlási ár alakulása is, a szarvasmarha- eladás nehézségei. Időnként hiányos az ellátás abraktakarmányból és tápból. A szá- lastakarmány-ellátásban a helyi termelőszövetkezet segít, kaszáló- és lucernaterület biztosításával. A ház körüli elfoglaltságban jelentős az uborka, a málna és a mályvavirág termesztése. Helyben foglalkoznak gyógynövény-felvásárlással is. Tapasztalataim szerint nálunk legjobban az uborka termesztésével szeretnek foglalkozni. Véleményem szerint ugyanilyen érdemes lenne a napraforgó termesztését is szorgalmazni. Bár a lakosság részére többféle elfoglaltság biztosított hisz’ a ház körüli munkán kívül idegen munkát is vállalnak a nyugdíjasok és a háziasszonyok, melynek eredménye, hogy jelentős terménymennyiséget hoznak be és ezt is az állatokkal etetik fel. Tehát nálunk az emberek még erőn felül is dolgoznak, ha értelmét és hasznát látják. A háztáji termelésre az illetékeseknek jól oda kell figyelni s ahol feszültség van (pl. takarmányellátás), azonnal segíteni kell. Mert bőven megéri a háztáji gazdaságokat támogatni, hiszen nagy szükség van rá. Kis« Béla Rimoc Bérelt földeken Romhány nagyközség lakói közül szinte minden családból dolgoznak az iparban, de ez.en kívül háztáji tevékenységgel, valamint a kiskertek hasznos kihasználásával is sokan foglalkoznak. A saját kertjeiken kívül a termelő- szövetkezettől bérelnek földet, amelyen uborkát, málnát, fekete és piros ribizlit termelnek. de igen kedvelt a mályvavirág termesztése is. Ez utóbbit gyógyászati célokra vásárolják fel. Átvevő helyek helyben vannak, sőt a takarékszövetkezet foglalkozik , a felvásárolt termékek kifizetésével. Ez az esztendő a piros ri+ bizli kivételével megelégedést hozott a termelők körében. A ribizli igen alacsony átvételi árával nem voltak megelégedve a termelők, mert a vele való foglalkozás, munka nem hozta meg a kívánt eredményt. Népszerű még a nyúl tenyésztés. amellyel egyre többen foglalkoznak. Koczka Imréné Romhány A minap burgonyát vásárolt am a Salgótarján, Beszterce- lakótelepi áfész ABC-ben. Már hámozni akartam, amikor felfigyeltem a szív alakú burgo nyára. Jóllehet, hogy ezt is éppen egy háztáji gazdaságb an termelték — jó szívvel? Megosztom örömöm, s íme bemutatom, Tóth .yeronika felvétele _ összeállította: Tóth Jolán
