Nógrád, 1985. október (41. évfolyam, 230-256. szám)

1985-10-15 / 242. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! J NÓGRÁD AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI .TANÁCS LAPJA III IIIIIWM1IBI ■ II IIMMMMHHMnHMHPBnHHHHMnHaMMIIIMnaHnWi XLI. ÉVF., 242. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. OKTÓBER 15., KEDD fi kultúra hatalma A Budapest Kongresszusi Központban ma kezdi meg munkáját az európai kulturális fórum. Földrészünk 33 or­szága, valamint az Egyesült Államok és Kanada küldte el képviselőit, nogy a kulturális alkotás, terjesztés és együtt­működés kérdéséiről tanácskozzanak. Ezek az államok hi­vatalosan több min! tíz éve résztvevői az európai biztonsági és együttműködési folyamatnak. Valamennyien aláírták a helsinki záróokmányt, amelynek éppen a nyáron ünnepeltük tizedik születésnapját s amely — túlzás nélkül modhat- juk — sok--,ok európai szemében a béke, a biztonság, a köl­csönösen előnyös együttműködés fontos tartópillérét testesí­ti meg kontinensünkön Mit hozhat ez a mostani tanácskozás? Nehéz a válasz, s mindenki a maga módján keresi azt. Előttem először egy finn könyvtárigazgatón) alakja villan fel, aki néhány hete nálünk járt, hogy igaz pártfogókat találjon a Finnországban, helyileg Poriban létrehozandó első magyar könyvtárhoz. Ügyszeretete kapott meg, ahogy egy másik ország, egy má­sik nép kultúráját kívánta „hazavinni” könyvek formájában. Aztán a jó hírű szovjet filmrendezőt hallom, aki mikor a szovjet kultúra magyarországi napjairól kérdezték, mind­járt az itteni és az otthoni hasonló rendezvénysorozatok más országok, más népek megismerését jelentő hasznáról be­szélt. S látom áz Európában turnézó japán karmestert, aki bár ízig-vérig muzsikusnak vallja magát, lévén hirosimai születésű, erkölcsi kötelességének érzi, hogy intelemként mindent elmondjon g városában negyven éve lezajlott tra­gédiáról. Es újra kézbe veszem azt a híranyagot, amely arról tudósít, hogy a helsinki záróokmány aláírásának tizedik év­fordulóján neves művészek — többek között az amerikai I.eonard Bernstein, az olasz Alberto Moravia, a szovjet Jev- genvij Jévtusenko. a svéd Ingmar Bergmann, a magyar Ko­csis Zoltán — nyílt levélben tettek hitet az európai bizton­ság és együttműködés ügye mellett. Szubjektivek és kiraga- dottak a példák, s jóhiszeműen közelítenek a válaszhoz... Az európaiak zöme tíz esztendeje újjongva fogadta a hel­sinki záróokmány aláírását. Keleten és nyugaton egyaránt sokat vártak és sokat is kaptak tőle, de tudják, hogy meg nem eleget. Ha visszatekintünk, látjuk, hogy az eddig meg­tett út nem volt zökkenőmentes, nemegyszer rossz idők jár­tak a nemzetközi.enyhülés ügyére. Am azt is látjuk, hogy a nehéz körülmények ellenére voltak-vannak biztató fejle­mények.. Ilyen az európai bizalom- és biztonságerősítés kér­déseiről tanácskozó stockholmi konferencia összehívása, s Ilyen az európai kulturális fórumé is. A „magyar. kormány meghívására kulturális fórumra ke­rül sor Budapesten. 1983. okvóber 15-i kezdettel, melyen az egyes országok vezető kulturális személyiségei vesznek részt. A fórumon megvitatásra kerülnek az alkotás, a kultúra ter­jesztése és a kulturális együttműködés közös problémái...” — így rendelkeztek a madridi Európa-találkozó résztvevői 1983 őszén. S a rendelkezésből immár valóság lesz. Nagy jelentőségű ez a ma kezdődő tanácskozás. Nagy je­lentőségű azért, mert az európai biztonsági és együttműkö­dési folyamatban érdekelt államok képviselői először foly­tatnak eszmecserét a kultúra kérdéseiről. S nagy jelentősé­gű azért, mert nem függetleníthető a Helsinki nevével fém- je'zett folyamattól, annak szerves részé. Különleges a felelőssége hazánknak, mint vendéglátó or­szágnak. Az a tény. hogy a Magyar Népköztársaságra bíz­ták a fórum megrendezéséi, óriási megtiszteltetés. A hazánk, szocialista építőmunkánk, külpolitikánk iránti nemzetközi megbecsülés nyilvánul meg benne. Am azt is látnunk kell, hogy az európai biztosági és együttműködési folyamat egyik legnehezebb tanácskozását bízták ránk. Ráadásul először tar­tanak ilyen típusú tanácskozást szocialista országban. Ha jól végezzük munkánkat, a Varsói Szerződés vala­mennyi tagállama, minden szocialista ország nemzetközi te­kintélyét növeljük. Kocsi Margit Budapesten ma megnyílik az európai kulturális fórum A Hazafias Képírón! titkárságának Ülése A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának titkársága hétfőn Pozsgay Imre főtitkár elnökletével rendkívüli kibő­vített ülést tartott, amelyen a Minisztertanács felkérésére megvitatta a VII. ötéves nép- gazdasági tervről szóló tör­vényjavaslat tervezetét. A ter­vezethez Marjai József mi­niszterelnök-helyettes és Cra- veró Róbert, az Országos Terv­hivatal elnökhelyettese fűzött indoklást. A testület általánosságban egyetértett a VII. ötéves terv fő céljaival; azzal, hogy a terv a termelés hatékonyságának erőteljes fokozását, a műsza­ki haladás gyorsítását, a gaz­daság külső és belső egyensú­lyának további megszilárdítá­sát, a a grzdasági fejlődés ezeken alapuló élénkülését, a lakosság életszínvonalának ér­zékelhető növelését és az élet- körülménvek további javítá­sát szolgálja. A beható vitában elhangzott észrevételeket, javaslatokat a népfront titkársága eljuttatja a Minisztertanácshoz. (MTI) 3 szovjet kultúra najr'ai Csellók Judit fogadósa Csehák Judit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese hétfőn a Parlamentben fogadást adott a szovjet kultúra napjai al­kalmából hazánkban tartóz­kodó szovjet kulturális kül­döttség és muvészdelegáció tiszteletére. A fogadáson megjelent Kö- peczi Béla művelődési minisz­ter és Pjotr Gyemicsev szov­jet kulturális miniszter; s részt vett társadalmi és kul­turális életünk számos más kiemeikedő személyisége. Magyar—jugoszláv tárgyalások Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és Radi- voje Brajovics, a JSZSZK Crna Gora Szocialista Köz­társasága Végrehajtó Tanácsá­nak elnöke —, aki hivatalos látogatáson tartózkodik ha­zánkban — hétfőn a Parla­mentben megkezdte tárgyalá­sait. Fokozott gondot fordítanak a Salgótarjáni Ruhagyárban az üzemszervezésre. Szakem­berek alakították ki korábban azt a technoló giai zárt rendszert, amely alapján az alap- anyagraktártó! a feldolgozáson keresztül a készáruig a legkedvezőbb folyamata biztosí­tott a termékek gyártásának, ezzel együtt a termelékeny munkának. Jelenleg is dolgoz­nak územszervezők a gyárban, az INNOVATFa Kutató és Fejlesztő Vállalat ruházati osz­tályának munkatársai már 1983-tól segítik a termelést tanácsaikkal, a hatékonyság érdeké­ben a gyártórendszer további fejlesztését segíti« Képünkön Arvay Ágota fejlesztőmérnök, az INNOVATFX munkatársa és Szentkút! András, a salgótarjáni telep vezetője üzem- szervezési felmérést végez a varrodában. — kulcsár — a XVII. országos műszaki vándorgyűlés ünnepélyes megnyitása Koncentrált műszaki fejlesztés dinamikus iparfejlesztés A Tudományos Ismeretterjesztő Társ utat műszaki választ­mánya és Nógrád megyei szervezetének rendezésében ma ke­rült sor a XVII. országos műszaki vándorgyűlés ünnepélyes megnyitására, Salgótarjánban, az SZMT továbbképzési köz­pontjában. ................... A z ország minden részéből ideérkezett szakembereket dr. Szabó János, nyugalmazott államtitkár, a műszaki választ­mány elnöke köszöntötte, majd megkezdődött az előadásso­rozat. Reiniger Péter, az Ipari Minisztérium műszaki fejlesz­tési főosztályvezetője, A mű­szaki értelmiség helye, szere­pe, feladatai, a népgazdaság­ban, különös tekintettel a VII. ötéves tervre című előadásá­ban azt érzékeltette, hogy a VII. ötéves tervben a műsza­kiak előtt alapvető követel­ményként áll a hatékonyság növelése, a minőség javítása, a versenyképesség fokozása. Ezt úgy kell megvalósítani, hogy a beruházásra fordítható összegek nem nőnek, ugyan­akkor a termékekben a fajla­gos anyagfelhasználást éven­ként 2 százalékkal kell csök­kenteni, az energiafelhaszná­lást pedig nem lehet növelni. Mindez akkor valósul meg, ha a műszaki, szellemi munka felgyorsul, hatékonysága erő­teljesen növekedik és ennek során nő a piacorientáltság, a kereslethez való rugalmas al­kalmazkodás. A műszaki fejlesztés meg­gyorsítását, a szellemi munka koncentrálását, a többi között azzal indokolta, hogy a ter­mékek műszaki színvonala eléggé alacsony, átlagéletko­ruk 7—8 esztendő, ráadásul igen magas bennük az anyag és az energia részaránya. Az előbb említett feladatok jó megvalósítását két fő eszköz- rendszer — a központi fej­lesztési és az országos kuta­tási. fejlesztési programok — segítik majd. A kettő szerve­sen összefügg egymással. A középtávú kutatási programok­hoz kapcsolódik maid az ipari tárca programja is. Ezután fel­sorolta, h'ogy a kutatási, fej­lesztési programok közül a döntő többség az ipar fejlődé­sét szolgálja, majd rátért az oktatásra és képzésre, hang­súlyozva. hogy ennek alapre- ‘ tőén a korszerű technológiák' szélesebb körű és eredményes gyakorlatát és a minőség javí­tását kell szolgálnia. A felté­telek megteremtését 400 mil­lió forinttal biztosítják. Arra a kérdésre, hogy van-e elég műszaki, szellemi kapaci­tás a népgazdaság előtt álló ipari feladatok végrehajtásá­hoz, a bekövetkezett elmaradá­sunk megállításához, igennel válaszolt. Ennek bizonyítására említette meg, hogy az ipar­ban 80 ezer felsőfokú végzett­ségű szakember dolgozik, kö­zöttük 3500 közgazdász. A gé­pészmérnökök részaránya 25— 26, villamosmérnököké pedig 15—16 százalék. Rátérve a jövedelmi viszo­nyok alakulására, elmondta, hogy az itt jelentkező elmara­dás indokolatlan, a kívánatos javuláshoz viszont a műsza­kiaknak is hozzá kell járulni­uk az eddiginél hatékonyabb, eredményesebb munkával. En­nek kapcsán megemlítette azt a véleményt, mely szerint a társadalom csúcsán az alkotó, műszaki értelmiségnek kell áll­nia. Az anyagi megbecsülés növelését az alapbér aránvá­(Folytatás a 2. oldalon) Herman József, az európai kulturális fórum végrehajtó titkára sajtótájékoztatón is­mertette a konferencia nem­zetközi előkészületeit hétfőn a Budapest Kongresszusi Köz­pontban, a jelentős nemzetközi politikai, kulturális esemény színhelyén. Bejelentette, a fó­rum kedden délelőtt plenáris üléssel kezdi meg munkájái a magyar kormány képvise­lőjének köszöntő beszédevei. Az ülés elnöke a házigazda ország képviselője, Köpeczi Béla, művelődési miniszter, a magyar nemzeti küldöttség vezetője lesz. A megnyitón mintegy háromszáz küldött vesz részt, de összesen több mint nyolcszázan jelezték részvételükét az előreláthatóan hat hétig tartó konferenciára. A fórum programjáról szól­va elmondta, hogy azon — a tavalyi szakértői értekezle­ten konszenzussal kialakított szabályzat éi-telmében — ct napirendi pontot tárgyalnak a delegátusok. A megnyitói­követő nyilvános plenáris ülé­seken a résztvevő országok nyitó deklarációi hangzanak el. A felszólalók sorrendjét a tavalyi szakértői konferencián sorshúzással döntötték el. En­nek értelmében az első fel­szólaló Liechtenstein képvi­selője lesz. A harmadik na­pirendi pont a kultúra kü­lönböző területeit érinti, az alkotás, a terjesztés, az együtt­működés kérdéseit vitatják meg a küldöttek. A további­akban áz úgynevezett kisegítő munkaszervekben tárgyalják meg a fórum résztvevői a kul­turális együttműködés kérdé­seit: ekkor a képzőművésze­tek, az előadó művészetek, az irodalom, valamint a kölcsö­nös kulturális megismerés kér­déseivel foglalkoznak. A ne­gyedik napirendi pont lesz az európai kulturális fórum kö­vetkeztetéseinek megfogal­mazása, s végül — várhatóan november végén — ismét nyílt plenáris üléssé zárul a . kűűlouancja muokaja. Ilégrehajtő bizottsági tiles Balassagyarmaton Helyzetkép a gyógyszerellátásról Balassagyarmat Városi Ta­nácsának Végrehajtó Bizott­sága hétfőn tartotta soron kö­vetkező ülését, amelyen első­nek jelentés hangzott el a VII. ötéves tervi fejlesztési feladatok előkészítésének hely­zetéről. Ezután Gúth József, a Nógrád Megyei Tanács Gyógy­szertári Központjának igazga­tója előterjesztésében Balas­sagyarmat gyógyszerellátásá­nak, gyógyszertári hálózatá­nak helyzetét és fejlesztési el­képzeléseit vitatta meg a tes­tület. Mintegy 100 ezer ember gyógyszerigényeit elégítik ki a balassagyarmati gyógyszertá­rak,. illetve a központi rak- Aác. Nograd .megye -13 kdzior­galmú gyógyszertárából kettő működik Balassagyarmaton, s itt, kapott helyet a központi igazgatás és a raktár. Mint az igazgató hangsúlyozta a növekvő forgalom, a bővülő profil miatt egyre több gon­dot jelent a kiszolgáló helyi­ségek szűkössége. * Tájékoztatta az igazgató a testületet az irányító, ellen­őrző munkáról, valamint a sze­mélyi és tárgyi feltételek ala­kulásáról. Ez utóbbiról elmon­dotta, hogy a városban dolgo­zó gyógyszerészek, szakdolgo­zók letelepedését, illetve önál- Jó- lakáshoz való jutását a he­lyi tanács lehetőségeihez ké­pest segítette. A pályakezdő fiatalok részére négy férőhe­lyes, összkomfortos szállást hoztak létre. Megemlítette Gúth József, hogy az egy gyógyszertárra jutó lakossági szám az országos átlagot kö­zel másfél százzal haladja meg, így megközelíti a 7400- at, az egy lakosra jutó gyógy­szerforgalom pedig alatta ma­rad az országos átlagnak. A gyógyszertári dolgozók átlag­bére az 54 ezret, személyi jö­vedelmük az . 56 ezer forintot meghaladja, ami nagyjából megfelel az országos adatok­nak. Az említett tényezők eréd mén veként, hangsúlyozta az elóterjeszltv-a- -gyogysaeeo*­látás területén dolgozók jó közérzetben, színvonalasan vég­zik munkájukat a várasbán. Végezetül Gúth József föl­hívta a figyelmet arra, hogy, a gyógyszerellátó hálózat szol­gáltató színvonala csakúgy emelkedhet, ha a tárgyi fel­tételek is javulnak. Ehhez szükséges lenne a harmadik gyógyszertár működtetése, il­letve' a Winkler Iajos gyógy­szertár bővítése. A továbbiak­ban a testület beépítési ter­vekről hallgatott meg előter­jesztéseket, előkészítette az október végi tanácsülést, majd egyéb, szervezeti kérdések tár-’ gyalásával. ért véget a végre­hajtó bizottság hétfői tanács« tozása.

Next

/
Thumbnails
Contents