Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-13 / 215. szám

Cipőtervező párttitkár Hyoic És fél millió — harisnyából

Kovács Ferencet, a Salgó Cipőipari Szövetkezet cipo- tervezőjét az idén választottak meg a helyi pártalapszer- vezet titkárának. Családjává1 hat eve él Salgótarjánban. A komlói Carbon Könv- nvüipari Vállalattól kerültek Nógrádba. A dolog úgy történt, nogy a tarjani szövétke- zet bérmunkát ■ vállalt a Carbonnak. Megfigyelőnek, hogy jó cég-e a Salgo Cipőipari Szövetkezet. Kovács Fk-rencet küldték Salgótarjánba. Tóth Rudolf, a szövetkezet akkori elnöke megkérdezte. hogy lenne-e kedve a Karancs alján dolgozni. A komlói gyártás-előkészítő csoportvezető igent mondott.

— Hosszú volt az út Salgótarjánig. A Csongrad megyei Kübekházán születtem. A falunak 2000 lakosa van és Szegedtől délre található, közvetlenül a iugoszláv határ mellett. Apám és a rokonság ma is ott él. Jó apám nyugdíjas. a helyi termelőszövetkezetben volt kovács, anyám 9 éves koromban meghalt. Hárman vagyunk testvérek, András bátyám mezőgazda- sági gépészmérnök a makói termelőszövetkezetben. Etelka pedig postás a szülőfalumban.

Kovács Ferenc az általános iskola elvégzéséig élt Kübekházán. Amikor a továbbtanulásra került a sor. két szakmát kellett megjelölni a jelentkezési lapon. Elsősorban szobafestő szeretett volna lenni, ám cipőgyártó-szakmun- kástanulónak veitek fel. Martfűre. Megszerette a Ti- sza-parti települést, jól érezte magát a hatezer dolgozó között.

— Szépek voltak a tanulóévek. Teljes ellátást kaptunk a kollégiumban. Kedvenc ételem a húsleves volt. valamint a lencsefőzelék sült oldalassal. Amikor végeztem, ott maradtam a cipőgyárban dolgozni. Sarokcsiszoló voltam

Kielében jelentős állomás volt a családalapítás.

— A cipőgyári üdülőben, a Balaton partján, Révfülöpön nyaraltam. Ott ismerkedtem meg Évával, a későbbi feleségemmel. aki szinten Martfűn voit felsórészkészitő-tanuló. Ö Tiszaföldvárról járt be a gyárba, hiszen csak öt kilométer volt a távolság Martfűtől. Nagv lakodalmat csaptunk Kübekházán. a száz vendég csaknem három napig mulatott.

Azután következtek a csendes, munkáshétköznapok. Albérletbe -költöztek Martfűn.

— Szerettem a települést, szép szélesek az utcák és az utak mentén virágokkal van t*?leültetve. Ott kanvarog a Tisza is, igen kellemes a partján sétálni. Az albérleti életmód egy évig tartott.

Gulyás Miklós — aki jelenleg a Salgó Cipőpari Szövetkezet műszaki vezetője, akkor Kovács Ferenc segéd- mestere volt. JVfilyen kicsi a világ. Salgótarjánban ismét összetalálkoztak.

— Ismertük egymást, ő korábban került Komlóra. Ott is kellett a szakmunkás. Martfűn lakás nem volt kilátásban, Komlón viszont lakást ígértek. Előbb szolgálati lakásban éltünk, később másfél szobás szövetkezeti lakást kaptunk. Tíz évet dolgoztam a Carbon Könnyűipari Vállalatnál. Kétszer lettem kiváló dolgozó és onnan végeztem el Budapesten a cipőipari technikumot.

Egy évtized után hívták Salgótarjánba és fűtötte a szakmai a,mbícip.

— Salgótarjánban főleg férficipőket gyártunk. Viszont tavaly óta piros-fekete és fehér színben női szandálokat, vászoncipőkét és csizmát 's előállítunk. Én elsősorban női szandálokat és vászoncipőket tervezek.

Lábára pillantunk.

— Abban a cipőben járok, amit terveztem. A könnvű lábbeliket kedvelem. Minőségileg állják a sarat a többi cipőgyár termékével és divatosnak is mondhatók. Árban viszont közepesek vagyunk.

Szakmai kérdésekbe bonyolódunk.

— Legjobb a californiai cipökészítési eljárás. Rendkívül könnyű cipők, takarékos a talpbélés elkészítése és hajlékonyabb, mint á többi cipő.

Régi igazság, hogy senki nem próféta a saját hazájában. Kovács Ferenc némi szomorúsággal jegyzi meg, hogy Salgótarjánban kevés Salgó cipőt vesznek. annál több Savaria-gyártmány látható a polcokon.

A család a Beszterce-lakó- télepen él. Egy leányuk van, Ildikó 18 éves és dekoratőr a Centrum Áruházban.

— Jómagam 1970 óta va- gvok párttag, idén februárban választottak meg titkárnak. Munkámmal és mozgalmi életemmel igyekszem maximálisan megfelelni a követelményeknek. Szeretek mindenkinek segíteni.

Rozgonyi István

Magyar és szovjet hidraulikagyártók együttműködése

Műszaki-tudományos együttműködési megállapodást és gyártásszakosítási egyezményt kötött a Danuvia Központi Szerszám- és Készülék- gyár szovjet partnerével, a gomeli hidroautomatika-ipari egyesüléssel. Az egyezmény

alapján a két vállalat a hetedik ötéves terv időszakában a hidraulikus berendezések bizonyos ' típusaiból annyit gyárt, hogy azzal a partner- vállalatot is el tudja látni. A kölcsönös szállítások hozzájárulnak ahhoz, hogy a két

országban minél több vállalatnál működhessenek automata gépek és berendezések. Ezen kívül elhatározták, hogy közcsen fejlesztenek ki és gyártanak energiatakarékos, a gépek terhelésének megfelelően szabályozható hidraulikus elemfeket.

A nagyobb önállóság útján

Hetven főt foglalkoztat Paloláshalinon. a termelőszövetkezet ipari ágazatában, a Budapesti Harisnyagyár üzeme. Finom és durva szálú lábravalókat fo rmáznak, tevékenységük eredménye az idén mintegy nyolc és fél millió forintos árbevétel.

Az esztendők során szerzett szakmai tapasztalatuk már az exportáruk gyártását is lehetővé teszik számukra, meleg gyapjúharisnyákat konfekcionáltak szovjet és mongol megrendelőknek. Képünkön Varga Lászlóné, Koczka József ne és Pete Elemérné meőzzák, csomagolják _ termékeket.

IVallalati tanöcs alakult az ötuözetgyarban

Hosszú távon biztosított az üzemben dolgozók munkája. A fővárosi anyavállalat 1992-ig szerződésben vállalta a palotáshalmiakkal való együttműködést, így a helyi és környékbeli lányoknak, asszonyoknak a megélhetését. Kárpáti Lászlóné és Mlinárcsek Mihályné — képünkön — Egyházasdengclcgről jár a közös gazdaság ha risnyaüzemébé —kulcsár—

Bútorgyári gondolatok

Lesz-e te csira?

Nógrád megyében az ipar- vállalatok között elsőként a Salgótarjáni Ötvözetgyárban tartotta meg alakuló ülését a 12 tagú vállalati tanács. Az 50 éves jubileumára készülő gyárban Sós Gyula ipari miniszterhelyettes. dr. Ozsvárt József, az MSZMP Nógrád Megyei Bizottságánál; titkára, Medved Károly, az SZMT vezető titkára jelenlétében tartották meg a jelentős eseményt. Miután elfogadták a három napirendi pontot, sor került a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyására. melyben az eddigi öt évről kettőre csökkentették a vállalati tanács vezetőiének és helyettesének mandátumát, hozzátéve, hogy a kezdeti időszak nehézségeit figyelembe véve tartják indokoltnak a rövidebb megbízatást.

A hozzászólók elmondták, hoev a nagyobb önállóság nem eevik napról a másikra érvényesül, hiszen az előző évek visszafizetési kötelezettségeit. a kamatterheket még jó néhány évig viselni kell. A

Anyagmozgatási logisztikai tudományos tanácskozást tartottak csütörtökön Budapesten a MEDOSZ székházéban. A Magyar Agrártudományi Egyesület által rendezett konferencián a népgazdaság szinte valamennyi ágazatából mintegy másfél száz szakember az anyagmozgatási folyamatok optimaüzabeszűkült lehetőségek miatt várható a rugalmasabb árpolitika, ami nem a rossz gazdálkodás következménye, hanem a vaiós energiadrágulás oka. Ezután fokozott jelentősége lesz a közép- és felsőszintű vezetők anyagi ösztönzésének. annak érdékében, hogy ..költségcentrikus” szemlélet alakuljon ki a termelés közvetlen irányítóinál.

A második napirendi pont értelmében megválasztották a vállalati tanács elnökét és helyettesét. Az elnöki tisztet Szepesi Ferenc főmérnök tölti be, aki közel 20 éve dolgozik már a gyárban, végigjárta a termelés összes fázisát. Benne jó képességű, újító szellemű vezető került a felelős posztra. Helyettese Mateidesz Má- tyásné, a termelési és üzem- gazdasági osztály vezetőié.

Az ülés végére maradt az igazgató megválasztása. A vállalati tanács egyhangúlag az eddiai igazgatónak, dr Ta- máskovics Nándornak szavazott bizalmat. Az okleveles kohómérnök, a műszaki tolását szolgáló új tudományág, a logisztika elméleti kérdéseit és alkalmazásának tapasztalatait vitatta még. A tanácskozáson részt vett Pius Vild- haber, az európai logisztikai szövetség (ELA) elnöke és Rolf Jansen, a szövetség főtitkára is.

Az előadók a logisztika általános eímeietí kérdéséin

dománycvk kandidátusa, népszerű vezetője a gyárnak, nagy szaktekintély.

Sós Gyula és dr. Ozsvárt József gratulált az újonnan megválasztott vezetőknek. Előbbi kiemelte, hogy a gazdasági mechanizmus korszerűsítése indokolja az ilyen, vagy ehhez hasonló típusú irányítói apparátus megszervezését. Ettől várja á Minisztertanács a munkahelyi demokrácia megerősödését, a vállalatok fejlődésének fel- gyorsulását. Dr. Ozsvárt József hangsúlyozta. hogy a gyár többet fejlődött az elmúlt tíz évben, mint a korábbi 40 év alatt. Reméli, hogy a fejlődés töretlenül folytatódik. s ehhez kívánt sikerekben gazdag munkát az új vezető testületnek.

A vendégek ezufám "ovid gyárlátogatáson vettek rész*, ismerkedve a hazánkban csak itt gyártott ötvözetek technológiai folyamataival.

T. 14. L.

túlmenően kiemelten foglalkoztak az áruszállítás, a szállításszervezés. valamint a vállalatszervezés logisztikai, rendszerelméletű kialakításával: ezek kapcsán külföldi tapasztalatok ismertetésére is sor került. Külön előadás szólt a logisztika alkalmazásáról az integrált gyártórendszereknél.

Régi szokás a termelővállalatoknál, hogy az év utolsó negyedében ..rátesznek” egy, néha még két lapáttal is, így az esztendő elejének lemaradását pótolják így lesz-c ez a balassagyarmati Ipoly Bútorgyárban is?

A tavalyi esztendő a korábbi évekhez képest kimagasló eredményeket mutatott. Az árbevétel tízszázalékos növelése mellett a nyereséget harminc százalékkal srófolták följebb, ami természetesén megmutatkozott a dolgozók jövedelmében is. A bútorgyári átlagkereset 1984- ben 58 ezer forint volt. Célul, azt tűzték ki, hogy ezt a kiemelkedő esztendőt megismételjék, esetleg szerényen fölül is múlják.

A gyári főkönyv szerint az árbevétel és a nyereség ezt mutatja, hogy reményeik nem voltak alaptalanok, jó terveket készítettek, s azokat meg is valósították. A hazai bútorpiac szokásait jól ismerve az év első felében a közületi megrendelőknek és a külföldi vevőiknek szállítottak elsősorban. A második fél évben mindig föllendül a lakossági bútorvásárlás, erre számítanak most — a gyári vezetés a várható konjunktúrát kívánja meglovagolni. Mint mondották, ehhez minden feltétel adott. Ha a kereslet megnövekedne, azaz a vártnál nagyobb lenne, a többletigény kielégítésére is felkészültek. Az eddig eltelt időt elemezve tehát az Ipoly Bútorgyárban nem lesz év végi hajrá.

A hazai ..bútorprognózis” nem épp kedvező, az idén a korábbi forgalomnak csak a harmadát mondhatják magukénak az ország bútorgyárai, nem csoda, ha a vállalatok között élesedik a harc a piacért. Az őszi BNV-n az Ipoly Bútorgyár, ezért reklámhadjáratot indít a sikeres Co- lumbia-bútorcsalád további népszerűsítésére — ehhez minden árualapjuk megvan.

Év végén szeretnék elkönyvelni a kétszázhúsz-két- százharminc milliós árbevételt, s az ehhez tartozó tisztes hasznot is. Hogy ,áz mennyi? Erről a gyár igazgatója bölcsen hallgat. Azt mondja: került már kényelmetlen helyzetbe ár körüli alkudozásban, amikor egy vállalati vevő a szerinte túlságosan is magas nyereséget használta föl ellenérvül...

A kereskedelmi kamara az őszi BNV-n

önálló standdal jelentkezik az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron a Magyar Kereskedelmi Kamara. A látogatók tájékoztatást kaphatnak a kamara szolgáltatásairól, tevékenységéről, a magyar népgazdaságban betöltött szerepéről. Termékkiállítást is rendez a kamara Partner—Kontakt címmel, ahol három termékcsoport látható: az ipari szövetkezetek által készített cikkek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek ipari ágazataiban •előállított áruk, valamint az iparművészeti vállalat által forgalmazott tárgyak.

A kamara kiállításán ismét jelen lesz a Mezőgazda- sági Termelőszövetkezetek Kereskedelmi Vállalata, amely kapacitásbörzét tart. Ezen ismertetik és felkínálják a mezőgazdasági tsz-ek ipari tevékenységgel foglalkozó üzemeinek szabad kapacitásait.

NÓGRÁD — 1985. szeptember 13., péntek 3

Pnyagmozgatási logisztikai tudományos tanácskozás

r