Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-12 / 214. szám
Visszapillantás Bánki nyár — 1985 A tó szerelmeseinek — egyre többen vannak, ha a hétvégi házak sorát, erdejét vagy ® parkoló gépkocsikat nézzük — a fürdés, napozás, túrázás, séták mellett nagy vonzerőt jelent a „Bánki nyár” nevet viselő program. Kikapcsolódást, művelődési, szórakozási lehetőseget nyújt. Azt érzik, hogy a gyönyörű környezetben, víz tetején lévő színpadi esemény többet ér, mint falakkal zárt ■ társai — és ez nem csak illúzió! Nem kön^- nyű a várakozásnak megfelelni — ezen a nyáron még tovább nehezítette a rétsági művelődési központ népművelőinek helyzetét, hogy kevesebben vannak, mint a munkához kellenének. Haváné Bakos Leonóra megbízott igazgatóval és Törnek Istvánná nevelési előadóval beszélgetünk az idei rendezvénysorozatról. Sok éves hagyománya van a Bánki nyárnak, de komplett programmal csak most harmadszorra rendezték meg. Az igény nem is kevés: legyen változatos, minden hét végére kínáljon valamit, szórakozási és művelődési lehetőséget egyaránt jelentsen. A műsorlapot nézegetve úgy tűnik, sikeres volt ez a kísérlet..,. Különösen. ha hozzáfűzzük: a mexikói táncegyüttes felléoésén kívül egyetlen műsor sem maradt el! Hagyományosnak mondható, hogy a nemzetiségi napok állnak a középpontban, ez adja a Bánki nyár karakterét. Jövőre már huszadik alkalommal tartanak találkozót a Nógrád megyében élő nemzetiségi települések lakói. Most konferencia, kiállítás is gazdagította, a kiemelkedő nap programját, de előtte és utána is sok esemény zajlott. — Ügy igyekeztünk megoldani. hogy minden műfaj szerepeljen, mindenki érdeklődését felkeltsük. Látszólag ellentmond ennek, hogy a jövőben profilt szeretnénk adni ennek a sorozatnak, még inkább folklór jelleggel rendeznénk meg. Ez még csak javaslat, ötlet, át kell gondolni — kezdi a válaszok sorát Haváné. — Nem egy program után hiányzik a szám. mennyibe került a belépőjegy... — Nem véletlen: a filmvetítések ingyenesek voltak. Egyfajta „csalogatónak” szántuk, hogy odaszoktassa a vi- ziszínpadra az embereket. Nagy sikere volt a Magyar Színkör előadásának. Arisz- t.ophanes A nők diadala című darabjának, a Dolly Roll- koncertnek, hiába volt busás összeg a belépő. — Említette, hogy folklór- műsorokat szeretnének a lövő évtől a középpontba állítani. Ezeknek volt közönség- sikere idén nyáron? — Igen. például augusztus első szombatján a besztercebányai Urpin együttesnek, augusztus 1.9-én a komárnói Hajós táncegyüttesnek, 24-én a franciaországi Les Batégails tánccsoportnak. Ezer-ezerkét- száz nézője volt a szórakoztató rendezvényeknek, a nemzetiségi nap még nagyobb tömeget mozgatott meg. A kellemes kikapcsolódásért nem sajnálják a pénzt az emberek, úgy látszik. De a folklór- programok általában ingyenesek is . .. — 'Miként oldották meg a propagandát? — A szórólapokon, plakátokon kívül a tóparti hangos- bemondót vettük igénybe. Nyaranta mintegy kétezer ember üdül itt, van közönségünk. Bár nyáron a szakkörök. klubok szünetelnek, nincsenek tanfolyamok, a rét ságiak sem maradtak le az őket érdeklő dolgokról. Ez a közönségszervezők jó munkájáról vall: az üzemekben sok belépőt eladtak. Nem csak hivatalosan, a gyakorlatban is Rétsághoz tartozik Bánk . . . Három népművelő, egy művelődéstechnológus és egy gazdaságis csinálta végig a Bánki nyár 1985-ös programjait. Nem kis feladat volt, de kaptak hozzá segítséget. A megyei moziüzemi vállalat egv 16 mm-es vetítőt és vásznat adott a népszerű filmek mellé. Az üzemi szervezők mellett sokat ielentett a bánkiak együttműködése, segítőkészsége is. Soha rosszabb Bánki nvarat — hallottam a nagyközségben. — gkm — Pedagógiai tanácskozások az OPI-ban Két jelentős nemzetközi pedagógiai konferenciát tartanak szeptember végén Budapesten az Országos Pedagógiai Intézetben. Szeptember 24. és 27. között tíz szocialista ország szakértői tanácskoznak a szakoktatásban dolgozó pedagógusok képzésének és továbbképzésének tartalmáról. A plenáris ülések során — amelyeken külföldi társintézmények, valamint a hazai egyetemek és pedagógiai intézetek munkatársai vesznek részt — lehe+őség nyílik majd a magyar és a külhoni szak- oktatási módszerek összevetésére, a tapasztalatok kicserélésére. A nemzetközi eszmecsere eredményei várhatóan hozzájárulnak majd a hazai köz- és felsőoktatás fejlesztési programjának megvalósulásához. Ötnapos angol—magyar történelemtanítási konferenciát rendeznek szeptember 30-tól az OPI-ban. Az intézmény egyre bővülő nemzetközi kapcsolatainak eredményeként sorra kerülő kétoldalú tanácskozáson a történész és pedagógus szakemberek előadásokat hallhatnak egyebek között a történelemtanítás magyarországi rendszeréről és tartalmáról a hazai történelemoktatás változásairól, az angol történelemtanításban jelentkező új tendenciákról. Kicserélhetik gondolataikat, tapasztalataikat a múlt ismerete és az oktatás kapcsolatáról, a tanulók történelmi gondolkodásáról. Római mauzóleum Pécsett’ Pécsett befejező szakaszába érkezett a székesegyház előtt feltárt római mauzóleum helyreállítása. A 2000 éves város olyan történelmi és művészeti emlékkel gazdagodik általa, amely egyedülálló értékű hazánkban, sőt egész Közép-Európában. A legelső keresztény építmények egyike volt Pannóniában; a IV—V. század fordulóján emelhették a hajdani római város — Sopianae — temetőjében, a mai Szent István téren. Jeles egyházi vagy világi személy nyughelye volt. A tér rekonstrukciója — a székesegyház előterét díszítő lépcső bontása — során bukkantak rá az ókeresztény sírtemplomra 1974-ben. A nagy jelentőségű római leletet Fülep Ferenc régész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója tárta fel. Kétszintes építmény került napvilágra, alul a sírkamra, benne márványszarkofág és színes falfestmények, felette az egyhajós, íves záródásé templom. A bibliai jeleneteket ábrázoló freskók európai ritkaságnak számítanak; Olaszországon kívül csak a jugoszláviai Dalmáciában találhatók hozzájuk hasonló római falképek. Feltehetően itáliai vándorfestők voltak az alkotók. A tervezők és az építők bravúros megoldást találtak arra, hogy az érdeklődők megtekinthessék a sírkamrát és mégis védve legyen a további pusztulástól, ugyanakkor az építmény ne bontsa meg a székesegyház előtti tér klasszikus összhangját. Bach- mann Zoltán építész tervei alapján amfiteátrumszerű keretbe foglalták a műemléket, amely most ismét a római kor eredeti térszintjéről tekinthető meg. A templom falát egy méter magasságig helyreállították, érzékelhetővé vált tehát az épület kiterjedése, formája. A mauzóleumot az Országos Műemléki Felügyelőség dolgozói készítik elő a bemutatásra. Nagy népszerűségnek örvend a hollókői asszonykórus, akik ebben az évben nyerlek el az arany okleveles minősítést. —Rigó— A Discussiones Neogradienses második kote’e Adatok a magyarországi szénbányászatról Adatok a magyarországi szénbányászatról címmel most jelent meg Salgótarjánban a Discussiones Neogradienses második kötete a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága kiadásában, a Nógrádi Szénbányák támogatásával. A kötet tartalmazza azoknak az előadásoknak az anyagát, amelyek a múlt év októberében a múzeum és a Nógrádi Szénbányák által ugyancsak közösen szervezett bányászattörténeti konferencián hangoztak el Salgótarjánban. A kötet szerkesztője SzVircsek Ferenc. Bevezetőként Praznovszky Mihálynak a konferencia megnyitóján elhangzott beszédét olvashatjuk. Ebben kitűnő összefoglalását adja a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága múzeumaiban az elmúlt évtizedben folyó három jelentős kutatási programnak, arpelyek a történeti múzeológia szakterületéhez kapcsolódnak, és alkalmanként országos vonzásuk is van. Mindenekelőtt szól a palóc kutatásról. Ezért országos szervezésű program regionális kutatómunkájába Borsod, Heves és Nógrád muzeológusai, kutatói is bekapcsolódtak, sőt, Szolnok és Pest mbgye szakemberei is tevékenykedtek. A palóc kutatás a palóc etnikum teljességre törekvő korszerű feldolgozását jelenti. A másik nagy tudományos kutatási irány, a középrétegkutatás ugyancsak majdnem egy évtizede kezdődött Nógrád megyében. Ennek újszerűségét az jelenti, hogy a magyar történettudomány 1945- től ilyen szervezett formában még nem foglalkozott e témával. A program első szakaszában a hazai köznemesség kérdésköre került napirendre. A tudományos érdeklődést e témában is konferenciák és tanulmánykötetek jelzik. Nem utolsósorban, a harmadik kiemelkedő jelentőségű tudományos kutatási program a bányászattörténeti kutatás, amely 1977-ben indult meg Salgótarjánban a Nógrádi Sándor Múzeumban, illetve akkor még a munkás- mozgalmi múzeumban. Természetesen, a nógrádi bányászati kutatásban már voltak figyelmet érdemio előzményei és eredményei e témának, dokumentum- es forráskötetek láttak napvilágot, monográfiákban kapott jelentős helyet a téma, maga a szénbányák vállalat is több kiadványt jelentetett meg. Ugyanakkor a bányászattörténet rangjához méltóan e kutatási programban jeleni meg. annál is inkább. mert szervesen kapcsolódott az országos középtávú tudományos tervben megfogalmazott, kiemelt kutatási témához. Ez a munkásság osztállyá szerveződésének történelmi körülményeit, életmódját dolgozza fel. E kutatás koordinálásával éppen a Nógrádi Sándor Múzeumot bízták meg. Amikor bányászattörténeti kutatásról beszélünk, lényegében Nógrád megye ipara, társadalma történelmi fejlődését alapjaiban meghatározó iparág múltjáról van szó, ez is jelzi a kérdéskör feldolgozásának kiemelkedő jelentőségét... A kutatás sprán konkrét részterületekre terjedt ki a vizsgálódás' a szénbányászat kezdeteitől a bányamunkások életéig, a társadalmi szerkezet változásáig, a politikai küzdelmektől gazdaságföldrajzi kérdésekig, és még sorolhatnánk. Az elméleti kutatáson kívül a múzeumi gyűjtőmunka is élénk volt, az évek során jelentős tárgyegyüttesekkel gazdagodott a Nógrádi Sándor Múzeum. Jó munkakapcsolat alakult ki a kutatásban résztvevő intézmények között, így többi között tovább erősödött az együttműködés a múzeum és a Nógrádi Szénbányák, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum, a Központi Bányászati Múzeum, a megyei könyvtár és a megyei levéltár között. A kutatás földrajzilag Etes- re koncentrálódott, amely település a kutatási cél szempontjából tipikusnak nevezhető. A tavalyi salgótarjáni konferencia fontos állomás volt a bányászattörténeti kutatás szempontjából. Az előadók között nemcsak Nógrád megyei, hanem más régiók kutatói is ott voltak, így többi között analógiák megfogalmazására, bizonyos összegezésre, újabb szempontok megfogalmazására is lehetőség nyílt. A kutatásban résztvevők közül nem mindenki tartott ugyan előadást, de a konferencián nyilvánosságot kapott témák kivétel nélkül jellemzőek és fontosak voltak. A mostani kötet_tartalmazza ezeket. Természetesen, ez sem jelenti a kutatás lezárását, hiszen a kutatás tovább folv.il ' k Nósrádban és másutt is A kötetben olvasn. ik Szvircsek Ferenc Az etesi bányák létrejöttének körülményei (Kőszén jogok, szabadkutatási engedélyek, bányanyitások), Zólyomi József A falusi élet változásvizsga- latának eredményei Etesen, Vonsik Ilona Adalékok Eies politikai mozgalmához, Kovács Anna A bányászok életmódja a szókincsvizsgálat tükrében, Fürészné Molnár Anikó A tatabányai bányamunkások élet- és munkakörülményei, politikai szervezettségének problémái a gazdasági világválság éveiben. Csiffáry Gergely A. XVIII—XIX. századi szénbányászati kezdeményezések a Bükk Hegységben. Molnár László A bányamunkásság kialakulásának néhány történeti sajátossága Magyarországon a XIX. század végéig, Kovácsné Bircher Erzsébet Brenn- bergbánya munkásmozgalma 1867 és 1922 között, Lassan József A műszaki fejlesztés és a bányaművelési koncentrációk alakulása a nóg- rági szénmedencében, valamint Nagy Gyula A széntermelés minőségromlásának okai a Nógrádi Szénbányáknál, illetve a minőségjavítás lehetőségei és a szénárrendszer összefüggései című tanulmányát. E publikációk alkalmasak arra, hogy megközelítően pontos képet kapjon az érdeklődő a kutatás eddigi szakmai eredményeiről. Az is nyilvánvaló, hogy a r gyei múzeumi szervefetben, illetve a Nógrádi Sándor Múzeumban a szakmai tudományos fejlődés egyik lényeges meghatározója volt a bányászattörténeti kutatás, s ez lesz a következő évtizedekben is. A kötet német nyelvű ösz- szefoglalóval egészül ki. T. E. KOSSUTH RADIO: 8.20: Miről ír a Társadalmi Szemle új száma? 8.3»: Népzene Etiópiából 8.44: Zenekari muzsika 9.43: Szól], szólj sípom! M.05: Két hangon. (Ism.) 10.35: Labirintus. (Ism.) 10.50: Szerpentin — a cukubai világkiállításról beszélget Köpeczi Béla művelődési miniszterrel Fehér András 11.41: Erkélyjelenet — Illés Endre portréja Shakespeare Júliájáról. (Ism.) K.3«: Ki nyer ma? 12.45: PAF-műsor 13.00: Bartók: Concerto 13.40: Kapcsoljuk a nyíregyházi körzeti stúdiót 14.10: A magyar széppróza századai. (Ism.) 14.26: Zenés emlékeim. A mikrofonnál: Hidas Antal. (Ism.) 15.03: Most jelent meg... Világirodalmi könyvszemle 15.33: Felvételeiből válogat: Kersics Anka. (Ism.) 16.05: Beleestem a televízióba. Gianni Roudari regénye rádióra alkalmazva 16.47: Dowland-madrigálok 17.00: Emlékeim. . Oravecz Paulával beszélget Bába Krisztina. 17.38: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik, Mészáros Tivadar vezetésével 19:15: Közvetítés a Madách Kamaraszínházból. 21.30: Vivaldi: Esz-dúr concerto. 21.40: Vállalkozások a tudományban. II. rész. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 0.15: Éjfél után.... PETŐFI RADIO: 8.05: Erich Kunz operettdalokat énekel 8.20: A Szabó család. (Ism.) 8.50: Tíz perc külpolitika. 9.05: Napközben 12.10: A szófiai fúvószenekar Ruszev indulóiból játszik. 12.30: Mezők, falvak éneke 13.05: Nosztalgiahullám 14.00: Dunántúli népdalkörök énekelnek 14.15: Idősebbek hullámhosszán.. 13.05: Néhány perc tudomány 15.10: Operaslágerek. (Ism.) 15.45: Törvénykönyv. (Tsm.) Ifi.00: Találkozás a stúdióban 17.05: A1 DiMeola gitározik 17.30: Tanakodó 18.30 : Slágerlista 19.05: Operettkedvelőknek 20.00: Reklámparádé 20.03: A Poptarisznya dalaiból 21.05: Balogh Albert népi zenekara játszik. B, Tóth Magda nótákat énekel 21.30: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. (Ismj 22.40: Sanstonfel vételeinkből 23.20: Körmendi Vilmos szerzeményeiből 23.50: Népdalok 0.15: Ejfél után. .. MISKOLCI STÜDIÖ: .17.00: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 17.05: A Tiszától a Dunáiig. Észak-magyarországi képeslap. Szerkesztő: Pongráez Judit. (A tartalomból: Máriák. — Házépítés kalákában. — Szószólóban. Gyarmati Béla jegyzete. — A végardói strandon.) 18.00: Eszak-magyarországi krónika. 18.25—18.30: Lap- és müsorelő- zetes. MAGYAR TELEVÍZIÓ: 9.25: Tv-torna (ism.) 9.30: örökösök. Francia film. 10.50: Képújság 15.35: Hírek 15.40: Műsoron a számitógép. X/3. rész (ism.) 16.05: A fehérruhás hölgy. Szovjet film II; 1. rész. 17.25: Tízen Túliak Társasága 18.15: Képújság 18.20: Tévébörze 18.30: Telesport 18.55: Reklám 19 10: Tv-torna 19.15: Esti íjjese 19 30: Tv-híradó 20.00: A világítóhajó. Tévéfilm. 21.30: Hírháttér 22.20: Dave Brubeck Budapesten. II. rész. 22.50: Tv-híradó 8. 23.00: Himnusz 2. MŰSOR: 18.15: Sakk. Kempelen úr! III, '2. rész (ism.) 18.55: Képújság ,19.00: Néptanítók 19.30: Vendégünk Pedro L^vir- gen. (ism.) 20.00: A nagy sivatagok. VI/2. rész: Az úr sivatagja 20 50: Tv-híradó 2. 21.10: Tündérvölgy. Román kis- film. 21.20: Reklám 21.25: Női kosárlabda-EB. Magyarország—Belgium mérkőzés 22.55: Képújság BESZTERCEBÁNYA: IS.30: Tv-híradó 20.00: Puszi, puszi, puszi 20.55: A brüsszeli vérfürdő 21.35: Találkozás szovjet művészekkel 22.25: Hradec-kralovei kezdeményezés 22.45; Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Könnyűzenei műsor 21.30: Időszerű események 21.56^: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történt 24 óra alatt 22.10: A harmadik vendég. 2. rész. (Ism.) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A Sárkány közbelép. Színes, amerikai—hongkongi karatekaland- fi'Im. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Androidok lázadása (14). Színes, szinkronizált USA fantasztikus kalandfilm. — Madách Kamara: Józan őrület (14). Színes NSZK— francia koprodukció. — Pásztói Mátra: Egy kicsit én. egv kicsit te (14). Színes filmvígiáték. — Szécsényi Rákóczi: István, a király. Színes film. — Kisterenyei Petőfi: Sókirályfi menyasszonya. Színes, szinkronizált, látványos csehszlovák—NSZK mesefilm. — Nagylóc: Tudom, hogy tudod, hogy tudom. Színes, szinkronizált olasz filmvígjáték. — Jobbágyi: Folyóparti tangó (14). Szí- jtes» ^zmkronizált szovjet fiúim. 4 NÓGRÁD - J 985. szeptember 12* csütörtök
