Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-12 / 214. szám

Gusfáv Husák és Lubomir Strougal fogadta Várkonyi Pétert Külügyminiszterünk ma utazik haza Szűcs Gábor, az MTI tudó­sítója jelenti: Várkonyi Péter külügymi­nisztert csehszlovákiai hivata­los baráti látogatásának má­sodik napján, szerdán fogad­ta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára és Lubomir Strougal miniszterelnök. Szívélyes légkörű megbeszé­lésükön Gustáv Husák és Várkonyi Péter megállapítot­ták, hogy a kétoldalú kapcso­latok magas szintet értek e! és a tavaly novemberben Bu dapesten tartott felső *z'Ptű találkozón elhatározo+takkal összhangban fejlődnek, hang­súlyozták. hogy a kölcsönös együttműködés további elmé­lyítése és gazdagítása hasznos mindkét ország népei számá­ra, s egyúttal hozzájárul a szocialista országok egységé­nek és együttműködésének erősítéséhez. A nemzetközi helyzet 'dó- szerű kérdéseit áttekintve nagyra értékelték az új szov­jet békekezdeményezéseket, amelyek jelentősen hozzájá­rulnak a nemzetközi helyzet javításához, a fegyverkezési verseny fokozódásának, s a világűrre történő kiterjeszté­sének megakadályozásához. Lubomir Strougal méltatta a magyar—csehszlovák politi­kai, gazdasági és kulturális együttműködés fejlődésében elért eredményeket, és tájé­koztatta a magvar külügymi­nisztert a CSKP XVII. kong­resszusának, valamint Cseh­szlovákia 1986— 1990-es VIII. ötéves tervének előkésztésé­vel összefüggő légion osabb politikai -és gazdasági felada­tokról. Részletesen foglalkoz­tak a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztését szol­gáló feltételek kialakításával. Ezzel kapcsolatban hangsú­lyozták, hogy szükséges a ter­melési kooperációkból és sza­kosodásból származó lehetősé­gek kihasználása, és ezt a le­hető legjobban bátorítani kell. Ez nélkülözhetetlen a tudományos-műszaki haladás terén, kitűzött célok megvaló­sítása, a termelés korszerűsí­tése és a külkereskedelem ha­tékonyságának emelése vé­gett. A megbeszélésen jelen volt Bohuslov Chnoupek csehszlo­vák külügyminiszter és Ko­vács Béla, hazánk prágai nagykövete. Csehszlovákiai hivata’os baráti látogatását befejezve Várkonyi Péter ma a kora reggeli órákban utazik haza Budapestre. Közlemény a Magyar Népköztársaság külügyminiszteiének csehszlovákiai látogatásáról I>r. Várkonyi Péter, a Magyar Népköztár­saság külügyminisztere, Bohuslav Chnoupek- nek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterének a meghívására 1985. szeptember 10—11-én hivatalos, baráti lá­togatást tett a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban. A Magyar Népköztársaság kül­ügyminiszterét fogadta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság elnöke és Lubomir Strou­gal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. Várkonyi Péter és Bohuslav Chnoupek tá­jékoztatta egymást országaink szocialista építőmunkájáról, megtárgyalták a magyar— csehszlovák kapcsolatok helyzetét és fejlesz­tésük feladatait, véleményt cseréltek a nem­zetközi helyzet alakulásának legidőszerűbb kérdéseiről. Elégedetten állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai a marxizmus—leninizmus és a szociaiista internacionalizmus elvein, a közös érdekeken és célokon alapulnak, ma­gas szintűek és valamennyi területen gyü­mölcsözően fejlődnek. A miniszterek aggodalmukat fejezték ki a nemzetközi helyzet feszültségei miatt, ame­lyeket az imperializmus, elsősorban az ame­rikai imperializmus legagresszívebb erőinek politikája idéz elő. Ezek az erők továbbra sem hagynak fel azokkal a kísérletekkel, hogy katonai, fölényre tegyenek szgrt, fo­kozzák a fegyverkezési versenyt, és lépése­ket tegyenek a világűrre történő kiterjesz­tésére. A két fél szilárd meggyőződése, hogy a feszült nemzetközi helyzetben is van reá­lis esély a szélsőséges erők törekvéseinek visszaszorítására, a veszélyes folyamatok megállítására és visszafordítására. Ehhez kedvező feltételeket teremtene a genfi szov­jet—amerikai tárgyalások sikere. Üdvözlik a küszöbönálló szovjet—amerikai felső szin­tű találkozót. Ezzel összefüggésben nagyra értékelik és teljes támogatásukról biztosít­ják a szovjet békekezdeményezéseket, alá­húzták a valamennyi atómrobbantás egyol­dalú moratóriumára tett bejelentés jelentő­ségét. Szükségesnek tartják, hogy az egyen­lőség és az egyenlő biztonság elveit követ­ve, az amerikai tél is konstruktív magatar­tást tanúsítson, és járuljon hozzá az egész­ségesebb nemzetközi légkör kialakulásához. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság továbbra is kö­vetkezetesen törekszik a katonai szemben­állás csökkentésére kontinensünkön. Ennek érdekében aktívan hozzájárulnak az euró­pai biztonsági és bizalomerősítő, valamint le­szerelési kérdésekkel foglalkozó stockholmi konferencia munkájához. Meggyőződésük, hogy átfogó politikai megállapodások, min­denekelőtt a katonai erőszakról való köl­csönös lemondás, elősegítenék az európai ál­lamok békés együttműködésének fejlődését. Síkraszállnak azért, hogy a bécsi tárgya­lások mielőbb kimozduljanak a holtpont­ról. Törekednek- arra, hogy a budapesti kul­turális fórum az enyhülést szolgáló folya­mat szerves része legyen. Mindkét fél aggodalommal szólt a Közel- Keleten állandósult feszültségekről. Állást foglalták a válság olyan átfogó és igazságos rendezése mellett, amely figyelembe veszi valamennyi érintett fél érdekeit. Nyugtala­nítónak tartják a közép-amerikai és a kari­bi térségben kialakult helyzetet, szolidari­tásukról biztosították a Nicaraguái Köztár­saságot, támogatják a Contadora-csoport or­szágainak pozitív törekvéseit. Elítélték a Dél­afrikai Köztársaság sok áldozatot -követelő apartheidpolitikáját. Tárhagotják a Vietna­mi Szocialista Köztáraságnak, a Laoszi Népi Demokratikus Köztáraságnak és a Kambod­zsai Népköztársaságnak a délkelet-ázsiai tér­ség helyzetének tárgyalások útján történő normalizálására irányuló következetes poli­tikáját. Várkonyi Péter és Bohuslav Chnoupek hasznosnak és eredményesnek értékelte tár­gyalásait, amelyek szívélyes, elvtársi légkör­ben, a teljes nézetazonosság jegyében foly­tak le. Várkonyi Péter' hivatalos látogatásra hív­ta meg Bohuslav Chnoupeket, aki a meghí­vást köszönettel elfogadta. A vegyi fegyverek elliltescaröl A Fehér Ház elutasította a legújabb szovjet javaslatot ' A Fb-hér Ház még kedden sietősen elutasította. a leg­újabb szovjet javaslatot, azt, hogy Közép-Európában hoz­zanak létre vegyi fegyverek­től mentes övezetet. Az el­nök irodájának szóvivője „ten­denciózusnak és hamisnak” minősítette a Mihail Gorba­csov által felvetett javasla­tot és ismét a Szovjetuniót igyekezett felelőssé tenni azért, hogy eddig nem szü­letett megállapodás a vegyi fegyverek teljés eltiltásáról. Az elutasítást azzal indokol­ták, hogy adott esetben a Szovjetunió „könnyebben tudná visszavinni a térségbe vegyi fegyvereit, mint az Egvesült Államok”. Mint is­meretes. idén évek óta először kapott a Pentagon lehetőséget arra, hogy megkezdje új típu­sú vegyi fegyverek előállítá­sát. I Az elutasítás annak ellenére történt, hogy Reagan elnök kedden több alkalmat is fel­használt annak bizonygatásá- ra: az Egyesült Államok a novemberi csúcstalálkozón eredményeket akar elérni a szovjet—amerikai kapcsola­tokban bekövetkezett feszült­ség csökkentése terén. Az elnök azonban változatlanul úgy értékelte a Szovjetunió kezdeményezéseit, hogy azok „propagandajellegűek” s el­sősorban „konkrét javasla­tokra” van szükség ahhoz, hogy a fontos kérdéseket meg lehessen oldani. Reagan to­vábbra is abban jelölte még a csúcstalálkozó célját, hogy az „kijelölje az irányt és meg­határozza a problémák megol­dásának folyamatát”. „Nem azt várjuk a genfi találkozó­tól, hogy az a Kelet és a Nyu­gat viszonyában meglevő min­den rossznak véget vet, ha­nem azt, hogy kiindulópontja lesz a jobb kapcsolatoknak, a haladásnak” — mondotta. Az elnök Poul Schlüter dán miniszterelnök látogatását, illetve egy diákriportereknek adott rádiónyilatkozatát hasz­nálta fel ennek a nézetének kifejtésére. A Fehér Ház egy képviselője azonban mindjárt hozzátette, hogy a csúcstalál­kozótól „ném lehet elvárni a leszerelés, a- kétoldalú kap­csolatok. vagy a regionális kérdések régen húzódó prob­lémáinak megoldását”. 2 NÓGRAD - 1985. szeptember 12., csütörtök Hz első vonat !99G-ben indul Épül a varsó Harmadik éve folyik Varsóban a metró építése. A majdnem 10 kilométeres építési területen az ütemtervnek megfelelően halad a munka. A Visztula bal partján levő vá-, rosrészt déli—északi irányban átszelő metró első vonala, az első 12 kilométeres szakasz nagyobbik része felszíni módszerrel készül. A varsói metró építése egyelőre á város déli részén fekvő két lakónegyed — Ursy- nów és Natolin — lakosságát érinti elsősor­ban, ahol a vég- és javítóállomási bázis, az első hat állomás, valamint az összekötő alagutak létesülnek. A Stoklosy (sorrend­ben a negyedik) metróállomásnál már elké­szült a 230 méteres beton^zerkezet. valamint a 90 méteres peron talapzata, s tőle észak­ra nyers állapotban már készen van az alagút 420 méteres szakasza. Itt jelenleg a szigetelési munkákat végzik. Még távolabb, északra épül az Ursynów (sorrendben az ötödik) nevű állomás, amelynek szintén ki­rajzolódik már a végső formája. Az év ele­jén a metróépítők eljutottak a belváros te­rületére. Az Alkotmány tér és az „MDM” szálloda közelében megkezdődött a metró­alagút tárcsás módszerrel történő fúrása. Ugyanakkor készítik a második fúrópajzsot is, amely az alagút párhuzamos ágát fúrja majd. A két fúrópajzzsal ezen a részen összesen mintegy 600 méteres kettős alag­utat készítenek a föld alatt, míg a további rész külszíni módszerrel készül. A tervek szerint ez év végéig a varsói metró építői összesen 1,5 kilométeres alagútszakaszt ké­szítenek el. A varsói metró első 12 kilométeres sza­kaszának átadása 1990-ben lesz. Két évvel később készül el a város központját átszelő második szakasz. 1994-ben pedig átadják tel­jes hosszában a 23 kilométeres első vona­lat. Ahol o rádiumot felfedeztek Fürdő az ezüsthegyek lábánál Ezen a helyen fedezte fel a Curie házaspár az ércekben a rádiumot, amely a jáchymo. vi fürdő megalapításához vezetett. A jáchymovj fürdő a nyu­gat-csehországi Krusné hory hegység lábánál, 560 méter tengerszint feletti magasság­ban, festői erdős táj közepén fekszik. Az egykori jelenték­telen település a XVI. szá­zad közepén a gazdag ezüst­lelőhelyeknek köszönhetően királyi bányászvárossá vált, amely saját pénz — a jáchy- movi tallér — verésére jo­gosult. A XIX. század végén kimutatták a jáchymovi urán radioaktivitását, és 1898-ban a Curie házaspár- itt fedezte fel a helyi kátrányszurokban a rádiumnak elnevezett új elemet. A gazdag radioaktív erek feltárása a régi ezüstbányá­ban. és azok gyógyhatása ad­ta az indítékot a fürdő meg­alapításához. 1906-ot írtak, amikor a radioaktivitást a világon először használták fel gyógyítási célokra. 1925-ben további kiadás eret fedeztek fel, amelyet Maria Curie- Skodowska után Madame Curie-nek nevez+ek el. A to­vábbi. az 1963-ban felfede­zett forrást Frantisek Beho- unek akadémikus, a csehszlo­vák radiológia megalapítójá­nak tiszteletére Behounek- forrásnak keresztelték. Jáchymov népszerűségét ás általános elismertségét az ideg- és mozgásszervi beteg­ségek gyógyításában elért rendkívüli eredménynek kö­szönheti. E sikerek titka egy­részt a nagy hatású természe­tes gyógyforrásokban, más­részt az orvostudomány leg­újabb ismereteit hasznosító modern gyógymódokban rej­lik. Jáchymov újkori történel­mének kezdete 1964, amikor megkapta a fürdőváros stá­tusát. Tíz évvel később meg­kezdődött a „Behounek aka­démikus” szanatórium nagy­szabású építkezése, amely a mozgásszervi megbetegedé­sek komplex gyógyítását szol­gálja. A hatvanas években végez­ték el a régebbi gyógyházak rekonstrukcióját is, amelynek során ezeket • diagnosztikai célokat szolgáló új egészség- ügyi műszaki berendezések­kel látták el. A termál-ra- dioaktív fürdőkön kívül Jáchymovban különféle ra­dioaktív gyógymódokat al­kalmaznak. Például a Brachy- rádium-terápiát, ami lé­nyegében rádiumbesugárzást jelent — valamint a röntgen­terápiát, és természetesen több más hagyományosnak számító fürdőprocedurát is. A mai jáchymovi fürdő- szervezetnek 549 alkalmazott­ja van, ebből 21 az orvosok, és 136 az egészségügyi ésre­habilitácós dolgozók száma. A betegeket három gyógyinté­zetben •— a „Rádium Pa- !ace”-ban, az „Akademik Behounek”-ben, és a ,;Prahá”- ban kezelik. Csupán az 1984- es évben 16 ezer beteget ke­zeltek ezekben a gyógyinté­zetekben, közülük több mint háromezren külföldről érkez­tek (az NSZK-ból, Ausztriá­ból, de a Közel-Kelet és a Közép-Kelet arab országai­ból is). A jáchymovi gyógykezelés rendkívül hatásos, és a bete­gek szívesen látogatnak ide többízben is. Ez a külföldi páciensek több mint felére érvényes: nem kivételes eset, hogy néhányuk tíznél is több­ször volt Jáchymovban gyógykezelésen. Jáchymov a legfiatalabb csehszlovák fürdők sorába tartozik, és az elkövetkező években további bővítésével számolnak. „Feladatunk, hogy megtanítsuk klienseinket a betegséggel való együttélésre” — mondta a fürdőintézet igazgatónője, Hana Horvá- tová. — „A fontos életszoká­sok kialakítására, és arra, miként lehet a fürdőgyógy­kezelés jótékony hatását maximálisan meghosszabbí­tani.’? Katerina Paotrossová r

Next

/
Thumbnails
Contents