Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-09 / 211. szám

Sandino Válogatás századunk nicaraguai irodalmából Nagyoroszi csoda? Közművelődés — nyereséggel Ttevasszal, a költészet nap­ján vettük ígéretét Simor Andrásnak, hogy a nicara­guai irodalmi antológia meg­jelenésekor Salgótarjánban tartják a könyv premierjét. Simor András éppen akkor tért vissza hosszabb latin­amerikai útjáról, fantasztikus világból, fantasztikus hírek­kel. Simorról mint költőről és műfordítóról nem voltak két­ségeink. Szavahihetőségét kö­zel három évtizedes irodalmi pályafutása bizonyította. Mö­götte állt viszont a Zrínyi Ki­adó, amely egyre inkább fel­tűnést kelt irodalompártolá­sával. Kiadói és szerkesztői baklövés lett volna, ha Simor András eddigi munkássága el­kerüli a figyelmüket. Simor ahhoz a nemzedékhez tarto­zik. amelyik a maga forradal­mi hitét átmentette a harma­dik világ megbízható nyelvi es információs kísérésére. Hi­teles szavú emberektől hallot­tam, hogy Simor a harmadik világ spanyol nyelvterületé­nek valóságos egyszemélyi in­tézményévé vált. Kevés eh­hez a nyelvtudás, a kultu­ráltság. A szóban forgó terü­lethez itthonról hozott forra- dalmiság szükséges. Bizonyí­ték erre az asztalunkon fek­vő antológia. Láttam, amikor megjelent oszlopban a köny­vesboltokban. Ennek néhány napja. Azóta látom a fogyást is. Van érdeklődés. Miért is ne lenne? Naponta halljuk, mi történik Nicaraguában. A sandinista kormány bonyolult küzdelme, sokat szenvedett népe, látha­tóan felkészült fiatal vezetői, a szolidaritást erősítik ben­nünk. Magyarország sem dip­lomáciai, sem gazdasági szem­pontból nem tétlen ebben az ügyben. Kuba óta tudjuk, La- tin-Amerika nincs messze. Castróék már bebizonyították, latin- és Dél-Amerikában gyökeret verhet a szocializ­mus. Hatalmas erők szegülnek ellen, hogy ezt Nicaragua is bizonyíthassa Nekünk, ma­gyaroknak azonban elég egv nép irodalmára pillantanunk, és máris tudjuk, kikkel állunk szemben. ' A Nemzetközi Geológiai Szövetség felkérésére a Magyar Állami Földtani Intézet — a Magyar Tu­dományos Akadémia, a Központi Földtani Hivatal és a Magyarhoni Föld­tani Társulat közreműkö­désével — szeptember 15. és 22. között Budapesten nemzetközi geológuskong­resszust rendez. A találko­zón Európa, Ázsia, Afrika és Észak-Amerika több mint harminc országának mint­egy 400 geológusa — szá­mos egyetemi tanár, tudo­mányos kutató és sok gya­korlati szakember — vesz részt és mintegy 260-an tar­tanak előadást tudományos kutatásaik legújabb ered­ményeiről. A tudományos vizsgála­tok kiterjedtek az utóbbi 25 millió évben, tehát a föld- történet fiatal harmadidő- sv.akában, az úgynevezett neogén korszakban keletke­Az első magyar nyelvű ni­caraguai irodalmi antológia fontos üzenet. Bátran ajánlom oktatásunk egyik lehetséges ajánlott olvasmányaként is. Ha ugyanis a magyar iroda­lom az adott történelmi pilla­nat mély megértésére nevelt, akkor ez az antológia napja­ink világtörténelmi aspektu­sainak nem elhanyagolható vonatkozását érteti meg ve­lünk. Orbán Ottó, a kitűnő ma­gyar költő, a hatvanas évek­ben megdöbbent India napi állapotán. A nyolcvanas évek közepén-a megvalósított „zöld forradalom” lepte meg, amely­nek eredményeként az euró­pai mérték szerint elképesz­tően szaporodó népességnek biztosított az élelemellátása. La tin-Amerika viszont szoro­san vett politikai forradalmát vívja. Nem adják alább, ön­tudatukat még valamikor Si­mon Bolivártól örökölték. Augusto César Sandino új fej­lemény. Sandino a XX. szá­zad praktikáira mutatott meg­oldást. Akárhogy is nézzük a történelem kanyarulatait, az amerikaiakkal Sandino értet­te meg először, hogy nem ver­hetetlenek. Akárhány nép töténelmét tanulmányoztam, mindig csodálkozásra készte­tett, honnan támadnak az ilyen hazafiak, mint Sandino is volt. Ismerem például a mexikóiak naiv népiességét, s forradalmukat, amelynek uto1- só felvonása nem hasonlítha­tó csak az európai parasztlá- zadások hihetetlen alkujaihoz. Aztán Sandino halála! Nem csináltak belőle Dózsa Györ­gyöt. De, akit ismeretlen, lát­hatatlan arcok azonosíthatat­lan torkolattüzeik mögül szitá­vá lőnek — törvényes tárgya­lások után! — lehet-e más, mint egy nép Dózsája. Latin-Amerika öntudatra ébredésének folyamata nem eléggé ismeretes előttünk. Ezért okozhatott meglepetést, hogy egy ideológiailag kultu­rálisan és nem utolsósorban fizikailag felkészült nemzedék elhintette a jelszót: SANDI­zett geológiai képződmé­nyekre és eseményekre, mint kontinensmozgásra, hegységképződésre, üledé­kék lerakódására, vulká­ni működésre. Ezek az is­meretek Magyarország szá­mára is rendkívül haszno­sak, hiszen hazánk ásványi készleteinek hozzávetőleg 60 százaléka, s ezen belül az energiahordozóknak — kőolaj, földgáz, barnakő­szén, lignit — 80—85 szá­zaléka, s a különböző ér­ces és nem fémes ásványi nyersanyagoknak csaknem a fele a neogén korszak idején képződött. Ilyen pél­dául a dunántúli és az al­földi kőolaj, földgáz; a nógrádi és a borsodi barna­kőszén ; a gyöngvösvisontai és bükkábrányi lignit, a gyöngyösoroszi ólom- és cinkérc, a tokajhegyaljai kaolin, perlit, zeolit és Nyugat-Dunántúlon a ba­NO! Miért nem Che Gueva­ra? Miért nem Castro? Amiért az öntudatos salgó­tarjáni munkásnak 1945-ben a Tanácsköztársaság jutott eszé­be! Ebben az antológiában példa van rá, hogy sandinista gerilla olyan öregembertől kap fegyveres (!) segítséget, aki Sandinót ismerte, vele har­colt az amerikaiak ellen. Nyilvánvalóvá lett már a het­venes évek elején a nicara­guai hazafiak legjobbjai előtt, hogy Dózsájuk nélkül min­den csak értelmiségi álom marad. Azt gondolhatták. Dó­zsájuk nélkül nincs szabad­sága népüknek. Sandino jel­szó a népnek. Az lett, az ma is. Bebizonyosodott, nincs forradalom a nép nélkül. Amikor Che meghalt, ezt már mindenki tudta. De. milyen nehéz ebből a forradalmár­nak a tanulságokat levonnia. A sandinista kormány fennál­lásának ténye a bizonyíték a sikerre. Elemezzük-e ezek után iro­dalmi, esztétikai szempontból az antológiát. Nem szabad! Inkább az eligazításaira fi­gyeljünk. Ruben Dario lenne a legjobb költő? Ne legyünk sznobok. Ernesto Cardenal, a hírekben oly gyakran szerep­lő papköltő két általam poé­mának nevezett verse, több mint klasszikus. És a népköl­tési anyag! Aztán Sandino szövegei! Vagy beszéljünk azokról a spontán versekről, amelyeket a borzalmas hegyi lepra gennyedései közben ír­tak fiatal férfiak. Esetleg La- cayo már korábban ismert vi­lághírű gerillanaplóját ele­mezzük? És mit mondjunk az európai fasizmus kegyetlen­ségeit meghaladó diktatúrák módszereiről, borzalmas tet­teiről, amelyekről versek be­szélnek? Állapítsuk meg túlzás nél­kül: egy antológia van ke­zünkben. amely gazdag in­formációs bázisával kéziköny­vünk lehet nem csupán a Ni­caraguából érkező hírekhez. (Zrínyi, 1985.) zalt, andezit és más ásvá­nyi anyagok. A kongresszushoz szoro­san kapcsolódik a szeptem­ber 20-án kezdődő tudomá­nyos tanácskozás, amelyen a találkozó résztvevőinek eg.v része Európa > neogén- kori ásványi nyersanyag­telepeinek kialakulásáról, mennyiségének és minőségé­nek vizsgálatáról, a re­ménybeli nyersanyagkész­letek felkutatásának továb­bi lehetőségeiről szóló tudo­mányos előadásokat, vitat­ják meg. Az a cél. hogy a hazai és a külföldi tapasz­talatok kicserélésével, egy­bevetésével fejlesszék az újabb lelőhelyek felkutatá­sának a módszereit. A ta­lálkozón mutatják be első ízben Közép- és Kelet- Európa neogén ősföldrajzi atlaszát, amelyet az IUGS fejlesztési programja sze­rint Magyarországon készí­tettek. Szigetvári M úszol a- játékok Szigetvári Muszola-játékok elnevezéssel szombaton ren­dezték meg a népi sportjáté­kok kedvelőinek, művelőinek első országos találkozóját a dunántúli városban. Hazánk különböző tájairól mintegy háromszázötvenen — zömmel gyerekek, fiatalok — vettek részt az egész napos program­ban. A Tinódi Művelődési Központ hagyományteremtő kezdeményezése ez: a jövő­ben minden ősszel — a Zrí­nyi-emléknapokhoz kapcso­lódva — megszervezik a népi sportjátékok seregszemléjét. A török eredetű muszola szó olyan füves területet je­lent, ahol a fiatalok ésj fel­nőttek találkoznak, beszélget­nek. játszanak. szórakoznak. A Szigetvár keleti részén le­vő legelőt ma is Műszolénak hívják, ez volt évszázadokon át a játékok színhelye 1949- ig, amikor megszüntették. Most családi házak épülnek ezen a területen — a tanács döntése alapján az új város­rész a Muszola nevet fogja viselni — emiatt a játékok színhelyét áttették a vár mö­götti tjivas ligetbe. A találkozón sok komoly és tréfás versenyszám zajlott le a nap folyamán, többek között kötél- és bo+húzás. ke­rékhajtás és kőhajítás, ka­kasütés, egy lábon történő ugrálás, grundbirkózás, osz­lopmászás, zsákbafutás és gó­lyalábon való „futás”, s ter­mészetesen métajáték. A győz­tesek a Muszola emblémájá­val díszített arany-, ezüst- és bronzérmet kaptak. Az első Muszola-játékok al­kalmából tudományos tanács­kozást rendeztek Szigetváron. A szakemberek azt vitatták meg: hogyan lehetne ország­szerte ismét életre kelteni és lagalább az iskolákban meg­honosítani a régi népi sportjá­tékokat. Ezzel egyidejűleg ki­állítás nyílt a népi gyermek- játékokból. Az eseménysoro­zaton ötventagú sportkül­döttséggel volt jelen a jugo­szláviai Brodanci, ahol a het­venes évek eleje óta minden nyáron megrendezik a népi sportjátékok olimpiáját. (MTI) Olcsóbb napcellák Az amerikai Bell laborató­riumban félvezetőből és elektrolitfolyadékból 1,5 szá­zalék hatásfokú újfajta nap­cellát készítettek. Hatásfoka megfelel a közönséges szilíci­um napcelláénak, de az ilyen fotoelektro-kémiai cellák elő­állítása elméletileg sokkal egyszerűbb; következésképpen olcsóbb is, mint a szilicium- celláké. Az első kísérletek so­rán drága indiumfoszfid-kris- tályokat használtak fel az újfajta napcellához, A kutatá­sokat folytatják, hogy az egyszerűbb elven olcsóbb anyagokból is előállíthassanak napcellákat. Hólyagokat verve az úton zuhogott az eső, szűnni nem akaró erővel. Egy biztató re­ménysugár: a kocsi ablakából látható, a házból kijön vala­ki, tehát bemehetünk a bőrig ázás veszedelme nélkül. To­vább is robog a szekér... De bent, a nagyoroszi hely­őrségi művelődési házban sen­kivel nem találkozunk, aki a kultúra ügyeivel foglalkoz­na. Kiderül, éppfen ezen a napon, kedden szabadnapos a vezető... Mégsem fullad ku­darcba a beszélgetés, csak ki­adós zuhanyt veszek a sza­badban, könnyű nyári ruhá­ban, mire odaérek a lakótelep végén levő családi házakig. Ismertetőjelként egy fehér kocsit is mondtak — ez is megvan. Az alváz alá terített pokrócokról két cipő kandi­kál ki. Csatári György, a mű­velődési ház igazgatója éppen szerel. Nem tudom, örül-e a kényszerű szünetnek, vagy sem, de beinvitál a lakásba. A kislánya forró kávét készít, miközben leülünk a hallban beszélgetni. Határozott, energikus Em­bernek tűnik beszélgetőpart­nerem. olyan, aki tudja, mit akar. Természetesen a közmű­velődésben ennek párosulnia kell azzal is, hogy a leendő kö­zönségről is birtokában le­gyen hasonló információknak. Őszintén, kertelés nélkül szól erről. — A színházban a vígjáté­kot szeretik az emberek leg­inkább. Az operai, a komoly­zenei műsor-összeállítás né­zettsége csak harminc-negy­ven százalékos. Komptett stú­dióberendezésünk is van, a legigényesebb műsorokat is meg lehet szervezni nálunk, de akkor fél ház sincs. De bóvlit nem akarunk az em­berek nyakába sózni szórakoz­tatás címén! örvendetes, hogy sokan szeretik a pódiummű­sorokat — néhány fellépő ne­vét hadd említsem meg: Pé­csi Ildikó, Nagy Bandó And­rás, Mikó István. Mivel nem tanácsi műve­lődési intézményről van szó, felvetődik a kérdés: meny­nyire nyitottak a rendezvé­nyek, ki járhat ide szórakoz­ni, művelődni? — Amióta megszűnt a köz­ségi művelődési ház, fez van... Mi látjuk el a lakosság igé­nyeit is. Nem lenne bonyo­dalmak nélküli a dolog, ha csak úgy kinyitottuk volna a ka­pukat, az biztos. A helyi pártszervezet, a Hazafias Nép­front, a KISZ, az áfész, a Vöröskereszt sok mindenben partnerünk. Egyrészt a prog­ramok megtervezésében, szer­vezésében. a rendezvények ellátásában. Minden színházi, mozielőadásra a lakosság is bejöhet. Sőt, van vonzáskör­zetünk is: a környező közsé­gekből sokan eljárnak egv- egv érdekesebbnek ígérkező programra. Vannak Deifárról. Patakról, Drégfelvpalánkról. A számítástechnika okta­tásához szükséges feltételek megteremtését 1983. tavaszán kezdték el Nógrádban. A megye középfokú oktatási in­tézményeiben jelenleg har­minckilenc. az általános isko­lákban pedig huszonnyolc számítógép van. Az év máso­dik felében az Országos In­formatikai és Számítástechni­kai Központtól két darab Commodore 64 és húsz HT Romhányból, Borsosberényből is látogatóink. — Gondolom, azért a lakó­telepről legkönnyebb néző­ket szervezni? — Körülbelül fele-fele az arány. Mi csak azt kérjük, hogy az öltözetükben, visel­kedésükben legyenek tekin­tettel a helyre, ne zavarják mások kulturált szórakozás iránti igényét. Eddig nem panaszkodhatunk különöseb­ben, ezt megértik a fiatalok is. Azt tartják, az igényes kör­nyezet általában felébreszti az emberekben ösztönös'sn is a vágyat, ne tűnjenek ki se randalírozással, se rendetlen, piszkos ruhával. Bár sok kocsmában ma is ott dísze­leg a felirat: „A padlóra köp­ni tilos!” „A dorbézolás ti­los!” — ha a padló olajos és piszkos, ha a környezet igény­telen, a felirat még nem ösz­tönöz arra, hogy be is tart­sák. Amennyit a nagyoroszi házból láthattam, az meg­győzött róla, itt a körülmé­nyek valóban kulturáltságra nevelnek. Csillogó csempék, tiszta mellékhelyiségek, szép dekoráció — és folytathat­nánk a sort. Pedig már három­éves az épület! — Egy furcsa hírt hallot­tam: ebben a házban nyere- ségesfek a rendezvények, Igaz ez? — Sok programunk van — 250 egy évben —, szinte min­den napra jut egy, van, ami­kor kettő is. Tavaly harminc­ezer nézőnk volt, a bevételi tervet 153 százalékra teljesí­tettük. A pluszpénzt játékok­ra, programokra költöttük el. A játékokra szükség van, hiszen azt szeretnénk, hogy még nyitottabbá válva estén­ként csekély belépődíjért bárki bejöhessen szórakozni, klubformában tölthessék az idejüket. Vannak névadók, esküvők, bálok. A szórakozást szolgáló kínálatunkon túl is­meretterjesztő tanfolyamokat is tartottunk. Volt nyelvtan- folyam oroszból — másra is lenne igény, de nagyon ne­héz lecsalogatni idfe egv elő­adót rendszeresen. Nagyon színes a politikai témák, él- ménvbeszámolók. előadások skálája is: Chrudinák Alajos, Sugár András, Baló György, Kerekes András, Mester Ákos is járt már nálunk. Nem csak a felnőtteknek, hanem a gye­rekeknek is szervezünk prog­ramokat — ezeknek szerda­csütörtök az ideje. Az intézmény „életkorát” már említettem, harmadik éve működik. Csatári Gvörgv ezen időszak második felében vál­lalta a vezetését. Ügy érzem, tatáit örömöt febben. elért si­keredet. Trpv bánatát említi az elköszönéskor: amatőr cso­portot eddig nem sikerült lét­rehozniuk. Talán az új sze­zonban ?. .. 1080 Z típusú számítógépet kap Nógrád Ez a gépmeny- nyiség ahhoz elegendő a középfokú intézményekben, hogy a diákkörökön, szakkö­rökön. fakultációs foglalkozá­sokon, a gimnáziumi technika- tantárgy óriáin a szakmai alkalmazói szintű képzés so­rán a tanulók elméletben és gyakorlatban is megismer­kedjenek a számítástechniká­val. Laczkó Pál Nemzetközi geológiai kongresszus Budapesten Mikor keletkezett a kőolaj, a földgáz, a nógrádi és a borsodi barnaszén ? G. Kiss Magdolna Számítógépek az iskolákban usor KOSSUTH RADIO: *.2»: Hogy tetszik lenni? 9.90: A hét zeneműve 9.3*: ,.In memóriám...” Kányá- di Sándor versel 939: Ki kopog? 19.95: Nyitnikék 19.35: Mozart: G-dúr vonósnégyes K. 387 11.95: Az első világháborúban történt... : Szalmás Piroska műveiből ta.«A9: Védett férfiak. M* (befejező) rész. (á>m.) 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Kémia helyett biológia. Laubál László Újhelyi-dí­jas mezőgazdasági mér­nökkel beszélget Simon Ferenc. 13.95: Magyar előadóművészek albuma 14.10: Daloló, muzsikáló tájak 14.35: Hriszto Szmirnenszki, Ni­kola Vapracov és Nikola Furnandziev bolgár költők versei. 14.55: Édes anyanyelvűnk (isra.) 15.00: Világablak 15.23: ..Elhull a virág, eliramlik az élet...” Petőfi Sándor versei. 16.05: Észkerék Ismeretterjesztő magazin fiataloknak. 17.00: Ecomix 17.30: A Bolgár Népköztársaság nemzetei ünnepén 18.00: Népzene Bulgáriából 19.15: Hívia a 33-43-22-es telefon­számot. Vendég: dr Szijjár.. tó Károly legfőbb ügyész 20.15: Magvar művészek operett- felvételeiből. 20.49: Hétfő este mindenkinek 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: A Rádiószínház bemuta­tója. 23.22: Glazunov: Az évszakok. Balett. 9.15: Éjfél után... PETŐFI RADIO: 8.05: Verbunkosok, nóták 8 50: Délelőtti torna 9 05: Napközben 12.19: A Moravanka fúvósegyüt­tes Slabák-műveket ját­szik, vezényel: a szerző. 12.25: Kis magyar néprajz 13.05: Slágermúzeum 14.00: Kenőtől ötig. 17.05: Újdonságainkból 17.30: ötödik sebesség 18.30: Tipp-topp parádé 19.05: Népdalok: Bulváry Lívia és Martin János énekel. Pászti György furulyázik 19 30: Sportvilág 29.95: Rockújság. n. évfolyam, 13. szám. 21.05: Hétfő esti muzsikaszó Látogatás a Sánta család­nál. 21.45: Szintetizátorvarázs. 22.20: A cseh filharmonikus ze­nekar operettnyitányokat játszik 23.20: Könnyűzene Madridból, Párizsból és Rómából 0.15: Éjfél után... MISKOLCI STÚDIÓ: 17.00: Műsorismertetés. hírek, időjárás. 17.05: Hétről hétre, hét­főn este. Zenés magazin. Tele­fonügyelet: 35-510. Szerkesztő: Zengő Árpád (Közben: El sze­retném mondani. Paulovits Ágos­ton jegyzete. — Válaszolunk hallgatóink leveleire. Karcsai Nagy Éva összeállítása.) — Sport. 18.00: Észak-magvaror«zági kró­nika. 18.25—18.30: Szemle az Észak-Magyarország. a Déli Hír­lap. a Heves mesvei N^oújság, valamint a NÖGRAD keddi szá­mából. BESZTERCEBÁNYA: 19.30: Tv-híradó 20.00: Az elveszett álmok utcája 21.15: Az erő forrása 21.40: Vibrálás 23.00: Hírek 2. MŰSOR: 19.30: Tv-híradó 20.00: Brahms és Chopin. zongoramü veiből 21.30: Időszerű események 21.56: Időjárás-jelentés 22.00: Ez történi 24 óra alatt 22.10: Romanticizmus kontra klasszicizmus. 6. rész MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: a Sárkány közbelép. Színes ameri­kai-hongkongi karatekaland- film. — Kohász: A zsaru nem tágít. Színes, szinkronizált fran­cia bűnügyi filmvigjáték. — IMH: Robin Hood nyila. Szink­ronizált szovjet film. — TIT: \ medvevadász (14). Színes, szink­ronizált japán film. — Balassa­gyarmati Madách: Fél 4. három­negyed 6 és 8-tó1: Balfácán. Szí­nes. szinkronizált francia film- vígjáték. — Pásztói Mátra: Se­riff az égből Színes olasz farí- tasztikus kalandfilm. — Nagybá- tonyi Petőfi: A lator (16) Szí­nes, szinkronizált olasz—francia filmvígjáték. — Szécsényi Rákó­czi: Aranyeső Yuccábanr Színes, szinkronizált olasz western. — Rctság: A cápa (16). Színes USA- kalandfilm. — Karanc'danuHö: Hat gézengúz. Színes, szinkroni­zált USA -karland^ilm — K*sfere- nvei Petőfi: c* Színes. p.. western - Érsekvadkcrt: ami nincs színes, szinv>*r»«--~*4?f olasz filmvísiáték. — Nagvlóc: 1SK0LAM07T- Török és a tehe­nek. — Johbáervij Négyszáz csa­pás. Francia film.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents