Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-09 / 211. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Béke és szolidaritás Ki ne emlékezne a meg­rázó képsorokra: a palesz­tin menekülttábor emberi te. temekkel „kikövezett" utcá­jára. Vagy: a reménykedve, mégis semmitmondó tekin­tettel anyjába kapaszkodó, csont és bőr etióp gyerek­re. Vagy: a gumibottal agy- ba-főbe vert dél-afrikai fe­kete tüntetőkre. Visszavon­hatatlanul agyunkba vésőd­tek a fénykép- és filmfel­vételek. És valahol mélyen örülünk mi európaiak; nem kell közvetlenül átélnünk a borzalmakat, negyven esz­tendeje békében dolgo­zunk és van mit ennünk, de tudjuk, milyen a másmilyen állapotban élés. Ez összefo­gásra, együttérzésre, segítés­re késztet bennünket. Kimondva, kimondatlanul is érezzük: össze kell fog­nunk, A béke, a leszerelés, a válságok békés és igazsá­gos rendezése, az országok jobb együttműködése érde­kében. Segítenünk kell a haladó erőket, a fajüldözés ellen, a szabadságukért, a demokratikus jövőjükért küzdőket, a természeti ka­tasztrófa sújtotta országo­kat. Sokféleképpen igyekeznek tenni valamit a szocialista államok, köztük hazánk is. Külföldön és idehaza egy­aránt. Részt veszünk számos nemzetközi szervezet mun­kájában, kifejezve törek­véseinket, a szocialista or­szágok állásfoglalását. Se~ aélyszállítmányt küldtünk Etiópiába. Már kialakulóban az éhezők megsegítését cél­zó magyar szuperkoncert. Bizonyára lesz, aki azt mond­ja; másoljuk a kettős kon­certet. Igaz, nem a saját öt­letünk, hogy neves művészek fellépti dijukról lemondva hangversenyt adjanak, s a bevételt az éhezők javára fordítsák, de nem is ez a lé­nyeg. Hanem az, hogy tenni akarunk valamit a szárazság sújtotta vidéken élőkért. Má­soknak is nyújtunk támoga­tást. Angolának, Mozanr biknak, Salvadornak, Nica­raguának és így tovább. E segélyszállítmányok élelmi­szereket, rahanemüt, gyógy­szereket, gyógyászati se­gédeszközöket tartalmaznak és tartalmaztak. A Magyar Szolidaritási Bizottság rend­szeresen fogad , sebesülteket azokból az országokból, il­letve mozgalmaktól, ame­lyek a harcmezőkön küzde­nek a szabadságért, a társa­dalmi haladásért. Évente öt- ven-hatvan diák tanulhat ná­lunk ösztöndíjasként közép- és felsőfokú tanintézményben. Harmadik esztendeje ér­keznek hozzánk hallgatók például Nicaraguából, a SWAPO-tól és Mozambikból, hogy hat-nyolc hónapos spe­ciális tanfolyamon ismer­kedjenek meg a kukoricater­mesztéssel. A segítség minden for­máját fontosnak tartjuk. Nem is lehet teljes a felso­rolás ebben az írásban. Csupán érzékeltethetjük, komolyan gondoljuk azt, amit mondunk, s teszünk is érte. A sokrétű cselekvést példázzák a következők. Ha­zánkban, Siófokon ülésezik szeotember 9—11. között az ENSZ apartheidellenes bi­zottsága. A rendezéshez technikai segítséget nyújt az ország. A Maayar Szo­lidaritási Bizottság igen szép kivitelű naotárt hoz forgalomba a Piért Vállalat­tal közösen és szolidaritási jelvény kibocsátásáról tár­gyal a postával. Nem egy magvar ember érzi lelkiis­mereti kérdésnek, hoqy ki- sebb-nagvobb összegeket fi­zessen havonta a szolida­ritási alaora. Az együttérzést, a tenni akarást ielképezi envik úttörőtábor lakóinak akciója; eovnapi faqyioénz’iket alánlották fel a bizottságnak. Mindenesetre hitet tettek a béke, a nemzetközi szolidari­tás mellett. Akárcsak azok, akik részt vesznek az au­gusztus 28-án elkezdődött szolidaritási és antiimperia- lista akciósorozat bárme­lyik rendezvényén. A ta­lálkozók, a nagyavűlések, a baráti eszmecserék a nyílt oolitizálás színterei NÓGRÁD • AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XLI. ÉVF., 21t. SZÁM ÁRA: 1,80 FORINT 1985. SZEPTEMBER 9., HÉTFŐ Ifgm a termelésben Szigorú játékszabályok Helyzetkép barom nagyuällalatnäl Az Országos Bányagépgyár­tó Vállalat salgótarjáni gyár­egységében 1983-tól • működ­nek vgm-ek. A gyár veze­tése mérlegre tette az önál­lósodás során jelentkezett többletfeladatokat és az eset­leges bérmunka lehetőségét. Miután az utóbbi sem olcsó, ráadásul a szállítás is jócs­kán megdrágítja az ilyen úton előállított terméket; dön­töttek úgy, hogy saját erő­vel próbálkoznak. A gyár ve­zetői azt is jó előre látták, hogy az addig jelentős fluk­tuáció valamiképpen mérsék­lődhet, hiszen az a dolgozó, aki anyagilag is megtalálja számítását, nem fontolgatja az elmenetelt. Az 558 bányagép^ ' gyárinak egy negyede vgm- tag. Termelési értékük el­éri a 15 százalékot. Tavaly 60 000 órát dolgoztak a főte­vékenységben és 20 ezret a fejlesztésben, illetve tmk-mun- kálatokban. Idén várhatóan ez a mutató 70, illetve 30 ezer órára növekszik majd, jelezve, hogy a gyár tovább­ra is foglalkoztatni kívánja vgm-eit. Túl a létszámmeg­tartó szerepén, a munkakö­zösségek könnyebben aktivi­zálhatók, sőt a hét végi mű­szakok megszervezése sem okoz különösebb gondot. A NÁÉV — az előbbihez hasonlóan — munkaerő-meg­kötő szerepet tulajdonít a vgm-eknek. A határidős mun­kák csúszásánál jelentős kor­rekciós feladata van a mun­kaközösségeknek. Jelenleg 11 ilyen csoport tevékenyke­dik az építőknél, az összlét- szám egy tizedét foglalkoztat­va. Elősegíthetik az egymás után „belépő” szakmák lé­péshátrányának megszűnteié sét. Persze, ha akad olcsó alvállalkozó, akkor inkább azt alkalmazzák. A rendkí­vüli adóterhek miatt nem csak a szűkre szabott munka­helyi lehetőségeket használ­ják ki, hanem önállóan vál­lalkoznak. A NÁÉV termelé­si értékében 1—2 százalék­kal részesedik a vgm. Az építőiparban sürgős munka esetén segítik a hétközi szer­vezést, ha érdekük fűződik hozjzá. Felvetődött azonban, hogy a szakszervezetnek több figyelmet kell ezentúl fordí­tani a túlhajszolás elkerülé­sére. A VEGYÉPSZER-ben 1982- től szervezik a vgm-eket. A kis csoportok rugalmasabbak, s mivel eleve a képzettebb szakemberek alkotják, tevé­kenységi körük nem korláto_ zódik egy-egy szakmára. Je­lentősen befolyásolja^ a gyári termelést, gyorsító mechaniz­musa révén. A vállalatnál 700 főből közel 150-en tagjai a vgm-eknek. Tizenhat a ter­melésben, kettő a tervezők­nél. illetve szerkesztőknél ala­kult. Hét végi rakodási kampány a vasútnál Mint ismeretes, a MÁV rakodási kampányt hirde­tett a hét végére, elsősorban abból a célból, hogy csökken­jen a kirakatlanul várakozó vagonok aránya, s ezzel za­vartalanná válhasson a vas­úti szállítás a következő na­pokban. Az MTI munkatársai a MÁV vasútigazgatóságam tájékozódtak a kampány ta­pasztalatairól. A miskolci igazgatóságtól kapott információ szerint az akció igen eredményesnek mutatkozott. Pénteken 2309 kocsit raktak meg áruval es több mint másfél ezer vagont ürítettek ki. Szombaton 1807 volt a berakott és 1480 s ki­ürített kocsik' száma. Vasár­nap délelőtt pedig a vállala­tok által igényelt üres vago­noknak a 80 százaléka már a megrendelők rendelkezésé­re állt, illetve az exportszállí­táshoz szükséges valamennyi vagonba megkezdhették a berakodást. A jól szfervezett kampány eredménye az is, hogy a hét végén egy kézen megszámolhatok voltak a ki nem rakott vagonok. A szak­emberek szerint folyamatosan ilyen munkára lenne szük­ség ahhoz, hogy a vagonhiány ne okozzon gondokat, kárt a gazdaságoknak, az üzemeknek és a népgazdaságnak. A mis­kolci MÁV-igazgatóság egyéb­ként e napokban a hét vé­gén is fontossági sorrendben elégítette ki az igényeket. A folyamatosan termelő üzemek ellátása, illetve az öxportszál- lítások, valamint a 'kenyérga­bona és a dinnye szállítása élvezett elsőbbséget. A hét utolsó három napján csak minimális megrendelést nem tudott a MÁV teljesíteni, így például a nyéki kavicsbányák és a borsodi kőbányák kap­tak a szükségesnél kevesebb nyitott vagont. A szombathelyi MÁV-igaz. gatóság területén a szállító és a szállíttató felek jó együtt­működésének köszönhetően vasárnap mintegy 780 kocsit raktak ki, zömmel szenet, mésziszapot, zúzott követ és különböző építőanyagokat. Ez csaknem 200 kocsival több mint amennyit az előző va­sárnapokon raktak ki. Szinte sehol sem okozott gondot az áru kirakása. Ajkán például a hőerőmű dolgozói vállalták ezt a vasárnapi munkát. Aru- bérakásra 500 kocsit igényel­tek a szállíttatok vasárnap; ezt maradéktalanul kielégí­tette a vasút, sőt még több ko­csit is rendelkezésre tudott volna bocsátani. A hét végi tapasztalatok alapján úgy határoztak, hogy a kövtetkező hetekben is megszervezik ezt az akciót. A debreceni vasúti gaZgató- ság területén is sikeresnek könyvelték el a hét végi áru- kirakodási kampányt; álta­lában 400' kirakatban vagon marad hétfőre, ezúttal egy- harmaddal kevesebb. A székesfehérvári MÁV- pályaudvaron péntek délután­tól vasárnap estig 100 vagon ki- és berakását végézték el. A rakodókapacitások jobb kihasználása, valamint a ko­csifordulók meggyorsítása ér dekében több vállalat rakodói és a MÁV dolgozói munkával töltötték a hét végét. MAI SZÁMUNKBAN; Á szóból kevés is elég Több mint bárom évtizede dolgozik Salgótarjánban a vasöntöde és tűzhelygyárban Baksa István. Miért ra­gaszkodik munkájához, a gyárhoz — erről szól ripor­tunk a lap 3. oldalán. Sandino fiai Érdekes irodalmi antológia látott napvilágot a közel­múltban a Zrínyi Kiadó gondozásában. A könyv jól mu­tatja Latin-Amerika népének öntudatra ébredését, a ni- caraguai változásokat. Recenziónkat a 4. oldalon olvas­hatják az érdeklődők Ajándékozott művekből Szép hagyomány folytatásaként, Benyó Ildikó grafikus- művész tusrajzokat és fametszeteket adományozott Pász- tónak. Az anyagot tárlaton mutatják be, amelynek meg­nyitásáról tudósítunk az 5 oldalon. Falusi áoigasok sgsarftaks^sXja Nagy fölénnyel nyertek a szécsényiek Inkább hűvös, mint egysze­rűen szeszélyes időjárás fo­gadta szombaton Salgótarján­ban a falusi dolgozók 34. nyá­ri spartakiádja döntőjének mintegy 450 résztvevőjét. A helyi Építők-kézilabdapályá- ján sorakoztak föl a megye hat körzetének legjobb ama­tőr sportolói, hogy az ünne­pélyes megnyitó után —, amelyen Répássy László, a Nógrád Megyei Tanács test­nevelési és sportosztályának helyettes vezetője méltatta az esemény jelentőségét — hét sportágban mérjék össze tu­dásukat a községek női és férfi versenyzői. Az öblösüveggyári' sportte­lepen óriási csatát vívtak a legnépszerűbb sportág: a lab­darúgás kispályás változásá­nak hívei. A férfiaknál sok­szor igen színvonalas és min­dig küzdelmes mérkőzéseket láthattak a nézők. A bátony- terenyeiek annak ellenére is a legjobbnak bizonyultak vé­gül. hogy egyiküknek kifor­dult a bokája: gyors kórházi elsősegélynyújtás után a dön­tőn már szurkolhatott csapat­társainak. A hölgyek között a pályán a berkenyeiek aratták a legtöbb sikert. Akárcsak a fociban, a kézi­labdapályán is hat férfi- és négy női csapat viaskodott egymással. Ez a küzdelem tar­tott a legtovább, hiszen csak egy-egv pályán mérkőzhettek a „felek”. A maroknyi salgo- tariáni „küldöttség” elnyerte a fiúk viadalában az elsősé­get, ám ez a csapat — Ka- rancskeszi néven — már ko­moly versenveken is bizonyí­tott. A lányok között a pász­tói körzethez tartozó erdőter- csaiak vívták ki a végső győ­zelmet. A kézilabdacsata anv- nyira elnyerte a nézők tet­szését, hogy például a bá- tonyterenyei férfi-röplabda- esapat is az Építők-pályán fi­gyelte a meccseket, ahelyett, hegy valamivel arrébb saját sportáguk mérkőzéseibe kap­csolódtak volna be. A nagy- lóci „röpis” lányok viszont a Kohász-stadionban szurkol­tak *a Szécsény körzeti atlé­táiknak, játék helyett... így aztán a röplabdapályán csak egy női és három férfítalál­kozó volt. Viszont a futó-, dobó- és ugrószámokban a szécsényiek minden babért learattak: csu­pán atlétikában több pontot szereztek, mint — a pásztói kivételével — bármelyik kör­zet összesen! De az említet­teken kívül férfilövészetben egyéni és csapat-, női röp­labdában csapat-, férfiteké­ben és női teniszben is egyé­ni elsőséget értek el az acél­gyári lőtéren, az öfolösüveg- gvári, illetve a tóstrandi pá­lyákon. Megérdemelten vihet­ték haza ismét az összetett, pontverseny győztesét megil­lető serleget. Végül is az összesen mintegy húszezer falusi sportoló képvi­seletében megjelent verseny­zők emlékezetes viadalok, iz­galmas csaták élményeivel, frissen kötött sportbarátsá­gokkal a tarsolyukban utazhat­tak haza Salgótarjánból. Győztesek; kispályás labda­rúgás: Berkenye (nők) és Bá- tonyterenye (férfiak); kézi­labda: Erdőtarcsa és Karancs- keszi: röplabda: Szécsény , és Romhány: atlétika: Szécsény (női-férfi): lövészet: Holecz Bélán jé (Pásztó) és Pajor Nán­dor (Szécsény), ill., Pásztó és Szécsény: teke: Püski Sándor- né (Mátraszőlős) és Kanyó Gábor (Szécsény), ill.. Mátra­szőlős (női-férfi); tenisz: Var- gáné Tóth Katalin (Szécsény) és Hajas Ervin (Bátonytere- nye). Összetett pontverseny: 1. Szécsénv 288. 2. Pásztó 157, 3 Rétság 110. 4. Balassagyar­mat 100, 5 Bátonyterenye 86, 6. Salgótarján körzet 52 pont­tal. (Képriportunk a 7. oldaton/) lltlllllllllllinilMIIIIIIIMIlllUtlllllllfltniiilllllHIliniHIIMilHnlllllllllinillllllllllllllflllllllltlilllllllllllllllHIIIMIttMllinillllllllMlllllllllllMIIUIIIHIHlllllllllllllltlltHltMlllKllllltMtlUlHIIIIHIHmHIinillllllllMIIIHIMIilllDlllMIIMIIlllimilllllllllllMIIIMimilllllllHIimtllf A kastélyparkban öntevékeny művészeti csoportok műsora szórakoztatta az érdeklődőket. — kulcsár-fotó — Hegyei HVDSZ-nap Hatodik alkalommal tartott vasárnap megyei kulturális és sportnapot a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezetének Nógrád Megyei Bizottsága. Az évente egyszer sorra kerülő eseményt ezúttal Bátonyterenyén (Kis- terenyén) a Népkertben ren­dezték meg. Az eseményen megjelent Kiss Albert, a HVDSZ kulturális és agitá- ciós-propaganda osztályának vezetője, Tóth Józsefné, a Szakszervezetek Nógrád Me­gyei Tanács titkára, a bá- tonyterenyei párt és tanács vezetői. Ünnepi köszöntőt Danyi Sándor, a HVDSZ megyei tót- kára mondott. A változatos programban mindenki találhatott az ér­deklődésének megfelelőt. Egész nap tartott az ipari szövet­kezetek és kisiparosok ter­mékbemutatója és kirakó­vására. Szép kézimunkák’ bőrdíszművek, gyöngyfűzés­sel készült ékszerek várták a nézőket és vevőket. A kulturális műsorban sze­repelt a Nógrádi Szénbányák férfikara. A Petőfi kohász­színpad vidám jelenetekkel szórakoztatta a résztvevőket. Kedves színfoltja volt a prog­ramnak a bátonyterenyei Bartók Béla Üti Általános Is­kola gyermektánccsoportjá- nak fellépése. Sikere volt a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ jazzba- lettcspportjának is. Műsort adott a bátonyterenyei bá­nyász-kamarazenekar, ezt di­vatbemutató követte. Délután a játékos kedvűek vetélkedő­ben, a focirajongók pedig kis­pályás labdarúgó-villámtor- nán mérték össze erejüket.' Igazi élményt jelentett a HVDSZ Bihari János tánc- együttesének díjnyertes mű­sora.

Next

/
Thumbnails
Contents