Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-28 / 228. szám
I Hazai tájakon Az Múzsák őszi randevúja szecessziós Kecskemét A ferences templom és a városi tanács műemlék épülete Játékmúzeum éa játszótér Olyan szép főtér, mint Kecskemété, kevés van az országban. A múlt század végi eklektika és a XX. század eleji szecesszió gyönyörűséges együttese. A Szabadság tér a Cifrapalotáró! híres, pedig ott áll tengelyében az ország legmonumentálisabb szecesz- sziós épülete, a Mende Valér tervezte hajdani Református Főgimnázium, ma Kodály Zoltán Zeneiskola, s egyben » Ráday-gyűjteménynek múzeuma egyháztörténeti kiállításával és a reformátusok könyvtárával. A Cifrapalota játékos nyugtalanságával ellentétben ez az épület a biztonságos nyugalom és harmónia. Vele csaknem szemben remekül illeszkedik a tér együttesében a Nemzeti Bank Pártos Gyula tervezte reneszánsz elemekre hagyatkozó Impozáns tömbje. S hogy mennyire megférnek egymás mellett kiérlelt stílusok, mi sem bizonyítja jobban, mint a tér keleti romantikájú volt zsinagógája (Zitterbarth J), új rendeltetésben a célszerűen és korszerűen áttervezett Tudomány és Technika Háza (Herényi József munkája). Alföldünk legnagyobb copf stílusú épületével a Sajtóházzal és a Luther-palotával, a Nagytemplommal, a Lechner— Pártos Tanácsházával, a ferences templommal, a református öregtemplommal, s kicsit még a Kossuth térhez simuló Kéttemplom közének Kodály Zoltánról elnevezett zenepedagógiai intézetének tizennyolcadik század eleji szigorú fegyelmű rendben épített kolostorával együtt. Ennek a városközpontnak valóban történelmi szelleme van. Érzi ezt bárki magyarázat nélkül. Jó ott járni, mert azt a biztonságérzetet nyújtja, amit az építészettől elvárunk. Kár, hogy az 1914-ben épült kései, szecessziós Katona József Gimnáziumig még kell Innen egy darabot gyalogolni, pedig az országnak ez az egvik remekbe készült igen szép, ma is célszerűen épített monumentális iskolája ebbe «7 építészeti társulásba illene. Kecskemét nem csupán az alföldi városépítés modellje, de a múzeumok városa is a Katona József Múzeummal, a naiv művészek múzeumával, a játékmúzeummal, a Népi Iparművészeti, az Orvostörténeti Múzeummal, a reformátusokéval, a Bozsó-gyűjteménnyel, a kecskeméti galéria, Tóth Menyhért műveiből rendezett állandó kiállításával, a bugaci szabadtéri néprajzi gyűjteménnyel. Versenyben lakóival, a hat múzeumból öt év alatt lett tíz, s ember tizenötezerrel több, túllépve így a százezrediken. Egy ilyen rohamosan felnövő városban embert, házat helyére tenni, érzelmet, észjárást jól táplálni nagy gond, de amennyire jól elbírja felső- oktatási intézményeit és művésztelepeit, sok egyéb mellett, úgy hozzászokik majd múzeumaihoz is. A népi iparművészetekét a kaszárnyából lett szeszfőzdéből alakították át példásan, a naiv művészek múzeuma szabad- kéményes udvarházával a pa- rasztbarpkk védett műemléke. Amilyeh varázslat volt a homoki gyümölcstelepítés, olyan csodái ezek a múzeumok a hagyomány ápolásának. S nem idegenek sem külsejükben a város építészetének puritán egyszerűségétől, sem belső tartalmukban — játék, naiv művészet, népi iparművészet — a századforduló népi elemeket hordozó játékos díszítéseitől. Megnyugtató, hogy égbe nyúló hivatali és művelődési központok tövében egyenrangú térben állhat a naiv művészeteknek, játéknak, a gyógyítás múltjának szentelt múzeum. Nem hiába választotta Kecskemét építészének Keré- nyi Józsefet, s nem hiába fogadta be a város oly hamar a tegnapi külső és a mai igény belső egységében a Technika és Tudomány Házát. Ahogy Kerényi minden más alkotásával is összhangba tudta hozni a múltat és jelent, úgv lehet záloga Kecskemét egészséges jövőnknek. Koezogh Ákos Évtizedes hagyománya immár hazai művészeti életünknek, hogy minden ősszel nagyszabású, ünnepi esemény- sorozattal indul a fővárosban az új zenei-színházi évad, • s hogy erre a néhány hetes, programokban gazdag időszakra a zene-, színház-, film-, képző- és iparművészet, valamint a televízió és a rádió koncentráltabb művészi kínálattal készül. És régi tapasztalat, hogy a múzsák őszi randevúja során láthatóhallható művészeti eseménvek összességükben valamiképp jól érzékelhető, átfogó képet nvújtanak a következő évad színvonaláról; nem utolsó sor. ban arról is, hogy miképp alakul, várhatóan mennyire lesz érdekes, izgalmas a vidéki helyszíneken is a művészeti élet kisugárzása. Hiszen az őszi budapesti művészeti hetek programjában szereplő hazai és külföldi előadók művészet' csoportok az évad során többnyire ellátogatnak nem egy vidéki városba is. hogy ott is bemutassák tudásukat. Az idei budapesti művészeti hetek érdekessége, hogy ezúttal két vidéki kulturális centrum, Győr-Sopron valamint Zala megye is elhozza művészetét a fővárosba. Az előbbi a megye egyre virágzóbb művészeti életének szinte teljes keresztmetszetét mutatja be a Győri Filharmonikus Zenekar, a Győri Leánykar, a Győri Balett, _a Kisfaludy Színház, s a Győri Ütőegyüttes néhány produkciójával, Zala pedig a Zalaegerszegi Szimfonikus Zenekar hangversenyével, a Hevesi Sándor Színház két előadásával, a Zalai Táncszínház bemutatójával, a göcseji gasztronómiai napokkal, továbbá néhány kiállítással érkezik Budapestre. Az ünnepélyes' megnyitó napja az évek során kialakult hagvománv szerint szeptember 25-e, Bartók Béla halálának előestéje. Ezen^ a napon .hosszú évek során a nagv zeneköltő műveiből ösz- szeállított koncertet vezé- nvelt két esztendővel ezelőtt bekövetkezett haláláig a magvar zenei élet világhírű egvénisége. Ferencsik János. Az idei meenvitó est karmestere Doráti Antal. az ugvancsak Euróna-szerte ismert dirigens, aki a Budapest Konm-esszusi 1 Központban Rsr+nik és Kodály egv-eoy jelentős alkotását szólaltatta meg a Magyar ÁTlami Hangversenyzenekar élén. A követ Doráti Antal karmester kező hat hét alatt olykor naponta két-három hangverseny is elhangzik a fővárosban, neves hazai és külföldi előadóművészek közreműködésével, s egyebek közt az október 8-án kezdődő szovjet kultúra napjai programjának keretében. Többek között olyan világhírű művészeket látunk vendégül, mint Rudolf Kerer és Vlagyimir Kra.inyev zongoraművészeket, Liana Iszakadze hegedűművésznőt, vagy Vaszilij Szinajszkij élvonalbeli szovjet karmestert és nem utolsósorban a moszkvai Nagy Színház balettegyüttesét, hat operaházi előadáson. A Korunk zenéje sorozatban pedig, amelyben évente századunk egy-egv kimagasló, élő zeneszerzőegvé- niségének szerzői estje köré csoportosulnak a koncertek, az idén a mai lengyel zeneművészet nagy alkotója, Krzysztof Penderecki látogat el hozzánk, és vezényli október 25-én saját műveit aZe- neakadémián. Mint minden évben, a műsort ezúttal is tarkítja néhány olyan rendkívüli esemény, amely joggal vonhatja magára a hazai és külföldi közönség megkülönböztetett figyelmét. Ilyen egyebek közt a III. nemzetközi egyetemi és főiskolai zenei találkozó, amelyben október 9—13. között Európa számos országából érkező ifjúsági énekkar, s természetesen jó néhány hazai kórus műsorát hallhatjuk az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen. illetve a Magvar Nemzeti Galériában, a Budapesti Történeti Múzeumban, s a Pesti Vigadóban A kórusok további hangversenyeket adnak Pest. Nógrád és Bács- Kiskun megye több városában is. Nem kevésbé figyelmet érd°mlő az ebben az időszakban zajló nemzetközi mozgásművészeti találkozó sem, amelynek színhelye a Budapesti Műszaki Egyetem lesz. És ha a rendezvényekre hazánkba látogató külföldiekre való tekintettel elsősorban a zene, a tánc és a képzőművészet egyetemes nyelvén megszólaló produkciók kerülnek is előtérbe ez idő alatt, mindamellett hazai színházi életünk is az őszi seregszemlére időzíti egv-egy bemutatóját. A korábbi Budapesti Gyermekszínház például, amely az új évadtól Arany János Színház néven működik, november 1-én Shakespeare A két veronai nemes című darabjával lepi meg nézőit, bemutatót láthatunk továbbá a Nemzeti Színházban, a Tizenkét dühös embert, a Várszínházban Tenessee Williams Macska a forró v'"',og- tetőn című műve az úidoo- ság, a Játékszínben ned'g Szigeti József A vén bakancsos és a huszár című darabját mutatják be. A programsorozatban hazai és külföldi folklóregyütteseket, táncszínházakat láthatunk még a továbbiakban, és több jelentős kiállítás, képzőművészeti tárlat nvitia meg kapuit látogatói előtt. Közülük egv talán megérdemli a külön kiemelést: a Muz.síka a szemnek című fotókiállítás, amelv a zenei világnapon, október 1-én nyílik meg a Fotóművészeti Galériában. A november 3-án végződő budapesti művészeti hetek az idén a fővárosunkon lezajló európai kulturális fórummal részben egybeesik, s ezért a korábbiaknál gazdagabb. A magyar művészeti élet egyik kétségtelenül legrangosabb eseménye szinte teljes képet nyújt önmagunk és Európa számára a mai magyar kultúra minden terüle- letéről. Szomory György Filmfesztivál Velencében Magyar sikerek — díj nélkül T ADERN A JÓZSEF: A bukfenc színei Rezeda-Krúdy Gyulának A hold remegő velöscsontvég, bordás ás gerinces hús a természet, természetem. A délibáb foga közt tartja a bibliát, zsakettes évszakot, összerágcsálja az ingem, a fogyasztásban fogyok el. Megfagyott levelek peregnek, ismét megcsalnak a nők, nem ér haza az álom, sötétednek a bukfenc színei. Süllyedek a harmadik emeleten, az ugyanolyan hálószobák zátonyain széttöredezve. Búsmagyar hegedűszót tűzött gomblyukamba a nyár, a fák, virágok helyén most fátyolos, nyitott üresség szói: a magánytól nincs magányom, otthagyom a lányt, fájjon, ajkam torlassza, süket pohár, ég játszotta ki ellenem az ízeket. éhségre nevel az étel. Ha mozdulok, falevél az őszben, sötétednek a bukfenc színei. .. M anapság jóval több a filmfesztivál, mint ahány kimagasló értékű filmalkotás születik egy év alatt szerte a világban. Az úgynevezett közönségfilmeket elsősorban Cannes-ban mutatják be. a magvasabb társadalmipolitikai mondanivalójú produkciók a moszkvai, illetve a Karlovy Vary-i filmfesztiválok műsorait gazdagítják, s a kisebb filmseregszemlék is igyekeznek „csemegézni” a mind szűkebb választékból. Velence persze mégis csak Velence! Az a film, amelyet az itteni előzetes zsűri elfogad, illetve meghív, már kitüntetve érezheti magát. Ezért is vesznek részt a bemutatókon az alkotók — a filmek rendezői, operatőrjei, főszereplői —, hogy személyes megjelenésükkel adjanak nyo- matékot filmjüknek, learassák az esetleges tapsokat és szerepelhessenek — mint interjúalanyok — az olasz és a külföldi televíziókban. A magyar filmművészet 1932 — az első velencei fesztivál — óta szinte minden évben részt vesz a seregszemlén. Itt nyert nagydíjat annak idején Szőts István Emberek a havason című filmje, itt került először a közönség elé — a *-öbbi között — Jancsó Miklós több műve. az idén pedig Bereményi Géza. az ismert író első önálló filmalkotása: A tanítványok, melynek ő volt az írója s egyben rendezője is. A bemutatón a film — amely ,az 1930-as évek második felében . játszódik — szép sikert aratott. A vetítés után Bereményi alig győzte megköszönni a tapsokat, gratulációkat. Díjat sajnos mégsem kapott, de — mint már említettük — komoly elismerést jelent, hogy meghívták erre a rangos művészeti vetélkedőre. Rövidesen itthon a közönség elé kerül, bizonyára a velenceihez hasonló sikerrel. A fasizmus felett aratott győzelem 40. évfordulója alkalmából külön filmsorozatot is vetítettek Velencében. Ebben kapott helyet Gyöngyössy Imre—Kabay Barna—Petényi Katalin magyar—NSZK produkcióban készült Add tudtál fiaidnak című dokumentumfilmje, amely egy deportálásból ‘hazatért vidéki asz- szonyról szól, aki négy évtized után ellátogat szülőfalujába. Találkozik egykori barátaival és ellenségeivel, emlékeivel és a mindent megszépítő jelennel. . . Ebben a sorozatban nem osztottak díjakat, mint ahogy Gaál István Orfeusz és Euridike című új alkotását is versenyen kívül mutatták be, a díjkiosztás napján, egy műsorban a svájci Claude Goretta Orfeo című filmjével. Nem véletlenül: mindkét film a közismert Or- feusz-legenda sajátos filmváltozata, pontosabban Gluck, illetve Monteverdi operájának filmvíziója. Orfeusz-vetélke- dőnek a közönség volt az igazi nyertese. Bizonyára mindkét filmet a hazai mozik is rövidesen műsorukra tűzik. A nagydíjat — közmegelégedésre — a francia Agnes Varda Sem tető, sem törvény című filmje nyerte. Egy fiatal lány csavargásairól szól, találkozásairól különös emberekkel és szokatlan helyzetekkel. Ami a film igazi értékét adja, az a főszereplő, Sandrine Bonnaire egészen kiváló alakítása. A zsűri különdíját nyerte egy belga produkcióban készült film, a Por. Érdekes, ezt is nő rendezte: Marion Hansel. Legfőbb értéke a francia Jane Birkin remek alakítása, egv dél-afrikai telepes lányának drámai alakjában. Carlo Lizzani, a kitűnő olasz rendező Ebe mama című új alkotása nagy vihart kavart. Megtörtént esetet dolgoz fel: egv szinte delejes erővel rendelkező asszony cél nélkül vegetáló fiatalokból afféle kolostort szervez maga köré, amelynek ő a „pápája”. A gyönge jellemű fiatalok valóságos rabszolgák Ebe mama birodalmában, ahol mindennapos a vesszőzés, kikötés, éheztetés, megszégyenítés. Az asszonyt idén májusban ítélték tízévi börtönre embertelen tetteiért, és lám, augusztus második felében már közönség elé is került a róla szóló film. A vihar fő oka az volt, hogy Lizzani — egyesek szerint — kigúnyolja a vallási szertartásokat, és túlzottan naturalista jeleneteket mutat be. Véleményünk szerint a film értékei mellett eltör- p lnek a némi joggal bírált mozzanatok, szívesen látnánk a művet a hazai moziműsorban is. Velencében mutatták be először Arthur Miller nálunk is jól ismert színművének Az ügynök halálának amerikai filmváltozatát, Dustin Hoff- mannal a főszerepben. (Nálunk annak idején Tímár József játszotta ezt a szerepet — mindmáig feledhetetlenül). Dustin Hoffmann bravúros alakítást nyújt a filmben, valódi koránál ióval öregebbre maszkírozva. A szovjet filmművészet négy alkotással szerepelt a fesztiválon: közülük a legnagyobb sikert az örTéri Sándor és Eszenyi Enikő. Gaál István versenyen kívül bemutatott Orfeusz és Euridike című filmjének főszereplői mény Albert Mkrtciam Ifjúságunk tangója című remek vígjátéka aratta. Nem véletlen. hogy női főszereplője, Gál ja Nővén t elnyerte a legjobb női alakítás számára kitűzött egyik különdíját. Sorolhatnánk tovább a fesztiválon látott figyelemre méltó filmeket. Kóstolónak azonban talán ennyi is elég. Reméljük, hogy legtöbbjüket előbb-utóbb itthon is láthatjuk. Garai Tamás 8 NÖGRÁD 1985. szeptember 28., szombat t
