Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-28 / 228. szám
Orhalom: Hegedűs József tanácselnök az Ifjúság úti bejáráson, ahol a műemléki kápolnán túl épültek *z új lakások 6zügyben a szandaj Csordás István alapít szép otthont Bérezés Mihály keze munkáját dicséri a magyarnándori családi ház Faluvégek egykor - és ma Valahol egyszer azt találtam írni eppen Or halo inról, az uimenten lalhatc, mindenki által megcsodált szép íalufejlődést szemléltetve, hogy „néhány ev, hónap alatt hirtelen megszűnt a beépített résszel a műemléki kis kápolna ar- tisztikus különállása..De nem az artisztikuma-művé- sziessege. Csak évszázados különállása. „Rámtámadt” aztán a szakember, hogy először is, a íaluvégen lévő kápolnák, keresztek a hagyomány szerint íratlan törvényt érvényre juttatva csupáncsak a népi jogokon nem az artisztikumot szolgálták, hanem a mindenkori (persze régi) faluvégeket jelölték! Másodjára pedig — elég baj, hogy így vagy úgy, beépítik ezeket a helyeket, megszüntetve egy régi népi hagyományt, eltüntetve (gyakorta talán kibontva, elhordva) a folklór kései tanúit. A faluvégeket jelző tárgyakat, ki.sebb-nagyobb épületeket, alkotásokat... ☆ örhalöm mégis — számomra és mások előtt is — a legjelesebb példa arra, hogyan fejlődött a falu az utóbbi esztendőkben, de példa arra is, hogyan lehet megőrizve „megszüntetni” a faluvégeket. Mert akárhogy csűrnénk-csavar- nánk a dolgot, nem csak a műemléki szempontoknak, de a falu, Orhalom igényeinek is megfeleltek éppen ott az új lakóterület kiépítésével. Az őrhalmi Ifjúság út első szakaszának beépítettsége már-már teljesnek mondható: rövidesen megkezdi a tulajdonos az út bal oldali elején építeni salát házát, és akkor az éppen a 17. lesz a sorban va- gyishát a két sorban az út két oldalán. Az első és a máig talán legteljesebben felépített Róka Mihály és családjáé volt itt. Róka Mihály a „kéthetes nyugdíjas” (hetvenhét éves) nem is titkolja, hogy büszke a házra, ami szemre ugyan kétszintes, de belül úgynevezett elcsúsztatott három szinten járhatnak-élhetnek lakói, három unoka és a felnőtt szülők. „Sokat dolgoztunk rajta a nászommal” mondja Róka Mihály egykori állömásvezető nyugdíjas vasütas, aki a közeli állomásokon — például Dejtáron — szolgált, és a vasútnál éppen 41 évet és nyolc hónapot. Hegedűs József tanácselnök helyszín- bejáráson csatlakozik hozzánk, így aztán együtt számolgatjuk. amiről a minap megtartott, népfront szervezte, falugyűlésen (sok fiatal házaspár vett részt rajta) is szó esett; hogyan tovább, merre, miben fejlődik a lakosság közreműködésével Orhalom? Havasi KálmaA nevét mondják, a községi népfront-titkárét, aki tanóremberként és közösségért cselekvő őrhalmiként egvkent köztisztelet- nek-szeretetnek örvendhet. A falu népe úgy döntött, hogy a településfejlesztés jövőbeni céljaként a tornaterem építését tűzzék maguk elé. Az Ifjúság útja, tovább épül, a második szakaszban megközelíti maid az útról is látható távoli facsoport’-'*. Ez az új utca elsősorban mégis az örha- lömban letelepedők utcája, hiszen sokan jönnek Balas- sagvarmatrdl. Rimócról. Csitérból. Varsányból és Hugyagból is. •k Faluvégről Magyarnán- dorban tálán nem is lehet szólni, hiszen ez a környezetére egvre nagyobb szervező hatással lévő település falu talán sosem volt (inkább község). A régi ..végek” itt is jó régen megváltoztatták helyüket., de különösen a tánácséoület és az új iskola mögötti területen fejlődött szembetűnően sokat a község. Majd harmincéves távlatok vannak ebben is már, azóta, amióta új telkeket jelölt ki a tanács települt hét utca (!). A sportpálya mellett csupán az mobbi nyolc—tíz évben negyven családi ház készült el. Az Iskola utcában most is építik még a legújabb kórszerű csoportos lakóházat, a három egymáshoz közel álló szaiag- szerű épületben összesen tizenkét lakás található. Ma- gyarnándorban korábban átlagosan tizennyolc' magánerős családi ház ' épült meg, jelenleg ez valamivel kevesebb, de így is meghaladja minden évben a tizen- kettőt-tlzenötöt. Talán egy pontján (végében) látható még mai s a régi községszéle, Debercsény felé menet, az út mellett. Azon a részen a közeli Debercsény- patak és a vizes talaj miatt nem építkezik a nán- dori lakosság, amely ma is állandó mozgásban, el- és beköltözésben 1397 és 1410 lélek között ingadozik. Az Iskola utca legelején (vagy végén) éppen a sarkon építs takaros szép házát a helybéli kőműves kisiparos, Bérezés Mihály, itt szinte minden az ő keze munkáját dicséri. Az utca valódi újdonságára-épülé- sére, jelenére jellemző, hogy még nem tudja, hogy a szép ház, ami jó ideje teljesen kész állapotban áll. milyen számot viselhet majd a homlokzatán? ☆ Holnap, vasárnap lesz Herencsényben Míndly-napi vendégség. Csakis ezért festhetik ilyentájt a Kossuth utcában többen is szép olajzöldre a kerítéseket, (mert amúgy meg többnyire tavaszi ház körüli munka lenne a kerítésmázolás). De a Mihály-nap mindig nagy esemény H*e- rencsényben. Lisznyai Da- mo Kálmán népes költészetet művelő múlt századi költő a szülőfalujában (emléktábla a művelődési ház falán). Petőfi és Madách barátja, ha ma erre járna- járhatna, a régi faluvégat jelző és fák közé bújt Kereszten túl vagy harminc házat számolhatna össze. Azok mind az utóbbi évtizedekben épüllek Herencsényben. Kiss József Kossuth utca 128. alatti háza nem több az évek számát tekintve, mint harmincöt éves (a gazda friss nyugdíjas, hatvanegy, de tízet -elhajíthat.) Az ő házuk ötven körül épült, mellette még áll egy hasonmása annak, ami Kissék telkén régen leégett (ez 1906-os, hagyományos palóc ház, de az igazán érdekes, hogy Kiss József ötven körül sem az akkor már divatos kvadrátost építette meg a telek hátsó felében. Követte a régi hagyományt és ámbitussal, oszlopokkal építette fel házát. A Kiss- porta érdekes azért is, mert tőle kőhajításnyira volt régen Herencsény faluvege. s érdekes mert a második szomszéd mai igenynetc megfelelő ké*szintes épülete és a kilencszázhatos közvetlen szomszéd palóc házzal együtt így hárman az évszázadot jelképezik. Azokat a fordulókat, amikor a magyar falvak a legtöbbet, a leghatározottabban fejlődtek, újabb részekkel gyarapodtak. Az emeletes szomszéd különben alig néhány esztendős. Csupáncsak a város, Balassagyarmat környékén keresve régvolt és mai falu- végeket, megállunk egy kis időre a szügyi lankákon. Valóságos új falurészek épültek itt és épülnek tovább ma is. Talán a megye falvai közül a szügyi az egyik legékesebb példája annak —, hova tűntek az évtizedes gazdagodás nyomán a régi (talán csak a költő alkotó fantáziájában létező) kurtakocsmás falu- vég'ek. T. P. L. Képek: Kulcsár József Kiss József Herencsény bői. ...a palóc stílusú házacska mellett új épület magasodik Van mit csodálni Magyarnándorban az egykori „íaluvégen”
