Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-28 / 228. szám

Orhalom: Hegedűs József tanácselnök az Ifjúság úti bejáráson, ahol a műemléki kápolnán túl épültek *z új lakások 6zügyben a szandaj Csordás István alapít szép otthont Bérezés Mihály keze munkáját dicséri a magyarnándori családi ház Faluvégek egykor - és ma Valahol egyszer azt ta­láltam írni eppen Or halo in­ról, az uimenten lalhatc, mindenki által megcsodált szép íalufejlődést szemlél­tetve, hogy „néhány ev, hónap alatt hirtelen meg­szűnt a beépített résszel a műemléki kis kápolna ar- tisztikus különállása..De nem az artisztikuma-művé- sziessege. Csak évszázados különállása. „Rámtámadt” aztán a szakember, hogy először is, a íaluvégen lévő kápolnák, keresztek a ha­gyomány szerint íratlan tör­vényt érvényre juttatva csupáncsak a népi jogokon nem az artisztikumot szol­gálták, hanem a minden­kori (persze régi) faluvé­geket jelölték! Másodjára pedig — elég baj, hogy így vagy úgy, beépítik eze­ket a helyeket, megszüntet­ve egy régi népi hagyo­mányt, eltüntetve (gyakorta talán kibontva, elhordva) a folklór kései tanúit. A fa­luvégeket jelző tárgyakat, ki.sebb-nagyobb épületeket, alkotásokat... ☆ örhalöm mégis — szá­momra és mások előtt is — a legjelesebb példa arra, hogyan fejlődött a falu az utóbbi esztendőkben, de példa arra is, hogyan le­het megőrizve „megszüntet­ni” a faluvégeket. Mert akárhogy csűrnénk-csavar- nánk a dolgot, nem csak a műemléki szempontoknak, de a falu, Orhalom igényei­nek is megfeleltek éppen ott az új lakóterület kiépí­tésével. Az őrhalmi Ifjúság út első szakaszának beépí­tettsége már-már teljesnek mondható: rövidesen meg­kezdi a tulajdonos az út bal oldali elején építeni sa­lát házát, és akkor az ép­pen a 17. lesz a sorban va- gyishát a két sorban az út két oldalán. Az első és a máig talán legteljesebben felépített Róka Mihály és családjáé volt itt. Róka Mihály a „kéthetes nyugdí­jas” (hetvenhét éves) nem is titkolja, hogy büszke a házra, ami szemre ugyan kétszintes, de belül úgyne­vezett elcsúsztatott három szinten járhatnak-élhetnek lakói, három unoka és a felnőtt szülők. „Sokat dol­goztunk rajta a nászom­mal” mondja Róka Mihály egykori állömásvezető nyug­díjas vasütas, aki a közeli állomásokon — például Dejtáron — szolgált, és a vasútnál éppen 41 évet és nyolc hónapot. Hegedűs Jó­zsef tanácselnök helyszín- bejáráson csatlakozik hoz­zánk, így aztán együtt szá­molgatjuk. amiről a minap megtartott, népfront szer­vezte, falugyűlésen (sok fia­tal házaspár vett részt raj­ta) is szó esett; hogyan to­vább, merre, miben fejlő­dik a lakosság közreműkö­désével Orhalom? Havasi KálmaA nevét mondják, a községi népfront-titkárét, aki tanóremberként és kö­zösségért cselekvő őrhalmi­ként egvkent köztisztelet- nek-szeretetnek örvendhet. A falu népe úgy döntött, hogy a településfejlesztés jövőbeni céljaként a torna­terem építését tűzzék ma­guk elé. Az Ifjúság útja, to­vább épül, a második sza­kaszban megközelíti maid az útról is látható távoli facsoport’-'*. Ez az új utca elsősorban mégis az örha- lömban letelepedők utcája, hiszen sokan jönnek Balas- sagvarmatrdl. Rimócról. Csitérból. Varsányból és Hugyagból is. •k Faluvégről Magyarnán- dorban tálán nem is lehet szólni, hiszen ez a környe­zetére egvre nagyobb szer­vező hatással lévő telepü­lés falu talán sosem volt (inkább község). A régi ..végek” itt is jó régen megváltoztatták helyüket., de különösen a tánácséoület és az új iskola mögötti te­rületen fejlődött szembetű­nően sokat a község. Majd harmincéves távlatok van­nak ebben is már, azóta, amióta új telkeket jelölt ki a tanács települt hét utca (!). A sportpálya mellett csupán az mobbi nyolc—tíz évben negyven családi ház készült el. Az Iskola utcában most is építik még a leg­újabb kórszerű csoportos lakóházat, a három egy­máshoz közel álló szaiag- szerű épületben összesen ti­zenkét lakás található. Ma- gyarnándorban korábban átlagosan tizennyolc' ma­gánerős családi ház ' épült meg, jelenleg ez valamivel kevesebb, de így is megha­ladja minden évben a tizen- kettőt-tlzenötöt. Talán egy pontján (végében) látható még mai s a régi község­széle, Debercsény felé me­net, az út mellett. Azon a részen a közeli Debercsény- patak és a vizes talaj mi­att nem építkezik a nán- dori lakosság, amely ma is állandó mozgásban, el- és beköltözésben 1397 és 1410 lélek között ingadozik. Az Iskola utca legelején (vagy végén) éppen a sarkon épí­ts takaros szép házát a helybéli kőműves kisipa­ros, Bérezés Mihály, itt szinte minden az ő keze munkáját dicséri. Az utca valódi újdonságára-épülé- sére, jelenére jellemző, hogy még nem tudja, hogy a szép ház, ami jó ideje teljesen kész állapotban áll. milyen számot viselhet majd a homlokzatán? ☆ Holnap, vasárnap lesz Herencsényben Míndly-napi vendégség. Csakis ezért festhetik ilyentájt a Kos­suth utcában többen is szép olajzöldre a kerítése­ket, (mert amúgy meg több­nyire tavaszi ház körüli munka lenne a kerítésmá­zolás). De a Mihály-nap mindig nagy esemény H*e- rencsényben. Lisznyai Da- mo Kálmán népes költésze­tet művelő múlt századi költő a szülőfalujában (em­léktábla a művelődési ház falán). Petőfi és Madách barátja, ha ma erre járna- járhatna, a régi faluvégat jelző és fák közé bújt Ke­reszten túl vagy harminc házat számolhatna össze. Azok mind az utóbbi évti­zedekben épüllek Heren­csényben. Kiss József Kos­suth utca 128. alatti háza nem több az évek számát tekintve, mint harmincöt éves (a gazda friss nyugdí­jas, hatvanegy, de tízet -el­hajíthat.) Az ő házuk öt­ven körül épült, mellette még áll egy hasonmása an­nak, ami Kissék telkén ré­gen leégett (ez 1906-os, ha­gyományos palóc ház, de az igazán érdekes, hogy Kiss József ötven körül sem az akkor már divatos kvadrátost építette meg a telek hátsó felében. Kö­vette a régi hagyományt és ámbitussal, oszlopokkal építette fel házát. A Kiss- porta érdekes azért is, mert tőle kőhajításnyira volt ré­gen Herencsény faluvege. s érdekes mert a második szomszéd mai igenynetc megfelelő ké*szintes épülete és a kilencszázhatos közvet­len szomszéd palóc házzal együtt így hárman az év­századot jelképezik. Azokat a fordulókat, amikor a ma­gyar falvak a legtöbbet, a leghatározottabban fejlőd­tek, újabb részekkel gyara­podtak. Az emeletes szom­széd különben alig néhány esztendős. Csupáncsak a város, Ba­lassagyarmat környékén ke­resve régvolt és mai falu- végeket, megállunk egy kis időre a szügyi lankákon. Valóságos új falurészek épültek itt és épülnek to­vább ma is. Talán a megye falvai közül a szügyi az egyik legékesebb példája annak —, hova tűntek az évtizedes gazdagodás nyo­mán a régi (talán csak a költő alkotó fantáziájában létező) kurtakocsmás falu- vég'ek. T. P. L. Képek: Kulcsár József Kiss József Herencsény bői. ...a palóc stílusú házacska mellett új épület magasodik Van mit csodálni Magyarnándorban az egykori „íaluvégen”

Next

/
Thumbnails
Contents