Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-25 / 225. szám

Üí népfrastülrcök Szandgyára’ján Falugyűlés rangsorolta a feladatokat Ezekben a napokban szerte az országban a népfrontvá­lasztások állnak a figyelem középpontjában. Most kerül sor a bizottságok beszámolói­ra es kiderül: vajon a közös­ség elégedett-e a testűiét munkájával, tagjaival. Szan- daváralján a kérdések meg­válaszolására a múlt hét péntekén került sor, a falu­gyűlés keretében. — Az az igazság, hogy ez a hat óra kicsit korai időpont. Vétek lenne ilyen időben nem a földeken dolgozni — mondta . Balatoni János ta­nácselnök. Végül hét óra helyett fél hétkor Szabó Lajos leveze­tőelnök megnyithatta a gyű­lést. Első napirendi pontként Vilmányi Zoltán, aki az elő­ző ciklusban a népfront he­lyi elnöke volt, előterjesztet­te beszámolóját. — Jelenthetem a falugyű­lésnek, hogy az elmúlt öt év alatt népfrontbizottságunk betöltötte feladatát. Szanda- váralja községben 1980-ban alakult első ízben helyi nép­frontbizottság. a testület. a lakosság igényeinek megfele­lően rendszeresen képvisel­te a közösség érdekeit. Ezután részletesebben szólt a gondokról, problémákról és sikerekről. — Nagy gondunk volt. hogy több utca nem volt kőburko­lattal ellátva, nem volt gáz­cseretelepünk és kultúrhá- zunk állapota olyan nagyon leromlott, hogy szinte hasz­nálhatatlan. A mai napig ezeket ä gondokat megoldot­tuk. a tanács és a lakosság jelentős segítségével. Nagy örömünkre szolgált, hogy a lakosság felhívásainkra min­dig aktívan reagált. így ér­hettük el. hogy az egy főre jutó társadalmi munka értéke 300-ról 3500 forintra emelke­dett. A tanácstagi választások kapcsán Vilmánvi Zoltán el­mondta : a községben olyan emberek lettek tanácstagok, akik élvezik a lakosság szim­pátiája'. és bizalmát,,^ ... — M^g kell mondanom, hogy ez a bizalom nélkülöz­hetetlen lesz, ha az eljöven­dő időszakra gondolunk — folytatta az előadó. — A ta­nács VIÍ. ötéves tervkoncep­cióiéban meghatározta ugyanis, hogy új orvosi ren­delőt kell építeni Szandán, mivel a régi sem az egész­ségügyi követelményeknek, sem a lakosság igényeinek nem felel meg. A lakosság­nak ez a régi vágya akkor tel­jesülhet, ha a településfej­lesztési hozzájárulás meg­állapításakor a közösség ked­vezőlen foglal állást. A falugyűlés a népfront­beszámolót és a jelölőbizott­ság által előterjesztett új bizottsági tagokat elfogadta. Eszerint a következő ciklus­ban Kakas Mihály veszi át az elnöki tisztet, a bizottság titkára pedig Arminiczki András. Tagjai: Vilmánvi Zoltán, Koplányi Ottó és Pálok Mihály. A választás után Balatoni .János tanácselnök tájékoz­tatást adott a községi közös tanács VII. ötéves tervkon­cepciójáról. — Fontos az elkövetkezendő tervciklusban. hogv az álla­mi szervek igényeljék a tár­sadalmi testületek segítsé­gét. Továbbá, hogy az álla­mi szervek kapjanak nagyobb önállóságot, s az így elért ér­dekegyeztetéssel adjanak nagyobb teret a közösségi ér­dekók érvényesítéséhez — kezdte Balatoni János. — Céljaink megfogalmazásakor felhasználtuk a megyei ta­nács tervkoncepcióját, és fi­gyelembe vettük a lakossági igényeket. Természetesen . szó esett a konkrét tervekről is. A köz­ségben csökken az iskolások, óvodások száma, ami azt je­lenti, hogy a település öreg­szik. Az egyik legfontosabb teendő az idősek helyzeté­nek javítása. Szükséges az új orvosi rendelő felépítése Szandán új szolgálati lakás­sal együtt, valamint szeret­nék a közvilágítást is kor­szerűsíteni. Tervezik egy öregek napközi otthonának kialakítását, valamint javí­tani kell a sportlétesítmé­nyek színvonalát. Nagy gond az is. hogy nem megfelelő a szolgáltató rendszer. A fej­lesztéseket. sajnos, háltói“ latja a/, a tény. hogy Szan- daváral.ián csak £gv gazdál­kodó esvség, a Lenin Terme­lőszövetkezet működik. Ebből adódik a másik gond is: sok lakos kénytelen ingázni. — Kérem, mérlegeljék a feladatok fontosságát, és aszerint fogadják el a javas­latokat — mondta a közös tanács elnöke, ki szólt a te­lepülésfejlesztési hozzájárulás megállapításáról is. Kihang­súlyozva az új rendelet leg­fontosabb elemeit, kiemelve, hogy nem kell fizetni azok­nak a családoknak, ahol az egy főre eső átlagjövedelem nem éri el a 2590 forintot, és ugyanez vonatkozik a kis­nyugdíjasokra is. — Az összeg, ami így ösz- szegyűlik a tanácsnál, i nem sokkal tesz nagyobb, mint a KÖFA volt. De ezt a pénzt csak itt használjuk fel, nem visszük el sehová. Igaz, más se fog a mi pénztárcánkba fi­zetni. Szeretnénk, ha a falu­gyűlés elfogadná, hogy a te­lepülésfejlesztési hozzájárulás összege 800 forint legyen — érvelt Balatont János. Ezután következett a vita, amelvben nasjyon sök érde­kes észrevétel és vélemény elhangzott. Sokan egyetér­tettek a javasolt összeggel. Főleg az győzte meg őket — mondták többén is —. hogy valójában a pénz az övéké marad. Egv idős néni határo­zottan kijelentette: — Fizessen mindenki, akár nyugdíjas, akár nem az! Sokan örömmel fogadták az orvosi rendelő tervét. — Az orvosnak is joga van jobb körülmények között dolgozni és lakni, szívesebben is dolgozik így az ember — fogalmazott egy fiatalasszony. Végül a vita végén Balato­ni János hangsúlyozta, hogy nem tudnak mindenkinek, minden igénynek egyszerre eleget tenni. Ezért kérte, hogv a feladatok megvalósítási sorrendiének a gyűlés a kö­vetkezőt fogadta el? elsőként az orvosi rendélőt és a szan- dai kultúrházat. építik fel.' illetve korszerűsítik. máso­dik helyre a közvilágítás ja­vítása kerül, az utak karban­tartásával együtt. Harmadik helven pedig a sportlétesít­ményeket és a belvízgondok megoldását szerepeltetik A rangsort a településfej­lesztési hozzájárulás össze­gével együtt — két ellensza­vazattal — a falugvűlés tá­mogatta. A kollektív döntés után az együttes megvalósítá­son a sor. Hlavay Richard Egészséges szeptember „— £n a szeptemberi tartom a legegészségesebb hónapnak. Legalábbis a gyógyszertári forgalom ebben a hónapban a legkevesebb!” — állítja a nagyoroszi gyógyszertár vezetője, Börzsönyi László, — kulcsár — V idám társaság gyülekezett kora reggel a salgótar­jáni Tanácsköztársaság téren: vendéglátós boltveze­tők, szakácsok, felszolgálók, cukrászok, központi dolgozók összesen negyvenen. Autó­buszra vártak, hogy két na­pon át — szeptember 12—lk­án a besztercebányai vendég­látó-vállalatnál szerezzenek értékes tapasztalatokat. S, no­ha a mások tudásában való elmélyedés hétköznapi tevé­kenység, kemény munka, a tó kedv mégis indokolt: idén lé­pett 15. esztendejébe a Nóg- rád megyei és a beszterceoa- nyai vendéglátó-vállalat ba­ráti együttműködése, testvér- kapcsolata. A mostani látoga­tás a vendéglátó dolgozók ünnepe is volt egyben. Tizenöt esztendő során számtalan találkozó. közös, nagy sikerű rendezvény jelzi az együttműködés állomásaii. mások a két vállalat gazdál­kodási követelményei, sok te­kintetben eltérnek a gyakor­lati megoldások és a feltéte­lek is — azonos térben mo­zognak mégis, hisz mindkettőt azonos cél vezeti munkájá­ban: emlékezetessé tenni a vendég látogatását, élményt nyújtani az étteremben, sörö­zőben, vendéglőben a betérő­nek. S. amilyen szisztémát, fogást erre ki-ki alkalmaz, abból okkal-joggal tanulhat a másik, ellesett megoldásokkal is emelve az itthoni vendég­látás színvonalát. Vendégül látni — akár itt­hon — Besztercebányán is ál­dozatokba kerül. Jó példa er­re a besztercebányai vállalat eavik büszkesége, a város központot ékítő ttasztrnced' rum. A műemléki értékeke' őrző épület a város első há­zainak egyi'ke, s mindig is a vendégek örömére szolgált. Már a vár lakéi is sűrűn iá­Áz utazás pénzkérdés is... Folytatjuk a NÓGRAH-fórumot lapunkban, az olvasóktól beérkezett kérdések alapján. Mint ahogyan arról már be­számoltunk, Kálovits Géza, az IBUSZ megyei igazgatója adott és ad választ ezúttal is. A múltkori összeállításban a külföldi utazásokról, utazási szokásainkról volt szó. Most elsősorban a valutával, pénzzel kapcsolatos témakört gyűj­töttünk egy esokorba. Nag.vbátonyi olvasónk ér­deklődött. hogy Romániából érkezett rokona leit szeretne Magyarországon beváltani. Lehetséges ez? Az államközi megállapodás szerint rorrtán állampolgárok lei bankjegyet nem válthat­nak be. A román és a len­gyel turistákat forintcsekkel látják el. amelyet valamennyi átváltó helyen beválthatnak. Többen is kérdeztek; a pa- rassapusztai és a Somoskőúj­falui határátkelő helyeken, ahol IBUSZ-irodák is mű­ködnek, miéri nem 1 -hét szo- eialista valutát vásároni? Fő­leg Parassapusztán és kör­nyékén nincsenek pénzbevál­tó helyek. Ezt a tevékenységünket a Magyar Nemzeti Bank sza­bályozza, de megtörténtek az intézkedések arra vonatko­zón, hogy a várható őszi— téli nagyobb forgalom idejé­re mór mindkét átkelőhelyen válthatunk át forintot cseh­szlovák koronára. Milyen időközönként kap­hatunk egyéni valutakeretet? Az egyéni valutakeretre minden állampolgár három- évenként jogosult,, Ezt,, ,a$ igényt az illetékes jielven. je­len esetben a' salgótarjáni IBUSZ-irodában kell benyúj­tani a rendelkezésre álló do­kumentumokkal (piros és kék útlevél, illetve, akinek már készen van. az új) együtt Ezek alapján áz ügyintéző perceken belül megállapítja, hogy jogosult-e az illető az utazáshoz felhasználható egyé­ni valutakeretre. Ennek ősz- szege jelenleg személyenként 15 riapos utazás esetén 15 200 forint. Ezen túl a célország­tól függően maximum 12 000 forintért vásárolható konver­tibilis valuta üzemamag cél­jaira, A szocialista országok­ba történő utazás esetén egy évben az utas maximum 25 000 forintért igényelhet va­lutát. A Csehszlovákiába, az NDK- ba. vagy a Szovjetunióba tör­ténő utazások alkalmával mi­ért határolták he a kifizetés­re kerülő valutát és miért adnak csekket, amikor ezek­nek átváltása újabb problé­mát okoz az utasnak? Több praktikus ok is indo­kolja, hogy a külföldre utazók a váltható pénzmennviség egy részét csekkben kapják Ez így biztonságos, tehát az állampolgár védelmét szolgál­ja. Másodsorban az államkö­zi megállapodások rögzítik Mint „hogyan Olaszországba csak 300 000 lírát vihet ki az utas. így egy csehszlovák uta­zásnál 600 koronára, egy szov­jetunióbeli útnál pedig 60 rubelra va,n korlátozva a pénz­nem. A váltható pénzmeny­nyi ség többi részét természe­tesen csekkben kaphatja meg az utas. Sok olvasónk érdeklődött a BC-számlák kezelését, nyil­vántartását, ezen belül a pénzösszeg felhasználását il­letően. Ismeretes, hogy minden ál­lampolgár részére külföldön élő rokonok, barátok . banki átutalással a Magvar Nemze­ti Bankon keresztül küldhet­nek konvertibilis valutát uta­zási rendeltetéssel. Ez,éket az IBUSZ-nál tartják nyilván név és összeg szerint. A ma­gyar állampolgár — nyilván­tartott számlája alánján —• ezt az összeget külföldi uta­zásaikor megigényelheti és felhasználhatja. Áz így nyil­vántartott. külföldről érkező valutát BC-jelzőszámmal lát­ják el. Balassagyarmati olvasónk kérdése: külföldi útján megmaradt konvertibilis va­lutáját hol válthatja vissza? A hivatalos pénzváltó he­lyeken, így az IBUSZ-nál is. Semmiféle igazolás nem kell hozzá. Ugyanakkor, az új rendelkezések szerint minden ember 2 000 forintnak meg­felelő konvertibilis valutát tarthat birtokában. Tolmácsolunk egy panaszt is, amely egy salgótarjáni „világjárótól” származik. A Szovjetunióból 25 rubelest hozott vissza, amelyet nem váltottak át forintra. Miért? Számos ország, így példá­ul hazánk is meghatározza az országból ki-, illetve on­nan bevihető pénz nagyságát. A Szovjetunióba, illetve on­nan maximum tízrubelest lehet be- vagy kivinni. Nem­csak a szocialista orszógok’-a vonatkozik ez az előírás, de több konvertibilis elszámolá­sú ország is meghatározta az államközi megállapodásnak megfelelően a beváltható pénz" nemek nagyságát. Ennek be nem tartása valuta-szabály­sértést jelent. Degyzetlapok egy utazásról Hogy készül a száznopos tojás? fogatták hajdanán, hisz kocs­ma volt benne. A haromszm- ces ódon, magas mennyezetei­vel gazdag, tágas belső tere­ket kínáló saroképület ma tel­jes egészében a besztercebá­nyai vendéglátó-vállalaté. Nemcsak a neve utal rá, ha­nem igazi centruma valóban a vendéglátásnak: éttermek, kávézók, borozók, presszók, bankett-termek találhatók benne. Két évtizede, hogy a vál­lalat megkapta a főtér e dí­szes épületét, azóta tekinté­lyes summákat költ rá. Éven­te több millió koronás össze­gekkel cseréli ki az egyes he­lyiségek berendezését, készít­tet lebilincselően szép, mo­dern freskókat, alakítja át a mindenkori igényeknek meg­felelően az egyes termeket. E felúiítási-szépnési láz más lép­tékű. mint a mienk, dé hisz mások a gazdálkodási viszo­nyok is: a ..miiven áron" kér­dése kisebb súllyal esik a laiba. mint a nógrádi parí- nervállalatnáf. Klobusiczky Sándor igazga­tóhelyettes kalauzol végig a hajdan volt korok stílusát őr- ző-árasztó házban. Elegáns lépcsőbáz. gazdagon díszített mennyezetek, ódon boltíveit. A valóban igényes vendes krilem'-s ’’tk“zö- és szórako­zóhelye ez. S, ez esetben az igényesség az értékek v.gyá- zását is jelenti: a helyiségek zöméből kitiltották a cigaret­tát, féltik a szép drapériákat, freskókat az ádáz dohányfüst­től. % A Gasztrocentrum elegáns, kulturált, tekintélyes — az igazi kuriózum azonban még­is az ázsiai étterem. A hely­béliek által csak kínai ven­déglőnek nevezett hely a vá­ros szakszervezeti székhazá­nak egy nem is túlságosan tágas helyiségében található. Vendéglátóegység volt itt ennek előtte is. de jellegtelen, stílustalan, gyakran a nem kí­vánatos vendégek által láto­gatott. Dolgozói álltak elő a kezdetben különösnek, szo­katlannak tetsző ötlettel: le­gyen itt kínai étterem! S, nemcsak javasolták, hanem elejétől a végéig meg is va­lósították. — Itt minden az itteni dol­gozók keze munkáját dicséri — mutat körbe nem csekély büszkeséggel a hangjában az igazgatóhelyettes. —. Ők vá­sárolták meg az Orient bol­tokban az eredeti berendezé­seket. varrták m«g a menv- nyezetet borító vörös selyem- drapériát, ők jártak utána a világhírű kínai konyhaművé­szet fogásainak, gyűjtötték össze a recepteket. ..Ezt már tavaly sem hittük e’” — hangzik a maliciózus megjegyzés a nógrádi vende­gek köriből. ám a vendéglá­tók váltig állítiák-b.izonygal- jak: a kínai vendéglő az itt dolgozók öntevékeny művel, öt külkereskedelmi vállalat közvetítésével szerzik be az ötvenfajta kínai fűszert és rrtás hozzávalót, s készítenek segítségükkel utánozhatatlan ízű étkeket. Az ötszínű húst, a gyümölcsös csirkét, s adnak hozzá eredeti rizsbort, szakét. A szaznapos tojást aligha­nem sokáig megemlegetik még a nógrádi vendégek. Recept­je. valahogy így hangzana: végy egy szép, nagy kacsato­jást. Vond be a héját agyag és trágya keverékével, maid ásd el a homokba másfél mé­ter mélyen. Kerek száz nap múlva kotord elő. A tojás im- pertinens bűzt áraszt, de na rettenj tőle vissza, hámozd meg, s a fekete színű béltar­talmat forgasd meg egy erra a célra készített mártásban, amitől szagát elveszíti. Ezután tálald vedégeid asztalára!* Tálalták nekünk is — meg­kóstoltuk. Mit mondjak, íze a közönséges főtt tojásé, csak fekete. S, hogy mivégre a hosszadalmas cécó egy hét­köznapi főtt tojásért —. an­nak csak a kis kínai szaká­csok a megmondhatói . . . Vacsora, baráti találkozó a besztercebányai vállalat dol­gozóival Ulankán, a várostól hét kilométernyire, fenyvesek aljában meghúzódó hangulatos motelben. Igaz barátságok szövődnek és erősíttetnek meg a fehérasztal mellett, de a szó mind gvakrabban a mun­kára terelődik: a Salgótarján­ban október első hetében ren­dezendő szlovák nemzeti hét­re, a szlovák konyha itteni reprezentatív bemutatkozá­sára. Másnap, a breznöbánval búcsúszó is ígv hangzik ta­lálkozunk szeptember 30-án a Beszterce étteremben! szendi NOGRAD — 1985. szeptember 25., szerda 5 f ,—, B3ŐGRÁD ffOFGDDÍiL AZ QLVASŰ KÉRDEZ

Next

/
Thumbnails
Contents