Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-25 / 225. szám

\ Folytatódik az ENSZ-közgyűlés általános politikai vitája a szőttjét külügyminiszter felszólalása A szovjet külügyminiszter beszédében megállapította, hogy a fasizmus fölött ara­tott győzelem óta eltelt négy évtized nagy változásokat ho­zott a világban. Létrejött és fejlődik a szocialista világ- rendszer, azoknak az álla­moknak a rendszere, ame­lyek társadalmi-gazdasági természete kizárja, hogy ér­dekeltek legyenek a háború­ban. A szocialista közösség mindenfajta tevékenységének alapját a különböző társa­dalmi rendszerű országok bé­kés egymás mellett élésének politikája alkotja. Sevardnadze méltatta az új, az elmúlt négy évtized­ben függetlenné vált államok szerepét a nemzetközi élet­ben, szólt arról, hogy növe­kednek a békéért, a háború megakadályozásáért küzdő erők a világban. Rámutatott azonban arra is. hogy az el­múlt négy évtized időről időre olyan nemzetközi vál­ságokat hozott, amelyek az emberiséget a katasztrófa ha­táráig sodorták. A legnagyobb veszélyt ab­ban látjuk. hogy a nukleáris fegyverkezési verseny újra rajtolt, és tovább tart. Sevardnadze nyomatékosan aláhúzta: a fegyverkezési verseny egyetlen szakaszát sem a Szovjetunió kezdemé­nyezte., A nemzetközi kapcsolatok­ban jelenleg mutatkozó vál­ságért a felelősség az Egye­sült Államokat és legköze­lebbi szövetségeseit terheli. Ök törpéd ózták meg a tár­gyalásoknak a nyolcvanas években oly sok nehézség árán létrejött rendszerét, emelv számos területen ígért megállapodást. Sevardnadze ezután azzal foglalkozott, milyen módon gehet megoldani az emberi­ség előtt álló súlyos problé­mákat. Rámutatott: a Szov­jetunió nem akarja magát más nemzetek fölé helyezni, nem akar parancsolni nekik, nem óhajt nagyhatalmi ver­sengést. Arra törekszik, hogy helyreálljpn az államok kö­zötti bizalom; ehhez azonban szükség van arra, hogy vilá­gosan felismerjék a bizal­matlanság okát. A Szovjet­unió más államokkal kiala­kított kapcsolataiban állan­dóan keresi a nemzetközi fe­szültség enyhítésének, a há­borús feszültség csökkentésé­nek útját. ..Normális, egyenjogú kap­csolatokat akarunk kiépíteni az Amerikai Egyesült Álla­mokkal is.” „A legmagasabb szintű szovjet—amerikai találkozók középpontjában meggyőző­désünk szerint nápjaink leg­fontosabb kérdése áll; az a probléma, amelynek megol­dásától függ a háborús ve­szély határozott csökkentése, a nemzetközi bizalom újjá­születése, a nemzetközi kap­csolatok számos más idősze­rű kérdése megoldásának megalapozása. Ez a problé­ma a fegvverkezési verseny megakadályozása a világűr­ben. eltiltása a földön, a nukleáris fegyverek korláto­zása és csökkentése, a hadá­szati stabilitás megszilárdí­tása.” A szovjet miniszter részle­tesen foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. Kijelentette: ha az egyik fél arra számíthat, hogy egyetlen csapással meg­semmisítheti a másikat) s ha a potenciális agresszor a vi­lágűrben rakétavédelmi rend­szert épít ki, s abban re­ménykedik, hogy az megvédi a válaszcsapástól, ez az egyensúly gyökeresen megvál­tozik. Az ilyen törekvés je­lend a nukleáris korszakban azt, hogy az egyik fél katonai fölényt akar szerezni magá­nak. „Éppen erre irányúinak az Egyesült Államokban je­lenleg kidolgozott új katonai tervek, amelyek megvalósítása már megkezdődött, vagy most iáidul meg” — mondotta. A szovjet küldöttség vezető­je utalt a legutóbbi szovjet javaslatokra és kezdeményeze- sekre, a műholdelhárító fegy­verek telepítésének egyoldalú moratóriumára, a közepes ha­tótávolságú szovjet rakécak európai telepítésének leállí­tására, a nukleáris fegyverkí­sérletek moratóriumára. Jelez­te azonban, hogy az egyolda­lú lépéseket csak akkor lehet fenntartani, ha az Egyesült Államok is követi a jó pél­dát. „A választás nem tólünk, hanem az Egyesült Államok­tól függ” — mondotta. A nukleáris és nem nukleá­ris fegyverek számának kor­látozásáról, csökkentéséről, eltiltásáról szólva Sevardnad­ze hangsúlyozta: a Szovjetunió a genfi tárgyalások kezdeté­től fogva arra törekszik, hogy gyökeres megoldásokat talál­janak ezekre az egymással szorosain összefüggő kérdések­re. A Szovjetunió továbbra is támogatja atomfegyvermentes övezetek létrehozását, vegyi- fegyver-méntes övezetek meg­teremtését, a békeövezeteket, a katonai tevékenység eltiltá­sát. illetve korlátozását a vi­lágtengeren. az újfajta tömeg- pusztító eszközök létrehozásá­nak tilalmát. Leszögezte: meg­felelő ellenőrzést is kell te­remteni az ilyen intézkedések végrehajtásával kapcsolatban. A szovjet külügyminiszter ezután kifejtette a Szovjet­unió véleményét arról, mikent lehet kollektív erőfeszítések­kel elhárítani a helyi hábo­rúk és konfliktusok veszélyét. Afganisztánról szólva kije­lentette: lehetséges a békés rendezés, de ehhez arra van szükség, hogy vessenek véget a külső fegyveres beavatko­zásnak. Sevardnadze méltatta Viet­nam. Laosz és Kambodzsa tervét a délkelet-ázsiai tér­ség kérdéseinek megoldására, a Szovjetunió támogatásáról biztosította a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak az ország újraegyesítésére vo­natkozó törekvését. Külön szólt az Afrika déli részén Ki­alakult helyzetről. Beszéde befejező részében Eduard Sevardnadze szólt néhány, az ENSZ előtt álló feladatról. Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter . beszéde után a szovjet küldöttség saj­tókonferencián ismertette a közgyűlés elé terjesztett ja­vaslatot a világűr békés fel- használásáról, a kozmosz mi- litarizálásának megakadályo­zásáról. Az új szovjet javas­lat célja a békés nemzetközi együttműködés megteremté­se a világűr kutatásában és hasznosításában. A szovjet javaslat szerint létrejövő új nemzetközi szervezet foglal­kozhatna az alapvető tudo­mányos kutatásokkal. ezen belül bolygóközi űrhajók in­dításával, az űrkutatási kí­sérletek megszervezésével, egyebek között a biológia, az orvostudomány, az időjárás- előrejelzés és az anyagszer­kezeti kutatások terén, és gondoskodhatna a kozmikus technológia fejlesztéséről, például orbitális kutatóállo­mások. új típusú űrhajók ki- fejlesztésével. Az új szerve­zetben minden állam számá­ra hozzáférhetővé tennék a világűr kutatásának tudomá­nyos és technológiai eredmé­nyeit, közösen dolgoznának ki nemzetközi terveket, és közösen is hajtanák végre azokat, t,ehetővé tennék, hogy a feilődő országok is hasz­nosíthassák az űrkutatás ered- ménveit és eszközeit, s egyúttal a szervezet ellenőr­zést is gvakorolna afelett, megtartják-e a részt vevő or­szágok a világűr mi'itarizálá- sát meogá+ló nemzetközi meg- állanodéookát. Szovjel- kulturális napok Évente 3,6 milliárd' kilowattóra villamos energia (Folytatón az 1. oldalról) tartanak az új meder, az üzemviteli csatorna és az erő­mű építésével. A tervek sze- rirít 1990. július 1-ével meg kell indítani a hősi (gabciko- vói) vízerőmű első turbiná­ját. A vízlépcsőrendszer cseh­szlovák területén Jozef Ob- lozinsky. a vízgazdálkodási beruházási vállalat (VV—IP) vezérigazgató-htelyettese, a teljes vízlépcsőrendszer közös iperatív csoportjának cseh­szlovák társvezetője adott tájékoztatást az eddigi és a további munkálatokról. Töb­bek között elmondotta, hogy eddig 5.9 milliárd koronát, a csehszlovák félre háruló tel­jes beruházási költségnek egyharmadát használták fel az építési terület kisajátítá­sára, munkásszállások léte­sítésére és a vízlépcsőrendszer kivitelezésére. Több mint há­romezren dolgoznak az épít­kezéseken. Dunakilitivel át- ellenben. Körtvélyesnél (Hrusov) jól haladnak a tá­rozó töltéseinek erősítésével és az üzemvízcsatorna, vagy­is a leendő új meder építésé­vel. Ennek az erőműig ter­jedő 17 kilométer hosszú med­rét nagyrészt a terepszint fö­lött vezetik.- hogy az erőmű­nél magas eséssel hasznosít­sák a víz energiáját. Nagy erők dolgoznak Bős­nél (Gabcikovónál), ahol a terepszint alatt 33—34 méter mélységben alakították ki az erőmű 100 ezer négyzetméte­res munkagödrét, ez a leg­nagyobb ilyen jellegű építési terület Európában A víz­erőteleptől 8 kilométer hosszúságban a magyar fél építi az üzemvízcsatorna utol­só szakaszát, az úgynevezett alvízcsatornát, amely Szapnál (Palkovicovónál) torkollik a Duna jelenlegi medrébe Üszó kotróhajókkal és hid- romechanizációs berendezé­sekkel mintegy négyszázan dolgoznak ezen a szakaszon, s a mederépítésnél kitermelt kavicsot a csehszlovák fél hasznosítja a csatorna tölté­seinek építésénél. Most mind­két fél azon igyekszik, hogy az év végére pótolják a rend­kívüli hideg miatt az év ele­jén keletkezett elmaradást. Az árvízcsatorna jobb oldali töltéseit is a magvar fél fog­ja elkészíteni. A bősi és nagvmarosi vízerőte’ep együttvéve évi 3.6 milliárd ki­lowattóra villamos energiát termel, s az államközi mag­állapodásnak megfelelően ennek fele Magyarországot illeti, amely 650—700 ezer tonna fűtőolajnak felel meg. Els ^sorban a legnagyobb áramfogyasztás idején, tehát csúcsidőszakban segítenek be ezek a vízerőművek az országos hálózatnak. (MTI) ' olytatás az 1. oldalról) filmszínházaiban is. Először 1970-ben, majd azt követően ötévenként rendezték meg a szovjet kulturális napokat Magyarországon. A szovjet kulturális na­pokra magyarországi ven­dégszereplésre érkezik a Bol- soj, a Moszkvai Nagyszínház. A világhírű társulat Buda­pesten és Győrben lép a kö­zönség elé. A programon Sosztakovics Az aranykor és Glazunov Rajmonda című balettja szerepel. A moszkvai Lenini Komszomol Színház a fővárosban. Debrecenben, Veszpré- ben és Békéscsabán tart előadást. A Szépművészeti Múzeum ad otthonK október 9-től no­vember 24-ig a szkíta aranv- kinesek bemutatóiának. A ki­állítás az idei évad egvik leeérdekesebb tárlatának ígérkezik: q leningrádi Er- mitázs gyűjteményéhez tar­tozó 130 remekmű az eurá- zsiai sztyeppék művészetét mutatia be A műkincsek le»többiét eddig méCT nem állították ki k",fö!r)nn. Um-ancsak a Szénművészet! Múzeumban rendezik meg az orosz és szövi et festészeti be­mutatót, ameivet a moszkvai Tretvakov képtár és a kui­bisevi szépművészeti múzeum anyagából válogattak. A Budapest Kongresszusi Központban októhor 7-án díszbemutatón vetítik az idei A Szovjet Baráti Társasá­gok Szövetsége megalakulá­sának 60 évfordulója alkal­mából a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, valamint a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza kedden ünnepi estet rendezett Buda­pesten a Semmelweis utcai kulturális központban. A szlovák nemzetiségi pe­dagógusoknak alapvető fel­adatuk. hogy anyanyelvűkre oktassák az országunkban élő szlovákok gyermekeit, erősít­sék az ifjú nemzedék nemze­tiségi rudatát. Ezt hangsú­lyozták a Magyarországi Szlo­vákok Demokratikus Szőve - sége elnökségének kedden a székhazukban tartott ülésén. A fiatalok nemzetiségi iden­titása fejlesztésének szüksé­gességéről tanácskozva leszö­gezték: oktatásuk, nevelésük eredménye elsősorban az anyanyelvoktatás lehetőségei­től függ. Ezért —. mint mon­dották — várakozással tekin­tenek a nemzetiségi oktatás fejlesztésének tervei elé. A szlovák nemzetiségi szülők moszkvai filmfesztivál nagy­díjas alkotását. Elem Klimov Jöjj és láss című művét A fővárosi mozikban több új szovjet filmet mutatnak be, és számos filmszínházban tartanak sorozatvetítéseket. Gazdag a zenei program is Debrecenben és Komá­romban lép fel a moszkvai kamarakórus. Szegeden és Budapesten Vladimír Krai- nvev tart zongoraeset. A Zeneakadémián. majd ezt követően Nyírbátorban. Deb­recenben és Hajdúböszrménv- ben a barokk régizene* ka­maraegyüttes koncertezek. Pécsett, maid a Zeneakadé­mián Rudolf Kerer zongora- művész ad hangversenyt. Ze­nei csemegének ígérkezik a moszkvai Virtuózok kamara- zenekar szolnoki és budapes­ti koncertie. s1» együttes mű­vészeti vezető’“ Vlagyimir Szpivakov. a világhírű szov­jet hegedűművész Liana Iszakadz“ hegeúúos+iére vár­iák a Pesti Vigadó, maid RéVéscsabán a Jókai Színház A p»7rwqrov pór)-7pnoi 'fo<; p fov^rr>S!r>P IríVfil + TMVom Tódort Pnnv- bádon. SziPet.s7entrruk1ó«on és Mosonmagvaróvárott lén fel. A felsoroltakon kívül, or­szágszerte számos további orogram gazdagba a szov­jet kultúra napjainak ma­, . - i. A megemlékezésen Ivart Bagyul, a Szovjet Baráti Tár­saságok Szövetségének ma­gyarországi képviselője, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tanácsosa mon­dott megnyitót. Az ünnepségen Bíró Gyula, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság főtitkára méltatta az SZBTSZ tevékenységét. felelősök azért, hogy gyerme­keik a családban már kis­gyermekkortól eisajátjtsák anyanyelvűket, megismerjék, tudatosan ápolják kultúráju­kat. hagyományaikat, érzel­mileg kötődjenek a nyelvi nemzethez. Fontos felhívni er­re a figyelmet — hangoztat­ták —. mert sok szülő nem beszél szlovákul gyermekeivel. A szövetség feladatai között említett *k: ajánlással fordul­nak a KISZ Központi Bizott­ságához és a magyar úttörők szövetségéhez: segítsék elő fi­ataljaik nemzeti tudatának erősítését.' Felkérik a Hazafi­as Népfront Országos Taná­csát. hogy az eddigieknél több nemeztiségi fiatalt válassza­nak a népfrontbizottságokba. Ünnepi est a Szoviet Kultúra és Tudomány Házában A szlovák nemzetiségi szövetség elnökségének ülése Tanúságtevők Hz eszme, az emberség elkötelezettjei SB tközben többször iga- zbltattak bennünket, ezért szétváltunk azzal, ki-ki maga igyekezzék célja felé. Az elején, amikor elindul­tunk, megbotlottam egy desz­kában. Egy méter húszas, fél­colos deszka volt. Felkap­tam és a váliamra vettem, mert már az illegalitásban megtanultam, hogy ez pszi­chológiai dolog: akinek a ke­zében táska. fejes vonalzó, tej-is köcsög vagy bármi más haszná'ati tárgy vagy mun­kaeszköz van, az valami ügy­ben jár. ..” — Többek között ezt olvashatjuk Kádár Já­nos visszaemlékezésében, amelyből megtudhatjuk, ho­gyan sikerült megszöknie az égjük németországi kon­centrációs táborba irányí­tott csoportból, és sikeresen a fővárosba jutnia. ☆ Az MSZMP KB Párttörté- neti Intézete és a Kossuth 2 NÓGRAD - 1985. szeptember 25.. szerda j emelkedő képviselői — sőt az uralkodó osztálynak is —, akik szembefordultak a fa­sizmussal, a német behato­lással. Az utolsó csatlós ko­rábban közkeletű, túlzottan általánosító. összemosó fo­galma Horthyt és elvbarátait, Szálasit és bandáját illeti. háborús pártokkal, a kormánypolitikával szembeni egységfront szer­veződésé már Magyarország hadba lépése előtt mégtörtént. Erről ír a többi között Skol- nik József, aki a KMP Köz­ponti Bizottságának és Tit- • kárságának a vezetője is volt egy időben. Először a két munkáspárt között indult meg a közeledés, a szakszerveze­tekbe és a szociáldemokrata pártba beépült kommunis­ták révén. Az ország háború­ba lépése erősítette, meg­gyorsította és kiszélesítette legális és illegális ellenzék közeledését. A Népszava 1941-es karácsonyi száma már ezt példázza, hiszen ebben megjelentek a haladó polgárság és értelmiség, a parasztság képviselőinek írá­sai is. Tagadhatatlan: a Kommu­nisták Magyarországi Párt­ja — 1943 júliusától 1944. szeptember közepéig Béke­párt — vezető szerepet ját­szott a fasizmus elleni harc­ban. az egységfront megte­remtésében. A párt már 1941. szeptember 1-én olyan hatá­rozatot hozott, hogy kész együttműködni, pártállásra való tekintet nélkül min­denkivel, aki vállalja a né­metek elleni harcot. Az ellenállási mozgalom, a moszkvai Kossuth adó pro­pagandájának, a némtetek megállításának, majd foko­zatos visszaszorításának ha­tására a kormánykörökben és az uralkodó osztály más rétegeiben is felerősödött a háborúból való kilépés, a németekkel való szembeszál­lás gondolata; Egyik követ­kezménye a Kállav-kormánv hintapolitikája. Horthy csú­fos kiugrási kísérlete. ök jobban félnek a bolsevizrnus- tól. a Szovjetuniótól, mint a német ragadozóktól. Mások viszont készek együttműköd­ni: mint például a Habsburg- párti őrgróf Pallavicini Gvörgy. XII. Pius pápa bi­zalmi embere, páter Nagy Töhötöm, vagy báró Domonv Péter, a Hitelbank egyik igazgatója és Herrer film­szakember, akik 10—10 ezer pengővel támogatták a kom­munista pártot. Itt említjük meg baráti Huszár Aladárt, aki Nógrád—Hont vármegye főispánja is volt és a Gtestapo hurcolta koncentrációs tá­borba. ahol elpusztult. Sajnos, elenyésző a számuk, így ki­sugárzásuk is a saját környe­zetükben. A kommunista propaganda, a németek vereségeinek ha­tása érződik az SZDP-n. a Parasztszövetségen belül is. A balszámyak erősebb be­folyásra tesznek szert a ve­zetésben, és a kommunisták­kal tanácskozva keresik a megoldási lehetőségeket. Sza- kasits Árpád és Kovács Im­re. Dobi István nevét említ­hetjük jellemzőként. (Ter­jedelmi korlátok miatt nem fo'vtathat.iuk te gazdag sort.) Külön kell megemlítenünk az antifasiszta ellenállási moz­galom polgári szárnvának vezéralakját, a szélsőjobb­oldali eszméktől a németek­kel való fegweres ellenál­lásig eljutott Baicsv-Zsi- linszkv Endrét. Igen érdekesek a könyvnek azok a részei, amelyek a né­met megszállás alatti hely­zetről, tevékenységről szól­nak. A kommunisták, az esz­í r Könyvkiadó par éve egy ki­tűnő sorozatot bocsátott közre: a Tanúságtevőket. Ha­zánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére a közelmúltban került a köny­vesboltokba a 4 c kötet, amely a magyarországi munkás­mozgalom történetének 1941 —1944-es éveire való vissza­emlékezéseket tartalmazza. A munkásmozgalom, az ille­gális és a később legális kom­munista párt 35. áldozatoktól sem visszarettenő, a nép. a nemzet, a szabad, demokrati­kus Magyarországért életét is kockára tevő, törhetetlen szellemű, hitű és emberségű képviselője beszél a háborús esztendőkről. Mit mondanak, és hogyan? A visszaemlékezések tartal­milag átfogóak. Részletes képet kap az olvasó az ille­gális kommunista párt szer­vezeti. stratégiai és taktikai kérdéseiről, á „földalatti” munka módszereiről. veszé­lyeiről; az elkerülhetetlen le­bukásokról, az eszmei es er­kölcsi fölényt bizonyító Schön- herz-perről, a koncentrációs táborokba történő elhurco­lásokról. a legkülönbözőbb társadalmi oszlályhelyzetű es törekvésű, de az antifasiszta elkötelezettségben azonos ál­láspontú pártok, politikai cso­portosulások és egyének kap­csolatairól, közös fellépéseiről; a hivatalos uralkodó körök alapvetően ellentmondásos magatartásáról, a nyilasok begőzölt terrorjáról, és végül a Vörös Hadsereg felszaba­dító harcáról. A fiatalok java meglehe­tősen keveset tud fe vérziva­taros évekről. Előfordul az is, hogy rosszul tud dolgokat. Tehát kettős feladatot tel­jesít a könyv, miközben meg­győzően bizonyítja ország­világ előtt, hogy a magyar népben is élt a szabadság, a demokrácia vágya, hogy a fasizmus eszméi nem az egész népet itatták át. csupán az uralkodó osztályhoz dör­gölődző. vékony rétegét. Iga­zolva láthatjuk azt is, hogy a nénnek voltak olvan ki-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents