Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-24 / 224. szám

A gépjárművezető-képzés és a személyiség A gépjárművezetést sokan csak pénzkérdésnek tekintik. Vásárolnak egy autót és be­fizetnek egy autóvezetési tan­folyamra, amelynek végén — sikeres vizsgázás után — jo­gosítványhoz jutnak. Elfeled­keznek azonban arról, hogy a gépjárművezetés nem csak vezetéstechnikai ismeretek­ből áll. Ennél sokkal több: fontos magatartási és szemlé­letbeli feltételekhez kapcsoló­dik Ezzel kapcsolatban me­rül fel a kérdés: ki alkal­mas gépjárművezetőnek? A gépjárművezetés a leg­több ember által élsajátítha­tó tevékenység, legfeljebb nem 30 óra. hanem valami­vel több idő alatt. Ennek fel­tétele: olyan (látási-észlelési, figvelmi-cselekvési) . képessé­gekkel kell rendelkezni.’ ame­lyek a vezetéshez szüksége­sek. Ezek a képességek or­vosi vizsgálatokkal behatá­rolhatók. Ezt követi a gép­járművezető-képző tanfo­lyam. melynek feladata, hogy a jelöltek megismerjék a biz­tonságos közlekedéshez szük­séges elméleti és gyakorlati ismereteket. Az alapképzés záróesem énve elméleti maid a gyakorlati vizsga. A jelölt A gyermekek a közlekedési balesetek után gyakran ma­gatartási zavarokkal közös­nek (péidáui féieiemérzés, da­dogás, ágybavizelés. ideges­ség, pszichoszomatikus reak­ciók). A balesetek gyermek- sérültjeinél gvakran figyel­hetők meg alvászavarok, rém­álmok, amelyekben visszatér a baleset képe. Az ilyen gyer­mekeknél gyakran agresszió alakul ki a baleset okozója ellen, aki félelmetes lényként itt ad számot arról, hogy az előírt követelményeknek ho­gyan tud eleget tenni. Nagyon nehéz azonban megállapítani, hogy a gépjár­művezető hogyan fogja fel­használni az orvosilag meg­vizsgált képességeket, a jár­művezetői vizsgán tanúsított ismereteit a forgalom állan­dóan változó helyzeteiben. Ez már a személyiségjegyektől függ, mely fontos magatar­tási és szemléletbeli feltéte­lekhez kapcsolódik. Mindez összefügg a közleke­dési közösség szerkezetével, működésével. A közlekedési közösség eltér más közössé­gektől. Más közösségben a lényeg a találkozáson van. de a közlekedésben éppen az jó, ha nem „találkoznak”’ a partnerek egymással. A köz­úti. közlekedés rendje inkább együttműködésre támaszko­dik, mely akkor funkcionál jól, ha résztvevői a veszélyes kapcsolatok minimalizálásá­ra törekszenek. Jó ha tudjuk, hogy ebben a közösségben csak úgy él­hetnek emberek, ha állandó­an figyelembe veszik mások érdekeit. Bakos József tér vissza aimaiKoan. r, Kö­vetkezmények miatt a gyer­mekpszichológusok azt taná­csoljál:, hogy a gyermek és a balesetet okozó jármű veze­tője között kapcsolatot kell teremteni, hogy a gyermek könnyebben feldolgozza a baleset élményét. Ez a kap­csolatfelvétel egyben segít a járművezetőnek is abban, hogy saját bűnösségérzetét is le­küzd je. Egy nyugatnémet gépjármű- műszaki felülvizsgáló állomás kimutatása szentit 1981-ben a balesetekben részes kétkerekű motoros járművek <át .százalékáé­nál műszaki hiányosságokat ál­lapítottak meg. Legrosszabb a helyzet a segédmotoros kerék­pároknál az ún. métáknál. A balesetekben részes kétkerekűek lé százalékánál a műszaki hiba volt a baleset oka. E csoporton belül a hibás fékberendezés és a nem megfelelő gumi 80 száza­lékos arányt képviselt. A bal­esetek 49 százalékában játszott szerepet a hibás világítóberen­dezés. >5 százalékukban a ross2 kormány. ☆ A balesetó statisztikák össze­hasonlításakor különös gondot ©koz. hogy a különböző orszá­gok a baleseti halálozást külön­féle időpontokhoz kötik. Ezt pél­,Tabánban a tanuióvezetök- nek a személygépkocsi-vezh tői jogosítvány megszerzése elölt a gyakorlati oktatás során 3—5 órát motorkerékpár-ve­zetéssel is el keli tölteniük. A tehergépkocsi-vezetést ta­nulóknak az úttest szélén tar­tózkodva tudatosan at kell él­niük. milyen érzés, ha a köz­vetlen közelükben halad el egv nehéz teherautó. Az in­doklás: a járművezetőknek meg kell tanulniuk. hogy több figyelemmel legyenek a közlekedés más résztvevőire. Míg a legtöbb európai or­szágban 1983-bán nőtt a köz­daz.z.a a KovetKez.o Kifnuta-tas: NSZK: 39 nap; USA: 3« nap; Olaszország: 7 nap: Franciaor­szág: 6 nap: Ausztria: 3 nap: Japán -éfi Spany-ok>rszág : »4 óra; Portugália: a bal-eset helyszínén vagy a szállítás során. Az egészségügyi o-kolcból bekö­vetkező balesetei? száma koránt­sem o.yan magas, mini azt a ívozvé.emény Svéd kutatók kim utaltak, hegy — amennyiben az auvohol- és gyógyszerfogyasz­tástól eltekintünk — ezer ba'eset közül, csupán egyben játszik szerepei a betegség. Egy ameri­kai. már régebben publikált megállapítás szeri n-t 1348 azon­nali halált okozó szívinfarktus közül csak 52 következett be ve­zetés közben. Ezek alkalmával sem történi azonban egyéb sze- .mélyi sérülés, vagy jelentősebb dologi kár. úti baleseti sérültek és a ha­lottak száma, addig az USA- ban jelentősen csökkenlek a személyi sérüléssel járó bal­esetek. 4.Í 028 halálos sérülés történt a közutakon, ami a megtett kilométerek számá­hoz viszonyítva a legkisebb, mióta számon tartják. Tíz évvel ezelőtt 54 000 halálos áldozatot szedett a közleke­dés. A biztonság javulását a következő intézkedésekre ve­zetik vissza: a biztonsági öv fokozódó használata, tökéle­tesebb gépjármű-konstrukci­ók. az ittas vezetés szigorú üldözése. Példa is lehet Angliában 1983. január 31. óta jelentős pénzbüntetéssel (kb. 400 DM-nek megfelelő összeg) fenyegetik a biztonsági övüket be népi csatoló autósokat. Az ország négy külön­böző pontján a rendelkezést követő 3 hónap elteltével végrehajtott mérések szerint az övhasználati gyakoriság az említett időpont előtti 50 százalékról 95 százalékra emel­kedett. A kórházak a baleseti halottak és sérültek drasz­tikus mérvű csökkenéséről adtak számot. Amíg pl. az egyik birminghami szemklinikán 3 hónap alatt 25, szél­védő üveg okozta szemsérülést kellett operálniok, addig az utóbbi időszakban csupán egyetlen ilyen betegük akadt. Előjöttek azonban az övhasználat árnyoldalai is. Amíg a korábbi időszakban alig kellett veseátültetést végezni, ad­dig az övhasználati kötelezettség szigorú büntetéssel való kikényszerítését követően a veseátültetések fele autóbalese­tekben megsérült személyeken történik. (A hír nemr szól arról, hogy ez utóbbiak milyen részarányban haltak volna meg, ha nem lett volna az öv becsatolva.) v A türelem fékjét alkalmazzak! Még egyszer a vasúti átjáróról Megdicsérjük A z utóbbi időben sajnálatos tények alapján nagy súllyal került előtérbe a vasúti és közúti út­kereszteződésben bekövetkezett balesetek megelőzésének je­lentősége. Valójában a közúti közlekedésünk egyik leg­kritikusabb és legveszélyesebb helye a vasúti átjáró. Évente csaknem háromszázötven személyi sérüléssel já­ró baleset történik átjárókban, és ebből ötven halállal végődik. Ha a számok tükrében vizsgáljuk a balesete­ket, az évente mintegy húszezer személyi sérüléses bal­esethez viszonyítva a 359 kevésnek tűnik. Azonban egy- egy ilyen baleset az egész ország lakosságát foglalkoztat­ja. Kecskeméten 37-en. Siófokon 20-an, Mohorán 16- an haltak meg. de sorolhatnánk tovább Hajdúsámsont, Lökösházát, ahol 12 ember vesztette életét. Noha a bekövetkezett tö­meges szerencsétlenségek oka szinte minden esetben a jár­művezetők emberi mulasztá­sára, szabályszegésére volt visszavezethető, mégis indo­koltnak látszott a vasúti át­járón történő közlekedési sza­bályok pontosítása. Az elő­készítés során közlekedési szakemberek, ügyészek, bírók vitatkoztak. Messzemenően fi­gyelembe vet.ték a gépjármű- vezetők véleményeit, a tö­megszerencsétlenség tapaszta­latait, és a tudományos ku­tatások következtetéseit is. Ennek eredményeképpen lé­pett életbe 1984. július 1-én a módositás. Azóta több mint egy év telt el. a tömegtájékoztató eszkö­zök révén, előadásokon, okta­tásokon számtalanszor beszél­tünk, írtunk ezekről, mégis ennyi idő után is sok félre­értés tapasztalható. Az egyik ilyen legkirívóbb a vasúti fénysorompó villogó fehér fényjelzésének értelmezése. A KRESZ 19. § (8) bek. a fénysorompó villogó fehér fényjelzés esetén a továbbha­ladást engedélyezi. (Tehát nem biztosítja). Mert ugyan­itt hivatkozik a jogszabály a 39. § (1) bekezdésére is. mely- szerint a vasúti átjárót csak fokozott óvatossággal és mér­sékelt sebességgel szabad meg­közelíteni. Tehát az a "kife- j'ezés. hogy engedélyezi, nem egyenlő azzal, hogy biztosít­ja­A villogó fehér fény ideje alatt is jöhet a vasúton jár­mű, mert a MÁV különböző járművei, mint például a sín­autók. viszonylag könnyű sú­lyukkal nem hozzák műkö­désbe a fénysorompót, tehát a villogó fehér fény nem vált át villogó pirosra. Ezért a villogó fehér fényt látva, fo­kozott figyelemmel közelítsük meg az átjárót, mert ennek láttán is jöhet jármű. Ez vonatkozik a sorompós vasúti átjárón történő áthaladásra is. mert a teljes sorompó rúd- jairiak nyitott helyzete is csak az áthaladást engedélyezi. A fénysorompóval kapcso­latban még e^yet: a türelmet­lenség sokszor rossz tanács­adó. Igen gyakori, hogy a fénysorompóhoz érve, villogó piros fényt látva, a vezető megáll, öt-hat perc várakozás után —, mivel a vonat köze­ledését nem látja —, abban a tudatban hogy a fénysorom­pó elromlott, (beragadt), elin­dul. És jött a vonat! Az az öt-hat perc, különösen akkor ha az ember siet, sokszor na­gyon sok időnek tűnik. Ügy gondolják és ezt az ellenőr­zések során el is mondották, hogy már Közel fél órája áll­nak ott, bizonyára a lámpa elromlott, nem váltott át, ezért indultak el. Pedig tud­ni kell, hogy a fénysorom­pó, ha elromlik, automata vezérlése esetén is minimum 10 perc után kapcsol ki. ké­zi vezérléskor pedig ennél hosszabb ideig is lehet piros. A türelmetlenség másik vál­tozata, amikor a vonat vasúti átjárón áthalad, abban a hi- szemben, hogy másik már nem jön, még a piros jelzés Jdeje alatt elindulnak. És ismét jött a vonat, a másik vágányon. Megyénkben is ez évben eddig három halálos baleset következett be e tények mi­att. Tehát, ha jelez a lámpa, akkor higgyünk a piros fény­nek, ne türelmetlenkedjünk. A legideálisabb megoldás a va­sútvonalat átívelő közúti felül-, vagy aluljárók építése lenne. Megyénkben is több helyen indokolt volna ilyen felüljáró létesítése. Azonban egy-egy ilyennek a megépítése — nagyságától függően — 100— 150 millió forintba kerül. Nincs a világon egy olyan gazdag ország sem. amely akárcsak a főútvonalakon biz­tosítani tudná a külön szintű kereszteződést. Az elmúlt évtized alatt a népgazdaság 1,4 milliárd fo­rintot fordított az automati­zálásra. fénysorompók felsze­relésére, a kilátást zavaró épületek lebontására, fák, bokrok kivágására. Megyénk­ben is hat közreműködő szerv és hatóság bevonásával 53 közút-vasút kereszteződésben történt ilyen irányú felmérés, melynek eredményeképpen már több helyen megszüntet­ték az akadályokat. Tehát azok. akiknek dolguk, köte­lességük. hogy mindent elkö­vessenek biztonságunkért, már eddig is sokat tettek és tesznek a jövőben is. A leg­több azonban rajtunk múlik. Az értelem és a megfontolt­ság sorompóját önmagunknak kell alkalmazni. A vasút-közút kereszte­ződésnél az a helyes; ha a gáz helyett a> megértés, a kö­rültekintés. a türelem fékjét alkalmazzuk. Mert amint már említettem, a balesetek elenyésző része történik eze­ken a kritikus helyeken, de rajtunk mutík. hogy ezek szá­ma is a minimálisra csökken­jen. Koronczy Imre Á szakszervezetek munkavédelmi és közlekedésbiztonsági szerepe Ifj. Chikán Gábor, a sal­gótarjáni öblösüveggyár gép­kocsivezetője, aki a gyárban 1971 óta dolgoziK. Kezdetben, mint lakatos szakmunkás te­vékenykedett, majd 1973-ban hivatásos jogosítvánvt szer­zett. Azóta, mint gépkocsi- vezető dolgozik. Eleinte te­hergépkocsit. most buszt ve­zet. Eddig 350 ezer kilomé­tert vezetett balesetmentesen. Szakmai végzettsége jó, me­lyet- több esetben bizonyított megyei és országos vetélke­dőkön is. Aktív tagja az MHSZ Közlekedési Szocia­lista Brigádnak. Tar Róbert a salgótarjáni öblösüveggyárban 1981 óta ' dolgozik. Mint lakatos szak­munkás kezdte pályafutását, azonban 1974-ben hivatásos gépkocsi-vezetői jogosítványt szerzett és ez idő óta gépko­csivezető. Nem hosszú távú fuvarozást végez a gyárban, de annál nehezebb körülmé­nyek között vezetett 200 ezer kilométert balesetmentesen. Munkatársai és felettesei sze­retik. Tagja az MHSZ Köz­lekedési Szocialista Brigád­nak. A közúti közlekedés és a munkavégzés biztonságának növelése • társadalmi ügy. En­nek érdekében összehangolt, szervezett tevékenységre van szükség. A közúti közlekedés válto­zatlanul egyik legdinamiku­sabban fejlődő ágazata nép­gazdaságunknak. A gépjármű­vek növekedésével megyénk­ben is egvrb jobban jelentkez­nek a fokozott használatukkal együtt járó veszélyek. A ve­szélyhelyzet kiváltásával nő a balesetek száma, halmozód­nak a tragédiák és egyre több családban jelenik meg a sors kegyetlen hatása, a legdrágább elvesztése. A szomorú esetek példája arra kötelez vala­mennyiünket. hogy társadal­mi összefogással, a felelősség- érzet minél nagvobb megnvil- vánulásáéal akadályozzuk meg az emberi tragédiák bekövet­kezését. Igen nagy a felelősségünk a nevelő munka eszmei-poli­tikai színvonalának növelé­sében, és hatásosságának fo­kozásában. A szakszervezeti szerveknek különösen fontos feladatuk a széles körű egvéni agitáció megvalósítása. Mind a munkavédelmi, mind a for­galombiztonsági nevelő mun­ka alapja az egyéni agitáció. A közlekedők személyes meg­győződését a feladatok fon­tosságáról. a munkavédelmi, a közlekedés- és forgalombiz­tonsági * előírások betartásá­nak jelentőségéről a nevelés semmilyen más eszköze nem pótolhatia. Az egyéni beszél­getés ad elsősorban módot a leggyorsabb beavatkozásra, a helytelen nézetek megcáfolá­sára, az aggályok tisztázására, az egyéni problémák megis­merésére és megoldásuk se­gítésére. " A közlekedésben résztvevők tudaiát olyan irányban kell formálni, hogy elfogadják azokat a magatar­tásformákat és ismereteket, melyek nemcsak a biztonságos közlekedést, hanem a szocia­lista embertípus kialakítását és az össztársadalmi érdek megvalósítását is elősegítik. A Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának . idevonatkozó ha­tározatai hosszabb távra meg­jelölik a közúti közlekedés biztonsága érdekében végre­hajtandó közös íeadatokat. A szakszervezeti szerveknek, mint a dolgozók érdekvédel­mi • szervezeteinek fontos fel­adatuk, hogy rendszeres te­vékenységgel, nevelő, felvi­lágosító és ellenőrző munká­jukkal segítsék a balesetek és foglalkozási megbetegedések megelőzését, az egészséges és biztonságos munkafeltételek megteremtését, a termelés, a köz'ekedés. a munka kultúrá­jának emelését. A feladatokat értelmezni kell a dolgozók fog­lalkoztatásával kapcsolatos valamennyi területre. így a közlekedési és forgalombiz­tonsági területre is. Az eltelt időszakban leg­fontosabb feladataink közé tartozott, hosv a iárművekke] okozott közlekedési balese­tek — melyek jelentős része egyben üzemi baleset is — mind a közúton, mind az üzemen belül csökkenjen. A megyei KBT-vel közösen ajánlást tettunk közzé a gaz­dálkodó szervek vezetőinek és szakszervezeti bizottságok­nak, hogy a legkülönbözőbb módszerekkel segítsék elő a feladatok megoldását. A közlekedés biztonságá­val kapcsolatos közös ren­dezvényünkkel sikerült a munkavédelmi oktatások, előadások keretében fokozni az érdeklődést. A közlekedé­si kérdések iránti figyelem egyre inkább közügy, társadal­mi ügy az üzemekben. A szakszervezeti szervek kezdeményező, szervező mun­kája nyomán fejlődött a köz­lekedésbiztonsági agitációs és propagandamunka. Számos akció. mozgalom, rendez­vény szervezését kezdemé­nyezték (például szocialista brigádok a közlekedés bizton­ságáért). A közösen kiadott ás felhasznált kiadványok (pél­dául a közlekedésbiztonsági felvilágosítás, nevelés a mun­kahelyen) röplapok. tesztla­pok. plakátok, diasorozatok, filmek stb.; szintén jól szol­gálják a munkavédelmi és közlekedésbiztonsági nevelő munkát. A szakszervezeteknek meg­győződése, hogy a közlekedés biztonságát közüggyé lehat tenni, s a közös összefogással eredményeket lehet és kell el­érni. Fejes Balázs SZMT munkavédelmi főellenőre Szőke László 1974 augusz­tusában kezdett dolgozni a síküveggyárban. Fél évet az üveggyártásnál, majd ezt kö­vetően a szállítási osztálynál tevékenykedik, mint gépjár­művezető. Gépjármű-vezetői engedélye 1975-től van. Mun­kába állásától kezdve, szinte folyamatosan részt vett a KISZ-vezetésben, több éven keresztül, mint alapszerveze­ti titkár is tevékenykedett. A katonai szolgálati idővel együtt 200 000 kilométert ve­zetett balesetmentesen. Mun­katársai szeretik. Gyebnár Ottó 1979 márciu­sában kezdett dolgozni a sík­üveggyárba!}. mint gépjármű- vezető. Gépjármű-vezetői en­gedélye 1952-től van. 1981, tői az Ikarus Szocialista Bri­gád vezetője. Lakóhelyén, Nagylócon, mint tanácstag tevékenykedik. Eddig 600 000 kilométert vezetett balaset- mentesen. Munkatársai kö­zött népszerű, szeretik Az oldalt' összeállította: Somogyvári László MÓGRÁD — 1985. szeptember 24.» kedd 5 1 Gyermek és baleset A Figyelő jelenti Rövid hírek

Next

/
Thumbnails
Contents