Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-24 / 224. szám
V Háromféle méretben gyártanak biztonsági ugrókeng.veles rézlakatokat az EL.ZETT széesényi gyárában. Műszakonként mintegy nyolcszáz darab készül ebből a termékből. Oktober 1-töl Kiterjesztik a rendszeres szemétszállítást Salgótarjánban és környékén A városi tanács köztiszta- vő március 1-től újabb 1036 Ságról szóló rendelete 1981- garázst kapcsolnak be az inben Salgótarjánban mégha- tézményes szemétszállításba, tár ózta a háztartási hulladék E szolgáltatás a legtöbb ga- fogaimát. Eszerint ide kell rázst (298) a Beszterce-lakó- sorolni a lakásokban, az telepen érinti. A város körüdülőkben, a hétvégi házak- nyéki üdülőkörzetekben két ban, a zártkertekben, a garázsokban rendeltetésszerű használat során keletkezett helladékot. Ugyanez a rendelet a városgazdálkodási üzemet jelölje,, ki a háztartási szemét elszállítására.. A városi tanács végrehajtó bizottsága felhívta a műszaki osztály figyelmét a város külső területeinek, a garázsok környékének, az üdülő- területeknek. a zártkertek köztisztasági helyzetének javítására. valamint arra, hogy újabb szemétlerakatok keletkezésének megakadályozására tegyen intézkedéseket. A rendszeres szemétszállításba 1981-től 80 utcát vontak be. A városban a szemétszállításba bevonandó utcák száma 17. a Gagarin utcától a Kővirág úton át. a nyugati városrészig. Az idén október 1-től a rendszeres sze- métszá Uitásba bekapcsollak a garázsokat is. A legtöbb garázs pi'll) a Zagyvái rakodón található. míg a Kohász- ga rá zsszövei kezet 921 autói á- ro tóval rendelkezik. Kismarosán 1877 garázs mellől kezdi'- szállítani a szemetet. Jöütemben valósítják meg a szemét elszállítását. Március Mö-től: Somoskői elágazás— Ökörkö-.dűlö. Kemping-felsősor, Gedőc-tétó, Salgóbánya, Érészívény-^fsö. Szeptember '1-től Soniívóbánya-aisó és Somlyóbánya-felsőről is elszállítják a szemetet. Ugyancsak ettől a naptól bekapcsolják a szemétszállításba a város környéki zórtkerteket. Milyen lesz az ürítések gyakorisága? A lakókörzetekben, a nagykonténeres területeken heti egyszeri, a kis- edénves külső területeken heti kétszeri. A belvárosban a Beszterce-. a Gorkij- és a Kemerovo-lakótelepen heti háromszor, a garázsoknál kéthetente egyszer ürítenek, csakúgy, mint az, üdülő- és zártkertes körzetekben. A szemétszállítás díjának megállapításakor a szobaszám szerinti meghatározott díj- formát a lakóházas övezetekben alkalmazzák, míg az önköltség szerinti fizetést a garázsoknál. az üdülőknél és a zártkerti ingatlanoknál vezetik be. Gyáíjtögetö kisdiákok lijr«iliaszYio9»ítiicif€i hulladékok A MÉH Nyersanyaghasznosító Vállalat salgótarjáni telepe 100 millió forintos forgalmat tervezett 1985-re, s mivel az első nyolc hónap adatait most dolgozzák fel, a rendelkezésünkre álló 7 havi sikeres forgalom alapján 58 helyett, 62 millió forintot könyvelhetnek el. A három legfontosabb anyagból: avasból 13 500 tonnát, a papírból 1200 tonnát, a színesfémből 300 tonnát gyűjtöttek augusztus elejéig. Természetesen másfajta, még hasznosítható hulladékot is átvesznek, ez a mennyiség azonban eltörpül az előbbiekhez képest. Jelentős bevételi forrás a haszonvas értékesítése, ez évben 1500 tonnát adnak el. A papír csomagolóanyagok csökkenése 200 tonnás lemaradást okozott a vállalatnak, de remélik,, hogy az úttörők őszi hulladékgyűjtő akciója „kiszippantja” a háztartásokban kallódó hasznos anyagot. Az anyagi haszon reményében többen, vállalatukat megkárosítva „jótékonyan” gyűjtik a haszonanyagokat. A MÉH bizonylati rendszere — rövid idő alatt — kiszűri az effajta hűtlen kezelést, mivel létezik a gyanús eredetű anyagok tömbje, amiből 1 példány a rendőrségre kerül. Maga az árrendszer is korlátozza a visszaéléseket. Talán érdemes még egyszer visszatérni a kisdiákoK méh- szorgalommal, apránként gyűjtögető akciójához. Mindannyiunk érdeke, hogy a hulladékok — feldolgozás- útján — újból hasznos termékként segítsék életünket. Ezért, ha módunkban áll, könnyiisük meg kisdobosaink, úttörőink feladatát, s ha csöngetnek, ne utasítsuk el rögtön az udvarias kérést. A spájzok mélyén, ládafiában biztos megbüvite 1—2 kiló fölös papír... | Szigorú intézkedések — előnyös változások a síküveggyárban Amit a vevő kér és amit érdemes... — Az első fél évben találtuk magunkat szemben igazán és először a piaccal. Ugyanis a korábbi években viszonylag „gond nélkül”, úgy is mondhatom, elosztásos alapon juttattuk el termékeinket, a megrendelőkhöz. Ez alól kivételek vottak a külföldi vásárlók. Ezek után joggal kérdezhetné, hogy rosszul mértük fel a piaci igényeket. ítéltük meg az értékesítési lehetőségeket? Csupán a tavalyi igényekre alapoztuk terveinket, amikor még hiány volt a mi áruinkból. Ezt követte az idei, rideg valóság. A tavalyi 6 millió négyzetméter síküveg helyett csak 5 millióra jelentkezett megrendelő, megcsappant a kereslet a hőszigetelő üveg iránt is, pedig ez irányú elképzeléseinket, fejlesztéseinket összhangba hoztuk a nyílászáró szerkezeteket előállító vállalatok, jelenlegi és távlati tevékenységével — indítja és summázza az első fél év hideg zuhanyként érkezett változásait Fejérvári Géza. a salgótarjáni síküveggyár gazdasági igazgatóhelyettese. Támadás egyszerre és három fronton A kialakult helyzet egészséges mértékben felidegesítette a gyár vezetőit, amit szerencsére nem követett semmiféle fejetlenség, kapkodás. — Ogy érzem, hogy a magunk mögött hagyott két hónapban megtaláltuk a megoldást — hangsúlyozza a gazdasági igazgatóhelyettes. — Egyszerre három területen kívánunk alapvető változást elérni — folytatja, miközben átnyújtja a 11 oldalon összeállított. intézkedési tervüket. melyből az első pillanatban kiderül, hogy nem babra megy a játék. — A tennivalókat — utal az írásban foglaltakra — minden fórumon megvitattuk. Azt kell mondanom, hogy elképzeléseink megértésre és támogatásra találtak, pedig szigorúak. A változás azt is jelenti, hogy jelenleg beavatkozunk azokba a normál munkafolyamatokba, amelyeket korábban az egyes gyáregységek önállóan oldottak meg. Abból indultunk ki, hogy a piacon bekövetkezett helyzet nem isten csapása. Ha megváltozott, meg kell keresni az ellenszerét, vagyis azt kell gyártanunk. amire szükség van, amiért jó pénzt kapunk. Ennek megfelelően intézkedéseket tettünk az új termékek bevezetésének meggyorsítására. Ezek közé sorolhatom a nap- tető-fűthető házfalat; amelyet kompletten felszerelve kívánunk értékesíteni. Igény van rá! Elsősorban a belföldi piacon akarjuk meghonosítani, de kilátásaink vannak exportra is. Felpörgetjük az üvegasztal gyártását, növeljük mennyiségét, akárcsak a Sal- gótherm termékét — érzékelteti a szükséges változások egyik területét Fejérvári Géza. Nem kísérletezni Az új helyzetnek és követelményeknek megfelelően szabták meg — az előbb említettekkel összhangban — a kereskedelmi osztály tevékenységét is. Tőlük a többi között 1,5 millió dollárnak megfelelő síküveg-megrendelést várnak. Nem kisebbek a tennivalók a műszaki fejlesztésben sem. mert az új termékek kikísérletezése indokolatlanul elhúzódott, s ez idő alatt sok kicsi. de komoly versenytárs jelentkezett a piacon, akik előnyhöz jutottak. A műszaki fejlesztők 5—16 főből álló csoportjára hárul majd az üveg karcosodásá- nak megszüntetése, a termelés biztosabbá tétele, a minőség javítása. Garantálniuk kell. hogy a jó árukihozatal differenciáltan, a különböző termelőegységekben 5—20 százalékkal emelkedjék. A második rogyasztókemence üzembe helyezésével — határideje a harmadik negyedév vége — pedig havi 200— 250 ezer négyzetméter tőkésexportra alkalmas üveget kell előteremteni. A kísérleti üzem, a desigustúdió. a tanműhely is a központi elképzeléseket szolgálja, vagyis 4 millió forint termelési értéket kell produkálniuk, megfelelő nyereség mellett. — Az elmúlt időben a műszaki tevékenység valamelyest felgyorsult, de még nem annyira, ahogy mi szerettük volna, ahogy érdekünk ezt megkívánja. Emellett a marketingtevékenység sincs igazán összefogva. Olyan tudatos és gyors piackutatásra van szükségünk, amely visszatükrözi a reális valóságot, s amit minél előbb megvalósíthatunk — sorolja a cselekvésnek azokat a területeit, ahol a tempó gyorsítására van szükség. A nyereséges gazdálkodás harmadik nagy területe a költségekkel való ésszerű takarékosság. Ez az, ami mindig, most is, a gyár vezetőinek biztosan a kezében van. — A termeléshez szükséges költségek most is zöld utat kapnak, mert itt nem lehet értelmetlenül takarékoskodni, de pocsékolni sem. A szigorítások a fel nem osztott költségekre irányulnak. Ezeknek az a lényege, hogy minden igénylést felülbírálunk; vagy helyben hagyjuk, vagy csökkentjük. elhalasztjuk, vagy elutasítjuk. Hogy intézkedéseink mennyire reálisak és kívánatosak voltak, azt az elmúlt két hónap — július és. augusztus — bizonyítja. Nemcsak pótoltuk az első félévi lemaradást, hanem mind a termelésben, mind a nyereségben lényegében eljutottunk az időarányos teljesítéshez. Ebben szerepe volt még az időközben végrehajtott bérfejlesztésnek, a műszakiaknál és az alkalmazottaknál, valamint a kifizetett prémiumelőlegnek. E kettő újabb lökést adott a még eredményesebb munkához — állítja a gazdasági igazgatóhelyettes, majd ezzel zárja gondolatait: — Ma már nyugodt vagyok, kiegyensúlyozottan és ütemesen tevékenykedünk. II tanulság Mi az, amire az első fél év nyomatékosan felhívja a gyár vezetőinek és dolgozóinak figyelmét és félreérthetetlenül megérteti velük a változásokat? Olyan termelési és gazdálkodási magatartásra, felfogásra, cselekvésre van szükség, amely hozzásegíti a gyárat ahhoz, hogy nagy fejlesztések nélkül is talpon maradjon az egyre erősödő versenyben. Ez egyúttal azt is ielenti. hogy az eddiginél jobban hozzá kell nyúlni a tartalékokhoz, illetve ahogy Fejérvári Géza igen találóan megjegyezte: jobban fel kell rázni magunkat... Ez utóbbinak vannak biztató jelei. Például a vízszintes edzőberendezés áttelepítését igen gyorsan és jól oldották meg. Sok ilyenre és ehhez hasonlóra lesz majd szükség, hogy a továbbiakban is a sok kérdőjelet magában hordozó, váratlan tennivalókra biztos, megalapozott választ adjanak: Venesz Károly Számítógép-vezérlésű leporellót gyártó gépet helyeztek üzembe júniusban az Állami Nyomda pásztói gyáregységében (felül). A 7 millió forintba kerülő berendezésen kívül, egy PMC-vezérlesü egyenes vágógépet is kapott a gyáregység (alul). Együttműködést a tanácsokkal IrányM i szociális tervek készítéséhez A VII. ötéves vállalati ter" vekhez kapcsolódó szociális tervek kidolgozásához irányelveket adott ki a Pénzügy mi n is ztérium a Szakszervezetek Országos Tanácsával közösen. Az új középtávú szociális tervek elsősorban abban különböznek majd az eddigiektől, hogy a jövőben csak azokat a szociális juttatásokat tartalmazzák, amelyeket a dolgozók a vállalattól kapnak valamilyen formában. A gazdasági és a szociális tervek összhangjával kapcsolatban, az irányelvek felhívják a vállalatokat: műszakigazdasági fejlesztési elgondolásaik kidolgozásakor eleve vegyék figyelembe, hogy a változások, az új beruházások, az új követelmények, milyen hatással vannak a dolgozókra. Anyagi lehetőségeik jobb kihasználása érdekében a vállalatok keressék az együttműködés lehetőségeit más külső szervekkel, főként a környékbeli vállalatokkal, a helyi tanácsokkal. A SZOT-han ehhez hozzáfűzték: a vállalatok kultúrházai nagyobbrészt kihasználatlanul állnak, holott számos olyan rendezvénynek adhatnának otthont. ahová nemcsak a gyáriak, hanem a környékbeli lakók is szívesen ellátogatnának, de a vállalati sportpályákat is megnyithatnák a külső érdeklődők előtt. A fenntartási költségeket csökkentené továbbá, ha a vállalati üdülőket —, amelyek j általában csak július—augusztus hónapokban foglaltaik — a nyári főszezonon kívül is igénybe lehetne venni pihenésre. továbbképzésre például az IBUSZ vagy más utazási irodák közvetítésével. A közös üzemeltetési formák bevezetésével azok a váltalatok is többet tudnának nyújtani dolgozóiknak, amelyeknek anyagi lehet őségéi nem tesznek lei hetévé új szociális beruházásokat, vagy egy-egy létesítmény fenntartása meghaladja erőiket. A meglévő vállalati gyermekintézmények jobb hasznosítására is hasonló megoldást. javasolnak a SZOT- ban. Az igények csökkenésével ugyanis egyre több helyütt állnak félig kihasználatlanul az üzemi, gyári bölcsődék, óvodák, miközben a tanácsi gyermekintézmények egy része túlzsúfolt, s a környékbeli lakók közül hely hiányában sokan csak lakásuktól mész. szebb tudják gyermekeiket napközben felügyelet alá Helyezni. Az irányelvek szerint a munkásszállókat úgy kell fejleszteni, hogy otthonosabb, kul tu r áltat) b körülmény eket teremtsenek az itt élőknek. Célszerű a munkásszállók hasznosításának néhány vállalatnál már bevált új formája, amikor a megüresedett szobákat fiatal házasoknak ajánlják fel, átsegítve őket a családalapítás nehézségein. Az ilyen átmeneti otthonok kialakítására a tapasztalatok szerint az eddigieknél szélesebb körben lenne lehetőség, mert a szállók általában csak harmadrészt lakottak. A dolgozók széles rétegét; " mintegy 40—42 százalékát érinti az üzemi étkeztetés. A napi egyszeri me.eg étel biztosítása a nagyobb vállalatoknál, intézményeknél meg van oldva, de a kisebb üzemekben, szövetkezetekben,, vagy a kihelyezett munkán dolgozók többsége ma még nem jut ehhez a szolgáltatáshoz. Számukra is kellene valamiféle megoldást találni, akár az ebéd kihordásával a központi konyháról, akár azzal, hogy valamelyik közeli étterem, vendéglő szolgáltatásait vehessék igénybe.