Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-20 / 221. szám

tudomány wfläga flz időjárási frontok és szervezetünk Az orvosi meteorológia mű­velői meteoropátiának neve­zik azt a jelenséget, hogy az időváltozások alkalmával igen sok' élőlénynek megváltozik a viselkedése. Olyankor lépnek fel, amikor egy többé-kevésbé gyorsan mozgó időváltozási vonal, ún. időjárási front vonul át tar­tózkodási helyünk felett. Ép­pen ezért a meteoropátiát gyakran frontérzékenységnek is nevezik. Nem minden ember szenved rneteoropátiában. Legalábbis a fiatalabb korosztályba tarto­zók csaknem érzéketlenek az időjárás alakulása iránt. Az idősebbek viszont valamennyi­en panaszkodnak a meteoro- pátiára. A meteoropátiának kétféle alakja van. Az egyik az idő­változások bekövetkezése után lép fel (posztfrontális), és ez a jelenség aránylag könnyen megmagyarázható, a másik megelőzi az időváltozást (pre- frontális). Az ilyen meteoro­paták néhány órával az idő­változás előtt, de olykor már egv-két nappal korábban jel­zik panaszaikat, sokszor olyan korai időpontban, amikor az időjárás még szép, és a köze­ledő légköri átalakulásnak még semmiféle előjele nem mutatkozik A poszfrontális meteoropá- tiára könnyű magyarázatot ta­lálni: ha az időváltozás már lejátszódott, az azt jelenti, hogy testünk fizikai környeze­te alaposan átalakult. Igen rö­vid idő alatt megváltozott a hőmérséklet, a levegő víz­gőz tartalma, villamos állapo­ta. szennyezettségi foka, vala­mint a légnyomás. Nem le­pődhetünk meg azon. hogy ez a környezeti átalakulás befo­lyásolja szervezetünk műkö­dését. # Sokkal talányosabb az, hogy az időváltozás előtti meteoro- pátia miként jöhet létre? Ho­gyan lehetséges, hogy az idő­járás megváltozását előre jneeérezhetjfik?'.A 1 kulcsát a modern meteorológia a kö­vetkező. úton keresi. Amikor a meteoropaták időváltozás előt­ti első panaszai mutatkoznak, akkor, noha nálunk még tel­jesen szép idő uralkodik, tő­lünk sok száz kilométer tá­volságban már kialakult az az időjárási front, amely bizo­nyos idő elteltével hozzánk ér­kezik. A meteorológiai szol­gálatok időjárási térképei ek­kor már világosan mutatják a közeledő változást. Éppen ez teszi lehetővé azt, hogy a me­teorológiai jelentések előre felhívják figyelmünket az idő­változás lehetőségére. Miként magyarázható azon­ban az, hogy a légkör távoli, sok/ száz kilométer távolság­ban lévő részében lejátszódó meteorológiai változások a mi szervezetünkben okoznak át­alakulásokat? Már évek óta ismeretes, hogy az időváltozá­st frontok mentén elektro­mágneses kisugárzások kelet­keznek a légkörben, amelyek a rádióhullámok tartományá­ba esnek. A zivatarok villá­maiból is olyan erőteljes su­gárzás indul ki, amely még sok ezer kilométer távolság­ban is kimutatható. A hely­zet tehát az. hogy amikor egy hozzánk közeledő időváltozás» front még nagv távolságban van tőlünk, akkor már gyen­ge elektromágneses sugárzá­sok érkeznek hozzánk. E té­nyen alapszik az a feltevés, hogy a meteoronátia jelensé­geit esetleg ezek az elektro­mágneses hullámok idézhetik elő. de nem ad magyarázatot például arra. hogy a szerve­zetnek melvik szerve vagy része reagál a légkörön át érkező gyenge elektromágne­ses sugárzásra. Tudományos körökben sok hfve van an­nak a felfogásnak, hogy szer­vezetünk minden egves seitje külön-külön változást szen­vedhet. Ez megmagyarázhatná azt is. hogv a meteoropátia. mint már említettük, az egy- seitű élőlényeken is fellép. A meteoropátia nemcsak a szabadban, hanem épületek­ben tartózkodókon is jelent­kezik. A távoli frontokról jö­vő elektromágneses hullámok énnen úgv bejutnak az épüle­tek belsejébe, mmt a távoli rádióállomások adásai. M. I. Küzdelem a zaj ellen A Boeing 747-es óriásgép haj tóművének laboratóriumi mű­szeres zajtesztelését láthatjuk. A zaj megszokott velejáró­ja eleiünknek A száguldó autók, a zakatoló, csattogó tömegközlekedési eszközök, a szomszéd lakásban bömbölő rádió, magnó szinte a nap minden órájában megpróbál­tatásnak teszik ki fülünket, idegeinket. így nem is lehet csodálni, hogy az iparilag közepesen és erősen fejlett országok lakosságának ma már több mint 20 százaléka halláskárosult. Ám nemcsak a hallószervünkkel észlelt hangok ártanak: a kis rezgés­számú infrahangok egyéb bio­lógiai hatást is kifejtenek. Ki ne érzett volna hosszan tartó autózás, buszozás során fá­radtságot, álmosságot, fejfá­jást, netán hányingert? A motorral hajtott járművek belsejében keletkezett nagy mennyiségű infrahang a cson­ton keresztül is terjed. Az úgynevezett rezgési ártalom az egyik oka például a hajó­kon tapasztalt tengeri beteg­ségnek is. A keletkezett inf- rahang mértékét a motor má­sodpercenkénti rezgésszáma, a futómű rugózása, s az út­burkolat keménysége befolyá­solja. Ha sikerül „elhangol­ni” az útburkolat és a motor rezgésszámát, akkor az mi­nimálisra csökkenthető. A másik megoldás a zajcsökken­tett motorok előállítása. Sok problémát okoz a zaj a légi közlekedésben is. Nem véletlen, hogy csupán fülvé­dővel ellátott dolgozókat lá­tunk a repülőterek betonján foglalatoskodni a kisebb-na- gyobb gépek körül. Nem kis zajártalom hárul a repülőte­rek közelében lakókra sem, de gondolni kell a gépmada­rak utasaira ■ is, hogy ne zavarja őket az óriás hajtó­művek zaja. A repülőgép-hajtóművek „lecsendesítésén” fáradozó szakemberek sikeresen végzik munkájukat. Visszapillantó tükör Az SBTC szer­dán Egerben meg­méretett és könyr nyűnek találta­tott. Lényegében első idegenbeli rangadó mérkőzését játszotta a fiatalokkal teletűzdelt tar­jám bányászcsapat. Kíváncsi­an és bizakodva vártuk, hogy mire lesz képes kontra játék­ban. a „Stécé”, érvényesül-e a csatárok gyorsasága egy jó csapat otthonában ? Nos. az 1—0-ás vereség alapjában véve papírforma-eredményt hozott. Összességében azonban László bravúrjának köszönhe­tő, hogy ez az egri győzelem nem lett nagyobb különbségű. Bebizonyosodott tehát, hogy még türelemmel kell lenni szurkolónak és szakvezetőnek egyaránt, míg e fiatal együt­tes rutinos, jó csapattá válik. A területi bajnokság „Mát- ra”-csoportjában az V. for­dulóban a listavezető H. Kö­teles SE volt szabadnapos. A nyolc találkozón mindössze két vendéggvőzelem született, a többi mérkőzés a pályavá­lasztó csapatok sikerét hozta. A nógrádi együttesek végre jó hétvégét könyvelhettek el maguknak. Nybrt a Nagybá- tony, a Balassagyarmat és a Síküveggyár is. Egyedül a Romhánv szenvedett vereségei a rivális NBSC otthonában. Igaz. vereségével mindjárt a „sereghajtók” közé esett visz- sza. (Szót kell ejtenünk még egy megyei vonatkozású ese­ményről. Recsken első területi mérkőzését vezette a balassa­gyarmati Gál István. szak­emberek és szurkolók köz- megelégedésére. Gratulálunk teljesítményéhez, s további sikeres működést kívánunk.) A csatárok huszonnégyszer voltak eredményesek. Az ózdi Katalin és a recski Csányi három gólt ért el. Ez utóbbi ezzel a teljesítménnyel meg­ugrott a góllövőlistán. Az él­csoport állása: Csányi 8. Klei­ber (Edelény) és Tóth (Recsk) 5. Tamás (H. Köteles SE) és Utassy (Özd) 4 gólos. A forduló nyolc találkozó­ján 8950 (!) néző szurkolt. Ez az utóbbi évek nézőcsűcsa. Két találkozón kiemelkedően sokan voltak jelen. Borsodná- dasdon — elsősorban az ózdi szurkolóknak köszönhetően — 3000, Edelényben pedig 2500 néző volt ott. A forduló Nóg­rád megyei válogatottja: Ba­logh (Romhánv) — Zsély (Síküveg.). Robb (Bgy. SE), Czene (Síküveg.), Szabó Gy. (Nagybát«ny) — Hajdara (Nagvbátony), Balga (Sík­üveg.), Tóth F. (Bgy. SE), Hodur (Romhány) — Szűcs (Bgy. SE), Szabó L. (Nagybá- tony). A megyebajnokságban a IV. fordulónál tartanak a csapa­tok, A döntetlen nélküli for­dulóban hat pályaválasztói és két vendégsiker született. A legmegiepőbb a Cered nagv- arányú karancslapujtői győ­zelme. A rutinos Bogár meg­állította az újonc SKSE diadalmenetét. Az ötvözet- gvári siker értékét növeli, hogy a Kohász-stadionban tudott nyerni. Jellemző, hogy a vendegegyüttesek a két si­kercsapat kivételével még gólt sem tudtak rúgni. A fordulóban huszonhárom gól született, amelyet tizen­nyolc labdarúgó ért el. A ceredi Kis-Simon triplázott, a zagyvarónai Bogár, a pásztói Tóth és a mátranováki Hársi duplázott. A góllövőlista él­mezőnyének állása: Kis-Simon 8. Dénes (St. Volán) 6. Bogár és Fekete L. (St. Volán) 5, Tóth (Mátranovák) 4 gólos. A forduló nyolc mérkőzésén 2700 néző szurkolt kedvencei­nek. Legtöbb szemtanúja (500) az SKSE hazai vereségé­nek volt. Érdekes, hogy a legkevesebb néző (100) a lis­tavezető St. Volán mérkőzé­sére volt kíváncsi. A forduló válogatottja: Szo- kolai (Szügy) — Bodó (Pász­tó), Győré (ÖMTE), Tajti Gy. (Cered), Nedelíczki (Erdőkürt) — Oravecz (Cered), Fekete L. (St. Volán), Mihály (Mátrano­vák). Hársi (Mátranovák) — Kis-Simon (Cered), Bogár (ÖMTE). — pilinyi — Hét végi előzetes Szombaton és vasárnap több kiemelkedő sportesemény szín­helye lesz Salgótarján, A széles választékból ezúton nyújtunk át egy kis előzetes ízelítőt, hogy ki-ki kedvére választhasson. Már tegnap délután elkezd­ték az edzéseket a XI. Nóg- rad Kupa F2—B nemzetközi KÖRREPÜLÖ­MODELLVERSENY résztvevői a tóstrandi model­lezőpályán. Pénteken 8.30-kor lesz a verseny ünnepélyes megnyitása, és 9 órától star­tolnak a gépek, akárcsak szombaton és vasárnap. A zá­rónapon 16 órára tervezik űz eredményhirdetést és a díjki­osztást. A salgótarjáni Kohász-sta­dion ad otthont a hagyomá­nyos Kristály Kupa nemzet­közi ATLÉTIKAI VIADALNAK. A résztvevők közt igazi „sztá­rok” lesznek, mint például az Európa-válogatott Szalma László és a fedettpályás kon­tinensbajnok Pálóczi Gyula, valamint az országos csúcs­tartó Vanyek Zsuzsa távolug­rók, Jámbor József magas­ugró, Horváth Viktória súly­lökő, Kiss Tibor hármasugró és Szabó Zsolt 800 méteres síkíütó bajnok. Az SKSE-vá- logatott atlétái természetesen szintén elindulnak a verse­nyen. Megrendezik egyúttal az ilyenkor szokásos futófesz­tivált a város általános és középiskolásainak is. A ver­seny szombaton 14.30 órakor kezdődik. A síküveggyári sporttelepen nemzetközi NŐI LABDARVGÓ-MÉRKOZÉST rendeznek szombaton 16 órá­tól. A Magyarország—Cseh­szlovákia barátságos találkozó előkészületet jelent a mieink­nek az október 12-i svájci EB-selejtezőre. Csoportunkban a spanyolok »ellen már 1—0-ra nyert, az olaszoktól pedig 3—2-re kikapott a magyar női tizenegy. Legutóbb Becsben viszont. — . ugyancsak barát­ságos mérkőzésen. Budapest néven — ugyanilyen különb­séggel nyertek a mieink. A salgótarjáni illetőségű Kiss Lászlóné és társai 2x40 perces összecsapására már csak azért is sok nézőt várnak, mert ez alkalomból rangos előmérkő- zés is lesz, A területi bajnok­ság Mátra-esoportjában sze­replő Síküveggyár és BVSC felcserélte a pályaválasztói jo­got. így szombaton Salgótar­jánban játszanak 14 órától, a Sugár úti pályán. Ezt a mécs­esét is megelőzi a két egyesü­let ifjúsági gárdájának talál­kozója 12 órától. Szombaton 9. vasárnap 8 órakor kezdődik a salgótar­jáni sportcsarnokban a ha­gyományos Szert Sándor női és férfi KOSÁRLABDA­EMLÉKTORNA. A hölgyek viadalán az SKSE ellenfelei: a Kiskunfélegyházi Vasas, az Eger SE és a Ti­pográfia. A Kohász férficsa­pata pedig az Oroszlányi Bá­nyász, a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz SE és a Kandó Kál­mán Műszaki Főiskola gárdá­jával találkozik. A vasárnao 13.15 órára tervezett ered­ményhirdetésen külön díjaz­zák a legtechnikásabb, vala­mint a legponterősebb női és férfi kosarast is. Az egvre népszerűbb olim­piai ötoróba sorozatában ugvancsak ezen a szombaton lesz a női és férfi. FUTÓPRÓBA Nógrád megye két városában rajtol majd a mezőny, egy­aránt 9.30 órakor: Salgótar­jánban az SBTC tóstrandi pá­lyájának parkolójából, Ba- lassaayarmaton a Bgy. SE nagyligeti sporttelepéről. Ez alkalommal ugyancsak lehel teljesíteni a Palóc 4+1 próba futószámának követelményeit. A további sporteseményekről; köztük az SBTC—SZOLNOK NB Il-es labdarúgó-mérkő­zésről holnapi számunkban árunk még. Lakótelepi tömegsport-egyesületek Salgótarjánban Hazánkban — így Nógrád megyében is — a lakosság egyre nagyobb hányada él az utóbbi évtizedekben épült la­kótelepeken. Ehhez képest kissé későn, a hetvenes évek végén, kezdett országos mé­retűvé válni az a kezdemé­nyezés, hogy lakótömbökben élő emberek sportolási igé­nyeinek elébe kell menni, még­hozzá szervezetten. Azért is későn, mert a sportoláshoz eleve... megfelelő. __területeket p ályákat, létesítményeket kel­lett volna kialakítani, és ez rendszerint — tisztelet a ki­vételnek — kimaradt a lakó­telepekből. Később kiderült: bármilyen fontos a lakásigé­nyek kielégítése, az sem mind­egy, milyen környezetben, mi­lyen feltételek között élünk. Napjainkra a rendszeres moz­gás egészségügyi követelmény- nyé vált; fel kellett ismerni, hogy népgazdasági szempont­ból is alapvető a sportolási lehetőségek megteremtése a széles tömegeknek. Azóta sza­porodik a lakótelepi tömeg- soort-egvesülétek száma pél­dául Salgótarjánban is Kistarjám út Kezdetben — mint a leg­több induló akció esetében — nagy volt a nekibuzdulás és meg is volt az eredménye. A megyei és a városi tanács, a sportfelügyelőségek, a Hazafi­as Népfront, a KISZ és az SZMT illetékesei is ott bá­báskodtak a születendő tár­sadalmi sportklubok „bölcsői­nél”. A Kistarjám úton eleinte csak egy kis szobácsika állt a sportszerű mozgást igénylő ház- és környékbeliek rendel­kezésére a 2-es számú ház magasföldszintjén. Lelkes, ügy­szerető emberek szorgalmas munkával tették ezt alkal­massá tornaszobának. Bordás­falat. tükröt, medicinlabdákat és egyéb sporteszközöket sze­reztek be a tagdíjakból és más forrásokból, például pá­lyázati díjból, állami, sőt vál­lalati támogatásból (az ott la- k 'k közül sokan acélgyári dolgozók, s az SKÜ a tömeg­sportra szánt pénzéből juttat évente szép összeget az egye­sületnek). Később kialakítot­tak egy kis irodát is, beve­zették ,a kezdetiben legnép­szerűbb — így valóban töme­geket vonzó — aerobic után a gvermek- és asszonytornát, a férfiak kondicionáló foglal­koztatásait is. Most újabb ..konditermet” szeretnének kialakítani, mert már száznál többen vannak. Cél juk a nyugati városrész, a Rokkant-telep és a Pecskő utca lakóit is bevonni az SE „hatókörébe”. A Kistarján egyesület a gazdája újabban a város őszi tömegsportnapjá­nak, vezetői ugyanis igen jó szervezők, megbízható ren­dezők, akik remekül együtt­működnek az illetékes állami, társadalmi szervekkel és a közeli József Attila Művelő­dési Központtal is. Beszterce-felep Jól indult a sportélet a nóg­rádi megyeszékhely legna­gyobb lakótelepén is. Csak az ottani általános iskolával nem volt egészen felhőtlen a kap­csolat — bár a tömegsport­egyesület aktívái társadalmi munkával járultak hozzá az oktatási intézmény sportpályá­jának megépítéséhez és be­kerítéséhez. Elkészítettek, il­letve berendeztek t9bb kon­dicionálótermet is, ugyancsak igen népszerű aerobic- és asz- szonytorna-tanfolyamot indí­tottak be. Komoly sikerei vol­tak az ottani nyári sportna­poknak, a kispályás, focivetél­kedőknek, de az SE labdarú­gócsapata sokféle kupatornán képviselte a megyét az egész országban, sőt nemzetközi ta­lálkozón is. Aztán egy-két lelkes szer­vező — más. nem kevésbé fontos feladata miatt — kény­telen volt átadni a helyét olyan utódnak, aki nem tud­ta az eredeti szinten folytatni a szervezőmunkát. Kezdett halódni a Beszterce-lakótele- pen a sportélet. Olyannyira, hogy az egész elmúlt eszten­dőben végül is szüneteltette tevékenységét a tömegsport SE. De az idén ismét elkez­dődött valami: februárban egy lakóklub indult be. kondi­cionálóteremmel. nemrég pedig átadták rendeltetésének a ré­gen várt társalgót is: Ráadá­sul olyan sportnapok kereté­ben. hogy az az augusztusi hétvége ismét a régi „szép napokra” emlékeztetett: gye­rekek és felnőttek százai ve­télkedtek és szórakoztak ki­tűnően a lakótelepen. Ahol egyébként újabb pályák építé­sét tervezik, méghozzá ugvan- úev együttműködve a közeli S7.MT Oktatási K’izpont nép­művelőivel, ahogy az utóbbi időben. Mert nagyrészt nekik köszönhető a helybeli sport­élet újraélesztése is. Gorkij-lakótelep Sokáig vajúdott a tömeg­sport-egyesület megalakításá­nak ügye a Gorkij-lakótele- pen. Nem voltak meg hozzá eleinte a megfelelő feltételek: hiányzott az anyagi bázis, a sportolásra alkalmas — es használható — létesítmény, nem akadtak igazán ráter­mett és vállalkozó szellemű vezetők, szakemberek, aktívák sem. Aztán felkarolta az ügyet az ottani ifjúsági művelődési ház: helyiséget adott a női és gyermektornának, a sakko­zás, az asztalitenisz és a ka­rate kedvelőinek, tehát ott is besegítettek a népművelők. Azóta van már a lakótelepen is kondicionálóterem, javában tart a tagszervezés, sőt sze­retnék bekapcsolni az itteni tömegsportvezetők a Hámán Kató-lakótelepieket is a sza­badidős sportba, kialakítva ott ugyancsak egy hasonló helyi­séget. Ehhez most , már csak a megfelelő pénzügyi bázist kellene megtalálni. (Távol áll­jon tőlünk a fogadatlan pró­kátor szerepköre: viszont an­nál k izelebb van a Gorkii- lakótelephez a síküveggyár. amelynek igen sok dolgozója ott is lakik, és mind erőtel­jesebb versenysport-egyesülete van. . .) A pálfalvaiak bizo­nyára, jó gazdái lennének a téli tömegsportnapoknak is! Kemerovo­’al<ótelep Ám ahhoz, hogv kiteljesed­jen a városi tanács testneve­lési és sportosztályának „Négy Évszak” nevű kezdeményezése — ez azt jelenti, hogy ne­gyedévenként más és más sal­gótarjáni lakótelepen rendez­nének ilyen sportnapokat —. hasonló élénkségre volna szükség a negyedik; a Keme- rovo-lakótelepen is. Egyelőre személyi és anyagi feltételek hiánya akadályozza ezt, de már olvan előrehaladott tár­gyalások egyengetik az utat a cél elérése felé. hogy a sportosztály illetékesei bíznak benne: legkésőbb jövőre ott is él. működik majd a tömeg­sport-egyesület. Addig még persze akad ten­nivaló a többi salgótarjáni lakótelepen is. Minél több em­bert bevonni a rendszeres sportolásba; javítani a kap­csolatot az ottani iskolákkal, a közeli üzemekkel és sport­klubokkal. növelni az újabb sporteszközök beszerzésére és egyéb költségekre fordítható, lakossági bevételeket és főleg a gyerekeket hatásosan rá­szoktatni a mozgásra. A lakó­telepi SE-knek érdemes egy­mással. de a balassagyarmati és a pásztói, sőt a rnegvén kívüli klubokkal is kicserélni tapasztalataikat. Mindamnyi- u(n)k hasznára! X. R

Next

/
Thumbnails
Contents