Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-18 / 219. szám
Ir»ckuadkert öt éu mülua Odagondolták a lakosság példás segítségét ess kötelesség Beszélgetés dr. Feher MMos<r, « Magyar Rehabilitációs lársaság elnézve! A Magyar Rehabilitációs Társaság a közelmúltban Salgótarjánban tartotta V. vándorgyűlését. A háromnapos tanácskozáson —, amelynek témája volt; a komplex rehabilitáció a bányászatban és a kohászati iparban — részt vett dr. Fehér Miklós, a Magyar Rehabilitációs Társaság elnöke. A vándorgyűlés végeztével arra kértük, bészél- jen a csökkent munkaképességűek helyzetéről az országos összkép alapján és foglalja össze a salgótarjáni tanácskozás tapasztalatait. — A rehabilitáció olyan tevékenység, amelyben elválaszthatatlanul összefonod, nak az egészségügyi, szoeiális és foglalkoztatási szempontok. 1'ehát nem csak orvosi, szociálpolitikai feladat, hanem szerepelnie kell a vállalatok^ gazdasági programjában is. firvényestil-e a gyakorlatban ez a komplexitás? — Elöljáróban el kell mondanom. hogy a mosdani tanácskozáson nem csak a megváltozott munkaképességű dolgozókról volt szó. hanem egyéb fogyatékosokról. rokkantakról is. Nem csak a munkaképes korúakat. hanem a még nem munkaképes korú fiatalokat, és a már nem munkaképes korú idősebbeket is rehabilitálni kell. Ez utóbbiaknál a cél nem. a munkába állítás, sokkal inkább a koruknak. korábbi környezetüknek megfelelő társadalmi beilleszkedés biztosítása. Ami a megváltozott munkaképes korúakat illeti: a velük való foglalkozás nem csak az egészségügy feladata, a munkaügyi szervek, egyéb ipari tárcák, az átképzésekben pedig a művelődésügy segítsége is szükséges. A jelenlegi struktúrában az egészségügy koordináló szerepet vállal. Ez azt jelenti, hogy a többi tárcával együtt kell a kérdést megoldani. — Mikor tekinthető a rehabilitáció sikeresnek? Beszélhetünk-e az érdekek egybeeséséről? — A rehabilitáció akkor tekinthető sikeresnek, ha a rehabilitált egyén, a vállalat és a társadalom egészének érdeke egybees.üf Mondtuk meg őszintén, eltérő érdekekről van szó. A vállalatoknak nem gazdaságos a megváltozott munkaképességűek átképzése. foglalkoztatása, ha csak nem valami különleges, nélkülözhetetlen szakképzettségről van szó. Országos szinten igazából nem ismerték még fel a népgazdaság érdekeltségét a rehabilitációban. Igaz, véleményem szerint ezt a kérdést nem szabad az érdek oldaláról megközelíteni. A szocialista országokban a társadalom kötelessége a rokkantakról. csökkent munka- képességűekről való gondoskodás. Szemléletbeli fogyatékosságok is vannak, az érdek és kötelesség viszony ellentmondásosan érvényesül. A jelenlegi rendelkezések, határozatok nem tudják az ellentéteket még egveztetni. — A rehabilitáció régebben legtöbbször csak a szociális gondoskodásra terjedt ki. Ez elsősorban a létbiztonság megteremtését szolgálta. Történt-e valami változás ez ügyben? — Van változás. Az utóbbi években, főleg a rokkantak nemzetközi éve után, számos intézkedés látott napvilágot. Ezek lényege, hogy ne csak a szociális gondoskodásra szorítkozzunk. Az Egészségügyi Minisztérium 1983. évi rendeleté is próbálta a foglalkozási rehabilitáció irányába terelni az illetékesek figyelmét. Ez a rendelet már a megalkotása pillanatában sem volt igazán jól kivitelezhető. Oka. hogy túl sokat ró a vállalatokra. azokra az üzemekre. amelyeknek célja s gazdaságosság. a létszámmal való takarékoskodás. Ez a tendencia nem kedvez a rehabilitációnak. Ugyanakkut azt is el kell mondani, és tudomásul kell venni, hosv a rehabilitáltak jelentős része nem rendelkezik szakképzettséggel, betanított, vagy segédmunkások, esetleg túlkorosak. Átképzésük tehát nehézkes. a vállalatnak nem érdeke a jelen szabályozók alapján. A fellelhető jó példákat nem az erdek, hanem a vállalat szociális jó érzése dominálja. A kérdés másik oldala; az egyén sem érdekelt a foglalkoztatásban. A csökkent munkaképességű bányász például keré- setkiegészítést kap. függetlenül attól, hogy milyen minőségű, nehézségi fokú munkát végez. Vagyis, a keresetkiegészítési rendszer nem teszi érdekeltté a rokkantat. a képességeinek megfelelő munka elvégzésére. — Végezetül beszéljen arról. milyennek látja a Nógrád megyei helyzetet a három nap alatt elhangzott előadások, tapasztalatcserék alapján! — Meggyőződésem, hogy ja rehabilitációért felelős szakigazgatási szervek világos elképzelésekkel rendelkeznek. Bár, mint országosan, Nóg- rádban is messze az egészségügy) rehabilitáció mögött marad a csökkent munkaképességűek foglalkoztatása. Jó kezdeményezésnek tartom a melyei kórház rehabilitációs részlegét, bár önvendetes lenne, ha önálló osztállyá alakulhatna. hiszen az ágylétszám nem felel meg az igényeknek. Eredményesen működik a kardiológiai utógondozó Nóg- rádgárdonyban. Elhangzott, hogy gyermekrehabilitációs részleget is létrehoznak egve- lőre járó beteg szinten. A két fő téma, a bányászat és kohászat területfelelősei —, a kohászati üzemekből és a szénbányáktól —, beszámoltak a konferencián a foglalkozási rehabilitáció gyakorlati megvalósításáról. Ezekből kitűnt, hogy még mindig a szociális gondoskodás irányában ténykednek. Ez nem a nógrádiak hibája. A két üzem. saját erődből a gondokat orvosolni nem tudja. Ehhez újabb, hatékonyabb központi rendelkezések anyagi erőforrásokat is felkí-; náló tanácsi segítség szükséges. Köszönöm a beszélgetést. I Kiss Mária ] 0'csóbb bútorok A bútorok, és ezen belül a Szék- és Kárpitosipari Vállalat termékei iránt az utóbbi időben csökkent az érdeklődés, ezért a yállalat szakemberei az idén 10 új. az olcsó bútorok kategóriájába tartozó terméket fejlesztettek ki. Az új üdülő-, gyermek- és kiegészítő' bútorok átlagosan 15 százalékkal olcsóbbak a hagyományosaknál. Ez úgy vált lehetővé, hogy új formákat kutattak föl, és egyszerűsítették a szerkezeteket, mégpedig oly módon, hogy a változtatásokkal is ugvanolyan jól lehessen használni a bútorokat, mint azelőtt. Nosztalgia a vasúton Az élet minden területén eluralkodó nosztalgiahullám a vasutat sem hagyta érintetlenül. egyre-másra indulnak nosztalgiavonatok, a vasúti műhelyekben régi kocsikat, mozdonyokat keltenek életre szabad idejükben a lelkes vasutasa’-. Mindez nem utolsósorban, az egy évvel ezelőtt megalakult vasúti noszialgiabizott- ságnak köszönhető, amely fő céljának tekinti, hogy felkutassa. számba vegye, s megőrizze a vasúti közlekedés műszaki emlékeit, a vasúthoz kapcsolódó műemlékeket: mozdonyokat. motorkocsikat, személy-, teher- és postakocsikat, régi épületeket, eszközöket. berendezéseket. A vasúti és múzeumi szakemberekből, valamint amatőrökből álló bizottság működésének máris vannak kézzelfogható eredményei. Havonta mintegy nyolcszáznegyvenezer forint forgalmat bonyolít le a balassagyarmati áfész által üzemeltetett hugyagi vegyesbolt. A község egyetlen üzletét naponta mintegy kétszázan keresik fel, akik hatszázötvenezer forintos árukészletből válogathatnak. — RT — Állampolgári A demokratizmus újabb próbája — így jellemezte tanácstag ismerősöm az elkövetkezendő három hónap egyik legfontosabb tanácsi feladatát, a telep ülés fejlesztési hozzájárulás országos, de mégis egy-egy város, kerület, község közvetlen jövőjét meghatározó vitáját. — Demokratizmusból vizsgázik most a tanácsok szervezete és emberei, de vizsgázik az állampolgár is. t Igen. valóban erről van szó. Hiszen a tanácsoknak a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatban többszörös a feladatuk; őszintén és nyíltan kell tájékoztatni egy-egy körzet lakóit a teendőkről, az akadályokról, azok elhárításáról, s ugyanilyen nyíltan kell fogadni a javaslatokat. A megértő türelemre is szükség van. Megérteni, hogy egy adott körzet mikrogondjai igenis „versenytársai”, esetleg „ellenfelei” lehetnek egy rosszul, vagy jól megfogalmazott nagyobb feladatnak. A döntés a lakosság joga. Vagyis a legtisztább demokratizmusnak kell érvényesülnie. S, ebbe a demokratizmusba beletartozik a döntés felelőssége is. Az, hogy dönteni csak jól felkészülten és tájékozottan szabad. Ez a tájékoztatás is a tanácsok írásban vagy személyesen megteendő feladata. Tudatná az állampolgárokkal, hogy településük vagy körzetük mit tud és mit nem tud megvalósítani a korábbi tervekből. Bölcsőde, óvoda, iskola építése, vagy bővítése, a közmű — ivóvíz, szennyvíz —, az úthálózat feljesztése sok helyütt együtt meglévő feladatok, lehet-e közülük választani? Kell! S, mtert a településfejlesztési hozzájárulás mértéke egyéni lehetőségeink miatt is korlátozott, jól kell dönteni —, ezért rendkívülien fontos a túlnyomó többség egyetértése. Túlnyomó többség ? Az egyes emberek véleményének azonossága. Vizsgázik hát az állampolgár önmaga előtt is: felismeri-e azt a kristálypontot, ahol egyéni érdeke és a közösség érdeke találkozik. Hajlandó-e már javaslatában a két érdek egyeztetésére, s hogy továbblépjünk: a megszületett közösségi döntést tudomásul tudja-e venni, tudomásul veszi-e akkor is, ha esetleg nem az ő javaslatát fogadja el a többség? , Forintokról, egy-egy város, kerület, község jövőjéről döntünk, de mégis: a településfejlesztési hozzájárulás helyi társadalmi vitáiban a demokratizmusunk — hajlamunk és képességünk a demokratizmusra — vizsgázik. Of k»zd«m#nvex«s Mozgó kamatozású kötvény A kötvénykibocsátás nerr számit újdonságnak ma már Ha nem is minden hónapban de meglehetősen gyakran olvashatjuk a közleményeket amelyek vállalatok, szövetke zetek vagy éppen egy báni újonnan kibocsátott értékpa píriait hirdetik. Augusztus közepén viszon a korábbitól eltérő feltételei mellett kibocsátott értékpa pírról érkezett hír. Az Álla mi Fejlesztési Bank közremü ködésével a Pest Megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállala mozgó kamatozású kötvény hozott forgalomba, 20 millir forintért. Osztoznak a kockázaton A feltételek eltérnek a meg szokottól, az értékpapír tulaj donosai biztosan csak 9 százalékos kamatot kapnak a tör lesztés hét éve alatt, ezen felül pedig akkor fizet a válla lat számukra többet — maxi műm négv százalékot —, h: az üzlet jól jövedelmezőnél bizonyul. A pontos számítás; következő: ha a vállalat nye resége a vagvonhoz képest lí százalék alatt marad, akko arra az évre nem fizetne! plusz kamatot, ha 15 és 2l között lesz. akkor egy. 20 é 25 között kettő. 30-ig három afölött pedig négv százaléko kapnak a kötvényekre a tu laidonosok. 1 A fix kamatozásról való át- . térés a részben mozgó része- , sedésre azért jelent újdonsá- got, mert először osztozik a , kockázaton a kibocsátó és a- vásárló, a vállalat és a lakos- i ság. Eddig ugyanis bármiféle- eredményt hozott is a beruházás. a kötvényesek mir\den t esetben megkapták az ígért c kamatot. Csakhogy egyáltalán- nem biztos, hogy a vállalko- zás hét év alatt megtermeli az- ehhez szükséges nyereséget. Ám azonnal ellenérveket is* t lehet szegezni a fenti eszme- t futtatásnak: a kötvények vá- 5 sarlói csak a pénzüket fektetik be. az akció további sorsáról. a gazdálkodás mikéntjéről még információt sem kapnak. Miért viseljék tehát, ők a kockázatot? Ezt az ellentmondást úgy oldották meg a Pest megveiek. hogv ezentúl minden évben- nyilvánosságra hozzák az ered- ményeiket. Többet fizet Az ellenérvek sora ennyivel- aligha zárul le. Mert eddig i mindenféle kockázatvállalás . c nélkül lehetett olyan kötvé- l nyékét vásárolni, amelyek biz- losan 11 százalékos kamatot 5 hoztak. . Vagyis miféle érdeke r fűződik bárkinek is ahhoz, c hogy a biztos befektetést föl- 1 cserélje egy bizonytalanabbra? s A válasz ebben az esetben i, nagyon egyszerű: a Pest me- t gveiek kötvénve várhatóan en- nél a kamatnál is többet fizet. ha beválnak a számítások. és az üzlet az előre tervezett nyereséget hozza. A 11 százalékon fölül még körülbelül egv-másfél százalékos haszonra is számíthatnak a vásárlók. Vagyis ezért a plusszért kell kockázatot vállalniuk. Választhatnak a vásárlók A mozgó kamatozású kötvény kibocsátása várhatóan átalakítja majd a mostani piacot. Eddig éppen a biztos és a takarékbetétnél többet hozó befektetés lehetősége vonzotta a vásárlókat a kibocsátás helyére. Ezért is fogyott el sokszor néhány óra alatt az értékpapír. Most viszont megjelent egy ennél is többet kínáló, ám a kockázatot is megosztó fajta. így a vásárlók választhatnak: kisebb haszonért a biztosat, vagy nagyobbért a némileg bizonytalanabbat vásárolják-e meg. A befektetés! formák között is nagyobb lesz ezzel a verseny, aminek — mint minden á" zatban — elsősorban a vásárlók látják hasznát. Persze mindez csak akkor bontakozhat ki, ha újabb mozgó kamatozású értékpapírokat bocsátanak ki. Ez pedig valószínűleg attól is függ. hogy miként váltja be a hozzá fűzött reményeket az ÁFB és a Pest Megvei Iparcikk Kereskedelmi Vállalat első ilyen típusú értékpapírja. L. M. Jelentős település Nógrád megye nyugati fertályán Er- sekvadkert, ahol — akárcsak másutt — a jelen teendői mellett már a jövő esztendőkre gondolnak. Nemrégiben tárgyalta meg a tanács az elkövetkezendő öt esztendő településfejlesztési koncepcióját. valamint a tanács gazdaságfejlesztési elképzeléseit. Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy Érsekvadker- ten lelassul a korábbi népességgyarapodás, a lélek- szám négyezer-száz köriH várható. A lakosság fele munkaképes, ám a fokozatos elöregedés miatt számuk csökkenni fog — állapította meg a tanács. Helyben munkalehetőséget a FORCON-, a termelőszövetkezet, az építő- iDari szövetkezet és az intézmények nyújtanak elsősorban. A termelőágazatok a piaci igényekhez alkalmazkodnak majd jobban a jövőben. ,Tégleges döntés még nem született ugyan a hetedik ötéves terv teendőit illetően, de az már jól látszik, hogy mávek azok a tennivalók, amelyek a településen nem tűrnek halasztást. A varázsszó: infrastruktúra. Érsekvadkert méreténél és helyzeténél fogva alapfokú szükségletek kielégítésére alkalmas község. Ennek igyekeznek megfelelni a tervidőszak alatt is — magasabb színvonalon így tovább bővítik az egészséges ivóvíz- ellátásba bevontak körét, szorgalmazzák az építkezéseket — elsősorban magánerőből, de tanácsi beruházásban is, javítják a helyi közlekedés feltételeit az utak építésével és karbantartásával. Figyelmet szentelnek az időskorúaknak: az öregek napközi otthonának korszerűsítésére gondolnak. A legfőbb gondok egyike az elöregedett villamos hálózat, aminek rekonstrukcióját az elképzelések tartalmazzák. Két korszerű orvoslakásra is szükség volna, hogy a gyógyítás szakembereit letelepíthessék. Természetesen a feladatokhoz pénz szükségeltetik. Az előzetes kalkuláció alapján Érsekvadkert öt esztendő alatt a működési, fejlesztési és fenntartási feladatokra 104 és fél millió forinttal számol, amiből hetvenhét százalékot helyi pénzforrásokra alapoznak. Az iménti summa döntő részét — alig kevesebb,, mint 84 millió forintot — az intézmények működésére, fenntartására utalják majd ki. A fejlesztési elképzelések megvalósításához most is „odagondolták” a lakosság példás segítségét. Az érsekvadkertiek kétkezi munkája mellett forinttal is támogatják a hetedik ötéves terv legnagyobb fejlesztését, ösz- szesen több. mint kétmillió 400 ezer forinttal. Hogy mi lesz az a nagy fejlesztés? A lakosság két lehetőség között dönthet: vagy megépítik a még hiányzó három és fél kilométer utat. vagy tető alá hozzák az egészségügyi centrumot. Egyik sem kisebb vállalkozás a másiknál, a végső döntést a lakosság meghallgatása után mondia ki a tanács. Akkor, ha a településfejlesztési hozzájárulás fizetése mellett voksolnak maid a község lakói. Ezek tehát — nagy vonalakban — Érsekvadkert tervei 1990-ig. Végleges döntés jövőre, az év elején születik.
