Nógrád, 1985. szeptember (41. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-16 / 217. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csak egyetlen jó ötletem lenne, tudnám, mit kezdjek vele! Sajnos nincs, igy ma­ga az üres ötlettelenség áll a siker útjába. Pedig úgy érzem: most vagy soha! Ennyire kelendők rég voltak az ötletek széles hazában, valósággal versengenek ér­tük, talán még a szürkébbek is megvalósitásra lelnek eb­ben a tolongásban. Cinikusan azt kérdezném: mi ez a hirtelen feltámadt ötletéhség? Hiszen évek óta mást se hallunk, mint hogy az ész és az ötiet bajjal jár. A kezdeményezőkedv trón­fosztásáról filmeket forgattak, publicisztikai vita zajlott, bi- rósági perek dúitak... és most egyszerre mindenütt azt hirdetik, hogy jutalom, fi­zetség jár a leleményért. Rútok Ernő kockájával lép­tük volna át a Rubikont? A meseszerű termékkarrier döbbentett volna rá bennün­ket, hogy a szellemi javak piacán is lehet kincset lelni? Vagy a mostohább gazdasági helyzet kényszerít a „gondo­lati beruházások” kiaknázá­sára? A kocka világsikere csak példaadó. Úgy látom, hogy a külön­böző szervezetek és intézmé­nyek megelégelték a haszna­vehető gondolatok újrater­melődésének módszeres meg­akadályozását, és egyszerre vállalták magukra az agitá­tor és a mecénás szerepét. A világon megszokott tranzak­ció, hogy egy-egy bank meghatározott tökével „betár­sul” a jónak tetsző ötletek gyakolatba ültetésének me­chanizmusába, az viszont már nem olyan természetes, bogy a procedúra terheiből i is részt kér — tudván tudva, j hogy nálunk gyakran a pénz * is édeskevés egy találmány | révbe kalauzolásához. Szo­katlannak tekinthető, bogy két vállalat is foglalkozik szellemi javaink exportjával - sok esetben olyanokkal, amelyek hazai megvalósítása kudarcra ítéltetett. Az pedig végképpen rendhagyó, hogy egy politikai szervezet a tö­megkommunikációs eszközök­kel karöltve, konkrét és fo­lyamatos tevékenységet fejt­sen ki az ötletek felvirágoz­tatása érdekében. Magyarán: a szervezetek és intézmények nemcsak anyagiakkal, nem­ritkán tekintélyükkel, sőt po­litikai súlyukkal állnak ki egy-egy okos újítás, talál­mány mellett. És ez a furcsa, jó és rossz értelemben egy­aránt. Hiszen mi dolga lenne például a Kommunista Ifjú­sági Szövetségnek az inno­váció körül, ha a szellemi javak kiaknázásában minden rendben menne? Az Alkotó Ifjúság Egyesülés tevékeny­sége kritika, csakúgy, mint a televízió „Felkinálom" mű­sora, vagy az Ötlet című he­tilap ötletmeccse.« Mégis örülök ennek a ki­bontakozó mozgalomnak. Mert elképedhetünk, mennyi ambíció szorult az emberek-, be, mekkora a kihasználat­lan szellemi kapacitás. Büsz­kék lehetünk rá, hogy meny­nyire „ötletes" nemzet a miénk. S, egyúttal elgondol­kodhatunk azon, hogy miért fojtja el a munkahelyi ön­megvalósítást megannyi vélt, valós akadály, kisszerű fél­tékenység, vagy éppen érdek­telenség. Minden ötlet prob­léma, a probléma galiba - állítja néhol a kényelem fej­tetőre a logikát. És ahogy a sok „nehéz ember” világ- megváltásában, úgy a sok „jó induiatú” főnök népgaz­dasági hasznában sem hi­szek. Akinek éveken át nincs új ötlete, az elvárja a gon­dolati restséget mástól is. A szellemi lustaság azonban nehezen kimutatható, a lát- szaieredményekkel ezeddig lehetett takarózni. Az orszá­got behálózó ötletbörze, úay vélem, jelzés is: nem sokáig tart az ilyesfajta védettség. Most úgy tetszik: kienged­tük a palackból a szellemet. És ez a legfontosabb. Tamás Ervin NÓGRÁD V- AZ MSZMP NOfiflA'D MÉQYÉI B.KZ O f f S ÁG A ÉS' A MEGYEI TANÁCS tAPJA XLI. ÉVF., 217. SZÁM ARA: 1,80 FORINT 1985- SZEPTEMBER 16., HÉTFŐ Lázár György Japánba utazott MAI SZÁMUNKBAN: Ba I assag y a rmat fejlesztéséért Némelyek még tájékozatlanok a településfejlesztési hoz­zájárulásról Balassagyarmaton, a tanácstagok és segítőik azonban már járják a választókerületeket, hogy meg­nyerjék a lakosság támogatását. Mire és mennyit szeret­nének kérni a város fejlesztéséhez Balassagyarmaton — erről szól Hortobágyi Zoltán írása a harmadik oldalon. Mi került a panaszládákba? Salgótarján tíz .pontján panaszládákat helyezett el a családvédelmi szolgálat, ezek azonban hosszú hetekig üre­sen maradtak. A kezdeményezésről ír a NÓGRÁD ne­gyedik oldalán Kiss Mária, érzékeltetve a későbbi leve­lek tartalmát is. Lázár György vasárnap Ja­pánba utazott. A Miniszter- tanács elnöke a Japán kor­mány meghívására tesz hi­vatalos látogatást a szigetor­szágban. Kíséretében van Horn Gyula külügyi, Török István külkereskedelmi állam­titkár, Bányász Rezső állam­titkár, a Minisztertanács Tájé­koztatási Hivatalának elnöke, Beck Tamás, a Magyar Ke­reskedelmi Kamara elnöke és Székács Imre, a Magyar—Ja­pán Gazdasági Klub magyar társelnöke. Lázár György és kíséreté­nek búcsúztatására a Ferihe­gyi repülőtéren megjelent Ma- rőthy László, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Várko­nyi Péter külügyminiszter. Ott volt Tanaka Saburo, Japán budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. (A látogatás előestéjén Abe Sintero japán külügyminisz­ter válaszolt magyar újság­írók kérdéseire. A nyilatkozat a 2. oldalon olvasható.) Mutatás pénz nélkül A nagyvonalú úr még a portást is megvendégelte egy itallal a Karancs bárban, hajnali ötkor pedig azt vála­szolta a számlával jelentkező pincérnek: „Nincs pén­zem!” A következményekről lapunk bírósági tudósításá­ban adunk hírt, a nyolcadik oldalon. SB TC-Veszprém 1-0 (7, oldal) ©S B€Ü£tÍS2Sf£l@@á0 Figyelem az egészségesebb életkörülményekre Kiemelt feladat napjainkban a környezetvédelem, a köz­tisztaság. Számos intézkedés, rendelet született, amely mind arra hivatott, hogy mozgósítsa az embereket, a kollektívá­kat, az üzemeket, a településeket; óvják, védjék, szépítsék környezetük rendjét, figyeljenek oda egészségesebb éleikö- „rülményeik kialakítására. Milyen a rendeletek, intézkedé­sek mozgósító ereje? Erről számolunk most be, tudósítóink információi alapján. Befelezte romániai tárgyalásait a parlamenti küldöttség Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Országgyűlés elnökének ve­zetésével szeptember 11. és 14. között — a nagy nemzetgyű­lés meghívására — magyar parlamenti küldöttség tett hi­vatalos, baráti látogatást a Román Szocialista Köztársa­ságban. A magyar képviselőkkel megbeszélést folytatott Nico- lae Giosan, a Román Kom­munista Párt Politikád Vég­rehajtó Bizottságának póttag­ja, a nagy nemzetgyűlés elnö­ke. Kölcsönösen hangsúlyoz­ták azt a szerepet, amelyet a parlamentek töltenek be a béke ügyének előmozdításá­ban, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében. Nicolae Giosan tájékoztatta a küldöttséget Románia gazdasági-politikai fejlődéséről, nemzetközi poli­tikai tevékenységéről. Átte­kintette a két ország kapcso­latait, és hangsúlyozta elmé­lyítésük fontosságát. A delegációt fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommu­nista Párt főtitkára, államfő. A megbeszélésen kölcsönösen kifejezésre juttatták a kétol­dalú kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándékot. Találko­zott a küldöttség Gheorghe Petrescu mimszterelnök-he-3 lyettessel, a magyar—román gazdasági együttműködési ve­gyes kormánybizottság társéi-: nőkével is. Romániai tartózkodása so­rán, a magyar parlamenti kül­döttség Bukarestben megko-; szorúzta a nép, a haza szabadi ságáért, a szocializmusért har-: colt hősök emlékművét. A de­legáció, a fővárosban, Brassó megyében és Pitesti városá­ban ipari, mezőgazdasági egy­ségeket, kulturális létesítmé-J nyékét tekintett meg. Barity Miklós, hazánk bins karesti nagykövete fogadást adott a magyar képviselők tiszteletére. Ezen megjelent Nicolae Giosan, valamint szá­mos képviselő, közéleti szeme-« lyiség. A Sarlós István veaeftetnaJ gyár parlamenti küldöttség szombaton hazaérkezett Buda­pestre. A Ferihegyi repülőté­ren fogadására megjelent Cservenka Ferencné, az Or­szággyűlés alelnöke, Esztergá­lyos Ferenc külügyminiszter­helyettes, jelen volt Nieolaa Veres, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. (MTI) Jubilál a német nemzetiségi szövetség Ünnepi ülés a harmi ncadlk évfordulón Intézkedési Szakszerűen, szépen gondo­zott sporttelep, egyszóval, tisz­ta környezet fogadja nap mint nap a BRG salgótarjáni gyá­rába érkezőt — írja Lőcsei Lászlóné, a gyár dolgozója, majd így folytatja —: A BRG salgótarjáni gyára, mint ed­dig minden évben, az idén is csatlakozott a városi tanács által meghirdetett tisztasági és környezetvédelmi akció­hoz. A szocialista brigádok vállalásaiban fő helyet fog­lal el a gyár szépítése. A kül­ső és belső tisztaság érdeké­ben hosszú távú intézkedési tervet dolgoztak ki. Ez tartal­mazza a főbb célkitűzéseket, feladatokat üzemrészekre le­bontva, figyelembe véve a környezet esztétikai és egész­ségügyi szempontjait. A költ­ségvetést és á tervet a város­gazdálkodási üzem készítet­te el, megvalósítása folyama­tos. A tervezett összeg meg­közelíti az 'egymillió-ötszáz­ezer forintot, ami azt jelenti, hogy — hároméves távlatban — egy-egy esztendőben négy­ötszázezer forintot fordít a gyár gazdasági vezetése a kör­nyék szépítésére. A brigádok, munkakollektí­vák ezen összeg 30—40 száza­lékát vállalják át társadalmi munkában, például faültetés, tereprendezés formájában. Ö| beruházás A belső környezet, a csar­nokon belüli jobb szellőzés és fűtés érdekében egész évben folvamatosa'n épül az új fűté­si rendszer, amelynek beruhá­zási költsége meghaladja a 18 millió forintot, és környe­zetvédelmi szempontból is megfelel a legújabb követel­ményeknek. A környezetszennyezés el­kerülésére az elmúlt évben átadták az iszapszűrő centri­fugát, mely a galvanizálás során keletkezett szennyvíz­ből kiszűri a szilárd és szeny- nyező anyagokat. A mérgező anyagok tárolására egy úgy­nevezett méregraktár épül, ahol a vegyianyagok tárolása a követelményeknek megfele­lő lesz. Hegedűs Ildikó drégelypa- lánki tudósítónk a község­szépítő munkáról számolt be. Mint írja, a községi közös ta­nács a köztisztaság érdeké­ben bevezette az intézményes szemétszállítást. Mindhárom községben (Drégelypalánk, Ipolyvece, Hont) gépkocsival történik a hulladék elszállí­tása, havonta egy alkalom­mal. Központi szeméttárolót jelöltek ki, kerítéssel vették körbe, s a folyamatos kar­bantartásra is gondot fordí­tanak. Fásítási akció Évente 2—2 alkalommal a tanács tisztasági akciónapot szervez (tisztítás, lomtalaní­tás) a Vöröskereszt és a Ha­zafias Népfront segítségével. A „Tiszta udvar, rendes ház” akció meghirdetése és értéke­lése szintén a Vöröskereszt és a HNF segítségével törté­nik. Tavaly fásítási akciót szervezett a tanács és újon­nan kialakított lakótelkek egységes fásításáért. A facse­metéket a HNF adta. A Duna-kanyar Intéző Bi­zottság évente meghirdeti a köztisztasági akciót, ahová a parassapusztai határátkelő- hellyel együtt benevezett a községi közös tanács^ is. Bár, ahogy tudósítónk írja, jelen­tés eredményeket még nem sikerült elérni. Drégelypalán- kon és társközségeiben ter­mészetes a parkok folyama­tos gondozása, a családi há­zak környékének, az utcák­nak szépítése, virágosítása. Harmincéves a Magyaror­szági Németek Demokratikus Szövetsége. Megalakulása — 1955 ősze — óta szervezi a hazánkban élő mintegy 220 ezer német ajkú ember kul­turális életét, fejleszti anya­nyelvi műveltségét, őrzi és ápolja haladó hagyományait, s munkálkodik a párt nem­zetiségi politikájának megva­lósítása érdekében. Az évforduló alkalmából a szövetség országos választmá­nya ünnepi ülést tartott Pé­csett. Szende Béla, a választ­mány elnöke német és ma­gyar nyelven köszöntötte az esemény résztvevőit. Az ülé­sen mind a tizenhárom né­metek lakta megye — Nóg- rádban két településen élnek német nemzetiségiek — kép­viseltette magát. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára mondott ünnepi beszédet. Emlékezte­tett arra, hogy a Magyaror­szági Németek Demokratikus Szövetségének létrehozása azt fejezte ki, hogy a viszontag­ságos történelmi időszak és az együttélés feltételeinek megromlása után ismét meg­teremtettük Magyarország va­lamennyi állampolgára szá­mára az emberi méltóság életkereteit. Felismertük, hogy a hazánkban élő nemzetisé­gek — köztük a német anya? nyelvű kisebbség — nem te-i her az állam, az ország tes­tén, hanem ellenkezőleg: nye­reség a többségi nemzet — aj magyarság — számára, miveí egy sokszínű alkotóközösség létét jelenti. Pozsgay Imre méltatta a jubiláló szövetség munkáját.1 Rámutatott, hogy német hon­fitársaink egyenjogú, szabad állampolgárokként élik nem- zetiségi és egyéni életüket, ennek megfelelően a szövetsé­gük is alkotó szellemű közös­ségként dolgozik a nagy lé­lekszámú magyarországi ne­me 1 ség anyanyelvének és kuL: túrájának fejlesztéséért. Ezt követően Hambuch Gé­za főtitkár adott rövid átte­kintést a hazai németek sor­sának alakulásáról, s felidéz­te a nemzetiségi szövetség há­rom évtizedes működésének: történetét. A nemzetiségi test­vérszövetségek nevében Mán- dity Marin, a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének főtitkára kö­szöntötte a jubiláló szervezetet! Ez alkalommal nyílt meg a mayarországi német képző­művészek tárlata. A városi sportcsarnokban megrendezték az V. magyarországi német fúvószenekaa találkozót. Hassan őszbe fordul az idő. A hűvös hajnalok, a színesedő falevelek mind erről tanús­kodnak. Délutánonként azonban sokan örülnek a nap békésen simogató ^ugarainak.

Next

/
Thumbnails
Contents